Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-04-28 / 17. szám
Május Elsején ... Május Elseje elválaszthatatlanul össze van forrva az amerikai munkásság történelmével s küzdelmeivel a társadalomkan őket megillető hely kivívásáért, emberi jogaik biztosításáért. Amerika iparosodásának kezdete óta keserves és elkeseredett küzdelmet kellett vívnia az amerikai munkásságnak életszínvonala fenntartásáért. E küzdelem-' nek, mint tudjuk korántsincs vége. 1886-ban a napi munkaidő csökkentése volt az amerikai munkások egyik legfőbb követelése. Abban az évben elhatározták, hogy Május Elsejét országos tüntetések napjává teszik, amelyen követeléseiket Amerika népe elé fogják tárni. Attól kezdve százezrek vonultak fel Amerika minden nagyobb városában követeléseik hangoztatásával. 1888-ban az American Federation of Labor hivatalosan is munkásünneppé tette e napot. . A világ többi országaiban a munkások lelkesedéssel fogadták az amerikai munkások e lépését és szolidaritásuk kifejezésére és saját céljaik elérésére magukévá tették Május Eleje megünneplését. Attól kezdve szerte a világon együtt ünnepelte a szervezett munkásság Május Elsejét. Az idén a világ minden részében százmilliók fogják ünnepelni Május Elsejét, .E napon egy gondolat, eev célkitűzés köti össze a világ minden részében ün- rífptö milliókat, a szocialista államok dolgozóit a tőkés államok munkásaival, a gyarmati világ öntudatra ébredő és Bandung óta uj erővel és tekintéllyel önállóságot, szabadságot követelő gyarmati tömegekkel, és ez a béke követelése. Ez lesz az amerikai munkások május, elsejei ünnepségeinek főjelszava is. A történelem az amerikai munkásságra es különösen az öntudatos munkásságra rendkívüli feladatot szabott ki. Az első és második világháborúban ugyanis a tőkés társadalmi rendszer a világ minden országában — Amerikán kívül — alapjában megrendült vagy teljesen ! megsemmisült. Még a viszonylag szilárd tőkés országokban is, mint Angliában, Franciaországban, a gyarmatok elvesztésével mélyreható változás következett be. A tőkés rendszer legerősebb pillére — Németország, Japán, Olaszország kihullásával, Anglia, Franciaország meggyengülésével — az Egyesült Államok lett a tőkésrendszer legerősebb oszlopa. A két világháború es azokat követő jelenlegi hidegháború — fogadott hazánk iparát roppant mértékben kifejlesztette. Az iparbárók a pénzkirályok soha olyan arany esőben nem részesültek mint a mi korunkban. Az amerikai munkásság egy jelentékeny része — de nem 100 százaléka, bizonyíték a jelenlegi 1—5 millió munkanélküli sorsa! — tartós munkához és viszonylag jó fizetéshez jutott. A munkásság többsége, a tőkések által befolyásolt szakszervezeti vezérek irányítása alatt elfelejtette Május Elsseje célját és jelentőségét Nem érti meg a prosperitás múló jellegét és a veszély roppant mivoltát, amelyet Wall Street urainak bel- és külpolitikája jelent számukra. Ilyen körülmények között az amerikai munkásság tegfelvilágosodottabb rétegére hárul a feladat és nagy megtiszteltetés, hogy május elsején magasra tartsák az amerikai munkásság nagyszerű történelmi hagyományainak zászlaját és egyben értésére adják az egész emberiségnek, hogy a nemzetközi szolidaritás eszméje nem halt ki az amerikai nép leikéből. A társadalmi fejlődés azonban nem szünetel hazánkban sem bár Wall Street urai szeretnék azt megakadályozni, vagy visszafelé fordítani. Az AFL és CIO küszöbön álló egyesülése a jelenlegi prosperitás ingatag alapjai elkerülhetetlenné teszik, hogy előbb utóbb az amerikai munkásság túlnyomó többsége, úgy mint régen. Lsmét kezébe vegye a májusi eszmék lobogóját és meginduljon azon az utón, amely a népek testvérisége a tartós béke és jólét felé vezet. New Yorkban pénteken délután 5 órakor tarják meg hagyományos májusi ünnepélyt a Union Square-en. Legyünk ott mindannyian! Vol. IV. No. 17. Thursday, April 28, 1955 NEW YORK, N. Y—Egyes szám 15c (15c a copy) Published weekly by the Hungarian Word, Inc. 130 E. 16th St., at the P O. of New York, >L y7 under the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. — Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 Uj békelépések Bandung után A világtörténelmi jelentőségű bandungi konferencia vasárnap berekesztette ülésezését és közzétette kommünikéjét amely bizonyságot tesz arról a korszakalkotó összefogásról, amely Ázsia és Afrika népeit egybefüzi s amely biztosítja, hogy a világ sorsának intézésében ezután e két világrésznek is hatalmas beleszólása lesz. A világ belső arculata ezzel a ténnyel végleg megváltozott. És a világ népei örömmel üdvözölték Kina ajánlatát, hogy hajlandó megtárgyalni az Egyesült Államokkal a for- mózai válság kérdését. Az afroázsiai konferencia bere- kesztő nyilatkozatának egy másik kiemelkedő szakasza az a felszólítás, hogy tiltsák el az atom- és hidrogénbombák használatát. Egy másik nagy fontosságú tétele a nyilatkozatnak a gyarmatositási rendszer és a faji megkülön böztetés elitélése. A nyilatkozat ajánlja a lefegyverzést és a nukleáris fegyverek kiküszöbölését “megbízható nemzetközi ellenőrzés mellett.” Csu En-lái, a népi Kina miniszterelnöke és külügyminisztere, vasárnap megismételte felszólítását, hogy Kina és az Egyesült Államok “üljenek össze, kezdjenek tárgyalásokat és rendezzék a távolkeleti, különösen formózai feszültség kérdését.” A bandungi konferencia delegátusai akik teljes szabadsággal fejtették ki nézeteiket és kritikáikat a tárgyalások folyamán s akiknek egységét Csu En-lái példaszerű politikai és diplomáciai tevékenység biztosította, egyetemes helyesléssel fogadták Csu- Endái javaslatát. Kivételt mindössze Dzsamali, Irak külügyminisztere, képezett, aki a State Department kommunizmus elleni hadjáratának szócsöve maradt végesvégig, azzal a kiegészítéssel, hogy antiszemitizmust is kevert kártyáiba. A pakisztáni Mohammed Ali, a sziámi Wan herceg és más nyugatbarát delegátusok azonban valamennyien üdvözölték Csu javaslatát. Mit szól hozzá Csang Káj-sek? Az Egyesült Nemzetek körében itt Amerikában, valamint Londonban és Párisban is a kínai javaslat támogatása mellett nyilatkoztak. A szenátusi külügyi bizottságának elnöke, George szenátor Washingtonban kijelentette: “El kell fogadnunk Csu nyilatkozatát és vizsgálat tárgyává kel tennünk érdemeit.” A State Department mindazonáltal a javaslattal szem ben azonnal fenntartásokai kezdett hangoztatni, amelyeknek lényege az, hogy továbbra is Csang Kái sek-et fogják támogatni. Formózán már vasárnap kijelentette a nacionalisták szócsöve, hogy Csang- rezsim sohasem fog beleegyezni a népi Kínával való tárgyalásokba. Ugyanakkor, amikor Csu beleegyezett abba, hogy USA-val tárgyalásokra hajlandó, kijelentette azt is, hogy a kínai népnek a legcsekélyebb szándéka sincs lemondani a Formóza tekintetében fennálló szuverén jogairól. Azok az erőfeszítések, amelyeknek Bandungban az volt a céljuk, hogy az ázsiai és afrikai nemzeteket egymás ellen uszítsák a “kommuniz- mus”-hoz hasonló kérdésekkel. kudarcot vallottak. A két világrész népeinek egységét maga a kommüniké fejezi ki meggyőző erővel. A nyilatkozat kimondja, hogy a konferencia “mély aggodalommal látja a nemzetközi feszültség jelenlegi állapotát egy atomenergiás világháború fenyegetésével. A béke kérdése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a nemzetközi biztonság kérdésével. E tekintetben minden államnak együtt kell működnie, különösen az Egyesült Nemzeteken keresztül arra nézve, hogy megvalósítják a fegyverkezés csökkentését és nukleáris fegyverek kiküszöbölését megbízható nemzetközi ellenőrzés mellett”, mondja többek közt a nyilatkozat. A (továbbiakban pedig ezeket mondja: “A konferencia ugv vélte, hogy a lefegyverkezés, és a nukleáris és thermonukleá- ris hadi fegyverek gyártásának, a velük való kísérletezéseknek és használatuk betiltása, paranesolóan szükséges ahhoz, hogy az emberiséget és a civilizációt megmentsük a tömeges pusztítás félelmeitől és kilátásaitól.’ A nyilatkozat továbbá ki- 1 mondja, hogy a konferencia megegyezett abban, hogy a ! “gyarmatosítás — minden változatában — kárhozandó és rövidesen végét kell vetni.” Kiemelte, hogy “népeknek idegen leigázás, uralom j és kizsákmányolás alá helyezése a sarkalatos emberi jó- I gok megtagadását jelenti az I Egyesült Nemzetek alapok- ! mányának ellenére, egyben akadálya a világbéke és ! egvüttmiiködés előmozdításának.” A faji elkülönítés ellen in- | tézett támadás éle különösen ■ az afrikaiakkal és a Dél-Af- l rikában élő ázsiaiakkal szemben alkalmazott megkülönböztetés ellen irányult,Franciaországot sürgeti szóval kertek, hogy adja meg a fügetlenséget északafrikai területeinek. A hollandokat arra szólították fel, hogy kezdjenek újra tárgyalásokat Indonéziában hogy, a holland kézen levő nyugati Uj- Guineát visszszármaztassák Indonéziának. Csu En-lái, akiről a nyugati megfigyelők is elismerték, hogy a bandungi konferencia vezérlő alakja volt, dicsérte a konferenciát, amiért “előmozdította az ázsiai és afrikai nemzetek közti megértést.” A konferencia foglalkozott a kényes izráeli kérdéssel, a középkeleti feszül tséggel, amelyet a “palesztinai” helyzet idézett elő s azzal a veszéllyel. amely e feszültség révén a világbékét fenyegeti. Hogy a reakcósok ne csinálhassanak politikai tőkét maguknak azzal, hogy a ban— dungi konferenciát “antiszemitának” bélyegezzék, a nyilatkozat igen tapintatosan nyult_fr kérdéshez, nem annyira izráeli. min’* tv<- lesztinai, még pontosabban arab problémát látott s kimondja, hogy a palesztinai arab népek jogait támogatja, sürgeti az UN Palesztinára von atkozó határozatainak végrehajtását és a palesztinai kérdés békés rendezését. Az “öt pont”-ból tiz lett A bandungi határozat általános elvi állásfoglalásából ki kell emelni a következőt: “Minden népnek valóban joga kell, hogy legyen ahhoz, hogy szabadon válassza meg saját politikai és gazdasági rendszerét és saját életformáját az Egyesült Nemzetek alkotmánya célkitűzéseinek s elveinek megfelelően.” Majd a következőképpen folytatja: “Bizalmatlanságtól és félelemtől szabadon, egymás iránt viseltetett bizalommal és jóakarattal kell, hogy a nemzetek türelmet gyakoroljanak és békében éljenek egymással, mint jószomszédok és‘ építsenek ki barát? együttműködést a következő elvek alapján: 1. ) Az alapvető emberi jogok és az Egyesült Nemzetek alapokmánya céljai és elvei iránti tisztelet. 2. ) Minden nemzet szuve- rénitása és területi épsége iránti tisztelet. I 3.) Minden faj egyenlőségének és minden nemzet, akár kicsi, akár nagy, egyenlőségének elismerése. I 4.) Tartózkodás más országok belügyeibe való beavatkozástól és közbelépés' öl. 5.) Tiszteletben részesíteni minden nemzet önvédelmi joI (Folytatás a 3-ik oldalon)
