Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-02-03 / 5. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 3, 1953 i HÉTVÉGI LEVÉL (Folytatás az első oldalról) olyan drasztikus és kihívó lépésre szánták magukat, amelynek lényege százpercéntes cáfolata minden olyan hivatalos vagy félhivatalos nyilatkozatnak, amelyből egyes hiszékeny lelkek arra mertek következtetni, hogy a hangoztatott “békés szándékokban” van egy fikarcnyi őszinteség is. Az a döntés, hogy Formózát és a közte valamint a kínai anyaország között elterülő szigetcsoportokat minden kommunista támadástól megvédjtik és hogy e védelem érdekében “minden szükségesnek látszó lépést” meg fogunk tenni, a jövő történelemkönyvében mint az amerikai külügyi politikának egyik legmonstruozusabb baklövése lesz feljegyezve. Egy olyan döntés, amelyet maga az indítványozó sem képes semmiféle jogi vagy erkölcsi indokkal alátámasztani ; egy olyan határozat, amely dacol a logika minden alaptörvényével, nem is bizonyulhat másnak a történelem megítélésében, mint óriási, vétkes baklövésnek — ha ugyan lesz, aki ezt a történelmet megírja és lesz, aki olvassa. . . Formóza és a formózai szorosban szétszórt kisebb-na- gyobb szigetek úgy történelmi alapon, mint a kairói egyezmény erejénél fogva a kínai nép tulajdonai. Efelett még a formózai szenátor: Mr. Knowland sem merne vitatkozni. A kínai népet pedig — ha tetszik ez Washingtonnak, ha nem — már évek óta a pekingi népi kormány képviseli, ha nem tévedek. A pekingi kormány egy 600 milliós népnek a nevében és egy 600 milliós népnek a tekintélyével beszél. Amikor Mao Ce-tung vagy Csu En-láj megszólal, akkor nem egy egyénnek, hanem egy 600 milliós népnek a hangját halljuk. Legalább blyan mértékben azonos az ő hangjuk a kínai népével, mint Churchillé az angol népével, Eisenhoweré az amerikai népével,.. Amikor Csu En-láj Formózát a kinai nép számára visszaköveteli, a jog kétségtelenül az ő oldalán van. Aki viszont a jogos tulajdon visszaszerzésének útjában áll, az híján van minden jogalapnak. Erkölcsi oldaláról szemlélve a "problémát, teljesen lehetetlen egy jottányi erkölcsi bázist felfedezni égy olyan igyekezetben, amelynek célja egy néptől visszatartani az ö jogos birtokát és ugyanakkor megerősíteni ebben a birtokban egy olyan bitorlót, akiről a mi kormányunk hivatalos Fehér Könyve már évekkel ezelőtt úgy nyilatkozott, mint egy gyökeréig korrupt kényuralmi rendszer fejéről, aki teljesen méltatlan arra, hogy ettől az országtól bármiféle további támogatást kapjon. Ez az igyekezet azzal volna egyenlő, mintha valaki, aki tanúja volt egy zsebmetszésnek, az elcsent zsebóra tulajdonjoga feletti vitában a tolvaj pártját fogná és annak minden támogatást megadna, hogy az ellopott értéktárgyat magának megtarthassa. Nehéz az ilyen manőverezést erkölcsi alapon helyeselni... Maradna tehát a logika. A Formóza megvédésére (és az ezzel járó mindenfajta elképzelhető és el nem képzelhető lépésekre) vonatkozó döntés éppen a logikai alapzaton áll a leggyöngébb lábon. .. Mivel Dullesék nem képesek semmiféle jogi vagy erkölcsi magyarázatot nyújtani, azf a hallatlan — a történelemben eddig még nem ismert'— indokolást használják, hogy Formóza birtokára nekünk, akik csekély 6—8000 mérföldnyire vagyunk ettől a szigettől, okvetlenül szükségünk van a magunk és a többi “szabad” népek ’megvédése céljából. Hát ilyen indokolással egész nyugodtan birtokba vehetnők a moszkvai Kremlint, a-prágai Hradzsint, a a szófiai kaszárnyákat, a przemysli erődítményeket, a budapesti Halászbástyát, a bukaresti állatkertet és igy tovább: a napot, holdat és a csillagokat. . . Ilyen indokolást, hogy ■“szükségem van rá, tehát birtokba veszem,” csak egy bevallottan imperialista, minden nemzetközi jogot és erkölcsi ^lvet cinikusan felrugó kormány alkalmazhat, de egy ilyen kormány aztán ne merjen a “szabad” népek vezetőjének és "bajnokának a szerepében páváskodni! Ezzel szemben a kinai nép álláspontja jogi, erkölcsi és logikai alapon egyszerűen megtámadhatatlan: “Formóza az enyém, tehát visszaveszem!” Semmiféle más indokolásra nincs szükség — ez több, mint elegendő. De természetesen hozzátehetné, ha-akarná, ezt is: “Ezek a szigetek, amelyek jog, törvény és igazság szerint az enyémek, nem 6-8,000 mérföldnyire vannak tőlem, hanem csak tíz és kilencven mérföld közötti távolságban. Idegen, ellenséges kezekben való meghagyásuk rámnézve rendkivüLveszélyes. Ezt az állapotot nem tűrhetem tovább!” Ha mi úgynevezett “biztonsági” okokból avatkozunk bele a kinai ügybe (-amely mellesleg megjegyezve: még Csang Kaj-sek szerint is a kinairtiép belügye), hát akkor valósággal fegyvert adunk a kinai népi kormány kezébe, mert az jogosan állíthatja — és a világ tisztességes és józan része megegyezik vele —, hogy a kinai nép biztonsága e szigeteknek ellenséges kezekben való meghagyása révén százszor inkább veszélyeztetve van, mint bármely más népnek, kiváltképpen a 6,000 mérföldre eső U. S. A. biztonsága volna kockán, ha Formóza visszakerülne jogos tulajdonosának: a kinai népnek a birtokába. De itt sokkal többről van szó, mint csupán a kinai nép biztonságáról. Egy hatalmas újjászületett 600-milliós népnek a becsületéről, önérzetéről van itt szó. Kína népe nem nyugodhatik addig, amig jogos birtokának csak egy parányi része is bitorló kézen van. Formóza a kinai népé és aki útjában áll annak, hogy ez a nép visszanyerje a tőle ellopott tulajdont, az NEM a jogot, a szabadságot az igazságot szolgálja. Holott az igazi, romlatlan amerikai tradíciók minket a jog, szabadság és igazság tiszteletére és megvédésére köteleznek. | LEGÚJABB LÍVIA OMQUE&SANA (Mrs. Hugó Gellert) feb- | ruár 9-ikén pénteken nyitja meg évi tárlatát festményeiből az Art of Today kiállításon 1Í8 W. 57th Str. New .York (Great Northern Hotel), j A kiállítás nyitva naponta déltől 5-ig. Pénteken este ! 9-ig. ksuzéoiés sikerű volt Gellért Hugó jubileu- | mi bankettj e Los Angelesben. IA nagyszerű ünnepély részleteiről a jövő héten közlünk I részletes tudósítást. Egyiptom akasztat KAIRÓ. — Két kémkedéssé [ /ádolt izráeli fiatalembert fel i „kasztoltak a fogi*Lz udvarán., J1 gyermek tűzhalála A New York állam északi részében levő Amsterdam vá- ! rosban tiiz ütött ki egy bér- I házban, melynek következté- j ben 12 személy, akik közül 11 gyermek volt. életét vesztette. 4 miSliő munkanélküli | MIAMI BEACH, Fia. — Az [ AFL itt ülésező végrehajtó | bizottsága figyelmeztette az amerikai népet, hogy az üz- ! !eti viszonyok “javulása” el- ! lenére a munkanélküliség tovább fokozódik és márciusra ! el fogja érni a négy milliót. «kiknek nem jutott a prosperitásból í A newyorki népjóléti hivatal vezetője, Henry L. McCarthy 202 millió dollárt kér a várostól 1955-re a város 27^,000 ínségesének eltartására. A segélyre szorultak száma decemberben- érte el legmagasabb létszámát. Az év végén 11 százalékkal töb ben voltak segélvreutalva, : mint az év elején. Orkán a déli | államokban Mississippi, Arkansas és Alabama államokban egy hirtelen vihar 29 áldozatot köve- : telt, legtöbbje négér részara tó. Néger gyermekek számá- ’ ra fenntartott több iskolát — ! rozoga vityiliókat — is elpusztított a vihar megölve ;bennük több néger gyermeket. .................................................... SCHUTT JÁNOS j Ismét kevesebben vagyunk 'eggyel: Schlitt János, öreg tár| sank, bevégezte életét. Január I 24-én elhunyt. 78 évet és 11 hóI napot élt, sohasem volt beteg. | A műit nyáron kezdett beteges1 kedni s*a halál már nem bocsa- , * [ tóttá ki többé karmaiból. Teljes ; életében a haladó eszmék hive j yolt közkedvelt munkástársunk. Gyászolják bánatos özvegye, egyetlen leánya, veje és két kis unokája. Temetése január 27-én ment végbe, nagyszámú jóba| rátái részvételével, Milwaukee. ban. Nyugodjon békével! Emlékét j megőrizzük! ' Tudósitó Hat szfáliiivárosi kohász önfsü&ozó segítsége — Magyarországi riport — Budapesten a Kun-utcai kórházban súlyos égési sérülésekkel fekszik Zakhár László sztálinvárosi kohász. Néhány hete az óriáskohó kitört a csapoiónyiláson s a süni szikra- esőben és salaközönben Zakhár megégett. Azonnal bevitték a kórházba s már az első vizsgálat megállapította, hogy a fiatal, háromgyermekes főolvasztár testén a bőr 53.6 százaléka megégett, tehát súlyos életveszélyben van. Budapestre vitték a Koltói Anna kórházba, majd a Kun utcába, ahol az égési sérüléseket különleges módon kezelik* A beteget itt különleges “vizágyra” vízzel töltött gu- mimatracos ágyra — fektették. Fájdalmait sikerült csökkenteni,-de az életveszély még súlyos volt. Ekkor olyan műtéthez, az úgynevezett “korai plasztikához” folyamodtak, amit csak egy-két éve ismer a magyar orvostudomány. Az égési sebeket meg kell védeni a fertőzéstől, az elgennyedés- töi! Ezért a test épenmaradt részeiről bőrdarabokat ültettek át a súlyos égési sebekre. Közben erősítették a szervezetet, vérátömlesztést adtak és Zakhár László összesen 7 és fél -iter vért kapott; egy felnőtt ember és egy kisgyermek ereidén összesen ennyi kering körülbelül. Lassan már gyógyult, jltüntek a másodfokú égési sebek az arcán és a jobb meli- .casán. De végtagjai és törzsének egész balfele még tele volt sebekkel. Ezeket is be kell fedni bőrrel, de az ő testén nincs nár elegendő ép bőr! A kórház értesítette a nagykohó vezetőjét, Filter Pál őmérnököí, hogy toborozzanak bőr-adókat. Szinte percek datt hetvenen jelentkeztek, hogy segíteni akarnak. Orvosok válogatták ki a hat legalkalmasabbat. Vészi Mihály mérlegkocsi- gépész, Zsarnovszky Mihály mélegkoesi-segéá zenész. Hajnóczi Károly művezető, Szabadfalvi Ferenc elegv- kiegyenlitő, Kugalmann Péter gázkezelő és Sápi József öntő- géptuskókezelő december utolsó napjaiban műtőasztalra feküdtek a Kun utcai kórházban, hogy a gyógyító kés az ő egészséges testükön ejtsen kisebb sebet — társuk életéért. A báradók érzéstelenített lábáról 5—8 centiméter széles csikókat, darabkákat operálnak le, volt, akitől 30 centiméteres csikót is. De csak 2—4 tizemilliméter vékonyan. A műtét helyén a bőr olyan, mintha erősen meghorzsolták volna. A bőrdarabkákat a sebesült főolvasztár harmadfokú égéseire borították. — Néhány hétig van szükség az idegen bőrre — mondja dr. Frank György, az égési osztály főorvosa —, hogy a lyilt, mély sebek gennyesedését megakadályozzuk. Az idegen bőr alatt a seb a szélek felöl gyógyul, zsugorodik, esetleg egy-két hét alatt a felére is kisebbedik. A megerősödő szervezet-'addig leveti magáról az idegen bőrt. Ekkor az átültetést meg lehet imételni, akár a már gyógyult testrészek ttját bőrével, akár újra idegen bőrrel. A közvetlen életveszélyen tül van, Társai, akik sai-it bőrükkel segítették gyógyulását, készen állnak, hogy szakcég esetén újra segitsenek. AMERIKAI ROKONAIKÉT KERESIK AZ ALÁBBI ÓHAZAI HOZZÁTARTOZÓK A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGE UTJÁN (Budapest 82 P. O. B. 292) LEOPOLD HENRIKET, aki 70 év kerüli és édesanyja neve Brüll Fáni, zongorahangcló veit, 1910 körül vándorolt ki USA-ba MRS. IRÉN PIROST, akinek anyja Cziprián Berta, Márama- rosszigetről való. utolsó ismert cime: 1035 Tiffany St., Bronx veit MRS. IRMA AXMAN, akinek anyja Cziprián Berta és Mára- marosszigetről »vándorolt ki Bronx, N. Y.-ba. EUGENE BLEIMAN-t, akinek anyja Mrs. Piros, utolsó ismert lime 751 Forest Ave., Bronx, N. Y. MR. A. J. FEHÉR, 2601 Parkway Abt. 812. Philadelphia 00, Pa. voIC az utolsó cime, hagyatéki ügyben sürgősen jelentkezzen. KALMÁR JENŐT, aki a Rákosi Műveknél tanuló /olt 19-19- ben, Tét-en született, anyja Tóth Zsófia. KOZONICS ELLA tanárnőt, aki 1915 körű! ment ki Philadelphiába, Pa. HOROVITZ MIKLÓST, akinek anyja Reichardt Flóra, 46 éves, 1920 körül vándorolt ki Washington 9, D. C.-be. KUBI BAUER, született Nyitra .megye Semle; volt teakereskedő és szálloda tulaj dönos, gyermekeit keresik itthoni rokonai Budapestről. ROSENBERG VIKTOR-t (New York) és PÉTER ANTAL-t i Cleveland. O.i itthoni hagyaték ügyben. SOMOGYI GYULÁT, akinek anyja Zajti Ágnes, Piskolton született 1880 február 13-án, 1905-ben vándorolt ki, utolsó ismert cime 1926 körül Lane Down, Mich. volt. GOTTLIEB SZERÉNT (férje neve ismeretlen), anyja neve Gottlieb Gizella, 1880-ban született Tornaalján, 1905 körül vándorolt ki Brookiynba, ahol autó-fuvarozó volt. MRS. ANNA IZSÁK, születétt Lisóczky Anna, anyja neve Va- radi Rachel, Dombrádon született .utolsó ismert cime Cleveland. Ohio. MR. FRANK EGRY, felesége Kiss Eszter, 3 fia van, Tisza- nánán született 1896 körül, utolsó ismert cime: Delphos, Ohio. R. R. e. volt 1939 körül. DR. KLEIN MIKLÓS orvost keresi hálás betege. Dr. Klein 1938-ig Budapest XI., Bartók Béla utón (azelőtt Horthy Miklós ut) lakott. MRS. MARIE LUNA, anpja Boldog Mária, Bácskossuthfalván született.. ■......................................................................................... KOVÁCS LŐRINCZ JÁNOS, anyja Kleiser Teréz, született Csorna-Földsziget, ISil-ben vándorolt ki South Bend, Ind.-ba.
