Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-24 / 12. szám
... . e az Isten Rákóczi Ferencet, Mi édes urunkot s minden vezéreket!” (Kuruc dal) 167« märe. 27-én született II. Rákóczi Ferenc Cuxey “hadserege” Washingtonba indul. 1894 márc. (Az első munkanélK-úlis^tgi tüntetés 'CS^-oan) Vol. IV. No. 12. Thursday. March 24, 1955. New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) Morse vádat emel az Mfienhower-Dulles politika ellen XjN/ 1 Rendkívül nagyjelentőségű beszéd hangzott el az Americans for Democratic Action szervezet nyolcadik évi konvencióján vasárnap. John Foster Dulles “bolonddá akarja tenni a népet, hogy rávegye egy háborút megelőző háborús stratégia támogatására Ázsiában”, mondotta Wayne Morse oregoni demokrata szenátor a konvenció bankettjén a Shoreman-szállodában, Washingtonban. “Dullesnek a Quemoy és Matszu szigetekkel kapcsolatos szerepét nem lehet más alapon megmagyarázni”, mondta a szenátor. “Országunkat a nemzetközi törvény keretén kívül vezette”, útra bocsátotta “a tömeges megtorlás” éhét és jén a Shoreham-szállodában, Washingtonban. Ázsiát”. “Az elnök felelős Dullesért”, fejtegette Morse szenátor. “Az a szomorú helyzet, amely országunknak mind bel-, mind külpolitikai ügyeiben kialakult, magának az Elnöknek vállaira nehezedik.” “A béke érdekében” szükséges tehát — jelentette ki Morse —, hogy az Eisenhower-kor- mányt 1956-ban kidobjuk”. “Gazdasági fasizmus” Morse szerint az 1956-os kampány “eldöntheti, vájjon az amerikai nép szentesiti-e vagy sem a jelenlegi irányzatot a gazdasági fasizmus fele, ide igyekszik az Eisenhower-kormány alatt az amerikai nagytőke. Eldöntheti azt is, vájjon az amerikai nép vállalja-e vagy sem a kockázatot, hogy olyan szükségtelen háborúba vezessék a háborút megelőző háború hívei, akik ma ugylát- szik az Eisenhower-kormány nevében beszélnek a külpolitika terén.” Morse kijelentette, hogy “az amerikai nagytőke gazdasági fasizmusa” nem “üres szókép.” “Ha az amerikai nemzetgazdaságot továbbra is a nagytőkés monopolista trösztök egyre nagyobb uralma alá helyezik itt bent az országban és a növekvő gazdasági kartellek alá a külföldön, akkor csakugyan a gazdasági fasizmus egy formájába lépünk”, mondotta a szenátor. “Az Eisenhower-kormány két esztendeje alatt, a monopolista trösztök gyorsabb tempóban terjeszkedtek, mint az elmúlt 50 esztendő bármely más két éj#- alatt.” Az Efrník azonban nemcsak Dullesért felelős — folytatta Morse — “hanem politikai családja mindenegyes reakciósáért és azért a nagy kárért, amelyet nemzetgazdaságunknak okoz a nagytőkés vezérek tékozlása, akik úrrá válnak a Fehér Ház fölött.” A nemzeti ajándékozgatások “A legújabb tékozlás az a javaslat, hogy 'műanyaggyárainkat adjuk el a nagy olajtársaságok egy kis csoportjának és a négy nagy gumigyárnak. Ez az elajándékozás a legsúlyosabb monopolista veszedelmek egyike nemzetgazdaságunk egy része ellen, amilyenre hosszú évek óta nem volt példa.” Morse megnevezte egyenként George M. Humphrey pénzügyminisztert, Charles E. Wilson védelmi minisztert, Douglas McKay belügyminisztert és Herbert Brownell igazságügyminisztert, mint azokat az embereket, akiknek cselekedeteiért Eisenhower “a felelős.” Ellentmondások az ADA programjában Hasonló hangnemben mondottak beszédet — szemre igen liberálisnak tűnő fejtegetésekkel — William F. Schnitzler, az AFI. pénztáros-titkára, Victor Reuther, a CIO elnökének, Walter Reu- thernek fivére, Telford Tayler, a nürnbergi törvényszéki tárgyalások amerikai főügyésze, ilyen volt Robert Meyner N. J. kormányzójának üzenete is. A hallgatóság érezhette, hogy valami kezdődik, valami mozdul. A helyzetkép azonban nem teljesen azonos az ADA konvenciójának és határozatainak természetében. A konvenció programja tipikus szociáldemokrata keverék képét mutatja. Két fejjel gondolkodtak és két szájjal beszéltek. Az egyik helyes, a másik rossz és éles ellentmondásban áll egymással. így például a kínai kérdésben igen helyesen kimondták, hogy “USA-nak nem szabad elköteleznie magát Quemoy és Matszu szigetek védelmére”, hanem vigyék az Egyesült Nemzetek általános gyülekezetének külön üléssorozata elé, ahol az egész formózai kérdési; nteg kell tárgyalni. Ez szemmel- láthatóeu helyes. Igen ám. de hozzáfűzték, hogy addig is USA-nak “tovább kell folytatnia fennálló ígéreteit Formóza és a Pescadores kérdésében,” noha beismerik, hogy a partmenti szigetek “törvényesen Kínához tartoznak és elválaszthatatlanok a kinai szárazföldtől.” A belső front A program egyik száma kimondja, hogy sürgetni Kell az 1954-es kommunista ellenőrzésről szóló törvény eltörlését, el kell törölni a Smith- törvényt is, amelyet az ADA azelőtt támogatott. Ezzel szemben mindazonáltal beiktatták a jövőévi programjukba, hogy “a belső biztonság legközvetlenebb veszélye” a KP, amely “összeesküvés” és célja “a kémkedés” és “a szabotálás”. Az ellentmondás minden józanul gbndolkodó fő számára szembeszökő: ha a KP valóban “összeesküvés” és célja a “kémkedés és szabotálás”, akkor az országnak igenis joga van, sőt kötelessége ragaszkodni a két említett törvényhez. A Kina felvételét a UN-be is igen zavarosan tárgyalták. Egyrészt a felvétele mellett foglaltak állást, másrészt azonban a formózai válságtól tették függővé. Viszont a formózai válság legjobb megoldását akkor érhetnék el, ha Kínával, mint UN-taggal tárgyalhatnának a nagy nemzetközi szervezet kebelében. Ez a kétfejüség szinte végigvonul az egész munkaterven. A külpolitika egy másik szakaszában figyelmeztetnek arra, hogy a thermonukleá- ris háborúval való fenyegetődzés voltaképpen a Szovjetunió és népi Kina vezetése alatt álló tömb “agresszív imperialista politikája, amely ma a világbékét veszélyezteti”, aztán pedig felszólítják az Egyesült Államokat, hogy fogadja el a szovjet kihivását “a verseny alapjára fektetett egymásmelletti megtérésre.” Ami ebben a programban jó, elfogadható volna, ha világos volna, mennyi benne a békés elvekkel való demagógia és mennyi a komoly szándék. Annyit mindenesetre mondhatunk e jelenségekre: Nem zörög a haraszt, ha nem fuj a szél ... a népek békekövetelésének szele. New York, 1955 már. 23 J^edveó olvadói A jövő héten jelenik meg márciusi ünnepi számunk. Eredetileg úgy terveztük, hogy a mai számunk a március 24-iki, lenne az ünnepi szám, de részben a beérkezett üdvözletek és ünnepi cikkek nagy száma, részben nyomdánk teljesítőképességének határai arra kénvszeritettek bennünket, hogy egy héttel későbbre halasszuk kiadását. Ugyanezen okok tették elkerülhetetlenné azt is, hogy ugv a múlt heti, mint a jelenlegi számunk csak 12 oldalnyi terjedelemben jelenhet meg. Meg vagyunk győződve azonban, hogy olvasóink bőségesen kárpótolva lesznek az elmaradt 4 4 oldalért az ünnepi számunk révén, amely 32 oldal terjedelmű lesz! Remélem, hogy a kedves olvasóink meg lesznek vele elégedve. • Egy-két városból egyesek már értesítettek bennünket, hogy nyári vakációjukat Ca- liforniában szándékoznak elForrongás Dél-V ietnamban S Polgárháború jesz, ha Diem miniszterelnök nem rendezi át kormányát öt nap alatt, követelte három vallásots szekta, amely az ország déli részében harcol a ‘maga jogaiért. “Ez annyi volna, mondta Diem, “mint ha ezüsttálcán ajánlanánk fel az államot a kommunistáknak. Hm! Ilyen szilárd lábakon nyugszik a hatalom azon a tájon Diem kijelentette, hogy “fegyveres erővel fogjü fenntartani a rendet.” tölteni és részt fognak venni a losangelesi országos lapkonferencián Labor Day alkalmával. Nagyon örülnénk, ha minél több ilyen értelmű jelentést kapnánk. Tudjuk, minden évben számos magyar testvérünk látogat el Califor- niába. Intézzék úgy az idén, hogy együtt mehessünk. Társutazás keretében kétszer- olyan élvezetes a túra és a- mellett szeretett újságunk építéséhez is hozzájárulunk. Minden jót kívánva minden egyes kedves olvasónknak, maradtam, munkástársi tisztelettel Deák Zoltán Kavarodás Washingtonban George békejavaslata körül WASHINGTON, D. C. — Külpolitikánk irányzata “világos, mint a vakablak”. E megái apitással lehetne összefoglalni az általános véleményt a washingtoni politikai és diplomáciai körökben a George szenátor nyilatkozata nyomán kifejlődött helyzetről. George szenátor (mint lapunkban másutt beszámolnnk erről) a hét végén kijelentette, hogy ő mellette van annak, hogy a “Nagy Négy”, azaz Eisenhower, Churchill, Bulgí.nin és a francia miniszterelnök leüljön tanácskozni a béke biztosításáról, mert a helyzet, különösen az ázsiai helyzet már igen nyugtalanító. Hangoztatta, hogy ezt a konferenciát csak a német fegyverkezési paktum ratifikálása után hívnák össze, de külohben nem köti semmi más feltételhez. George a szenátus nagy befolyású külpolitikai bizottságának elnöke és mint ilyen, szavanak nagy súlya van George kijelentése nagy feltűnést keltett úgy Washingtonban, mint külföldön. Mindenki kiváncsi volt, hogy vájjon ez lett az amerikai kormány hivatalos álláspontja. Eisenhower elnök még vasárnap üzenetet k ü1d ött George-nek kijelentvén, hogy helyesli álláspontját. A State Department hétfőn kijelentette, hogy kormányunk állspontja e kérdésben nagyjában ugyanaz, mint George szenátoré. Knowland szenátor, Chang Kaj-sek és a háborús klikk szószólója, meghallván e nyilatkozatokat, rohant a Fehér Házba, hogy hát mi megy itt végbe? Csak tán nem ülünk le békéről tárgyalni? Az elnökkel való tárgyalás után kijelentette az újságíróknak, hogy George kijelentése egyáltalán nem tükrözi vissza az Eisenhower-kormány nézetét! Most aztán senki sem tudja Washingtonban, hogy mi a kormányunk álláspontja. A N. Y. Times washingtoni jelentése szerint a kavarodás akkora, hogy a külföldi nagy- követségek a washingtoni és newyorki lapok szerkesztőségeit hívják fel, kérvén őket tudnak-e valami megbízható információt adni, hogy hegyis áll Amerika George szenátor békejavaslatát illetőleg. Ez az eset — Írja Reston, a N. Y. Times tudósítója —- tökéletesen illusztrálja azt, hogy mért értik félre politikánkat idehaza s külföldön egyaránt. Magyar fiú az áldozatok között Hawai közelében lezuhant a haditengerészet egyik személyszállító repülőgépe. A szerencsétlenségnek 66 áldozata volt, köztük egy magyarszármazasu marine, a South Amboy-i illetőségű Mészáros Mihály. A francia felsőház megkezdte a németek újra fegyverzését célzó párisi paktum tárgyalását. Az alsóház már helybenhagyta. A döntést e hot végére várják. V asmunkásból külügyminiszter A szovjet kormány Vaszil'j Kuznecovot a külügyminisztei első helyettesévé nevez-e k: Kuznecov vasmunkás veit. 3 harmincas években Detr^itbe-i dolgozott a Ford-gyár nyilt kohóinál.
