Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-05-19 / 20. szám
May 19, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁS ÉS TÁRSADALOM A színes népek függetlenségi nyilatkozata Irta: Geréb József Félszázaddal ezelőtt Európában s valószínűleg Amerikában is ugyancsak ijesztgették a népet az Ázsiából felénk tekintő “SÁRGA VESZEDELEMMEL” Abban az időben a világ legnépesebb országa, a természeti kincsekben is igen gazdag Kina belső viszályok folytán annyira elgyengült, bogy az erőszakosan gyarmatosító imperialista hatalmak könnyű prédájává lett. Ezt az alkalmat első Ízben Japán használta kr, elfoglalván Kínától Koreát, Formózát a környező szigetekkel egyetemben, a Laitung-íélszigetet. és számos kisebb szigetcsoportot. Erre aztán Anglia, Németország, a cári Oroszország és Franciaország is megrohanták Kínát, és Japán elleni védelmet hangoztatva újabb területeket és újabb koncessziókat zsaroltak ki az elgyengült országtól. Nemcsoda, hogy a függetlenségükre féltékeny kínai nacionalisták végre fellázadtak és előbb csak az imperialista hatalmakkal megegyező Manchu királyi családot fosztották meg az uralkodás jogától, majd az idegenek ellen fordultak, akiket ki akartak űzni országuk területéről. Ez' volt az 1899-es BOXERLÁZADÁS, amelyről olyan'hátborzongatóan rémitő híreket terjesztettek mindenfelé, hogy még Dante képzelt poklákban sem követnek el olyan rettenetes kegyetlenségeket, mint amilyeneket a boxerek rovására írtak. A lázadást természetesn leverték az egyesült hatalmak, — amelyben, még az Egyesült Államok is segédkezett s utána még több koncessziót csikartak ki Kinából. Ennek a nyilvánvaló rablásnak az igazolására .találták ki a “SÁRGA VESZED ELEM” fenvégetést. Az érem másik oldala Közismert dolog, hogy egyes emberek milyen körmönfont okoskodással, vagy erkölcsi felfogással igyekeznek igazolni gonosz tetteiket. így van ez .nagyban a nemzetek között nagy nemzetközi eseményekkel kapcsolatban is. — Látjátok, — mondották a boxer-lázadás híreire hivatkozva, — milyen hihetetlenül kegyetlen és barbár a sárga faj.. Márpedig ez szolgáltatja a világ legnagyobb számú népfaját. Mi lesz, ha ez a sárga nép megindul a kultúra, az iparosodás terén és éppen olyan fegyverei lesznek, mint a fehéreknek? íme a boxer példa, szinte bizonyos, hogy ki fogják irtani a fehér embereket. íme. ez a “SÁRGA VESZEDELEM.” Az éremnek persze két oldala van. Mert ha a kinai határok közé szorult sárga faj olyan nagy veszedelmet jelentett az európai fehérek részére, milyen veszedelmet jelenthettek a sárgák részére azon fehérek, akik 8—10,000 mérföldnyi távolságból küldték oda, KÍNÁBA A NAGY HADSEREGEIKET?! Kétségtelen, hogy a kínaiak sokkal nagvobb joggal mondhatták volna, hogy íme ránkszakadt a “FEHÉR VESZEDELEM.” A csürés-csavarás módját azonban már akkor is éppenugy.értették a politikusok, mint ma. Mert ma is azt hangoztatják, hogy a Kinai Köztársaság veszélyezteti az Egyesült Államok szabadsá gát és nem az amerikai hadiflotta, vagy az amerikaiak által felszerelt és kiképzett Csang-haderő veszélyezteti Kinát, holott ott vannak jó kődo- básnyira a kinai partoktól. Bizony a “sárga veszedelem” is csak olyan kitalált mese volt, mint az, hogy ma a Kínától pár mérföldnyire fekvő Q'uemoy, Matszu, vagy akár Fonnóza-sziget visszavételével is az Egyesült Államok szabadságát veszéHyeztelik. Nem sokkal jogosabb lenne-e megfordítani ezt az állítást? Dacára annak, hogy a kezdeti, ősi civilizáció terén a kínaiak valószinüleg megelőzték a többi népeket, később azonban mégis elmaradtak. 4 Az “elmaradás” alatt itt azt kell értenünk, hogy nem fejlesztették olyan tökélyre az ipari termelésnél használt szerszámaikat, mint az európai lépek. Mert minden kornál a civilizáció méretét annak a kornak a szerszámai mutatják. De a történelemből tudjuk, hogy a szerszámok fejlesztésének élén a fegyverek jártak. A fegyver valójában szerszám, — a háború szerszáma. És mert az emberek mindig háborúskodtak, a fegyverek fejlesztésére nagyobb súlyt vetettek, mint bármely más eszközre. A történelem azt is mutatja, hogy a tökéletesebb (nagyobb gyilkoló és pusztító hatással bíró) fegyverekkel rendelkező nemzetek le tudták igázni a náluknál nagyobb, népeket is, ha azok csak kezdetlegesebb fegyverekkel rendelkeztek. Ugylátszik, hogy ezt a tényt felismerte az ember, mihelyt rálépett a civilizáció első lépcsőjére és azóta energiája és ideje igen jelentékeny részét költi a fegyverek kitalálására és fejlesztésére. Manapság, például a “müveit” világ legnagyobb gondja az, hogy lehetne olyan nagy bombákat csinálni, amikkel egyszerre ki lehetne irtani legalább az emberiség felét. A tudomány és a technika minden eszközét ennek a célnak szolgálatába állították. A kinai civilizáció évszázadokon át nem követte ezt a rendszert, azért “maradt el”. Azért lelt prédájává a hódításra vágyó fehér embereknek és ráadásul még kitalálták a “sárga veszedelem” mesét is, amelynek fonákságát csak most láthatjuk igazán. A kinai nép azonban már ráébredt arra, hogy az ipari elmaradottság más népek szolgájává teszi őket. Most már látják, hogy független ésak az az ország lehet, amelynek szerszámai valamennyire versenyképesek a többi országokéval. Ezért fogott hozzá a kinai nép oly nagy eréllyel az iparosításhoz. De nemcsak a kinai, hanem az összes ázsiai és afrikai népek is rájöttek erre és követelik, hogy véget kell vetni a “fehér” veszedelemnek. Persze nem használják ezt a. kifejezést, de ugyanez volt az értelme azon határozatoknak, amelyeket a Bandung (Indonézia) városban tartott konferencián hoztak. Mint tudjuk, ezen a konferencián, amit április 18—24 között tartottak, 29 nemzet képviseltette magát, amelyek túlnyomó többsége a színes népek közé tartozik. A Bandung konferencia csaknem minden határozata, akár.közvetve, vagy közvetlenül azt igyekezett kihangsúlyozni, hogv AZ EGÉSZ FÖLDTEKÉN A GYARMATI URALOMNAK A VÉGÉHEZ ÉRTÜNK. Mert a gyarmati uralom lényege az, hogy a fehér gyarmatosítók veszélyeztetik a színes népek szabadságát, fejlődését és jólétét. Leszámítva a mongol rablóhadjáratokat a 13. században, a sárga népek soha sem veszélyeztették a fehérek Az osztrák békeszerződés aláírásával kapcsolatban Fábián ur ismét megnyitotta jól szabályozható könnycsatornáit és ismét kövér köny- nyeket potyogtatott el a magyar nép -keserves “gyarmati” sorsa, valamint Mindszenty bebör- tönöztetése fölött. Már most mi a világért nem vitatjuk senkinek abbeli jogát, hogy afölött hullattassa könnyeit, aki vagy ami fölött akarja. Ami Fábián ur nyilvános és meglehetősen gyakori sirógörcseiben meglep bennünket, az, az, hogy ez a Fábián állandóan jajveszékel 9 millió elő magyar fölött és ritkán, vagy talán sohasem gyászolja azt a hatmillió HALOTTAT, magyart, zsidót, lengyelt, oroszt, franciát, akik Hitler haláltáboraiban pusztultak el. Ez annál is inkább feltűnő, mert Fábián ur, mint jól tudjuk, maga is szemtanúja volt Auschwitzban százezrek legyilkolásának. És ime,' csodák csodája, egyetlen könny sem szökött szemébe, most, hogy ép a tizedik évfordulója volt a nácizmus szétzúzásának, a kivégzőtáborok felszabadulásának. Nem hullat könnyeket Epstein és Heller professzorok, dr. Tyroler és dr. Hirschberg fogolytársai mártírhalála fölött, pedig ezeket szintén Auschwitzban égették el a nácik. Nem hullat könnyeket az öreg Birnstein Juda bácsi mártírhalála fölött ugyancsak Auschwitzban, aki szintén fogolytársa volt ott. Nem siratja meg azt a 22 nagyváradi fiút, köztük Bárdi Tamást, akik közül csak három jött vissza élve a deportálásból. Fábián ur az-élőket siratja. A Herald Trióiméhoz irt levelében kijelenti, hogy “irigyelve néztem az .Aranypart más afrikai és ázsiai országszabadságát. És minden remény megvan arra, hogy ezután sem fogják, mert az 1917-es orosz forradalom GYAKORLATILAG BIZONYÍTOTTA, hogy a különböző népek és fajok nemcsak békésen megférhetnek egymás mellett, hanem a modern civilizáció, a modern gazdaság és kultúra‘EGYENESEN KÖVETELIK AZ ÖSSZES NEMZETEK, NÉPEK ÉS FAJOK BÉKÉS KOOPERÁCIÓJÁT. A-bandungi konferencia számos határozatban adott kifejezést ennek a gondolatnak. Ilyen volt például a 3-as számú azon határozat, amely kimondja, hogy az ázsiai és afrikai népek kultúrájukat a világ többi népeivel való barátságos kooperációval kívánják fejleszteni. A 4-es számú határozat kimondja az egymás közötti szoros kooperáció szükségességét. Kimondja, hogy az erősebb, a fejlettebb segítse a gyengébbet, az elmaradottabbat. És végre ezt a célt szolgálja a 10-es számú azon határozat is, amelyben kimondta a konferencia, hogy a “nukleáris” (atom) energiát csak békés célokra kell használni. A bandungi konferencia az afro-ázsiai népek nagykorúságát mutatta; a történelem lomtárába helyezte a “sárga veszedelem” ijesztgetést,. amelynek eddigi legfőbb, bár nem exkluzív képviselői (lásd a japán gyarmatosítást!) a fehér imperialisták voltak, de egyben nyomatékos felszólítást adott arra is, hogy a GYARMATOSI- TÁSI VESZEDELEMNEK IS OTT A HELYE! . A konferencia rendezői és vezetői természetesen gondosan ügyeltek arra, hogy a szines népek emez első nagy megmozdulásának ne legyen fehér-ellenes jellege, azaz, hogy a szines népek akarva, nem akarva, ne essenek ugyanabba a hibába, sőt bűnökbe,-amelyeket a fehér gyarmatosítók követtek el ellenük évszázadokon át: a faji gőg bűneibe. Ezért nyilatkozatukban még csak meg sincs említve a “fehér” szó. A konferencia rendezői alapjában véve tudják, hogy a szines világ elnyomói tulajdonképpen nem h fehérbőrű emberiség, hahem fehérbőrű gyarmatosítók, tőkések, bankárok VOLTAK, akik csaknem oly mohósággal és kegyetlenséggel nyomják el és zsákmányolják ki saját fehér testvéreiket, a fehérbőrű munkásokat és parasztokat, mint a szinesbőrüeket. nak a Bandungban m egjelent delegátusainak fényképeit, akiknek hazái nemrég szabadultak fel a gyarmati uralom alól.” És aztán szemét dörgölve sóhajtja, hogy bezzeg az óhazája, mármint Magyarország, még nem jutott el az Aranypart (Gold Coast) — (Fábián ur ezalatt Nigériát értette), vagy mondjuk Jemen, Szíria és Irak helyzetéig. A furfangos Fábián persze az olvasói tudatlanságára alapozta krokodilkönnyei hullatását. Feltételezte, hogy a Tribune olvasói nem tudják, hogy a “gyarmati sorban szenvedő” Magyarország ipara felülmúlja a második legnagyobb ázsiai állam, a 375 milliós lakosságú India iparát és egymagában kitesz annyit, mint a bandungi konferencián résztvevő 13—20 állam ipara együttesen! , Fábián ur jól tudja, legalább is illene tudnia, hogy a gyarmati elnyomásnak pontosan az volt mindig a legfontosabb ismérve, hogy nem engedték bennük kifejlődni az ipart. Ma Magyarország mint jelentős exportállam szerepel Ázsia és Afrika csaknem minden országa előtt. Magyar vonatok, magyar autóbuszok, magyar motorkerékpárok keresett cikkek a legtöbb ázsiai és afrikai országban. Krokodilkönnyeket hullat Fábián ur afölött is, hogy Magyarországon nincs demokrácia. Hát csak hulljanak Fábián ur mesterséges könnyei. Addig, amig a magyar nép könnyei hullottak a nagyúri rendszer a fasizmus sötét évei alatt, Fábián ur nem sirt, sőt nem is cikkezett a new- yorki Herald Tribune-ban. Hát csak sírjon Fábián ur és ami azt illeti cikkezzen. A magyar nép és a világ minden szabadságszeretö népe csa’s haladjon — és haladni is fog — a maga iuj-.n és - nem a Fábián ur álfa; óhajtott ösvényen. FÁBIÁN BÉLA SZABÁLYOZHATÓ KöNNYCSATOMÁI
