Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-26 / 21. szám
íz. AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 26, 1955 | Mi újság az óhazában? AZ ELSŐ ÖTÉVES TERV EREDMÉNYEI A Közd. Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről BUDAPEST, május 10. 1. Az ötéves tervidőszak fő eredményei Az 1950—1954 közötti időszakban a népgazdaság fejlődését, a társadalom és a, népgazdaság szerkezetének megváltozását, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét a következő fő adatok jellemzik: A nemzeti jövedetem összehasonlítható árakon számítva 1949ről 1954-re — az előzetes számítások szerint — több mint 50 százalékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem 5 év alatt összesen meghaladta a 265 miliárd forintot. Ezen összeg 29 százaléka került 1 felhalmozásra; elsősorban a termelés bővítését szolgáló álló- és a forgóalapok növekedtek. A nagy mérvű felhalmozás eredményeképpen gyors ütemben gyarapodott a nemzeti vagyon, az álloalapok értéke öt év alatt közel 30 százalékkal nőtt. A beruházásokra fordított összeg az első ötéves terv időszakában 67 milliárd forint volt. Az ötéves terv időszakában átalakult a népgazdaság szerkezete: hazánk agrár-ipari országból ipari-agrár ország lett. Az ipar súlya a nemzeti jövedelemben öt év alatt 50 százalékról közel 64 százalékra emelkedett. A szocialista iparosítás követelményeinek megfelelően az iparon belül nőtt a nehézipar és különösen a gépipar aránya. Megváltoztak a tulaj donvi- Változtak a tulajdonviszonyok is A szocialista termelési viszonyok a gyáriparban, a nagyuzemü építőiparban, a közlekedésben, a külkereskedelemben és a nagykereskedelemben kizárólagossá váltak. A kiskereskedelemben túlsúlyra jutott a szocialista szektor. A mezőgazdaságban az ötéves tervidőszak végén az ország szántóterületének mintegy egyharmadán folyt .nagyüzemi szocialista gazdálkodás. A szocialista szektor aránya a nemzeti jövedelem termelésében 1949-ről 1954-re 53%-ről 81 százaikéra emelkedett, a tőkés szektor aránya 19 százalékról 1 százalékra csökkent. Az ötéves terv időszakában nőtt a foglalkoztatottság: a kereső népesség száma öt év alatt közel 400,000-rel nőtt. Végleg megszűnt a munka- nélküliség, sőt több területen munkaerőhiány volt. Megváltoztak az osztályviszonyok: az összes keresőkön belül jelentősen megnőtt az ország vezető erejének, a munkásosztálynak súlya: 1954-ben 326,000-rel, 34.5 százalékkal több volt a munkások száma, mint 1949-ben. A kisárutermelők száma öt év alatt több mint 300,000- rel növekedett. Túl nagy mértékben nőtt ez alatt az 1 idő alatt az igazgatásban különösen az államigazgatásban I foglalkoztatottak száma. Az ötéves tervidőszakban jelentősen emelkedett — bár i nem az előirt mértékben — a i lakosság anyagi szükségleteti kielégítésének színvonala is. 1954-ben az egész lakosság 30 százalékkal fogyasztott i többet, mint 1949-ben. A : munkások és alkalmazottak legv főre jutó reáljövedelme 1954-ben több mint 20 százalékkal múlta felül az 1949. i évi színvonalat; ennél nagyobb mértékben növekedett a parasztság reáljövedelme. Öt év alatt lényegesen javult a lakosság egészségügyi i és szociális ellátottsága: a társadalombiztosításra fordított kiadások összege 1,3 milliárd forintról 4 milliárd forintra növekedett, azaz meg- j háromszorozódott. Ezen belül ia nyugdijak, járadékok össze- , ge négyszeresre emelkedett. Bővült az egészségügyi hálózat, javult a megelőző orvosi munka és alaposabbá, eredményesebbé vált a betegek kezelése; növekedett a kórházi ágyak és a rendelőintéze- itek száma. I A tervidőszak alatt gyors | ütemben bontakozott ki a kulturális foradalom. Öt év alatt az iskolai oktatás, az iskolán kívüli szakképzés, a ; könyvkiadás, a napilapok és Pezsgő élet egy gazdakörben folyóiratok kiadása, a mozi- és színházlátogatás, valamint a népművelés* egyéb ágai olyan hatalmas mértékben fejlődtek, amilyen tőkés viszonyok között elérhetetlen lett volna. A megváltozott .társadalmi viszonyok, az anyagi jólét növekedése, az egészségügyi viszonyok javulása eredményeképpen a korábbi éveknél jóval gyorsabb ütemben nőtt az ország népessége. • Öt év alatt az .ezer lakosra jutó él- veszületések száma 11.7 százalékkal nőtt, a halálozásoké 3,5 százalékkal csökkent, a természetes szaporodás ará-, nya közel egyharmadda-1 —-1 ezer lakosi'a számítva 9.2-ről 12-re— nőtt. Az 1950—1954 közötti időszakban az ország lakossága. 460,000-rel szaporodott és a tei'vidőszak végén elérte a 9,750„000 főt. A termelőerők gyorsütemü fejlesztése, a népgazdaság és a társadalom szerkezetének átalakulása, az anyagi és kulturális ellátottság növekedése terén elért eredmények csak a népi demokratikus rendszer alapján jöhettek létre. Az eredmények eléréséhez nagymértékben hozzájárult a Szovjetunió sokoldalú gazdasági műszaki és tudományos segítsége, valamint a népi demokratikus országokkal egyre szorosabbá váló együttműködés, Plaponfa 70 ember munkáiét végzi el a magyar gyártmányú arató-cséplőgép — Magyarországi riport — | Irta: RISKó ÉVA Magyarországon csak jóval I a századforduló után kezdték| el nagyüzemi módon a cséplő-1 gép . gyártását. Kezdetben I csak a nagybirtokokon alkal- j mázták, később azonban már; a közép- és kisbirtokosok is dolgoztak vele. A Hoffer-féle cséplőgép nemcsak Magyar-! országon vált kedveltté, ha-! nem számos külföldi ország- : ban is hírnevet szerzett a fia-j tál magyar mezőgazdasági | gépgyártásnak. Hosszú évtizedekig azonban a gabonatermelés másik igen nehéz fizikai munkája— az aratás gépesítése teljesen háttérbe szorult, mert sokkal olcsóbb volt a fizikai munkaerő, s igv nem volt eléggé kifizető az aratócséplőgép gyártásának bevezetése. Magyarországon az aratás idején mintegy háromnegyed- millió embernek kellett munkába állnia, hogy a termés betakarítása késedelem nélkül megtörténhessék. A magyar mezőgazdasági gépgyártás gyorsütemü fejlesztésére csak a második világháború okozta nagymérvű károk hélyreállitása után kerülhetett sor, A kormány határozata alapján 1948 végén kezdték el tanulmányozni az aratócséplőgép nagyüzemi gyártásánák módszereit. A Szovjetunió rendelkezésre bocsátotta a náluk jól bevált kombájnok leírását és gépeket is, hogy azokat magyar földön kipróbálhassák. Megindultak a kísérleti munkák, készültek a gyártási tervek,s az Első Magyar Mezőgazda- sági Gépgyárat jelölték ki az aratócséplőgépek gyártására. 1950-ben került sor a prototípus elkészítésére. A szakemberek figyelembe vették a magyar talaj felszínét, gabonaféléket és gondosan ügyeltek árra, hogy a magyar adottságoknak leginkább megfelelő gép kerüljön ki a gyárból. Az első aratócséplőgép az 1951 évi aratásra készült el. Az első, EMAG A. C. 400-as aratócséplőgép — amely lényegileg egy aratógép, egy cséplőgép és egy traktor összeépítéséből jött létre — állami gazdaságba került, hogy üzemeltetés közben még megyfigyeléseket végezzenek rajta. A valóságos kis mozgó gyár, amely egyetlen munkamenet alatt végta le a lábon álló gabonát és termelte ki a szemeket — általában bevált. A próbaüzemeltetést követően apróbb módosítások után megkezd— Magyarországi riport — Pakson több mint háromszáz tagja van a gazdakörnek. Mezei Gyula, a tanács mező- gazdasági vezetője azt mondja: “Higgye el, amióta van nálunk gazdakör, sok minden megváltozott a községben. Jobban megy a munka, nagyobb a kedvük az embereknek. Vetélkedés folyik a gazdák között. Menjen csak ki a határba! Már ültetik a burgonyát, s van, aki már elvetette a kukoricát. ” Álljunk meg hát Pakson, nézzük meg, hogyan dolgozik ez a jó gazdakör, amely friss oezsdülést vitt a község életébe. Igával, géppel segítik egymást a tagok Az ezüstkalászos tanfolyamon nemcsak egyéniek, a termelőszövetkezetek tagjai is részt vettek. S amikor március 15-én befejeződött a tanfolyam, a záróvizsgáit többen annak a kívánságuknak adtak hangot, hogy jó lenne az előadásokat tovább folytatni. Vasárnaponként ráérnek, összejönnek úgyis, csak hát lesz-e előadó. Vállalja-e valaki? Vállalta. Előbb Rudics László agronómus, majd Mezei Gyula, később egyre tobten jelentkeztek, gazdák is. Olyanok akik élenjártak a termelésben, akiket becsül az egész falu. Elmondták tapasztalataikat, munkamódszerüket, ismertették terveiket. S a vasárnapi összejövetelek azóta olyan népesek, hogy nem férnek be a terembe az emberek. Vannak sokszor kétszázan is. A cikória története A cikóriát azelőtt senki se ismerte Pakson. Egy este Girst Ádám azzal ment be a gazdakörbe, hogy ő szei'ző- dött fél holdra. Hallotta, hogy lehet, megpróbálja. — De jó jlesz-e ? Az agronómus helyesli. I Mindjárt egy kis előadást j tart, hogyan készítse el a magágyat. Szaktanácsokat j ad. S pár nap múlva tizenegy I hold cikóriatermesztésre kö- ! tőitek szerződést Pakson. Cu- j korrépára nyolc holddal többre szerződtek a gazdák, mint amennyit eredetileg előirányoztak. Nagy kedvet kaptak a kertészkedésre is. Háromezer hold föld megmentéséért A gazdaköri összejöveteleken felvetődnek a községet érintő mezőgazdasági problémák is. Többen szóvátették már a dunai sziget ügyét. A : szigetet a tagosításkor Ger- jennek adták (a Duna túlsó partján lévő község) de a gerj énnek nem használják. Paksnak ugyanakkor nincs megfelelő kaszálója. A Hazafias Népfront támogatásával az egész község összefogott most, hogy visszaszerezzék a szigetet. Homokos a paksi határ. Egy része nem is alkalmas kenyér gabona termesztésére. Lehetne azonban növelni a kenyérgabona- termelést. Az úgynevezett brinyói részen 3000 hold. földet öntenek el a vadvizek. Ha ezt lecsapolnák, gabonát termelhetnének ezen a részen is. A paksiak ebben az ügyben is megmozdultak. Hajlandók társadalmi munkával elvégezni a lecsapolást, ’«ak tervek kellenek hozzá és mérnök. A gazdakörben műkedvelő csoport is létesült, már tartottak egy előadást, most uj szereplésre készülnek s ennek tiszta jövedelméből sakkot, pin-pong-asztalt vásárolnak majd, hogy otthonosabbá tegyék a gazdakör helyiségeit. Illés Sándor hették a gép sorozatgyártását. A magyar gyártmánya ;aratócséplőgépből az jeltelt idő alatt mintegy kétezer került állami gazdaságokba és gépállomásokra, ahol igen jól hasznát veszik a hatalmas gabonatáblákon. A gépi aratás is mindinkább felváltja a rendkívül fárasztó és megerőltető kézi aratást. Emellett pedig az aratócséplőgép a kézi aratással járó nagymértékű szemveszteséget jelentősen leszorítja, mert már egyetlen munkafolyamatban minden külső beavatkozás nélkül dolgozik. Egy gép a korábbi 10-12 százalékos szemveszteséget kezdetben 3-4, ma már pedig 1 százalékig is lecsökkenti. A gé- pi-aratás-cséplés térhódítása egyre inkább lehetővé teszi, hogy az aratás idejére nem kell egyéb mezőgazdasági munkáktól nagyszámú munkaerőt elvonni, mert egy gép naponta 70 ember teljesítményével ér fel. Amellett, hogy az ön járató aratócséplőgép Magyar- ország nagyüzemi mezőgazdaságának legfontosabb beta- karitóeszköze lett. eddig 11 országból érkezett megrendelés, köztük Bulgáriából, Törökországból, Argentínából és Kínából. Az exportra készülő gépeknek gyártásánál figyelembe vették az illető 1 ország talaj vizsonyait, a gabona magasságát, s ennek, megfelelően konstruálták a próbaüzemeltetésre leszállított gépeket. Ugyancsak az IMAG gyár folytat kísérletet lánctalpas rizsarató cséplőgép gyártására. 1954-ben került ki állami gazdaságba az első kész gép, ahol próba- szemeltették. A gyakorlati tapasztalatok után sok kerül majd s o r oz a t g y (á r tásra 1954-ben már összesen 520 magyar aratócséplőgépet exportált az EMAG, többi között Kínába 175 gépet.
