Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-28 / 17. szám
April 28, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZŐ 5 Olvasóink írják... Kovák Lajos véleménye lapunkról (Az alantiakban szemel-1 vényeket közlünk egy levélből, amelyet Novák Lajos, nyugalmazott pennsylvaniai bányász küldött lapunk szerkesztőjéhez. Novák Lajos nem előfizetője lapunknak. É 1 e tnézetéf, hangját jól ismerik olvasóink a tőkéssajtó hasábjairól, ép úgy mint olyan magyarokkal való beszélgetéseikből, akik a reakció befolyása alatt állnak. Mindamellett mi a méltányosság és tárgyilagosság szellemében helyet adunk Novák testvérünk megjegyzéseinek abban a reményben, hogy ő is ép oly méltányosan és tárgyilagosan fogja megfontolás tárgyává tenni a mi megjegyzéseinket és válaszunkat mint mi az övét.—Szerk.) Tisztelt Szerkesztőség! “Húsvéti - ' •'» dókként” kaptam egy példány1 az önök lapjából. .. . Becses engedelmével megpróbálom analizálni azt a szellemi terméket, mely a Magyar Szó hasábjairól sugárzik szét... Első analízis: ‘Egyházi vezetők levele Eisenhower elnökhöz a BÉKÉÉRT”. Az elsőosztályos iskolás gyermek is tudja, hogy háborút ez az ország nem akar, azt is tudja mindenki, hogy a II. világháború után ez az ország leszerelte hadseregét, a muszka pedig felszerelte az övét és hódított. Amikor több mint egy tucat országot felszabadítottak (?) ez az ország akkor döbbent rá a szörnyű valóságra és azt mondta, ha ez igy megy; még egy pár év és minket is felszabadit a muszka és természetes, hogy megkezdtük mi is a fegyverkezést. ... A levél aláírói: “Mi alol- irott lelkészek, világiak és lapszerkesztők...’ Tudjuk az efajta urakat is.... “Menjünk tovább: Következik az UAW konvenció mérlege. A tárgyilagosság és igazság kedvéért mondom, hogy amiben látom és parasztszemmel és nyugalmazott bányász filozófiámmal megértem, hogy ebben vagy abban a sorozat tárgyban igazuk van, alázatosan kész vagyok nekik megadni az igazat. Minden betű minden szó és mondat, melyet a munkásság érdekének védelmében Írnak, vörös szin nélkül aláírom, elösmerem. Az önműködő gépek bevezetésével (automation) ez a pont és követelés helyes és igazságos. Állandó munkaalkalmak biztosítása? Évi.fizetés? A hamis bevándorlási törvény revíziója, helyes, de ne úgy, hogy a bolsik bejöjjenek, mert azokbul van itt épen elég. Ellenzik a kötelező katonai szolgálatot! Csak nem ? Bo- csásanak meg, de ennek már kissé bolsi szaga van. Avagy tán kötelező katonai szolgálat csak muszkáknál vagy a felszabadított boldog országokban lehet? Második oldal: “Magyarország”. A béke védelme a magyar szabadságünepélyek főtémája.” Itt sírni lehetne, de nevetek a pokoli álnokságon, a felszabadulásnak 10 éves meséjén. “Sok külföldi gépet kap az idén a mezőgazdaság!” De kérem uraim, a lap 16-ik oldalán alsó részén ez áll. “A magyar ipar ma a legmagasabb színvonalon áll”. Ha ez igaz. mi szükség van az idetren gépekre.? Az ötödik oldalon “Egy Verhovay tag hozzászólását" nem analizálom, hogy ö mit szólt az az Ő dolga, de hogy a szerkesztő ur hogyan akarja megakadályozni az egyesülést az mindnyájunk dolga. Azaz mindnyájunk dolga a szerkesztő ur ujjára koppintani és megmondani, hogy ezen fontos ügyben nem tűrjük a kótyonfitty beszédet, nem tűrj ük a bomlasztást, a nellébeszélést a hamiskás magyarkodást a vörös mázolással... Mindenki, ha ellenez valamely egyesülést, annak romboló jellege van. “Ami nincs, azt nem lehet rombolni” mondja a szerkesztő ur. Itt egy kicsit hamiskás okosko- dási érvvel állunk szemben. De ügyes elme-éllel azt is ki lehet védeni. Egy az, hogy Amerikában vagyunk és nevet felvenni jogunk van amilyent akarunk. A másik: jgaz, hogy az egyesülést még nem rombolhatja, de az akarás szellemét, holmi magyarkodással meg lehet mérgezni, nemde? Továbbá a két egylet létezik. Eme két egzisztiv lét között van egy szellemi hid, amelyen a két egylet érintkezik és az ily érintkezés egyesülési rokonszenvet szült. S megösmerik, hogy egyesülés esetén KÉTSZER oly erősek lesznek, mint külön-külön. És ezen megösmerés után azon csudálkoznak, hogy az óriási- horderővel biró eszme idáip nem volt, megvalósítható Miért ? Azért, mert mindig akadtak Deák Zoltánok, ha más néven is, akik találtak igaznak látszó hamis érveket amellyel felrobbantották a a szivtől-szivhez vezető szellemi hidat.... Az utolsó bekezdésében azt mondja a szerkesztő ur: “Mi igenis akarjuk az egyesülést. De nem olyan egyesülést, amely idő előtt eltemeti a magyar nyelvet, a magyar kultúrát Amerikában. Bocsásson meg uram, haj megmondom, hogy én itt is | némi filozófiai hamisságot | érzek. Nem tudom sehogy elhinni, hogy Ön-oly igen szivén viselné a magyar nyelvet és kultúrát. Vájjon bejelentette tiltakozását mikor a vasfüggöny mögött gyilkolták azokat, akik a magyar kultúrát merték védeni a keleti barbarizmus ellen? Ön a magyar kultúrának akkor hátat fordított. Önnek nincsen erkölcsi jussa védeni a magyar nyelvet, sem pedig a magyar kultúrát. Kedves Deák uram! Ha az Önhöz dedikált sorok között van valami, ami nem igaz, amit nehézményezni méltóz- tatik, kérem Önt bocsásson meg paraszti gyarlóságomért.... Kérem Önt, hogy ha nem akar látni és olvasni ilyen paraszt ny. bányász Írást, kérem, hogy ön is győzze le emberi kíváncsiságát mely aból áll, hogy ugyan mi is a véleménye a paraszt Kováknak ez vagy amaz tárgyban. Tisztelettel Novák Lajos ny. bánvász. A SZERKESZTŐSÉG VÁLASZA Kedves Novák munkástárs! Mindenekelőtt hálás köszö- netemet fejezem ki azért, hogy vett magának fáradságot a hozzám küldött levele megírásához. Bár a levélben számos olyan kifejezés van, ami éppenséggel nem hízelgő rám, mégis örülök, hogy alkalmat adott néhány mindkettőnkre fontos kérdés kivi- tatására. Az Ön levele, kedves Novák testvérem, az Ön nézetei nem újak előttem. Hiszem akármerre esik tekintetem, Amerika napi 50 miliő példányban megjelenő napilapsajtójára, a 100 miliő példányban megjelenő magazinokra, beleértve a “comic” és “horror” magazinokat, ha tekintetem a televízióra vetem, amikor a rádiót hallgatom, amikor a politikusok vagy munkásvezéreket hallgatom legtöbbször ugyanazt hallom amit Ön állított. Ezek a vélemények társadalmunk jelenleg vezető eszmevilágának visszatükrözök Hz az eszmevilág nem állandó. Más volt 10-20 évvel ezelőtt, más lehet 1-2 év múlva. Ép annyira nem nehezményezem írását, miként nem nehezményezem a természet és társadalmi élet egvébb jelenségeit. Ha gyermekem beteg. nem nehezményezem, hanem hívok orvost, iparkodom gyógyítani vagy gyógyittat- ni. Ha esik az eső, nem nehezményezem,'veszem az esö- köpenyet. Engedje meg, most, hogy levele némely megállapítására röviden válaszoljak. Ön azt írja, hogy az elsőosztályos iskolás gyermek is tudja, hogy háborút ez az ország nem akar. Ha Ön az ország alatt nép többségét érti, akkor igaza van. Mi is ezt mondjuk. De már vezetőink békeakaratáról sokan nincsenek annyira meggyőződve. Nem csak mi mondjuk ezt, Novák testvér! Tekintve, hogy Ön bizalmatlan, egyelőre velünk szemben, ne legyen a mi véleményünk mérvadó. De figyelje csak mit mondanak olyanok, akikben Ön is hisz: Wayhe Morse szenátor március 17-ikén ezt mondta: “Dulles bolonddá akarja tenni a népet, hogy rávegye egy megelőző-háborús stratégia támogatására Ázsiában.” Marquis Childs, a Scripp féle nagy amerikai ujságcso- port rovatirója március eleién irt rovatában ezt állította: “Amerikai közegek beszédei és kijelentései egyre harciasabbak. Dulles a délkelet Ázsiában tett legújabb utazása során minden országban ahova ellátogatott ugylátszik fegyvert ajánlott, semmi mást.’ A New York Post március 29-ikén ezt irta: “A rut igazság az, hogy magasrangu katonai közegek szűrik össze a levet a Knowland által vezetett titkos csoporttal, hogy kipa- namáz/.ák a döntést, amely csaknem az egész világot ellenünk ford it hatná.” Stevenson a demokrata párt alelnöke április 1-iki beszédében élesen kritizálta az I Eisenhower kormány . kard- S csörtető politikáját a távolkeleten. Magyarország felszabadulásáról beszélve, Novák testvér azt írja, hogy “sirni lehetne, de nevetek a pokoli ál- i nokságon a felszabadulás 10 I évi meséjén.” Itt sem a magam szavával cáfolom Novák testvérem téves nézeteit. Idézem dr. Szabó Imre c. püspök, budapesti érseki helytartó kijelentését a felszabadulási ünnep alkalmával: “Ma emelt fővel és örömmel látjuk, hogy nemcsak fővárosunkban tűntek el a romok és épültek újjá középületeink. házaink, hidja- ink. közlekedésünk, hanem országszerte uj városok, hatalmas ipartelepek, erőmüvek, kulturális, egészségügyi és szociális intézményekkel létesültek. Szinte hihetetlen, hogy a magyar nép életkedve, élni- akarása és munkaszeretete, milyen eredményeket tudott felmutatni az elmúlt 10 év alatt. AMIDŐN ORSZÁG UNK F E LSZABA- DLH.ÁSA, a tiz éves évfor- du alkalmával együttér- zünk és örülünk népünkkel és felcsendül ajkunkon szép himnuszunk, mi is őszinte szívvel és lélekkel kérjük és énekeljük: “Isten áldd meg a magyart, jó kedvvel bőséggel..” Megérdemli a sokat dolgozó, országát újjáépítő magyarság, hogy további munkáját és fáradozásait Isten áldása kísérje.” Szóval ha álnokság, amit mi írunk a magyar népünkről, a felszabadulásról, akkor álnokság az is, amit itt fent olvashat Novák testvér. De nem hiszem, hogy ezt állítaná. Szeretnék sok más megállapításra válaszolni, de az túl hosszúra tenné soraimat. Mármost nem azért hozom fel érveimet, hogy dicsekedve mutogassak Novák testvérre, lám, megcáfoltalak, lám nekem van igazam! Nem ez a célom, Novák testvér. Csupán az, hogy megértessem Önnel, hogy minden ügynek, amelyről Ön úgy vélte, hogy kialakította már végső meggyőződését, van MÁSIK OLDALA IS. Hogy van nagyon sok tény, amiről Ön nem tud, mert nem volt alkalma tudomást szerezni. Mert ahonnan Ön eddi- gelé infomációit szerezte, az a forrás olyanok tulajdonában van, akiknek érdeke, hogy a magafajta munkás és Önnél együtt Amerika dolgozó Pépének milliói ne tudják a való tényállást. Hogy hogyan és miért?.... Végeredményben ez az amiről a mi sajtónk ötvenegynéhány esztendő óta beszél. Ezek azok a tények amelyek a mi nemzedékünk életében Amerikán kívül MEGVÁLTOZTATTÁK AZ EMBERISÉG EGY HARMADÁNAK ÉLETÉT, TÁRSADALMI BK RENDEZKEDÉSÉT. Óriási történelmi erők vaunak működésben Novák testvérem. Az egész történelem folyamán állandóan működésben vannak és voltak ezek az erők, ezek határozták meg minden nép, minden kor történelmét. De a mi korszakunkban felgyorsult a történelem tempója, és joggal lehet mondani, hogy a mi generációnk idejében nagyobbak a változások, mint ezelőtt századok, sőt ezredévek | alatt. Az emberiség uj, boldogabb korszak küszöbén áll., mindenütt. Persze mint minden változás ez is nagy vajúdással, küzdelmekkel jár. Ezeket igyeksziünk mi olvasóinknak megmagyarázni, e nagy változások behatását i mindannyiunk m in dennapi életére. Ön a levelében bizony elé„- gyakran használt nem túlságosan hízelgő kifejezéseket. “Malenkov parfümről”, ilyen meg olyan szagról, stb. irt. Nos, amint látja én az ilyen érvelési módszereket mellőztem Novák testvér. Az a ‘véleményem, ha én nem tudóm Önt tényekkel, adatokkal 'érveléssel. meggyőzni, akkor nincs sok értelme, ha ügy akarom meggyőzni, hógy ilyen vagy olyan szintinek vagy szagunak nevezem önt. Ily eszközökkel értetlen gyermekek szoknak egymással Vitázni. Nem illő a felnőtt emberhez pláne olyanhoz, áki szereti Isten nevét említeni. | Végül csak annyit, hogy én tisztelem az Ön politikai és vallási meggyőződését. De ha valaki tiszteli az ön vallási meggyőződését az illető elvárja, hogy Ön is tisztelje áz Folytatás a hatodik oldalon)
