Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-28 / 17. szám

April 28, 1955 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Amerika és a világ közvéleménye követeli Dulleséktól: "Tárgyaljatok a békéről! Lyndon Johnson texasi de­mokrata szenátor többségi vezető, Estes Kefauver ten- nessei demokrata szenátor és John Sparkman alabamai de­mokrata szenátor, valamint James P. Richards south- carolinai demokrata képvise­lő, a Ház külügyi bizottságá­nak elnöke hétfőn sürgető szóval fordultak az Eisen- hower-kormányhoz, hogy fo­gadja el Csu En-lái minisz­terelnök indítványát a távol­keleti feszültség megszünte­tésére. Burkolt szavakkal, de szo­katlan egyöntetűséggel ve­tette vissza a három wa­shingtoni vezető napilap is a State Deparment hajthatat­lan állásfoglalását és sürget­ték, hogy engedékenyen fo­gadják Csu javaslatát. Midezek a megnyilatkozá­sok Walter F. George geoló­giai demokrata szenátornak a szombaton este a lapkiadók amerikai szövetsége előtt mondott beszédéből indultak ki, amelyben George szená­tor sürgette, hogy US fogad­ja el Csu indítványát a'For- mózára vonatkozó tárgyalá­sok megkezdésére. A “Washington Evening Star’ például többek közt a következőket irta: “George szenátor kétség­kívül az amerikaiak nagy Jtűbbsége névében beszélt, amikor kijelentette, hogy az Egyesült Államok tárgyalhat, sőt kell tárgyalnia a népi Kí­nával, ha cak egy kis halvány remény is van arra, hogy az eredmény előmozdítja a bé­két. Mert ha nem, mi más történhetik? Ha a nemzetek nem tudnak valamiféle elfo­gadható megállapodásra jut­ni, akkor háborút kell vívni. És ebben a korban — az atom- és hidrogén korban — a háború mindenki számára esztelenségnek tűnik.” Többé-kevésbé hasonló han­gon és értelemben fogant a többi hozzászólás is. Walter Lippman is elitélőleg cikke­zik a kormány merev, eluta­sító magatartásáról. Kifejti, hogy eddig kormányunk azt követelte Csu En-lái-tól, aki azelőtt hallani sem akart for­mózai tárgyalásról, hogy ül­jön le tárgyalni, hiszen az nem jelenti Formózához való joguk feladását. Most aztán Csu végre hajlandó erre s in­Dullesék visszatáncolnak Csu En -Iái kinai külügy­miniszternek a bandungi kon­ferencia zárógviilésén tett békeajánlatát az Eisenhower kormány szinte gondolkozás nélkül visszautasította, he­lyesebben olyan feltételekhez kötötte elfogadását, melyek­ről tudták, hogy a Kinai Nép- köztársaság nem fogjadhatja el. Erre azonban olyan felzú­dulás keletkezett külföldön és Amerikában is annyian elle­nezték (pl. George szenátor, a külügyi bizottság feje), hogy a kormány kénytelen volt visszatáncolni. Dulles! külügyminiszter keddi sajtó-, konferenciáján kijelentette, hogy igenis szó lehet közvet­len tárgyalásról U. S. és Ki­na közöt, még pedig Csang Káj Sek részvétele nélkül. Sietett azonban hozzátenni, hogy nem fog belemenni olyan megállapodásokba, ame­lyek megsértenék “hü szövet­ségesünk” Csang Káj Sek erdékeit. Harriman newyorki kor­mányzó Dulles kijelentését beismerésnek tekinti, hogy külügyminisztériumunk sú­lyos hibát követett el előző­leg, amidőn Csu En Iái béke- ajánlatát kategorikusan visz- | szautasitotta. _________________________/ \ ditványa pontosan megfelel Dulles követelményének, vi- j szont most kormányunk ma- kacsolja meg magát. A New York Post “éles ve­zércikkben kritizálja Wa­shington elutasitó magatar­tását, amely úgy hangzik, mint vádami “dühös morgás”, j ‘katasztrofálisan elcsügjjesz- | tő” mintha olyan emberek ir- J ták volna, akik még mindig I jobban félnek a Knowland sze natorral vívott politikai há- j borútól, mint az atomháboru- ! tói Ázsiában. Diplomatáink A májusi ünnepély programja Csu váratlan ajánlatára a kö­vetkező választ látszottak ad­ni: “Hát, igen de, öhöm, uhum, nos, ha, egyrészt, más­részt....” MIT MOND A KÜLFÖLD? Burma miniszterelnöke, U Nu, kijelentette, hogy csaló­dott US válaszában. Powell manhattani demokrata képvi­selő, .aki mint nemhivatalos megfigyelő vett részt a ban­dungi konferencián, kijelen­tette, hogy egy dán diploma­ta körkérdést intézett a nyu­gatbarát delegátusokhoz s a válaszokból kitűnik, hogy “hogy US legtöbb barátjának az a meggyőződése, hogy Wa­shington elhamarkodta a vá­laszt s olybá tűnik, mint ez a válasz már elkészült volna, mielőtt a javaslatot megtet­ték. Londonban az angol lapok vezércikkei sürgetve kérik US-t, tegye komoly megfon­tolás tárgyává Csu indítvá­nyát. A befolyásos londoni “Times” azt Írja: “Washing­ton nyers válasza Csu En-lái helyesneklátszó javaslatárai valószínűleg megadja az utol­só simítást annak a ragyo­góan sikeres udvarlásnak, amellyel Kina befolyásolja az ázsiai közvéleményt.” Indiában politikai és hiva­talos körökben az a vélemény látszik úrrá válni, hogy a formózai kérdés megoldásá- nak kezdeményezése most az Egyesült Államokon múlik. A new delhii “Statesman” azt Írja, hogy “a tenniszlabdát ügyesen átütötték a pálya amerikai oldalára.” Az Am- rita Bazar Patrika” cimü kal­kuttái lap szerint “ha az amerikai kormány elmulaszt­ja vagy figyelmen kívül hagyja a kinai miniszterel­nök által felkínált jó alkal­mat’, az rendkívül sajnálatos dolog lenne. Az itteni “Hin­dustan Standard” pedig azt írja, hogy Csu okosan és tar­tózkodóan a hideg háború stratégáit a vádlottak padjá­ra ültette”, majd hozzátette: “Ha szükség van a jó szán­dékok és jó magaviselet bi­zonyítékaira, azoknak Wash­ingtonból is jönni kell”. S ze rv e z e 11 szücsipa- ri, szabó- és kalaposmunká­sok, elektromos szakmunká­sok, nemzetiségi szónokok, áruházi munkások, épületfes­tők, néger szakszervezeti munkások lelkesedéssel hal­lották a Jugoszláv Hallban a május elsejei mozgósítási konferencia záró gyűlésén, hogy George Blake Charneyt és Alexander Trachtenberget, a Smith-törvény két áldoza­tát, szabadlábra helyezték és perüket megújítják, sőt be­szédeket fognak mondani a Union Square-en április 29- ikén délután 5 órakor rende­zendő május elsejei tüntetés alkalmával. Az 1955-ös május elsejei népünnep ideiglenes munkás- és népbizottsága elnökének, Leo Linzernek bejelentését tapsorkán fogadta. A két em­lített szónokon kívül beszélni fognak még: Howard Fast, a világhírű amerikai regényíró; John McManus, a “National Guardian” szerkesztője: Al­bert E. Kahn, iró és Harvey Matusow “Hamis tanú” cimü könyvének kiadója, Weinstock Rózsi, Weinstock Lajosnak, az elmúlt évek május elsejei felvonulásai népszerű és je­lenleg börtönben sínylődő szervezőjének felesége, és ezken kívül még sok más köz­ismert haladó munkásvezér. Szakszervezetek és más egyesületek jelentése szerint a tagság minden eddigit fö­lülmúló számban fog meg;;e- lenni a béke- munka ésjSie- mokrácia jelszavainak' hirde­tése mellett tartíüttió nép­ünnepélyen. A felvonulás előtt fél 5-kor külön gyermekműsort ren­deznek, hogy anyák és gyer­mekek is nagyobb számmal jöjjenek el, mint máskor. Minden öntudatos munkás­nak ott a helye a Union Square-en április 29-ikén pénteken délután. Legyünk ott valamennyien! Nyugatosok nyomora A New York Times mün­cheni tudósítója figyelemre­méltó riportot közöl a nyuga­tosok sorsáról. Nem csak Magyarország­nak, hanem más népi demok­ráciának is vannak nyugato- | sai. Ezek egy része leírhatat­lan nyomorban él Nyugat- európában. A Times tudósitó­ja aggódik, hogy Amerika hi­degháborús politikája csatát vészit ebben a helyzetben, mivel a népi demokráciák amnesztiarendeletei sok nyu- gatosban megérlelték a ha­zatérés vágyát. (A magyar népköztársaság ' is kibocsájtott ilyen amnesz- j tiarendeletet, amely 1956 áp­rilis 4-ikéig megengedi a ha­zatérést olyan nyugatosok- nak, akik nem követtek el fő­benjáró háborús, vagy népel- 1 lenes bűnt, nem volt irányitó | szerepe a fasiszta rendszer­ben, nem volt magasrangu ál­lása a Sztójai vagy Szállási kormányban, nem volt tettes vagy felbujtó emberek tör­vénytelen kivégzésének vagy megkinzásának és magyar ál- j lampolgár létére nem lépett ! be a Gestapóba.) , a munkanélküliségi helyzet Kanadában állapítja meg a Canadian Congress of Labor .és a munkanélküliségi pótsegélyek­nek május 31-ig való meghosz- szabbitását sürgeti. Uj békelépések Bandung után DETROITI MAGYAR ÜZLETEK DETROIT HUNGARIAN BUSINESS GUIDE Mielőtt meglátja autó—ház—bútor biztosítását menjen egy lelki­ismeretes barátjához: MARGARET NOWAK 7525 Wykes, Detroit 10, Mich. — Telefon: TE 4-0073 A lakásom az irodám. — Telefonáljon bármily időben. Ifnlarll Mnvorc 1924 óta. Mük°dési engedély 12 államban líillawí! Költözés, csomagolás, beraktározás, zongora jégszekrény és kályha. — Telefon WA 8-0090. — Victoria Avenue Lincoln Park 25, Mich. Canadian License. Dnltrílr ßltiioiane — Szem vizsgálat, szemüveg készítés, — UUUim UpilUdlld 5800 w FORT ST., Telefon: VI 1-0350 DETROIT, MICHIGAN. — BEJÁRAT A CAMPBELLEN. M |h4v I ' íviagyar Temetkező és vizsgázott balzsamozó FflOinar üanos 8632 Dearborn Avenue, Detroit, Michigan Telefon: VI 2-1555, éjjel-nappal. — Lakás tel.: VIniewood 1-8213 Poill’c Ckall Corul^O SZŐKE PÁL, tulajdonos. — Autó- raui S O fi till oemce javitó _ Gas 0il, Battery, Tire Auto Parts, 1905 Allen Road, Melvindale, Mich. Tel.: WA 8-9806 Földrengés Görögországban ATHÉN. — Volos-t, Görögor­szág negyedik legnagyobb vá­rosát szerdán éjjel három föld­lökés rombadöntötte. Éppen a város kikötőjében horgonyozott a “Wood” nevű amerikai torpe- dózuzó, amelynek legénysége és tisztjei a földrengés áldozatai­nak segítségére siettek. 3,300 görög vált hajléktalanná. Egy halálos és 47 sebesült áldozata van a katasztrófának. (Folytatás az első oldalról) gát, akár egymagában gyako­rolja, akár kollektiven, az Egyesült Nemzetek alapok­mányának megfelelően. 6. ) Tartózkodás kollektiv védelmj megállapodások al­kalmazásától a nagyhatalmak i bármelyike különleges érde­keinek szolgálatára. Tartóz- 5 kodás attól, hogy bármely ország nyomást gyakoroljon más országokra. 7. ) Tartózkodás olyan ag- I ressziós fenyegetésektől vagy ^ cselekedetektől, hogy erőszak­hoz folyamodnak bármely I ország területi épsége vagy politikai függetlensége ellen, i 8.) Minden néven nevezen­dő nemzetközi vitának békés eszközökkel való rendelése, mint amilyen a tárgyalás, békités, döntő bíráskodás vagy jogi rendezés, avagy más békés eszközök, amelye­ket a felek maguk határoz­nak meg az Egyesült Nemze­tek * alapokmányának megfe­lelően. 9.) Kölcsönös érdek előmozdí­tása és együttműködés. 10.) Az igazságosság és nemzetközi kötelezettségek tiszteletbentartása. Az imperialisták válasza Nem vetve ügyet arra a számtalan figyelmeztetésre, hogy az ázsiai népek legin­Gyilkol az atombomba Tokumaro Itó, hirosimai ta­nító, aki tiz évvel ezelőtt Hiro­sima atombombázásában radio­aktiv sebeket kapott, vérmérge­zésben meghalt. Ö a negyedik atombombás áldozat, aki Hiro­sima bombázása következtében Japánban ebben az évben meg­halt. kább azt veszik rossz néven, hogy a wallstreeti imperialis­ták katonai lépésekkel akar­nak, Ázsiában minden kérdést megoldani, hétfőn minden to- 1 vábbi nélkül már össze is ül­tek a “délkeletázsiai védelmi szövetség” (a Dullesék által összekotyvasztott szervezet) katonai szakértői Baguioban, a Fülöp-szigeteken avégből, hogy “fogat adjanak a hadi szerződésnek és újra kijelnt- sék eltökélt szándékukat minden “kommunista” táma­dás megállítására. Hírforrások szerint a kato­nai tervezők meg fogják vi- ;tatni ezen a tanácskozáson \ a mobil katonai ütőerő, egy katonai öszekötő alakulat, a kémszolgálati központ felál­lítását és megállapodásokat' létesítenek arra nézve, mi­lyen repülőtereket használ­hatnak támadás esetén, j Washington pedig bejelen­tette, hogy a kinai népköz- társasággal a bandungi nyi­latkozat után csak azzal a feltétellel hajlandók összeülni tárgyalásokra, ha azokon Csang.Kái- sekék is képvisel- ve vannak. Pedig hát Csang kijelentette, hogy ő nem al­kuszik ! Nyilvánvalóan szeretnék felborítani a bandungi nyilat­kozatban tett békés ajánla­tot, ámde ez ma már nem olvan könnyű, mint képzelik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents