Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-26 / 21. szám
A béke és haladás 900 milliós világlábora tiszteleg BARTÓK BÉLA EMLÉKE ELŐTT Bartók Béla, halhatatlan magyar testvérünk neve már hosszú évek óta szerepel a zeneirodalom legnagyobbjai között. A világ minden országában egyre nagyobb szeretettel, értékeléssel fordul feléje a zenekedvelő közönség.'Jelentőségét a zeneirodalomban Baché- hoz, Beethovenéhez hasonlítják. Az itt Amerikában tiz évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt nagy magyar géniusz azonban nemcsak mint zeneszerző Tolt nagy, hanem mint ember, mint a haladás, a demokrácia hive, a népek közötti testvériség, barátság hirdetője és harcosa. A békeszerető emberiségnek a Béke Világtanácsban csoportosuló képviselői elérkezettnek látták az időt arra, hogy Bartók Béla békeharcosi szerepét ép anv- nyira értékelje az emberiség; mint zeneszerzői működését és — miként azt multheti számunkban röviden jelentettük — azt a példanélküli i n t é zkedést hozták, hogy a béke 1954. BARTÓK BÉLA nagydiját, első ízben a békedij történetében egy olyan embernek Ítéljék oda, aki már tiz éve eltávozott az élők sorából! Utána békedijakban részesítették még Edouard Herriot-ot a francia képviselőház elnökét, De Castro brazil irót, Ivens holland filmrendezőt és Zavat- tini olasz filmirót. Kimondhatatlan büszkeség töltheti el. minden magyar szivét, hogy hazánk e nagy fiát még haló poraiban is megtisztelik olyan kitüntetéssel, amelyet ed- digelé csak élőknek ítéltek oda. Az itteni magyar reakciónak hő vágya Bartók Bélát kisajátítani magának, de ez sehogyan sem sikerül. Bartók Béla a magyar népé. a mai Magyarországé és az egész haladó emberiségé. Ezt bizonyítja a nemzetközi békedij is. Két egymástól elválaszthatatlan nagy eszme vezette Bartókot életének minden tevékenységében. 1903- ban, huszonkét esztendős korában igy ir édesanyjának: “Kell, hogy minden ember, midőn férfiúvá fejlődött, megállapítsa, minő ideális cél érdekében akar küzdeni hogy a szerint alakítsa egész munkálkodásának, minden cselekedetének minemüségét. Én részemről egész életemben minden téren, mindenkor és minden módon egy célt fogok szolgálni: a magyar nemzet és magyar haza javát.” Bartók mindhalálig hü marad ehhez az ifjúkori szent elhatározáshoz Hü marad, mert szenvedélyes szeretettel szereti a népet és szenvedélyes gyűlölettel gyűlöli a nép ellenségeit: a Habsburg-zsarnokságot, a fasizmus mérgével átitatott magyar uriosztályt, de mindenek előtt azt a rendszert, amelyet “rabló és gyilkos rendszernek” nevez, a fasizmust. Igazi hazafi tud maradni, mert mind a népzenetudós, mind a hatalmas alkotóművész egyre mélyebben megtanul az emberiség legnagyobb eszményeinek méretei szerint gondolkodni. Román, szlovák, kárpátukrán favágók, napszámosok, parasztok között eszmél rá arra, hogy a haza és a nép szeretete a népek őszinte barátságával egyetemben lehet csak teljes. Nem törődik sem itthoni, sem határontuli soviniszták acsarkodásá- val. Otthon, közvetlenül az első világháború után magára vállalja még a “hazaárulás” vádját is egyik román népzenei tanulmánya miatt. És egyik levelében egyszer s mindenkorra leszögezi román barátai számára, hogy élete legfontosabb célja a népek békéjéért és barátságáért való munkálkodás. Bartók mindhalálig hü marad ehhez az eszméhez. Hü marad úgy is, mint ember, úgy is, mint tudós, úgy is, mint zeneszerző. Határozottan utasít el magátóól minden olyan gondolatot és keményen utasít vissza minden olyan kísérletet, vagy támadást, amely ennek a eszménynek akadálya. Ezért gyűlöli a fasizmust és az embertelenségnek minden formáját. És müveiben ezért találkoznak egymással magyar népi dallamfordulatok és román énekek, szlovák melódiák ésbolgár ritmusok, amerikai néger dalok és jávai dallamképletek. • - Mintha csak a hazaszeretetnek és a népek barátságának azt a nagy eszményét példáznák, ami mindnyájunkban elevenen benne él. Boldogok és büszkék lehetünk, hogy Bartók Bélát népünk, a magyar nép adta a haladó emberiségnek. Vol. IV. No. 21. Thursday, May 26, 1955 NEW YORK, N. Y.—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P. O. of New York, N. Y. under^the^Act^of^^reh 2, 1879^N^^^^^^^^ered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 UTOLSÓ FSGYELMeMíÍéS A RÁKÓCZIAKHOZ! A Magyar Szó 1955 március 31-iki számában és azóta is több ízben foglalkozott a Verhovay és Rákóczi tervbevett egyesülésének kérdésével. Olvasóink százai, ha nem ezrei, tartoznak e két egylet valamelyikébe vagy mindkettőbe, de ha egy se tartozna bele, akkor is becsületbeli kötelességünknek tartanók e kérdéshez hozzászólni, amikor amerikai magyar munkások tizezreinek anyagi, társadalmi és kulturális érdekeit látjuk veszéfyeztetve. Olvasóink emlékezetébe idézzük március 31-iki cikkünk eme megállapításait: “Van az egyesülési tervezetnek számos más olyan pontja, amely aggaszt bennünket és aggaszthat minden egyleti tagot. Számos jel arra mutat, hogy az egyesülés az amerikai magyar társadalmi élet halálharangját fogja jelenteni, hogy a tagságnak egyre kevesebb beleszólása lesz az egylet ügyeibe, hogy megszűnik a “testvéri” jelleg és rideg üzletté alakul át a két nagy testvéri intézmény.” Azok a fejlemények, amelyek e cikkünk megírása és megjelenése óta történtek csak fokozzák aggodalmunkat. Miért volt az például, hogy a Rákóczi vezetősége a Rákóczi Szemlében CSAK az Egyesülési Szerződést közölte és “magyarázták” de nem közölték 4Z UJ ALAPSZABÁLYOKAT? AZÉRT, MERT ITT VAN A KUTYA ELÁSVA! Az uj alapszabályok, véleményünk szerint, DARABOKRA TÉPIK A TAGSÁG EGYLETI JOGAIT! Úgy a Verhovay, mint Rákóczi tagokét! Az uj egylet, véleményünk szerint, megszűnik “fraternal” egylet lenni, bár az egylet nevében benne lesz a “fra- ternális” szó. Gyakorlati szempontból az uj szervezet egy szűk, jól megszervezett csoport MAGÁNTULAJDONA lesz! Porhintésnek meghagyták ugyan a “demokratikus” sallangokat, lesznek konvenciók, delegátusválasztások, de az igazgatóság fel lesz ruházva a konvenció határozatainak ignorálására, az alapszabályok felfüggesztésére, sőt megváltoztatásár» is! Az uj alapszabályok szerint, amelyről a Rákóczi Szemlében közölt Egyesülési Szerződés cikk egy szót sem irt — és erre igen jó oka volt Vasaséknak—a tagság egy részét megfoszthatják — hü- ségesktik és egyebek — révén attól, hogy az egylet életében tevékeny részt vezessenek. Pontosan azokat a tagokat, akik legtöbbet áldoztak az egylet és általában a munkásság érdekében! De meg lesznek fosztva azok is, akiknek 1,000 dollárral kevesebb életbiztosításuk van! A két egylet tagsága már /alószinüífeg tudomást szerzett arról, hogy az uj egyletben csak az 500-on felüli osztályok választhatnak majd konvenciós dele gátusokat, szóval az annál kevesebb tagú osztályoknak, azaz a tagság többségének, vagy jelentékeny részének egyszerűen nem lesz képviseleteVeszélyes demagógiát űznek az egyesülést siettető személyek, amikor azt hajtogatják, hogy mindkét egylet minden egyes tagjának megmaradnak mindazon jogai, amelyekkel az egyesülés előtt rendelkeznek. Ez egyszerűen nem állja meg a helyét! Olvassa át a Rákóczi minden egyes tagja — most már csak a Rákóczihoz appelálunk — mert a Verhovaynál már keresztülhajszolták a helybenhagyást — olvassa át a Rákóczi minden egyes tagja, a titkárok, a delegátusok as Egyesülési Tervezetet és megtalálják benne jól eldugva azokat a rendelkezéseket, amelyek igenis megfoszthatják a Rákóczi — és a Verhovay — sok ezer tagját az egyesülés előtt élvezett több- rendbeli jogától. ILYEN EGYESÜLÉSBE - AKARNAK 80,000 amerikai magyar, Verhovay és Rákóczi tagot belehajszolni egy jól olajozott, high pressure hirdetési kampány segítségével. Azok a lelkendező cikkek, amelyek az összes amerikai magyar lapokban, a mi lapunkon kívül megjelentek, MIND FIZETETT, Rákóczi-Verho- vay pénzből fizetett reklámcikkek voltak! A 12-ik órában szólunk minden Rákóczi taghoz. Még megmenthetik magú knak egyletüket. A magukénak. Ne értsen bennünket félre senki sem. Nem szólunk mi egy szót sem az uj egylet kötvényeinek értékéről. Jó biztosító társaság lesz az uj egylet! De nem a tagságé lesz az, hanem egy klikké! Vegyék tudomásul, hogy egyletük a bekebelezés után meg fog szűnni az a szabad demokratikus, mindenkor a tagság kontrolja alatt levő intézmény lenni, ami fennállása óta volt. Nagy békekezdeményezések “Óriási és bonyolult tárgyalásokba vonnak minket — állapította meg Walter Lipmann a New York Herald Tribune-ban a mult héten és kínosan nyilvánvaló, hogy Európában és Ázsiában egyaránt a kommunista hatalmak kezében van a kezdeményezés.” Mily ‘kezdeményezésről’ irt Lippman és mik e kezdeményezés céljai? Ha a közelmúlt hetek és napok eseményeit vessziiik figyelembe, valóban nyilvánvalóvá válik, hogy a szocialista hatalmak kezében van a kezdeményezés és hogy e kezdeményezések mind a nemzetközi feszültség enyhítését célozták. Itt van például Csu En Laj nagyhorderejű ajánlata a bandungi konferencia végén, amelyben kormánya hajlandóságát fejezte ki a formozai béke biztosítása érdekében tárgyalni az Egyesült Államokkal. Ott van az osztrák béke- szerződés, valamint, a varsói egyezmény megkötése és végül a szovjet leszerelési ajánlat. Elemezzük a három utóbbi fejleményt egyenkint. A maga helyén mindegyiknek megvannak a maga sajátos céljai, feladatai, de ezen túlmenően mély. közös kapcsolat fűzi őket egybe. A legközvetlenebb ilyen közös kapcsolat: a kollektiv biztonság nagy eszméje ! Hogyan szolgálta ezt az eszmét a varsói szerződés? Mindenek előtt úgy. hogy a Szovjetunióval az élén Európa nyolc békeszerető országának kézfogásával, barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseiknek megkötésével, közös katonai parancsnokságuk megalakításával gátat emelt a lesulyosabb veszély ellen, amely Európa népeinek békéjét, biztonságát fenyegeti. Gátat emel a feltápászkodó Wehrmacht, a felfegyverzett agresszív. Nyugat- Németország veszedelme ellen. A párizsi egyezmények életbeléptek. A nyugat-német militaristák lehetőséget kaptak arra, hogy hozzálássanak állandó hadsereg nyílt megalakításához, s hogy ellássák ezt a hadsereget minden modern fegyverfajtával. Igaz, Nyugaton arról beszélnek, hogy ez a nyugatnémet hadsereg “más”, mint a régi. Adenaue: legutóbb cikket is irt eg ’ amerikai lapba, s ebben hos szan fejtegette, hogy a n - (Folytatás a 3-ik oldalon)
