Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-30 / 26. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 30, 1955 Amerika nagyjai a hírnév csarnokában A demokratikus eszme halhatatlanjai között. Balról jobbra: Lincoln, Frederick Douglass, Walt Whitman, Harriet Tubman; Tom Paine és Thomas Jefferson. Szeretett fogadott hazánk bővelkedik nagyemberekben. 1900-ban valósították meg azt az alapeszmét, amelyet talán a franciák Panthéonjából merítettek, (“Nagy fiainak a hálás haza”), ahol a francia nép által legjobban tisztelt francia nagyemberek hamvait őrzik. Amerikában 1900- ban alapították meg a “Hírnév Csarnok”-át (Hall of Fame-et), ahol Amerika nagyembereinek bronzszobrát helyezik el a N. Y. University bronxi campusán a szabadtéri oszlopsor két-két oszlopa között, magasan a Harlem-folyó fölött. Egy állandó bizottság dönti el, kit válasszanak be a halhatatlanok közé. A bizottság tagjait a Hir név Csarnokának igazgatója választja meg élethossziglani szolgálatra. Jelenleg 127 ilyen tag van, aki tagságát a kereskedelemben, művészetben, a kormányzatban, tudományban és filozófiában szerzett érdemeiknek köszönhetik. Minden öt évben vannak a választások pontosan előirt eljárás szerint. Az ajánlásokat amerikai polgárok teszik s a bizottság tagjai ezek közül szemelik ki azokat, akiknek neveit aztán szavazás alá bocsátják. Eddigelé nyolvanhárom nagyember vonult be a Hírnév Csarnokába. A legközelebbi választás idén októberben lesz. Az eddigi halhatatlanok közt hetvenöt a férfi és nyolc a nő. 17 államférfi, tizennyolc iró és költő, hat festőművész, nyolc tudós, orvosok, feltalálók, tanárok, teológusok és hadvezérek szobrai diszitik a Csarnokot. Érdekes, hogy üzletember egy sincs, katona is kevés. A nyolc nő közül a legismertebbek Harriet Beecher (a “Tamás bátya kunyhójának” szerzője) és Susan B. Anthony. Máskülönben a halhatatlanok közül soknak a neve ismeretlenül hangzik sok amerikai fülének, nem árt tehát, ha felsoroljuk mind a nyolvanhármat s egy-két szóval jellemezzük őket: 1900-ban került be a Hírnév Csarnokába: John Adams, 1735—1826, Amerika második elnöke. Jqhn James Audubon, 1785—1841, madártudós és festőművész, őmaga festette le Amerika madarait. Henry Ward Beecher, 1813—1887, hitszónok. William Ellery Channing, 1780—1842, az unitárius vallás megalapítója. Henry Clay, 1777—1852, államférfi. Peter Cooper, 1791—1883, emberbarát. Jonathan Edwards, 1703—1758, teológus. Ralph Waldo Emerson, költő, filozófus, tanulmányíró, 1803—1882. Havid Glasgow Farragut, 1801—1870, az Unió tengeri hőse. Benjamin Franklin, 1706—1790, államférfi, tudós, feltaláló. Robert Fulton, 1765—1815, az első sikeres gőzhajó feltalálója. Ulysses Simpson Grant, 1822—1885, az Egyesült Államok tizennyolcadik, kétszer is megválasztott elnöke, ,a polgárháború győztes hadvezére. Asa Gray, 1810—1888, növénytudós. Nathaniel Hawthorne, 1804—1864, regényíró. Washington Irving, 1783—1859, iró, “az amerikai irodalom atyja”, ő a “Rip Van Winkle” szerzője. Tomas Jefferson, 1743—1826, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat megszövegezője. James Kent, 1763—1847, a newyorki legfelső törvényszék főbírája. Robert Edward Lee, 1807—1870, a polgárháborúban a déli reakciós, megvert hadsereg főparancsnoka. Abraham Lincoln, 1809—1865, USA tizenhatodik elnöke, a néger nép felszabadítója. Henry Wadsworth Longfellow, 1807—1882, Amerika legjobban szeretett költője. John Marshall,-1775—1835, USA főbíró. Horace Mann, 1796—1859, pedagógus, nevelési szakértő. Sámuel F. B. Morse, 1791—1872, a táviró feltalálója, kiváló festőművész. George Peabody, 1795—1869, emberbarát. Joseph Story, 1779—1845, legfelső törvényszéki bíró. Gilbert Charles Stuart. 1755—1828, arcképfestő (Washington arcképe). George Washington, 1732—1799, az Egyesült Államok első elnöke, a szabadságharc diadalmas vezére. Dániel Webster, 1782-—1852, államférfi, politikai szónok. Eli Whitney, 1765—1825, a cotton gin (gya- pottisztitógép) feltalálója. 1905-ben került be: NJohn Quincy Adams, 1767—1848. U. S. hatodik elnöke. James Russed Lowell, 1809—1891, iró, költő. Mary Lyon, 1797—1849, pedagógusnő. James Madison, 1751—1836, U. S. negyedik elnöke. Maria Mitchell, 1818—1889, csillagász. William Tecumseh Sherman, 1820—1891, az Unió hadseregének tábornoka. John Greenleaf Whittier, 1807—1892, költő. Emma Willard, 1787—1870, pedagógusnő. 1910-ben: George Bancroft, 1800—1891, történetiró. Philips Brooks, 1835—1893, episzkopáiis püspök. William Cullen Bryant, 1794—1878, költő. James Fenimore Cooper, 1789—1851, az indiánregények írója, Oliver Wendell Holmes, 1909—1894, szerző költő, a Legfelsőbb Törvényszék bírája. Andrew Jackson, 1767—1845. USA hetedik elnöke. John Lothrop Motley, 1814—1877, történetíró. Edgar Allan Poe, 1809—1849, költő, regény- és novellairó. Harriet Beecher Stowe, 1811—1896, hires regénye előkészítette a terepet a négerek felszabadításához. Frances Elizabeth Willard, 1839—1893, a World W.C.T.U. (a Women’s Christian Temperance Union, alkoholellenes liga) megalapítója. 1915-ben: Louis Agassiz, 1807—1873, állattudós. Daniel Boone, 1734—1820, felfedező. Rul'us Choate, 1799—1859, a kongresszus tagja Charlotte Saunders Cushman, 1816—1876, Sha- kespeare-szinésznő. Alexander Hamilton, 1757—1804, USA elso pénzügyminisztere. Joseph Henry, 1799—1878, fizikus. Mark Hopkins, 1802—1887, pedagógus. Elias Howe, 1819—1867, a varrógép feltalálója. Francis Park man, 1823—1893. történettudós 1920-ban: Samuel Langhorne Clemens, (Mark Twain családi neve), 1835—1910, regényíró. James Buchanan Eads, 1820—1887, mérnök. Patrick Henry, 1736—1799, forradalmi vezér. William Thomas Green Morton, 1819—1868. elsőizben használt nyilvánosan étert sebészeti műtétekhez. Alice Freeman Palmer, 1855—1902, pedag - gusnő. Augustus Saint-Gaudens, 1848—1907, szobrász- művész. Roger Williams, 1603—1684, a vallásszabadság bajnoka, Rhode Island megalapítója. 1925-ben: Edwin Booth, 1833—1893, színész. John Paul Jones, 1747—1792, forradalmi tengerészeti hős. 1930-ban: Matthew Fontaine Maury, 1806—1873, óceán- tudós, tengerésztiszt. James Monroe, 1758—1931, USA ötödik elnöke James Abbott McNeill Whistler, 1834—1903, festőművész. Walt Whitman. 1819—1892, Amerika legnagyobb költője (Leaves of Grass). 1935-ben: Grover Cleveland. 1837—1908, USA huszonkettedik és huszonnegyedik elnöke. Simon Newcomb, 1835—1909, csillagász. William Penn. 1644—1718, Pennsylvania állam megalapítója. 1940-ben: Stephen Collins Foster, 1826—1864, dalköltő, főleg néger melódiák szerzője. 1945-ben: Sidney Lanier, 1842—1881, költő. Thomas Paine, 1737—1809, politikai elméletiró. Walter Feed, 1851—1902, a sárgaláz legyőzője. Booker T. Washington, 1858—1915, néger népnevelő. 1950-ben: . Susan B. Anthony, 1820—1906, a női jogok előh arcosa. Alexander Graham Bell, 1847—1922, a telefon feltalálója. Josiah Wiiiard cíürs, 1839— 903, matematikai fizikus. William Crawford Gorgas, 1854—1929, a sárgaláz másik legyőzője. Theodore Roosevelt, 1858—1919, USA huszonhatodik elnöke. Woodrow W'ison, : 856—1924, egyetemi tanár, az Egyesült Államok huszonnyolcadik elnöke. ★ Azok az amerikai nagyemberek, r-.ik eddig még nem vonultak be Hi; Csarnoka’ i, majd még ezután jönnek. Beválasztásuk egyik feltétele, hogy haláluk után legalább huszonöt évnek kell eltelnie. Ott lesz helye mindenekelőtt Franklin Delano Roosevéltnek is, mintahogy ott kell lennie Altgeíd illinoisi kormányzónak, Victor Debsnek, Frederick Douglasnek, George Washington Corvernek, Garrisonnak, John Brown-nak Ttibmannak, a néger szabadsághősnek, hogy a sok érdemek közül csak egy néhányat említsünk. PATERSON. N. J.-hez közel eső Wayne Townshiphen, 4 millió dolláros gyártelep építését kezdték meg. Reméljük még majd munka is lesz mire a telep elkészül. Ebben a körzetben ugyanis nagyon sokan várnak munkaalkalomra.
