Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-01-27 / 4. szám
“Az Ur Illésként élviszi mind, kiket nagyon sújt és szeret” (1919 január 27-én halt meg Ady Endre) “Mint jó szomszédok felajánljuk kezünket a világ minden népének.” Franklin D. Roosevelt (Született 1882 jan. 30.) J\celves olvasó! New York, 1955 jan. 26 Május elseje, a munkásság nemzetközi ünnepe mellett, sajtónk minden évben március 15-ike, a magyar szabadságharc tiszteletére adott ki, amikor csak tehettük, nagyobb, ünnepi számot. Az .idén a hagyományos március idusi számban egyúttal a magyar népnek a nácizmus valamint a grófok, bárók, föklesurak, bankárok uralma alóli felszabadulásának tizedik évfordulóját is ünnepelj ük. Szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk ezt a tör ténslmi évfordulót egy i'end kívül szép, tartalma? és a szokottnál nagyobb lapszám kiadásával szándékszik megünnepelni. Hogy ez a lapszám valóban ünnepi legyen, s-zükségss. hogy olvasóink kézül minél többen küldjenek üdvözleteket. Üdvözleteket az óhazai magyar testvéreinkhez és a béke minden magyar hívéhez itt Amerikában. Ez a lapszámunk olyan szép és hatásos lesz, hogy érdemes lesz olyan magyar testvéreink kezébe is eljuttatni, akik még nem olvasói lapunknak. Megkérem hát kedves olvasóinkat, küldjék be azon magyar ismerőseik címét, akikről feltételezik, hogy ezt .az igen szépnek ígérkező lapszámunkat tanulsággal fogják elolvasni. Gellért Hugó tiszteletére rendezett előfizetési kampányunk szépen halad előre. A jövő héten részletes kimutatást közlünk. Első ízben 1945 óta sajtónk növekedőben, — mondhatjuk erőteljes növekedésben van. Hátha még az a sok száz munkástársunk — köztük a newyorkiak is—meg mozdulna, akik még nem küldtek be uj* előfizetéseket, bár minden bizonnyal tudnának! Reméljük, ami késik, nem múlik. Munkástársi tisztelettel: Deák Zoltán Magyar művész az afrikai művészeiről Február 1 és 28 között érdekes kiállítás lesz New Yorkban 708 Lexington Ave. (57-nél) alatt. Segy László magyar művész, az afrikai képzőművészet tudósa és szakértője szoborkiállítást rendez afrikai művészek alkotásaiból. A kiállítás dijtalan és nyitva van d! e. 10 tői d. u. 5-ig. Aki teheti, tekintse meg. eaKMHSHiEHnRnmMiivRBa VÁLSÁG FORMÖZA KÖRÜL WASHINGTON. — Eisenhower elnök felhatalmazást kért a kongresszustól, hogy háborút kezdhessen, “ha szükséges” Formózának (Taiwan), a Pfescador szigeteknek és “egyéb vidékeknek” a “kommunista támadás veszélyétől” való megvédésére. Magas kormánykörökben nem csináltak titkot ebből, hogy ez a felhatalmazás feljogosítja az elnököt arra is, hogy légi, tengeri és szárazföldi támadást indíthasson a kínai kontinens ellen, ha úgy találják, hogy a kínaiak “készülődnének” Formóza vagy más szigetek inváziójára. öt órával az elnök kérelmének felolvasása után a képviselőház külügyi bizottsága - egyhangúlag megszavazta az elnök kérelmét. Az Eisenhower-kormány azzal érvelt a kérelem benyújtásánál, hogy érdemes bizonyos kockázatot venni s egy “kisebb lövöldözésbe” belekeveredni, mintsem egy nagyobb háború előidézését lehetővé tenni. Dulles külügyminiszter úgy érvelt, hogy ha a kínaiak tudják, hogy nem tágítunk, nem fogják megkísérelni Formóza felszabadítását és igy a béke biztosítva lesz. (A képviselőház valamivel több mint két órai “tanácskozás” után 499 szavazattal 3 ellenében megadta az Elnöknek a felhatalmazást. A szenátusban valamivel alaposabb megfontolást fog ez a világháborúra vezethető kérelem kapni. Angliában máris számos jele van, hogy a nép mélységesen elitéli Eisenhowerék lépését. A bányászszakszervezet Dél Wales-i osztálya határozati javaslatot fogadott el, mely szerint “az Egyesült Államok politikája elkerülhetetlenül világháborúra és az atomfegyverek használatára vezet.” Parisban “vegyes érzelmekkel” fogadták Eisenhower lépését. Aggódva figyelik az uj háborús helyzet kialakulását. Nemcsak a nép, de a nagytőkések is azon a véleményen vannak, hogy USA-nak el kellett volna ismernie a Kinai Nép- köztársaságot> ami kiküszöbölhette volna a mostani feszültséget.) A válság hátterében A formózai válság megértéséhez elég eg3retlen pillantást vetni bármely világtérképre. Formóza szigete kínai terület, melyet a japának elhódítottak ugyan Kínától, de a kairói konferencián az Egyesült Államok elnöke ünnepélyesen megígérte, hogy a háború után vissza fogják juttatni a kínai nemzetnek. Ez a mai napig nem történt meg. Formóza szigetét Csang Kaj-sekék fasiszta klikkje tartja megszállva. Formóza szigete több mint 5,000 mérföldtávolságra van az Egyesült Államok nyugati partvidékétől és 100 mérföldre a kínai kontinenstől. De a mi kormányunk azon az állásponton van, hogy a mi számunkra életfontosságú Formóza szigete. Az az ország, melynek területe, birtoka a sziget, melytől mindössze 100 mérföldre van, ne merjen* hozzányúlni. Quemoy szigete, a Tachen-szigetek meg éppenséggel 3—4 mérföldre vannak a kinai parttól. E szigeteken, miként Hanson Baldwin a N. Y. Times katonai szakértője a lap január 26-iki számában be is ismeri, Csang Kaj-sekék kém- és szabotázsközpontokat. hadibázisokat tartanak fenn. E bázisokból Csang Kaj-sekék kalózbandái szüntelen zaklatják a 600 milliós kinai nép békés épitőmunkáját, partmenti hajózását, más országokkal való kereskedelmét. Eisenhowerék most egyszerűen megtiltják a kinai nemzetnek, hogy ennek a tűrhetetlen helyzetnek véget vessenek. Ezt a helyzetet csak ahhoz lehet hasonlítani, hogy ha mondjuk Staten Island szigetére egy nagy, fegyveres rablóbanda fészkelte volna magát be, amely állandóan feltartóztatná a New Yorkba érkező hajókat, rabolná azokat és egy idegen kormány megtiltaná Amerikának, hogy Staten Is- landról eli^zze a kalózokat ! Eisenhower elnök erősen hangsúlyozta a béke fenntartásának szükségességét a kongresszushoz intézett rendkívüli üzenetében. Ám ez esetben ott van az Egyesült Nemzetek, melynek ép az a főfeladata, hogy a nemzetek közötti ellentéteket békés utón megoldja. Eisenhower tett is célzást arra, hogy szívesen látná' az Egyesült Nemzetek közbelépését a fegyverszünet létrehozására Kina és Csang Kaj-sekék között. Ám ez a hivatkozás erejét veszti az üzenet eme lényeges kitétele révén: “A helyzet azonban annyira leromlott, hogy kényszerítve vagyok ANÉLKÜL, HOGY VÁRNÉK AZ EGYESÜLT NEMZETEK AKCIÓJÁRA, a kongresszust e felhatalmazás megadására felkérni.” Washingtoni jelentések szerint a kongresszusnak legalább néhány tagja mélységes aggodalommal vette tudomásul Eisenhower lépését. Ezek az aggodalmak, véleményünk szerint, nagyon indokoltak. Mi több, ezek tükrözik vissza az amerikai nép és az egész emberiség békeohaját. Nem hisszük, hogy az amerikai nép s a világ egyetlen más népe hajlandó volna előidézni a hidrogénbomba háború borzalmait Csang-Kaj-sek romlott bandájának megmentéséért. Efejmassy Hona és a | zcisügyertyás mozgalom Hajmássy Ilona már megint hallatott magáról, mert ugylátszik érzi, hogy addig kell ütni a kihűlő vasat, amig egy kis csepp meleg még marad benne. Miután a multkor- jában egy félfasiszta albizott- sági hókuszpókuszon ellentmondásokkal bővelkedő va- lószinületlenségeket és sületlenségeket mesélt szülőhazája megrágalmazására, jutalmul a televízión tovább énekelhet kedves basszushang- jár. Most ezen a szerepelgeté- sen túlmenően még politikai mozgalmat is indított. Legalább is ezt olvastuk a “Ca- lifomiai Magyartalanság” cimii hetilapban. Mozgalmát “a reménység zöldgyertyás mozgalmának” nevezte el “szegény szülőhazánk felszabadítását illetőleg.” Szülőhazánk már nem szegény, de -szegény volt, ami- j kor a náci és nyilas gyilkosok | kirabolták, élő jószágait elhajtottak gépeit és vasúti felszerelését kihurcolták. Hajmássy Ilona is szegény volt a Horthy-uralom idején, szegény volt az ország is, de Ilona akkor még nem akart I zöldgyertyás mozgalmat indítani, csak szerepelnie Most is ezt akarja. Televiziós műsora befejeztével az Amerikai Magyar Szövetség élén tüntetést rendezett “a zöld gyertyákkal kézben a new yorki szovjet UN bizottság épülete előtt”. A tüntetés néma volt. pedig milyen átütő erővel mennydörgött volna Hajmásy Ilona öblös hangja az orosz UN bizottság épülete előtt, talán még a zöld gyertyákat is elfujta volna. Szegényke, talán valóban azt «hiszi ,hogv a magyar nép érdekében cselekszik, amikor tüntet a mai Magyarország ellen. Viszont abban biztos, hogy- egy kis “publicitás” nem árt karrierjének. Különösnek tartjuk, hogy a , nagynevűi művésznő éppen I Magyarország felszabaditásá- ! nak tizedik évfordulóján ragadja kezébe a politikai tüntetés zöld gyertyáját. Éppen tiz évvel ezelőtt kergették ki a szovjet csapatok és a magyar felszabaditäsi mozgalom partizánjai a náci csürhét és a nyilas “urifajtát” amely pusztulása közeledtével egyre állatibb vérengzéssel gyakorolta a tarkólövéseket és dobta a véres hullákat a jégtől zajló Duna hullámaiba. Ennek a szörnyűséges haramia- uralomnak és a magyar történelem e legaljasabb tömegmészárlásainak tiz évvel ezelőtti megszűntét ünnepli Hajmássy Ilona a zöldgyertyás mozgalommal és a szovjet delegáció előtti néma tüntetéssel. Gyanúsnak találjuk, amikor egy művésznő úgy akarja állását és hirnevtjt életre kelteni, hogy a politika színpadán vállal szerepet. Az ilyesmi gyakran a művészi hirnév alkonyát jelenti és szomorú,- de igy van, hogy kétesértékü I politikai hirnév gyarapodása j nem segít a művészi érték ! hanyatlásán, zöld gyertya ide. Béke USSR és Németország között A Szovjetunió rendeletet bocsátott ki, amellyel véget vet a Németország és közte 14 év.e fennálló hadiállapotnak és bejelenti ,hogy a két ország közt (beleertve Nyugat- és Kelet- Németországot) “visszaállították a békés kapcsolatokat.” — USA már 1951-ben megszüntette a hadiállapotot, miután Anglia, Franciaország és 17 más nemzet is megcselekedte. Büntetés a békéért A londoni rendőrség kilenc tüntetőt letartóztatott a négyezer közül, akik a zangol parlament előtt tiltakoztak Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. zöld gyertya oda. A politikai szereplést mindenesetre megkönnyíti a művésznő hangváltozása és nem csodálkoznánk, ha meghallanék, hogy ő lett a nyilas baj társak pinup girlje. A dátumot megjegyezhetjük magunknak: egy női politikussal több és egy ; művésznővel kevesebb lett.---------------------------------------------------- -----------------------------------------------— Vol. IV. No. 4. Thursday, January 27, 1955 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) Published weekly by Hungarian Word, Inc., 130 E. 16th St.,at the P.O. of N.Y., under the Act of I^<^2|:)879. N. Y. 3. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952~*
