Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-05 / 18. szám

May 5, 1955. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 KERESTETÉSEK Aki a nevezettekről tud valamit, az értesítse a Magyarok Világ- szövetségét, Budapest, V. kér., Alkotmány-utca 4. sz. NEM ADNAK ÁLLAST A3S ÉVEN FELÜLIEKNEK Nagy Aranka, Nyiregyliáza, Kossuth-u. 58. lakos keresi Paracki Géza nevű mostohatestvérét, aki 1912—13-ban jött az Egyesült Államokba. Született: Szenttamás 1886—87 körül. Apja: Paracki János. Anyja: Bálizs Veronika. özv. Kovács Gáspárné Magyarországból keresi az alábbi ro­konait: a) Lengyel Ilona Amerikában született, kb. 45 éves, kétszer férjezett; b) Lengyel Rozália szül. Felsőszend községben, Abauj megyé­ben. Férjezett Őszi Jánosné, kb. 60 éves lehet. c) Lengyel Mária, szül. Szalaszenderen Abauj megyében, férje zett amerikai állampolgárral. Apjuk neve Lengyel András, szül. Szalaszenderen, 1900 körül vándorolt ki. Anyjuk neve: Dankó Zsuzsanna, szül. Felsőszenden. Ohioba vándoroltak ki. Lengyel Ilona férje gyáros. Lengyel Rozália férje farmer (állítólag). . d) Lukács Katalin, Szalaszendi születésű, kb. 55—58 éves. — 1908 körül vándorolt ki. Amerikában ment férjhez. Szülei: Lu­kács Mihály és Dankó Terézia, ők is kint voltak Amerikában, de visszatértek Magyarországra és ott is haltak meg. e) Kubik Erzsébet szül. Felsőszenden 1903 körül vándorolt ki. Talán ő is Ohio államba. Itt ment férjhez amerikai állampolgár­hoz. Férje farmer. A kerestető teljes cime: özv. Kovács Gáspárné, Miskolc, Lakatos utca 3 sz. Borsod megye, Magyarország. Lakatos Béla Magyarország, Sztálinváros, Iskola-tér 14 szám alól keresteti rokonát: Pap Barna Juliannát, szül. 1924-ben Nyir- mada községben. Anyja Barna Anna. 1945 őszén v. ’46 tavaszán jött ki USA-ba az Amerikai Missziós kórházzal együtt, ahol ak­kor ápolónő volt. Zolczer Józsefné Kispest, Battyáni u. 2. alól keresteti évek óta nem látott leányát Zolczer Irént, aki 1923-ben született Felső- galla Tatabányán. — Leánya mint szegényszülők gyermeke Hol­landiában volt nevelőszülőknél 5 éves korától. 15 éves volt, ami­kor hazakerült látogatóba Magyarországra, de nem maradt szü­leinél. Visszament Hollandiába, ahol állítólag egy cukrászhoz ment férjhez, de a férje neve ismeretlen. És innen házasságkötés után 1949—50 körül Kanadába költöztek. Azóta nem tud róla semmit édesanyja. — Hollandiában Alkmárban volt C. H. Mii­verd nevű családnál, majd Antverpenben, ahonnan kivándorolt Kanadába. Danes Pál, Borsod megye Négyes község Rákóczi ut 26 szám alól keresi unokahugát Soth Máriát, sz. 1899-ben Magyarországon Négyes községben. Anyja Homannai Mária, apja Soth József, aki itt élt az USA-ban és itt is halt meg 1937-ben. Apja cime Colum­bus, O. volt. Állítólag az alábbi két magyar tud Soth Máriáról: Frank Pápai, Box 142, Alvarton, O.; Mr. C. Zelei, South Enil Et., Alvarton, O.. — Soth Mária 1912 okt. 12-én jött ki USA-ba. fcrcrBBSMCHHHEBi Küldjön vámmentes IKKA­* csomagokat az óhazába! I — KÉRJE UJ ÁRJEGYZÉKÜNKET! — q Élelmiszerek, ruhaneműk, cipők, biciklik, nylon harisnyák, * stb. az “IKKA” budapesti raktárából [ JOSEPH BROWNFIELD ír a legpontosabb és legbiztosabb kiszállítást garantáljuk t. 62 William Street, New York 5. N. Y. * Telefon: WH 4-3355 AVENEL AUTO BODY REPAIRS 1366 St. George Avenue, Avenel, New Jersey REPAIR SHOP. — Body- és Fender-javítások • WELDING • SPRAYING • BRAZING PAUL ABLONCZY, tulajdonos — Tel.: RAhway 7-1487----------I--------Í\ A Clevelandi Magyar Dalárda 1955 május 22-én, vasárnap d. u. 2.30 órai kezdettel bemutatja a “JÁNOS VITÉZ” cimü 3 felvonásos daljátékot, Deery József rendezésében és szereplésével, valamint Mezey Robert, T. Sass Manci, Baum- ly Ferencné, J. Kecskeméti Ilona, Wlach Rudolph és Beisch­lag Matyival a főbb szerepekben és a Dalárda felléptével, a 4314 Clark Ave. alatti Hall földszinti termében Jegyek kaphatók a Dalárda tagjainál, Farkas Béla szabó- műhelyében az Easten, a Dalárda gondnokánál, telefonon: ME 1-2705 számon (kérje Zsigrayt, vagy Komlósit). S----------------------------- s Alkalmazást nyer, férfi: elsőrangú árueladási szakér­tő, aki gyakorlattal rendelke­zik. Kor: 30-40. Alkalmazást nyer, férfi: könyvvezető, legalább ötévi gyakorlattal. 45 éves korig. Alkalmazást nyer, nő: in­gatlanügynökségi gyakorlat­tal. Kor: 30. Alkalmazást nyer, nő: Titkárnő, ügyvédi irodába. Kor: 35-ig. Ilyesféléket találtam a N. Y. Times egyik újabb szá- j mának apróhirdetési oldalán. Szemem állandóan megakadt! a korhoz kötött feltételeknél, amint a fenti példák mutat- j ják, s a méltátlankodástól i émelygett a gyomrom. Ha valaki, férfi, túl a 45-ön, | vagy* nő, túl a 35-ön, még a jelenlegi javuló álláslehetősé­gek idején, munkát keres, nagy fába vágja fejszéjét. Bármilyen jó a szakképzett­sége, bármilyen nagy a gya­korlata, ki van, téve annak, hogy skalpolással felérő fag­gatáson kell átesnie, ha egy­általán bejut az állásba, A munkaügyi miniszté­rium statisztikai adatai sze­rint az amerikai munkanél­küliek 30 százaléka 45 éves­nél idősebb személyekből to- borzódik. Amde a múlt hó­napban elhelyezkedett szemé­lyeknek csak 20 százaléka tartozik ebbe az idősebb kor­osztályba. Miért ez a kegyetlen meg­különböztetés ? A helyszerző ügynökségek és a cégek sze­mélyzeti igazgatói nem tit- : kolják véleményeiket. Fel- ! hozzák a “hagyományos” ki­fogásokat, hogy idősebb mun­kások nem eredményesek, ' lassabban termelnek, nehe- I zebben alkalmazkodnak, több j baleset éri őket, gyakrabban betegeskednek, gyakrabban maradnak el a munkából, | mint a fiatalok. Csakhogy egyik tanulmány ! a másik után bizonyítja be ennek pontosan az ellenkező- ' Jét! Lehet, hogy idősebb : munkások nem olyan gyor- jsak, mint a fiatalabbak, de gyakran jobbak a munká­hoz szükséges szaktudásban, pontosságban, eredményes­ségben és megitélőképesség- ben. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy balesetek rit­kábban, nem pedig gyakrab­ban történnek velük, bárha amikor megsérülnek, felgyó­gyulásuk hosszabb időt v.esz igénybe. Ami pedig távolma­radásukat illeti, a korral együtt ez ritkábban nem pe­dig gyakrabban, fordul elő. Az sem igaz, hogy — amint a cégek állítják — idősebb munkások után több biztosí­tási dijat kell fizetniük. Tár­gyilagos vizsgálatok' ennek is pont az ellenkezőjét hangsú­lyozzák. Először is: mivel ke­vesebb baleset éri őket, bizto­sítási dijainak kevesebbnek kell lenni. Másfelől pedig a fiatalok és öregek biztosítási dijai közti különbözet elenyé­szően csekély. Végül pedig a nyugdijköltségek dolgában a szolgálati évek aránya dönti el a járulékokat. Ebből az következik, hogy az idősebb munkások felvéte­le ellen szokásos tartózkodás­nak semmiféle komolyabb alapja nincs. Merő semmit­mondó, piszlicsár kifogások ezek. Minden magyarázkodás csak élesebben világítja meg, hogy itt egy csúnya előíté­letről van szó s ez szinte fel­foghatatlan olyan korban,, amikor a tudomány még a 65 éveseket is megfiatalítja s! amikor egész lakosságunk gyorsan öregszik.. Igaz nincs törvény, amely a cégeket idő­sebb alkalmazottak felvételé-1 re kényszerítse. De azokat, akik megkülönböztetéssel él­nek idősebb munkásokkal szemben, a nyilvánosság előtt kellene megszégyeníte­ni,, mint akik társadalmi el­maradottságban, ipari rövid­látásban, gazdasági ostoba­ságban és gondolkozási ke­gyetlenségben bűnösek.. Ha nincs- állás 45 évesek számára, szállítsák le a társa­dalombiztosítási kor határát. Ha valakire rámondják, hogy öreg, adjanak neki társada­lombiztosítást. Ha nincs tör­vény, hogy megfékezzék a cégek s az igazgató urak vonzalmát a fiatalokhoz, mó­dot kel találni, hogy a dolgo­zókai szemben fennálló Írat­lan erkölcsi kötelezettségeik­nek eleget tegyenek. r ORVOSI TANÁCSADÓ Fogyókúrákról Napilapokban és folyóira-j tokban állandóan olvasunk le­írásokat, hogyan kell lefogy­ni, és hirdetményeket fo­gyasztási pirulák vásárlásé ra. Ezeknek a diétáknak leg­többje helyes táplálkozási té­nyekre van alapítva, az em­bereknek azonban óvatosnak kell lenni a pirulák és más fogyasztási szerek tekinteté­ben. A fogynivágyók többsége tiz-tizenöt fontot kíván lead­ni. Vannak azonban olyanok is, akiknek testsúlya 15-25 j százalékkal nagyobb, mint amennyit a táblázatok sze- i rint magasságuk megenged, j Ezek esete már orvosi prob­léma. A túlsúlyban szenvedők eseteiben a test töb kalóriát vesz magához, mint amennyit a test energiarendszere fel- j használ. Normális súlyú egyé- j neknél megvan a kellő egyen- j súly a felvett táplálék és az energiafelhasználás között, i Aki több testmozgást végez, \ annak nagyob az étvágya és j több élelmet is fogyaszt. Azoknál akiknek mirigyza­varai vannak, az elfogyasz- j tott élelem nem használódik! fel energia formájában, ha­nem zsír alakban felhalmo­zódik a szervezetben. A kö­vérség egy-másik nyilvánva­ló oka a túlságos sok evés. Mindkét okot az étrend kor­látozásával lehet kezelni. A zsir sokféleképpen ártal-' mas a jó egészségre. Kövér emberek könnyebben fárad­nak el. Kevés testmozgás vagy munka is szivszorulást és a lélekzés megnehezülését okozza náluk. Statisztikai ta­nulmányok azt látszanak mu­tatni, hogy van öszefüggés a kövérség, a cukorbaj és az érelmeszesedés között. A jó fogyókúrák célja az, hogy a zsírt csökentséto anél-1 kül, hogy a szervezet más szöveteit megkárosítsák. Or­vosok gyakran diétára fog­nak valakit úgy, hogy csök­kentik a zsis és szénhidrátok fogyasztását. Azok, akik csak I valami keveset akarnak ve­szíteni súlyúkból, követhe­tik ezt az étrendet úgy, hogy kiküszöbölnek minden nyil- ' vánvaló zsíros ételt és cukrot, \ mint sütemények,. cukorkák, i és csökkentik az olyan ke­j ményitőtartalmu élelmisze- [ rek fogyasztását, mint a ke- j nyér, bab, burgonya, dió, stb. A cűkorintézet azt hirdeti, hogy szükségünk van cukor­ra étrendünkben, és ez igaz is. Csakhogy elég cukrot ve­szünk magunkba az olyan természetes táplálékkal, mint a gyümölcs és gyümölcslék, anélkül, hogy cukorkákat tennénk hozzá eledeleinkhez. Sokat vitatkoztak nemrég a kizárólagos protein-diéta felett. Ezt nem ajánlják, mert a szervezet által felhasz­nált zsir tetejében más szö- i veteket elpusztít. Némely fogyasztószer alap- i ja a sóstartalmu hashajtó. Ez vízvesztés révén idézi elő a teetsuly csökkenését. Ez egészen jól hangzik, ámde nem veszi tekintetbe a szer­vezeti arányokat. Sőt megza­varja a szervezet viz-egyen- { súlyát. Más szerek meggyor­sítják az anyagcserét vagy | az elfogyasztott élelem elégé­sének tempóját. Orvosi fel­ügyelet mellett ez veszélyte- 1 len lehet. Mindamellett ügyel­nünk kell, mivel a külön- | féle szerek használata hatá- ! rozottan árthat a szívnek és ! az idegrendszernek. Az ideális sulyveszteség- . nek havonta tiz fontnál keve­sebbnek kell lenni. Nem sza­bad túlozni a fogyást erősza­kosan sem vegyszerek, sem túlságos testgyakorlat révén. A testsúly mérsékelt csök­kentését különféle diétás mó- j dositásokkal legtanácsosabb vegyiteni testgyakorlattal. A zsírok lassanként halmozód­nak fel a szervezetben, csök­kentésüknek is lassúnak kell lenni. Lugosi a kórházban HOLLYWOOD. — Lugosi Béla, a 72 éves magyar szár­mazású filmszínész, akit sa­ját kérésére, mint kábítószer élvezőt kórházi felügyelet alá helyeztek,' már jobban van. A Metropolitan State kórház­ban ápolják a sok hires rém­film főszereplőjét. Lugosi, akitől 2 éve vált el a felesé­ge, annak idején öngyilkos­ságot kísérelt meg, majd bá­natában a fehér méreg hasz­nálatához folyamodott. A Drakula filmek sztárja, saját vallomása szerint, egész va­gyonát, amelyet közel száz filmmel keresett, elvesztette.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents