Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-06-30 / 26. szám
June 30, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 A halhatatlan ereklyék A Függetlenségi Nyilatkozat eredeti szövege In CONGRESS, July 4, <77s. tffdje áyrríatX' itnt£eí> $tate$ of^morkcc. Az amerikai demokrácia és szabadság szelleméhez való ragaszkodásunk kifejezéseként tisztelgünk a Függetlenségi Nyilatkozat eszméi, valamint szerzője, aláírói s védelmezői emlske előtt: Fie~ ;r Flórián <;s neje Papp Bálint Tarjányi József Wozár Julia Fedor Pál Biró Károly Holthy Antal és neje Einhorn Rosa V barai János Fehér Lajos Wavró Mihály Black Lilli Buja J. Sulyok (ihály Birtok Joachim Szántó Karola Russ János Ak< rnnn Endre Kovats József Cine Erz -t 4 Monus Erzsébet Berman Ernő Heilbrus Max Pusauer Gyula Józsa Mihály Szalai Antal Mik Miklós Spitzer Ferenc Petrik Béla Elias Roza Pongrácz Veronika í'zepn. Károly Szano Lajos Zelenák József Kovác Mihály Kesztyű József Levin Sári Barna József Hevesv Lajos Bridgeport—Fai: í ieidi Kultur Klub í További aláírások a 22-ik oldalon.) Az amerikai függetlenségi mozgalom története dokumentumokban Vonatra — a', úgynevezett Szabadságvonatra •— rakták — évekkel ezelőtt az amerikai történelemre vonatkozó legszentebb, féltveőrzött okiratokat és hasonló jellegű történeti memorabiliá- kat (emléktárgyakat) és bejárták vele az országot. A negyvennyolc állam háromszáz városában állították ki közszemlére az Amerikai Örökség Alapítványa jóvoltából, az igazságügyminisztérium védnöksége alatt. Ennek a nagyszabású akciónak az volt a célja, hogy az amerikai állampolgárok hazafiasságát és a nemzet ügyeiben való tevőleges részvételét erősítsék és buzdítsák vele. El kell ismerni, hogy csodalatos egy gyűjtemény. Ezeket a dokumentumokat és a történelmi fontosság dicsfényében maradt emléktárgyakat a politikai ellenzék és kisebbség éppenolyan szent ereklyének tekinti, mint azok, akik hazafiaskodással töltik életüket. Azonkívül pedig ott áll az a megdönthetetlen tény, hogy ha nem is szájjal, hanem szívvel, a valóságban, a hazafiatlansággal vádolt ellenzéki szellemek jobban ragaszkodnak ezekhez a dokumentumokhoz, mint a nagyszáju- ak, hiszen a nép és a haladás és a demokrácia igazi hívei ezekben a nemzeti okmányokban látják biztosítva és szavatolva mindazokat a jogaikat, amelyek lehetővé, gőt kötelességükké teszik, hogy éljenek és harcoljanak a máguk szabad meggyőződéseiért, a szólás- és sajtószabadságért, a vallásszabadságért, a gyülekezési szabadságért, a faji egyenlőségért és mindazért, amit amerikai örökségnek neveznek. A szabadság oszthatatlan. A jogok érvénye oszthatatlan. A béke oszthatatlan. Ott, ahol bármi ürüggyel megtűrik akár csak egyetlen pontban ennek az oszthatatlanságnak megsértését, ott elvben már az egész nemzeti közösség jogait sértik meg és kiszámíthatatlan következményeket indíthatnak el. A veszély mindig fennáll, hogy még a történelmi jogokat is önző politikai és gazdasági érdekek szerint hajlandók kifordítani igazi jelentőségükből azok, akik a hatalom birtokában ülnek, hogy ezzel visszaéléseiknek törvényes és alkotmányos kenetet adjanak és igy értelmezésben gyakran élesen megoszlanak és kettéválnak a következtetések. Nos, a Szabadságvonaton együttvoltak a nemzeti örökség alapját és lényegét tartalmazó szent okiratok. Rengeteg pénzbe került és sok munkával járt egybehozásuk. Nekünk arra nincs pénzünk, hogy hasonló vonatot szervezzünk és igy csak egy gondolati vonatot indítunk el ez okmányok bemutatására, nemzeti örökségünk bizonyítására. Ezekből az okiratokból újra megtanulhatjuk szeretet fogadott hazánk egész történetét, dióhéjban. Ezeknek az okmányoknak áttekintése voltaképpen Amerika történelme röviden elbeszélve. Tekintsük meg tehát az alábbiakban a kellő áhítattal, hogy tisztában legyünk a múlttal, a jelennel és a jövővel. Legyen ez mértékünk a világpolitikai szerepünk elbírálásánál is. Mert a jelen világhelyzetben ennek az országnak szereplése nemcsak honpolgáraink, hanem az egész vi- 'ág népeinek életére, jövőjére, halálára vagy boldogságára is kihathat. Kezdjük tehát az elején: A kezdet Kolumbusz Kristóf levele Mindenekelőtt ott van Kolumbusz Kristóf levele Amerika felfedezéséről 1493-ból. Amikor Kolumbusz első u járói visszatért, hivatalos levélben tudatta Gabriel Sanchez-el, Aragónia udvari kincstárnokával, hogy felfedezést csinált. Ezt az óriási hirt azonnal kinyomtatták és égigrö- pitették Európán. A hirt kiadták latinul, olaszul és németül is. A latin kiadás 1493-ban Rómában történt. A Magna Carta János, angol király 1215-ben aláírta a Magna Car“ ,: és ezzel Angliában uj korszak kezdődött az alkui mf.nyos sz.ibadságjogokért vivo:t szüntelen (Folytatás a 10-ik oldaicn Gellert Hugó Petrás Pál Lieb Pál Gyarmaty Kató Deák Zoltán Dr. Pogány Béla Horváth István A. Neufeld Fodor Erna Reich Klára Péter János Dattler Lajos Fodor Nagy Árpád Gratis Rella Berkovits Max Berkovits Gizi Petri Miklós Petrás András Szevin Anna Czövek Mary Gacsi Jó/sef Nagy József Tóth Irma Miklós Sám or Borona István Hadik Jár Györf I si Jacob V 1 Berzsenyi István Farkas József Stern íilöp Nagy Franl Latzkó Frank és neje Tóth László Káldy Samuel Sieh István üezerédy Károly Kovát s János Farkas József Bezerády János Gömbör Károly Schwartz József Török Antal
