Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-12-30 / 52. szám
J^eclveá olvaáó! New York, 1954 dec. 28 Az^ egyedüli kiút a béke! Tudatjuk kedves olvasóinkat, hogy a lapnál valameny- nyien jól vagyunk,' reméljük ugyanezt hallhatjuk valamennyi olvasónktól. Mai lapszámunk a szokotténál némileg kisebb terjedel- Vnii, 12 oldalas lesz. Ennek oka részben az, hogy bizony a karácsonyi, no meg az újévi hangulat érezteti hatását személyzetünk minden egyes tagján. Mégsem hajszolhatjuk magunkat úgy Karácsony előtti napon, mint máskor. Kedves látogatókból is több akad, úgyhogy a munkateljesítményünkön mindez érezhető. A másik, s talán lényegesebb ok az, hogy a Gellért- bankettekre való előkészület szintén sok időt és energiát igényel. Kérjük hát olvasóink elnézését az e heti redukált terjedelemért. Reméljük valamennyien olvasták lapbizottságunk felhívását a Gellért Hugó tiszteletére rendezendő előfizetési kampányunkról. Ez alkalommal évi 4 dollárért lehet uj előfizetéseket felvenni s emellett még meg is ajándékozhatjuk az uj olvasót a nagyszerű Mindentudó Kalendáriummal. Azt pedig, aki szerez egy uj előfizetőt, a Lapbizottság és Gellért Hugó, elismerése jeléül megajándékozza Gellért Hugó 8 gyönyörű rajzát tartalmazó jubileumi albumával! Nézzünk hát szét ismerőseink között, mindenki tud legalább egy uj előfizetőt szerezni! Országos Lapbizottságunk legutóbbi gyűlésén bizony éreztük két nagyszerű aktiv tagunk, Nánásy és Bartók munkástársunk hiányát. Valóban mondhatjuk: New York vesztesége, Kalifornia nyeresége. Nánásy munkástárs máris bebizonyította, hogy Kaliforniában épp annyira szivén viseli lapunk érdekeit, mint New Yorkban. Egy ösz- szejövetelről 136 dollárt küldött ottani nagyszerű barátaink közreműködésével lapunk fenntartására. Bővebb részleteket lapunk jövőheti számában. Holnap lezárul 1954, amely oly gazdag volt roppant történelmi eseményekben. Vajha az uj esztendőben tovább szilárdulna a béke életadó, nemes, nagy ügye. Lapunk nevében kivánok minden egyes kedves olvasónknak békessé- ges, boldog uj esztendőt, erőt, egészséget. Deák Zoltán PÁRIZSI RIPORT A DÖNTÉS ELŐTT “Mivel érdemelték ki a németek, vagy még inkább a nácik — kédezi az átlagos francia miközben képviselői tanakodtak a történelmi döntésen —, hogy tiz évvel Auschwitz, Oradour után ismét állig felfegyverezziik őket?” És az átlagos francia — a francia nép 99 százaléka ezen egyszerű, de alapvető kérdésre egyszerű választ ad: “Semmivel L” Ez a magyarázata annak,, hogy a Duliesék által Nyugat-Európára kényszeritett német felfegyverzés lázba hozta Franciaországot, a francia népet és a francia nemzetgyűlést. Ez a magyarázata annak, hogy Mendes- France jónak látta rendőrséggel megszállatni a Szajna balpartját a képviselőház környékén. Rendőri fedezet mellett vonulnak be a francia képviselők a parlament üléstermébe, hogy döntsenek a nácik felfegyverzésének kérdésében. Rendőrség akadályozza meg a francia nép és a francia nép képviselőinek találkozását. Mendes-France veszélyes- *-------------------:-----------------nek tartja annak lehetőségét, hogy a nép szemtől-szen.be mondhassa meg képviselőinek mi a véleménye a németek felfegyverzéséről. A parlament mai (dec 28- iki) ülésén Loustanac-T.aeau De Gaullista képviselő egy újabb javaslatot terjesztett elő, amely felfüggesztené a németek felfegyverzését addig, amig a Nyugat még egyszer meg nem tárgyalja az európai biztonság és Németország egyesítésének kérdését a Szovjetunióval. Előzőleg a parlament igen csekély többséggel (289 szavazattal 251 ellenében ) megszavazta Nyugat-Németország bebocsájtását az Atlanti Szövetségbe (NATO). A képviselőház ma (dec. 29-én) dönt Nvugat-Németor- szágnak a Nyugateurópai Unionba való bebocsátása fölött. Ez a szervezet eszközölné a németek felfegyverzését. Tekintet nélkül arra, hogy mi lesz' a döntés — a szakértők pár szavazattöbbségü győzelmet jósolnak Mendes- France-nak, aki bizalmi kérdéssé tette a javaslat megszavazását — a francia nép, képviselőinek multheti szavazatával és e heti magatartásával már tudatta a világgal, hogy sem Franciaország, sem Európa nem helyesli a nácik felfegyverzését. Duliesék győzelme — ha ugyan 'esz győ- ! zelem — pirrhusi győzelem : lesz. Útban a társtalanság felé Talán mondanom sem kell: Görögország jelenlegi kor- I mánya nekem egy jottányival sem áll közelebb a szivemhez, i mint a jelenlegi angol kormány. A két ország kormánya j között felmerült ellentétet tehát — úgy vélem — a leghüvö- sebb elfogulatlansággal tudom analizálni. Az utóbbi időben ez a máskülönben “barátságos viszonyban élő”, sőt egymással szövetséges két kormány éles konfliktusba keveredett a túlnyomórészt göröglakta Cyprus szigetének a további sorsa felett. Cyprus tudvalevőleg a Földközi-tenger harmadik legna- igyobb szigete; csak Szicília, és Szardínia haladja túl terület Az 1955-ös újév elé “Elsőizben fordul elő karácsonykor, hogy az a kísérteties félelem gyötri az emberiséget, hogy maradéktalanul elpusztíthatja önmagát, mert meggyőződése szerint ez tudományos alapon lehetségessé vált” — igv kezdte karácsonyi cikkét a N. Y. Times szerkesztője, C. L. Sulzberger. Az idén valóban ez a legóriásibb kérdés, az atomenergia világpusztitással fenyegető veszedelme, amely a többi korkérdés közül úgy emelkedik ki, mint óriási jéghegy az óceánok örökké kavargó hullámtömegeiből. Érthető az is, ha nemcsak Sulzberger újságírói tollát ihlette meg ez a mindent túlszárnyaló téma, hanem szinte a világ minden tollforgató emberét, aki kötelességének érzi, hogy az újév küszöbén itélőszéket tartson a koresemények felett. Erről a témáról ir az 1950-es irodalmi Nobel-dij nyertese, Bertrand Russell, angol filozófus is, erről szól India volt főkormányzójának, Ghandi volt vezértársának, a hindu C. Radzsagopalacsari-nak a “N. Y. Times”-ban megjelent levele is, és még sok más, amiről már csak helyszűke miatt sem tehetünk említést e hasábokon, de ez a három az amerikai, az angol és a hindu ember évvégi tűnődése jel- képiesen csakugyan képviselteti az egész emberiséget, melynek, tépelődései visszhangzanak e három iró elmélkedésében. És e pillanatban — ä békés együttélés újévi vágyában — nem kívánunk polémiába bocsátkozni egyikükkel sem, fejtegetéseik azon pontjaival kapcsolatban, amelyekkel nem értünk egyet, nincs is szükség rá. Elég nekünk e pillanatban az, hogy mind a hárman egyetértenek annak a ténynek a leszegezésében, hogy az atomenergia, a tudomány és a kultúra e világtörténelmi fontosságú felfedezésének háborús célokra való felhasználásával — az emberi nem létezése a földön megszüntethető. Az újév tömérdek kérdéskomplexumában tehát csak az az egy kérdés gyötri az elméket: életben marad-e az emberiség vagy pedig kiirtja magát és átengedi a földi létet a — rovaroknak — ha ugyan még azok is életbenmaradnának egy radioaktiv földgolyón. * Sulzberger sürgeti az amerikai álláspont megfogalmazását a szovjet álláspontjával szemben, bármennyire is eltorzítja a szovjetét. Russel a legmegbízhatóbb semleges államok bizottságától várná el azt a küldetést, hogy a szembenálló felek közt egyengesse az utat a béke felé. Radzsapo- lacsari azt vallja, hogy tárgyalásoknak, megállapodásoknak nincs sok értelme, ennélfogva nincs más hátra, mint hogy minden nemzet egyénileg kezdje meg tömegirtó fegyvereinek megsemmisítését, de mivelhogy USA az egyedüli állam amely már ténylegesen használta az atomfegyvereket, járjon elől az a megkezdés jó példájával. És bizonyos, hogy minden gondolkodó elme igyekszik felvetni a megoldás valamilyen módját anélkül, hogy e módban pontosan megegyeznének. (Folytatás a 4-ik oldalon) dolgában. Földrajzilag ugyan ázsiai Törökországhoz fekszik legközelebb, néprajzilag azonban Görögországgal rokon, hiszen lakosságának hozzávetőlegesen négyötöde hellén, s csak egyötöde török. Cyprus szigetének igen változatos és viharos a múltja. Nyögött már arab, török és angol rabság alatt; volt önálló királyság is a francia eredetű Lusignan-dinasztia alatt; volt aclás-vétel tárgya az angol király és a Templomosok Lovagrendje között, hogy aztán tekervényes körülmények között — amelyeknek részletezése túlhaladná e cikk normális méreteit — a velencei köztársaság birtokába jusson; végül is a törökök — Szelim szultán alatt 1570-ben — bekebelezték és csaknem három teljes évszázadon át sanyargatták a sziget lakosságát, a magyar történelemből is jólismert recent szerint. . . A török porta 1878-ban — tehát 76 évvel ezelőtt — azon a címen, hogy Nagvbritannia e sziget birtokában sokkal eredményesebben tudja megvédeni a szultán érdekeit a “félelmetesen terjeszkedő” cári imperializmussal szemben, névlegesen “átengedte” Cyprust az angoloknak, akik azóta is — mind a mai napig — úgy adminisztrál á t a szigetet, mint minden más gyarmati birtokukat: az “erős kéz” módszerével... . (Folytatás a 4-ik oldalon) Békés, boldog ui esztendőt! “Elrenrtelem, hogy a rabszolgák . . a jelzett államokban ezentúl szabadok legyenek!” Lincoln Abraham. 1863 jan. 1 Vol. III. No. 52. Thursday, December 30, 1954 New York, N. Y. N^feyytá?>X Egyes szám ára 15 cent (15c a copy) \ PublishecT weekly by Hungarian Word, Inc.. 130 E. 16th St.,at the P.O. of N.Y., under the Act of March 2, 1879. N. Y. 3. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 “Egyenlő igazságszolgáltatás polgároknak és külföldieknek ' Massachusetts állam első alkotmánya. 1641, december AMERIKAI ^U'étvéffi. (evei írja: Rev. Gross A. László B. 1).. Th. M.
