Amerikai Magyar Szó, 1955. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1955-03-03 / 9. szám
16 AMERIKAI MAGYAR SZÓ \ < ■ March 3, 1955 MONTESQUIEU A mult hónapban volt halálának 200-ik évfordulója, de szavának fénye ma százszoros. Békéért küzdő százmilliók idézik az élő Montesqiueut. Azt, aki — Yoltaire-rel és Rousseauval — a forradalom felé haladó liberális polgárság legnagyobb gondolkodója. . . s a 18-ik századi Felvilágosodásnak a liberális polgárság céljain messze tulvilági- tó elméje volt. Voltaire és Rousseau idősebb kortársaként — s reájuk is hatással — áll a világtörténelmi változás, a Francia Forradalom küszöbén Montesquieu. A forradalmárok az ő könyveikkel hadakoznak majd. A fiatal Montesquieu első remekműve, mely hírnevét megszerzi s egymagában is örökre feltartaná : a Perzsa Levelek. Voltaképp párisi levelek: honi állapotoknak, honi társadalomnak gyilkosán szellemes szatírái, keleti nevek áttetsző fátylai alatt, megelőzve Voltaire s mások hasonló müveit. Európai iskolát teremtenek, melybe majd Bessenyeink müve, Tariménes utazása is beilleszkedik. It még fényes szépirói tollát forgatja a gondolkodó — s véghezvisz máris valamit. “Az első egyházatyák apológái nem a kereszténység mellett érveltek, hanem szétzúzták a pogányságot” — mondja hagyatékában egy feljegyzése. Jól látta hát szerepét: nagyszabású érvelése az uj mellett önnön nagyságát nem mindenütt éri el, de ami kellett hozzá, a réginek szétzúzását már fiatalon dicsőséggel viszi véghez. A fiatal hivatalnok-báró nem tartozott az oligarchiához; ifjúságának döntő élménye a Napkirály önkényuralma volt. Ezt ismerte fel legfőbb rossz gyanánt; hogy ez pusztuljon s hogy ilyesmi semminő cimen vissza ne térhessen — ennek biztosítékokkal való körülbátyázásában telik majd élete. Ez maga A Törvények Szelleme. . . Hanem ezt a müvét még meg kell, hogy előzze valami. Évekig járja Európát, minálunk is megfordul. De a délfranciát, a római ivadékot Róma nyűgözi le. S aki a szépiróból a politikai gondolkodóhoz még hiányzott: megszületik a történet - iró. Nagy müve, az Elmélkedések a rómaiak nagyságának s hanyatlásának okairól, valódi politikai történelem, s a történetírásban korszakalkotó: szerves fejlődést vizsgál, először iktat a történelembe összefüggést. Ám észre kell vennünk itt egyebet is. Az előző nagy polgárforradalom, az itáliai rene szánsz a régiségnek inkább még csak görög részéből, feltáruló bölcseletéből és művészetéből nyert bátorítást, ihletet. A Francia Forradalom -— a római történelem Montesquieu-jén keresztül —, már a római Kapitólíumhoz, a Római Köztársaság állammüvészetéhez fordul: az érdekli, ahhoz méri önmagát. Nem véletlen, hogy az egész Francia Forradalom római stíluselemekkel díszíti közéletét. E republikánusság politikai vezérszavát már a rómaiakról elmélkedő Montesquieu mondja ki. Az Erényt. S ekkor húsz évre elvonul, elmélkedik. Mikor tollát újra fölveszi: Írhatja már a politikai gondolkodó nagyszerű főmüvét, A Törvények Szellemét — melynek halhatatlanságán az sem ront semmit, hogy végkövetkeztetése nem megy túl az alkotmányos monarchián. — (Ugyan telhetett-e tőle egyéb — ötvenegy évvel a Bastille s még többel a "trón megdöntése előtt?) Nincs e hatalmas történelmi okmánynak, a l’Esprit des Lois-nak — amelyet jelentőségben majd a rqusseaui Contrat Social, a Társadalmi Szerződés követ — szinte egyetlen végkövetkeztetése sem, mely helyét megállta volna. Pénzelméletét (a pénzt, mint jelet) tévesnek minősi- tette Marx. Alkotmányos álláspontját “közvetve leküzdötte” Rousseau — állapította meg. Engels. A hatalmat törvényhozó, vérehajtó s bírói részre osztó elméletét Rousseau még átvette, de már ki is figurázta, a polgári állam pedig kietlen formalizmussá, torzképpé silányitolta. Maga kimondja, hogy “a monarchia szelleme háború és gyarapodás”, egész müvének politikai erkölcstana köz- társasági — s ezzel maga mond Ítéletet saját tanításáról: nemesség és polgárság kompromisz- szumáról. * Érzi .hogy elméje messze tulragadta kasztján, — de végül mégis bennerágad. Egy lebirhatatlan rettegése van: az önkény, még a demokráciában is. Ami ebben igazság — épp az uralkodókaszt diktatúráját a polgári demokráciában — azt majd Marx mutatja ki. Pedig szépen mondja Montesquieu, hogy a szabadság biztosítékait “magában a szabadságban” keresi ; s nem válik szégyenére elszólása sem, hogy egy “jóltemperált kormányformát” keres. Még nem tudja, hogy odáig mekkora az ut.s hogy min visz át. Kimondja azonban — Rousseau előtt, előttünk — A Törvények Szelleme négy döntő korszakos szavát. Mikor kimondja az Ész primátusát, közvetlen alapot ád az enciklopédisták materializmusának, melyet Marx és Engels — Mint Lenin Írja — majd a történelem s a társadalomtudomány terére alkalmaz. Ha Spinoza istene a Természet volt — Montesquieuről megírták, hogy az övé: a Törvények Szelleme. Robespierre, mikor az Ész istennője előtt tisztelgett, Montesquieunek is követője volt. Mikor kimondja, hogy az ember eredendően jó és szelíd: minden azóta kelt jóravaló törekvés optimista alapelvét mondja ki, amely nélkül nincs társadalmi haladás. S mikor hozzá teszi, hogy az embert csak a társadalom torzította el: megelőzi Rousseaut s igazolja a társadalmon való erőszakos változtatás rousseaui tanát s robespierrei gyakorlatát. “Amit a köztársaságban erénynek neveznek, az a haza szeretete, vagyis: az egyenlőségé. Nem morális és nem keresztény, hanem politikai erény”. Ezt az erény-fogalmat szegzi szembe a monarchikus honneur-fogalommal (becsület, disz) mely a repblikánus erényben — úgymond — különben is bennefoglaltatik. Alapvető elvi megkülönböztetés ez. S mihelyt a “monarchista” ezt kimondja, ne csak azt vegyük észre, hogy mikor Petőfi magát republikánusnak az alapon vallja, kétségkívül Montesquieu tanítványa ö is. De vegyük észrt mindenekelőtt azt, hogy innen, az Erény meghirdetésétől — Rousseaun át — a következő lépés: az Erény diktatúrája. (Az, amivel Robespierre ötven év múlva meg is próbálkozik.) . . .Nem, a Törvényeknek Montesquieu valóban nem Betűjét — de Szellemét irta meg. Égy derűs, szépvonásu és lángelméjü férfira emlékezünk, aki nem hiába olvasta félvakra szemét, ott, a 18. században, ahol miértünk évtizedekig erősen gondolkodott. A haladás, a béke: ez a két eszmény sugárzik müvéből a századokon át. Ezért avatta halála kétszázadik évfordulóját emlékezetének világraszóló ünnepévé a Béke-Világtanács. S a százmilliók, kik e két eszmény útját járják, büszkén olvassák ma ütjük egy nagy mérföldkövén Montesquieu nevét. Rónai Mihály András A RÉGI JÓ IDŐKRŐL emlékezett meg F. B. Powers, a Commercial Telegrapher’s Union volt elnöke Washingtonban, amikor a unió létezésének 96-ik évfordulóját ünnepelték. Elmondta, hogy még 1905-ben is a 7 napos munkahét volt az általános szabály, 30—45 dollár (nem heti) hanem havifizetéssel. A megélhetési lehetőséget kockáztatta az a munkás, aki egy unió taggal'csak beszélni is mert. A napi munkaidő 10—12 óra volt. Felül időt sokszor kellett dolgozni, de nem fizettek érte. Apák elhagyták otthonaikat reggel sötétben és este csak sötétben kerültek haza. Gyermekek felnőttek ugv, hogy apjukat csak ritka esetben látták napvilágnál. $1.00 lefizetéssel megrendelheti bárkinek a Magyar Szót egy évre! Soha ilyen alkalom uj előfizetésekre, soha ily alkalom a MAGYAR SZÓ megrendelésére! “DEAR DULLES!” BANGKOK, — Dulles külügyminisztert itt érte 67. születésnapja. Az amerikai delegáció tagjai ezüst cigarettatárcával ajándékozták meg és a követség tagjai együtt énekelték: “Happy birthday, dear Dulles!” Fokozzák az ukrán gabonatermést Tiszteljük meg nagy művészünket, Gellert Hugó munkástársat, lapvállalatunk elnökét a januári és februári jubiláns hónapok alatt egy-egy uj előfizetés szerzésével. Az Országos Lapbizottság e kampány tartamára leszállította az egyévi előfizetés árát csekély 4 dollárra! Még a 4 dollárt sem kell mind egyszerre beküldeni, ha az illető anyagi helyzete nem engedi meg. Egy dollár lefizetéssel megindítjuk a lapot egy évre és a hátralévő 3 dollárt könnyű részletekben fizetheti az uj olvasó. Aki azonban egyszerre kifizeti a 4 dollárt, az megkapja ajándékul a példátlan sikerű 1955-iki MINDENTUDÓ KALENDÁRIUMUNKAT. És ne felejtse el, ön pedig, aki az uj előfizetést beküldi, egy életre szóló ajándékot kap: MOSZKVA. — Az ország vezető páriának rendeletére az idén több gabonát fognak vetni az ukrán köztársaság területén, mint az egész Szovjetunióban 1954-ben. GELLÉRT HUGÓ 8 GYÖNYÖRŰ RAJZÁT TARTALMAZÓ ALBUMOT. Szerezzen hát egy uj előfizetés minél előbb. Volt be- tegsegélyzőnk tagjai, testvérlapjaink olvasói, a “Bérmunkás” volt olvasói, értelmes amerikai magyar munkások között nem nehéz egy-egy uj előfizetőt szerezni. Használja az alanti szelvényt az uj előfizetés beküldésére: MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street New York 3, N. Y. Tisztelt Kiadóhivatal! 4 i Tudatában lévén a Magyar Szó terjesztésé fontossá* ! gának. én is szereztem egy uj előfizetést a $4 kedvezményes áron. Csatolok..............dollárt. Küldjék az uj olvasónak az 1955-iki naptárunkat ingyen, nekem pedig a j Gellert Jubileumi Albumot. Az uj előfizető neve:............................................................. I Címe: ....................................................................................... Az ön neve: ......................................................................... j Címe: .......................................................................................