Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-27 / 4. szám
January 27, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 1 Gellért Hugó művészetének jelentősége Paul Robeson beszéde a new- yorki Gellért-bankett egyik fény pontja volt. Alant közöljük a nagyhatású beszéd egyes részleteit kivonatosan: “A mai nap feledhetetlen élmény volt számomra. “Megható volt Michael Gold szívből fakadó mondanivalójának hallgatása. Megható volt Weinstock Lajost útnak indulni látni a börtön felé, reménnyel, bizalommal tele. Eszembe jut népem rédi dala, melyben az van, hogy amikor nevetek, azért nevetek, hogy könnyeimet takargassam. Mi is mosolygunk és nevetünk ma itt, de mosolyunk mögött megsiratjuk azokat, akiktől, ha csak ideiglenesen is búcsút kell vennünk. “De azt üzenem a nép ellenségeinek: Vigyázzatok, mert nevetésünk és könnyeink mögött a harag orkánja készül kitörni korlátjaiból. Mit mondjak nektek; most, hogy egy nagy magyart ünnepiünk, most .hogy magyarok között vagyok, eszembe jut az idő, amikor 1930-ban Magyarországon voltam. És szembe jut a mai Magyarország. Ki hitte volna 1930-ban, hogy a magyar nép viszonylag rövid időn belül megváltoztatja történelme menetét és úrrá lesz saját hazájában? “Az emberiség szabadságáért folyó küzdelemben az utak és módszerek különbözők. Azok ősei, akik e teremben vannak, különböző módon harcoltak szabadságukért. De e küzdelem alapvető értelmét Vneg kell értenünk és meg kell értetnünk az emberekkel és akkor kitartóan fognak harcolni. “Meg kell értenünk* hogy a történelemben minden nagy előretörést egy magasabb fokú, szabadabb társadalom felé, hosz- szas, hol évtizedekig, hol századokig tartó várakozás és felkészülés korszaka előzte meg. De az idő mindig elkerülhetetlenül elérkezik. Figyeljük meg & mi 1775-iki szabadságharcunkat és az azt megelőző korszakot, figyeljük meg a polgárháborút és a korszakot, amely megelőzte. A magyar szabadságharcot is az úgynevezett reformkorszak hosszas évtizedei előzték meg. “Szerte a világon a népek, nemzetek ebben a stádiumban vannak. Némelyek már megtették a nagy ugrást, amelyre évszázadok óta készülnek (kínai) Mások most készülnek De ez az élet törvénye. “Ám a népek nem tudnák e hatalmas ugrást megtenni, ha nem volnának nagy gondolkodók, akik kifejtik előttük az előrehaladás szabályait és szükségességét. És a népek nem tudnák ezt az ugrást, ezt az előrehaladást megtenni, ha nem volnának művészek, akik az elméletet megvilágítják, érthetővé teszik, kihozzák azok rejtett szépségét és kívánatosságát. “A művészek eme nagy és nélkülözhetetlen táborának kiváló képviselője az az ember, akit itt ma oly szeretettel és oly in- ■ dokolton ünnepiünk. Művészete az amerikai nép szabadságharcának elpusztíthatatlan fegyvere. E fegyver nélkül nem győzhetünk“. Monsieur Mendes-France útja MENDÉS-FRANCE Monsieur Mendés-France a Wehrmachtot adta újévi ajándékul Franciaországnak. Amikor a nemzetgyűlés elé terjesztette a német hadsereg ujjáteremtéséről szóló vészt jósló törvénytervezetét, valami kitűnő dolognak próbálta feltüntetni romlott áruját. Fehér galamboknak festette az SS-eket és olajágat adott a hitleri tábornokok kezébe. Azt hajtogatta, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése megfelel a humanizmus elveinek. Fogadkozott, hogy majd ha a német katonák felsorakoznak, neki, Mendés-France urnák könnyű lesz megegyezni a Szovjetunióval aj kölcsönös biztonságról. Éjjel-nappal beszélt, hol röviden, hol terjengősen, hol halkan, hol patetikusan. A parlamenti vita tiz napig tartott és Monsieur Mendés-France ez alatt az idő alátt 31-szer szólalt fel. Nem sajnálta a fáradságot, hogy elérje a Wehrmacht ujjáteremtését. Ismerjük a múltból egyes francia politikusokat, akik a hazafias esküknél kezdték és szomorú fegyverletétellel fejezték be. Azelőtt azonban évtizedek kellettek az ilyen színváltozáshoz. Mendés-France megmutatta, hogy nem szereti az időhúzást: hat hónap sem telt bele és máris megtagadott mindent, amit akkoriban hangoztatott. Monsieur Mendés-France tavasszal a Nyugat és a Kelet megyezésének eltökélt híveként lépett fel. Májusban, amikor az orgona virágzott, hallottam, amint Mendés-France ur keményen elitélte a német militarizmus ujjáteremtésének eszméjét. Nem meglepő, hogy Franciaország egyszerű emberei reménykedve hallgatták a fiatal politikus szavait. Hiszen a béke nyelvén beszélt. Monsieur Mendés-Frahce a francia nép akaratának megfelelően aláírta a genfi egyezményt. Nem próbálta megmenteni az “európai védelmi közösséget”, amely ellen felkelt Franciaország közvéleménye. A wallstreei sajtó akkoriban hízelgőnek korántsem nevezhető jelzőkkel illette Mendés- France urat. De a francia parlamentben azokban a napokban 419 képviselő nyilatkozott mellette és mindössze 47 ellene. Fél év telt el. Az amerikai sajtó most már nem fukarkodik a bókokkal Monsieur Mendés-France számára. Viszont parlamenti többsége csupán: 27 szavazat. Megszerezte Dul- lesék bizalmát — de elvesztette Franciaország bizalmát. Júniusban nem akarta felfegyverezni Németországot és ragaszkodott' a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokhoz. Októberben elfeledte júniust: javasolta, tárgyalják meg a német hadsereg ujjáteremtéséről szóló egyezményt és egyidejűleg — vagy mint mondta, “párhuzamosan” — tárgyaljanak a Szovjetunióval. Pierre Cot joggal mondotta akkor, hogy Monsieur Mendés-France nem áll jólábon a matematikával: a párhuzamosok nem találkoznak. Mendés-France ur azonban erősködött: ő egyszerre két dolgot csinál. Ez októberben volt. Október után mint tudjuk, november következik. És november 22-én Monsieur Mendés-France már elfeledte, mit mondott októberben. Nem érdekelték már a “párhuzamos tárgyalások”. Egyszerűen kijelentette, hogy csak akkor hajlandó megbeszéléseket folytatni a Szovjetunióval, ha már ratifikálták a Wehrmacht ujjáteremtését kimondó egyezményeket. Joggal mondhatjuk, hogy a Franciaország minden harangtornyán ékeskedő kakasok még háromszor sem szólalhattak meg és Mendés-France ur máris megtagadta a békepolitikát,*erőpolitikáyal cserélte fel azt. Az ünnepek előtt Monsieur Mendés-France megható Szávákat intézett honfitársaihoz: kisdedekről, ajándékokról, világitó karácsonyfákról beszélt. Miért ne, hiszen minden francia tudja értékelni, milyen újévi ajándékot hozott neki Monsieur Mendés-France. Nincs Franciaországban olyan ember, akinek magyarázni kellene, hogy milyen a tegnapi SS, akinek atombomba van a hátizsákjában. Lehet azonban, hogy vannak még Franciaországban olyan naiv emberek, akik hisznek Monsieur Mendés-France-nak, amikor a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokról beszél. Hiszen fogad- kozik, hogy májusban, amikor majd újból kivirágzik az orgona, megegyezik az oroszokkal, meg, hogy a német kérdésről folytatandó tárgyalásokat megkönnyíti majd az ujjáte- remtett német hadosztályok ütemes menetelése. Éppen ezért kénytelenek vagyunk figyelmeztetni egyes naiv franciákat, hogy Monsieur Mendés-France megtéveszti őket. Monsieur Mendés-France azt hangoztatja, hogy az oroszok megegyeznek, ha meglátják a nyugati hadosztályokat, azaz a Wehrmacht hadosztályait. Mi, szovjet emberek tudjuk, hogy a németek tudnak harcolni. Bizonyára nem feledték ezt el a franciák sem. Emlékszünk rá, hogyan törtek reánk Hitler hordái, amelyek addig nem ismertek vereséget. De a vége nem Compiégne és nem Vichy, hanem Berlin eleste lett. Mi sem kisebbítjük, de nem is túlozzuk a veszélyt. Monsieur Mendés-France nem rettent meg bennünket a német hadosztályokkal és emlékeztethetjük, hogy a szovjet emberek nem szoktak szobaállni olyanokkal, akik észszerű javaslatok helyett esztelenül fenyegetőznek. Hasztalan próbálkozás a Szovjetunióval a fenyegetések nyelvén beszélni. Monsieur Mendés-France a májusi tárgyalások emlegetésével próbálja magát januárban megmenteni. Aligha van azonban FranciaoFszágban annyi egytigyü ember, amennyit a mostani miniszterelnök szeretne. Csupán megismételjük hát egyes naiv franciák előtt: Ha ratifikáljátok a Wehrmacht ujjáteremtéséről szóló egyezményeket, egyszerűen értelmetlenekké válnak a német kérdés megoldásáról szóló tárgyalások. Az utolsó szavazás egyébként megmutatta, hogy kevesen hisznek Monsieur Mendés-France-nak. amikor a közelgő tárgyalásokat emlegeti. Aprócska kis többsége van a parlamentben, ezt is sebtében kalapálta össze a Bourban-palota folyosóin. A parlament falain kívül szembenáll vele a franciák túlnyomó többsége. Csak azok a külföldi védelmezői üdvözlik, akik nem akarnak tárgyalásokat sem decemberben, sem májusban, akik minden tárgyalásnál többre becsülik a asztalcsapkodást. A Time című amerikai folyóirat azt ál- _ litja, hogy Mendés-France ur szereti ezeket a szavakat: “Tudni kell választani”. Mit választott hát: Kivívta Dullea dicséretét és elvesztette Franciaország tiszteletét. A francia lapok nemrég közölték, hogy Dullesék elhatározták 48 liter tejet ajándékoznak Franciaország minisz- ’ terelnökének. Egy-egy litert minden államból. Ugylátszik Monsieur Mendés-France igen szereti a tejet. A szavazás előtt azonban az amerikai külügyminisztérium visszatartotta a 48 litert magávalvivő, Párizsba küldött “tejkirálynőt.” Dullesék úgy döntöttek, mielőtt megkínálják Mendés- France urat a tejjel, megvárják, hogy végződik a szavazás. Nem tudom, hogy végződött ez a történet, megsavanyodott- e a tej, vagy rendben megérkezett. Mendés-France ur tej- szeretetében persze nincs semmi elitélendő és a “tejkirálynő” bizonyára igen jóminőségü árut nyújtott át neki. A december 30-i szavazásnak és Mendés-France ur 31 felszólalásának azonban nem‘Dullesék tejéhez van köze, hanem a franciák véréhez. Mendés-France ur a Wehrmacht ujjáteremtésének követelésével veszélybe döntötte Franciaországot és a békét. Meggyőződésünk, hogy a francia nép megértette ezt és levonja következtetését. ■ I. Ehrenburg 1LJA EHRENBUKG A bor fogyasztása megkétszereződött Amerikában 1936 óta ,de még mindig kevesebbet fogyaszt az átlagos amerikai, mint egy gallont egy év alatt. Ezzel szemben az átlagos francia 35 gallont iszik minden évben. Maghalt Iwo Jima indián hőse SACATON, Ariz. — Ira Hayes, akinek életét és a faji megkülönböztetés következtében szenvedett tragikus megpróbáltatásait annak idején hosszabb cikkben ismertettük, meghalt, ő volt egyike annak a hat tengerészkatonának, aki 1945-ben Iwo Jima szigetén, a Szuribácsi- hegyeken felállította az amerikai lobogót. A 32-éves pi- ma-indián holttestét a Bap- csuli falu közelében találták meg, megfagyva. Megállapították, hogy halála előtt túlsók alkoholt fogyasztott. A megállapítást dr. J. Parks tette. A csillagsávos lobogó felálli-, tásának , ünnepélyes és hal-: hatatlan pilanatáról, mint is- j meretes, Joe Rosenthal, az j Associated Press fotoriporte- j re készített félvételt s ennek alapján nemrég készítették el és avatták fel Washingtonban a szobrot is, az emlékművet. — Ira Hayes, a nemzeti hős, mert rézbőrü volt. nem tudott elhelyezkedni a fehérbőrű társadalomban. Állásért barangolt egész életében s mert hősként ismerték, folyton ittak vele és itatták. Részegségért sokszor letartóztatták. HOGYHA IGAZ, ROSSZ VAGY JÓ, MEGÍRJA A MAGYAR SZÓ! A GELLÉRT ÜNNEPÉLYEK NAPTÁRA LOS ANGELES, CAL.: Január 30 délután 2 órakor a Magyar Munkás Otthonban, ünnepi szónok: John Howard Lawson. — Teritek $2.50. SAN FRANCISCO, CAL.: Február 5, szombat este a New Rex vendéglőben, 401 Broadway, cor. Montgomery. — Teríték $3.00. CHICAGO, ILL.: Február 13-án délután 2 órakor a Hunga- rian-American Cultural Club helyiségében, 1632 Milwaukee Avenue alatt. — ünnepi szónok: Rev. Gross A. László. — Teríték $3. DETROIT, MICH.: Február 19, szombaton este 8 órakor a Petőfi Club helyiségében, 8124 Burdeno alatt. A bankett után tánc. A zenét a Petőfi Club zenekara szolgáltatja. ünnepi szónok: Schwartz József. Teríték $2.50. PITTSBURGH, PA.: Február 22.
