Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1955-03-10 / 10. szám

2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 10, 1954 Az események nyomában Izráett okolják WASHINGTON. — John D. Jernegan, amerikai helyet­tes külügyminiszter, kijelen­tette vasárnap, hogy Izraelt nem vehetik be az arab álla­mokkal való semmiféle védel­mi paktumba mindaddig, mig a jelenlegi feszültség fennáll. Többszáz zsidó vezető szemé­lyiség előtt fejtegette, hogy Izráel tavaly hajlandónak mutatkozott a nyugattal egyetemben beállni a közép- keleti védelmi szövetségbe külső támadás ellen, de mivel nincs politikai együttműkö­dés Izráel és az arab államok, közvetlen szomszédai közt, szó sem lehet ilyesmiről, ilyen kooperáció nélkül pedig nem lehet megszervezni a “kollektiv védelmet.” Eszerint ugylátszik ilyen megfélemlítéssel akarj á k \ kényszeríteni Izráelt, hogy j feltétel nélkül hódoljon be a wallstreeti nagykereskedők és arab csatlósaik diktátu­mának. , I Brownell Hz atompróbák is veszélyeztetik a közegészséget A kétezer tudóst számláló amei’ikai tudósszövetség sür­geti. hogy az Egyesült Nem­zetek valamilyen bizottság révén állapítsák meg, milyen mértékben mérgezhetik meg a világ légkörét az atom- és hidrogénbombák próbarob­bantásai. A tudósok és mér­nökök több mint fele dolgo­zott vagy dolgozik az atom­kutatás terén. — Hivatkozva ugyan egy US- jelentésre amely szerint az 1945-től el­telt időben történt öszes atomrobantások hatása nem több, mint egy mell-röntge- nezás, “mindazonáltal — je­lentette ki a tudós szövetség­számolni kell azzal, hogy a további, egyre gyakrabban megismétlődő hidrogénbom- bás kísérletek végül is elérik azt a színvonalat, amelyről kimutatható, hogy a világ egész népességének fejlődés­tani (genetikus) biztonságát •súlyosan veszélyezteti. A felszólítást a tudós szö­vetség elnöke, dr. M. Stanley Livingston, irta alá, és eljut­tatták a State Department- hez, a védelmi minisztérium­hoz és az atomenergia-bizott­sághoz. Knowland csörteti e kardot WASHINGTON. — William F. Knowland kaliforniai re­publikánus szenátor kijelen­tette, hogy március 31-nél tovább nem vár s ha a kínai köztársaság addig nem szol­gáltatja ki a fogva tartott repülőket, akkor majd “eré­lyesen’ felveti a kérdést a szenátusban. “Quemoyt és ITatszut pedig majd megvé­dik a kínai nacionalisták, mondta, hacsak a népi Kíná­nak nem lesz nagyobb a légi- ereje!” Fétozgatják a “hüségvizsgáiatokat” WASHINGTON. — A min­den oldalról elhangzó bírála­tok nyomása alatt illetékesek belementek, hogy változáso­kat eszközölnek a “biztonsá­gi kockázat” ürügye alatt ál­lásaiktól felfüggesztett kor­mányalkalmazottak ‘hüség”- v i z sgálataiban. H e r be r t Brownell igazságügyminisz­ter hét változtatást terjeszr tett Eisenhower elnök elé, aki azokat jóváhagyta. Ezek a változtatások azonban csak 4 porhintésnek felelnek meg, mert egyik sem biztosítja, hogy akár csak a legKiseuo törvényes gai’anciát kapjanak a szövetségi alkalmazottak, ha egyszer hűségüket kétség­be vonták. Eszerint előre ér­tesítik az alkalmazottat a fel- fügesztéséről, személyes be­szélgetést engedélyeznek szá­mukra a felfügesztésük előtt; szembesítik őket vádlóikkal és azokat keresztkérdések alá vethetik, — ha nem forog fenn a “nemzeti biztonság” esete! Ha igen, akkor —su- viksz. Nesze semmi, fogd meg jól! Qullesék ‘uj’ távolkeleti politikája a régi WASHINGTON. — Dulles ázsiai utazgatásaival kapcso­latban a kormány illetékes té­nyezői ismét felmérték a tá­volkeleti polititikai helyeztet s hir szerint ‘uj” elveket fek­tettek le, amelyek a megté­vesztésig hasonlítanak a ré­giekhez. Lényegét tekintve az uj politika elvei a következők: makacsul ellenállni a népi Ki­na követeléseinek; — a koreai és indokínai kudarcok után egy tapodtat sem hátrálni Délkelet-Azsiában; — nem engedni meg a különféle kor­mányoknak Ázsiában, hogy hajlandóságuk szerint egyez­kedjenek a pekingi kinai kor­mánnyal, — még több segít­séget nyújtani Csang-Kai- seknek s Japánnak meg kell könnyíteni hadi jóvátételi kö­telezettségeit. Nos, ember legyen a talpán, aki eben a békés szándék nyo­mát is felleli. A végén majd Japán kap hadi kárpótlást azoktól a nemzetektől, ame­lyeket a háború alatt megká­rosított ! Formózán tett félnapi láto­gatása alkalmával Dulles ki­jelentette, hogy Formózát s a Pescadore szigeteket USA minden eszközzel megvédi, Quemoy és Matszu-szigetek- kel együtt. Ha Csangék e két utóbbi sziget átenengedésével fegyverszünetet k i v ánnak kötni, az az ő dolguk, s végül azt mondta, hogy azEgyesült Nemzetek révén szívesen, vennék az ellenségeskedések megszűnését a formózai kör­zetben. Gazdag olajforrást találtak Kínában Pekingi sajtóforrások: jelentik, hogy a népi Kina északnyugati részében gazdag olajforrásokra, valamint számos szénmedencé­re bukkantak. Hir szerint a ki­nai kormány az olaj források ki­aknázását előnyben részesiti. Japán ‘kikap’ Henzeltől TOKIO. — Nagyobbszabá- su nézeteltérés merült fel USA és Japán között a tekin­tetben, hogy Japán elég ko­molyan veszi-e fegyverkezé­sét. H. Struve Hensel, helyet­tes védelmi miniszter meglec­kéztette Japánt a lassúsága miatt és US “elégedetlensé­gét” fejezte ki. Szerinte ugy­látszik hogy Japán abbahagy­ta a fegyverkezést. Kijelen­tette, hogy Japán csak akkor számíthat több katonai tá­mogatásra, ha a japán kor­mány fokozza a fegyverke­zést. Ugylátszik Japán átlát a szitán s tudja, hogy ha több és több fegyvert akar a wall- streeti . fegyvergyárosoktól, azzal több és több profitot szerez nekik. S ha egy ország odaáll a Wall Street-tel, akkor aztán nincs megállás, mig ki nem préselik a szuszt bélőle. Ettől kódul Izrael, ettől kódul Anglia, ettől kódul Francia- ország s mások. De a Wall Street nem hagyja magát. Ellenzik a kőtelező katonai kiképzési CHICAGO. — “Krisztus Egyházai’ országos tanácsá­nak főbizottsága ismét kije­lentette, hogy ellene van az állandó kötelező katonai ki­képzésnek. A bizottság megje gyezte, hogy “olyan a hely­zet ma, hogy az egyházaknak segíteni kell azokat a vezető­ket, akik a nemzetek közti fe­szültséget enyhíteni igyekez­nek. “Határozatikig sürgette a bizottság a szervezetébe tartozó egyházakat,, hogy kül- és belpolitika szempont­jából gondosan tanulmányoz­zák a katonai kiképzésre vo­natkozó törvényjavaslatokat. A kiképzésre irányuló hatá­rozatában a bizottság meg­erősítette az 1952 es évben elfogadott álláspontját, amely szerint nem ellenzi a sorozást, de vallásos és erkölcsi okok­ból széleskörű a tiltakozás az általános kiképzés ellen a szervezetbe tartozó egyházak kebelében. Egy ennél még erélyesebb tiltakozó határoza tot is felterjesztettek, de né­hány szavazttöbbséggel elve­tették: eszerint a határozat felhívta a figyelmet “az or­szágunkban felépő totalitá­rius irányzatok óriási veszé­lyére, amellyel a lappangó kaszárnyaszellem fenyeget.” “Élet-haléi” kérdés a minimális órabér WASHINGTON. — Az | AFL-be és a CIO-ba tartozó négy textil- és ruhaipari szakszervezet vezéreinek kö­zös küldöttsége (Potofsky, Dubinsky, Rose és Rieve) je­lent meg Eisenhower elnök előtt s arra kérte, hogy a je­lenlegi törvényben meghatá­rozott 75 centes minimális órabért ne 90 centre emeljék fel, amint az Elnök indítvá­nyozta, hanem 1.25 dollárra. Ez a minimális órabér a tex- ftilszakszervezetek részére “élet-halál kérdése” s külön­ben is attól tartanak, hogy a textilgyárosok az aránylag magas bérkörzetekből olyan vidékekre szöknek, ahol a mi­nimális órabért tekintik ma­ximálisnak. Az Elnök az elhangzottak után sem kötelezte magát semmire, de beleegyezett ab­ba, hogy a felhozott érveket megfontolás tárgyává teszi. Közegészség hlyeit propaganda WASHINGTON.—A “Voice of America” központját New Yorkból Washingtoniba ‘he­lyezték át. Az egyre növekvő propaganda intézménynek a newyorki helyisége már szűk­nek bizonyult, viszont az or­szág közegészségét szolgáló “Health, Education and Wel­fare Building” (az egészség- ügyi minisztérium székháza) még sok üres teremel rendel­kezett, azért ide telepítették be a már 650 alkalmazottal renueikezö intézményt. igy tehát a népjóléti mi­nisztérium épületéből nevelés, közegészség és egyéb szociá­lis problémák irányítása he­lyett 38 nyelven, 78 rádió le­adó állomáson át leadott pro­pagandát kap nemcsak Ame­rika, de a világ többi része is. fiz IWO védetni iizeilság zárc-ülése Az irodát becsukják, de a bizottság megfigyelő és tanácsadói működése fennmarad Az IWO kötvénytulajdo­nosok védelmi bizottsága feb­ruár 26-ikán tartott gyűlést több mint 250 kötvénytulajdo nos részvételével. John J. Abt, aki az IWO tagságát védte a McCarran- törvény alapján felállított SACB “kommunista front” ellen hozott nyilvántartási rende­leté ellen, lelkes ünneplés kö­zepette . intézett beszédet az egybegyűltekhez. R o ckwell Kent, a világhírű művész, az IWO volt főelnöke, üzenetét felolvasták s abban a testvé­riség szellemének felébredé­sét jósolta. vz ügyvezető titkár jelenté­sében elmondta, hogy a köt­vénytulajdonosok védelmi bi­zottsága két célért küzdött: az IWO felszámolásából kelet­kezett viszontbiztosítás kér- déseinek legelőnyösebb rende­zéséért, és a nyilvántartási rendelet törléséért. Mindkét célját sikeresen elérte, de emellett állandó felvilágosí­tással és tanácsokkal látta el a volt tagokat. Bejelentette tovább, hogy a védelmi bizottság irodáját a 80 E. 11 utca cim alatt be­zárják, de a bizottság tovább­ra is készenlétben áll és befe­jezi a függőben maradt ügye­ket. Korábbi tartozásai ren­dezéséhez 'és a felmerülő újabb kiadások fedezéséhez szüksége van a volt tagok to­vábbi támogatására s hozzá­járulására melyet az IWO Po­licyholders Protective Com­mittee nevére és régi címére kell küldeni mindaddig, amig egy újabb postahivatali címet nem hoznak a tagok tudomá­sára. A bizottság képviselve lesz a bíróság előtt még mindig függőben levő likvidálási el­járásába n és figyelmeztetni fog ha a volt tagok ellen eset­leg uj polgárjogi támadás irányulna. NYOLC NAGYSZERŰ $2.00 GELLÉRT-RAJZ New York 3, N. Gellért Hugó munkástársunk nagyszerű ju­bileumi portfoliója Walt Whitman, Roose­velt, Beethoven, Robeson rajzaival és négy más gyönyörű alkotással 11X17 inch nagy­ságban. A művész sajátkezű aláírásával $5. Csekk vagy money order e címre állítandó ki: Erna Fodor, Secretary, Hugo Gellert Anniversary Committee, 130 E. 16th St., Y. * £ AMERIKAI £9 r Magyaráz o Published weekly by the Hungarian Word, Inc., 13C East 16th Street, New York 3, N. Y. — Telephone AL 4-0397 Subscription rates: New York City, U. S., Canada $7. — Foreign $8 one year, $4 half year. — Single copy 15 cents

Next

/
Thumbnails
Contents