Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-15 / 27. szám
July 15, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 Lerántják a leplet a “sajioszabad$ag”-ri)l"" A hirdetési érdekeltségek folyóirata, a “Tide”, alaposan nekirugaszkodott az ország legnagyobb iparvállalatának — a General Motors-nak. Nekiment, mint egy méregzsák, bizony ez nem mindennapi eset. Kimagyarázásához egy kis élveboncolásra van szükségünk. Mert amiért a tőkés hirdetési érdekeltségek lapja nekimegy a nagyvállalatnak, az még nem jelenti azt, hogy igaza van vagy hogy igazat adunk neki, viszont a marakodásban, a mérges morgolódásban olyasmiket kottyantanak ki, amikből mi, munkások, sok mindent megérthetünk. A dolog úgy kezdődött, hogy a hires “Wall Street Journal” a General Motors egyik alkatrész-szállítójának titoksze- gése folytán megtudta egyik autógyára uj modelljének bizonyos részleteit és sietett az információt megírni. Elvégre még az ilyen Wall-streeti lapnak is szüksége van néha egy kis szenzációra, bár ki tudja, talán még az ilyen érdekes kis üzleti pletykával is nagy hirdetőjének érdekeit akarta szolgálni. • « * iP*f!U A GM azonban roppant megneheztelt ezert a kifecsegett üzleti titokért, megszakította hirdető kapcsolatát a lappal és visszavonta hirdetéseit a “Wall Street Journal”-től. Megokolásában arra hivatkozott, hogy. a lap “megsértette a (GM) magántulajdon-jogait.” A hirdetők lapja, a “Tide”, ezért orrolja meg a GM-et. Hibáztatja, hogy olyan eljáráshoz folyamodik, amilyent “egy nemzedékkel ezelőtt alkalmaztak, amikor Upton Sinclair utolsó fontos könyvét megírta.” A GM lépése azért is elítélendő a “Tide” vezércikke szerint, mert hiszen a fejlődés során “a tőke fokozatosan javuló magatartást” tanúsít ma már. Sőt a “Tide” vezércikke odáig megy az eljárás elleni tiltakozásban, hogy felhozza, legutoljára akkor hivatkozott az autóipar a “magántulajdon-jogok”-ra, amikor az autómunkásokat akarta meggátolni a szakszervezeti szervezkedésben! Elég fantasztikus megforgatása ez a tényeknek: a tőkés lap halk szemrehányást tesz a nagytőkés vállalatnak, amiért el akarta ijeszteni a munkásokat a szervezkedéstől. Nem kell azonban mingyárt forradalomra gondolni. Teszi ezt ezért, mert mihelyt az ő fejére koppintanak, hajlandó volna segítségért a munkássághoz szaladni, de teszi ezt azért is, hogy ráijesszen a nagyvállalatra és egy kényes" pontjára illesztve ujját, egy kis engedékenységet zsaroljon ki belőle ami néhány sorral alább meg is történik, mert kérlelni kezdi a GM-et, hogy változtassa meg elhatározását és ne legyen olyan szigorú. Ne is, mert esetleg még arra lenne kénytelen gondolni, hogy az autóiparban dühöngő üzleti versengés kezdődő zsebráknak a jele nála. . . Éppenilyen fondorlatos az a megjegyzése is, hogy a haladás során “a tőke fokozatosan javuló magatartást” tanúsít. Nyilván azt akarja mondani ezzel, hogy ma már nem lőnek bele sztrájkotokba, nem ütik le fizetett bérgyilkosokkal és gyári detektivekkel a tiltakozó munkásokat. Lehetséges, csakhogy a brutális magatartás más tekintetben, fejlődött sokat, mondjuk például ott, amikor gyárak megszöknek és felelőtlenül kenyér nélkül hagynak nemcsak munkásokat és családjaikat, hanem községeket, városokat, amelyek i'an- tomvárossá válnak, mint akit halálra ítélnek. •. Úgy képzelik, hogy minél nagyobbméretü a kegyetlenség, annál inkább eloszlik bűnös jellege. Hogy pedig Upton Sinclairnek úgy visszáról odavág s azokat a könyveit, amelyeket huszonöt év óta irt, amióta a helyes vonalról letért, semminek nézik, azt mutatja, hogy utólag szívesen elismerik egy munkásiró fontosságát, de mihelyt megalkuvásra bírták, rajta röhögtek a legjobban. Ezt mondta: “A General Motors pőrén megmutatta leg- í sebezhetőbb oldalát, amikor ehhez az olcsó, esetlen fogáshoz nyúlt, hogy megpróbálja befolyásolni egy lap vezércikkének tartalmát azzal, hogy visszavonja hirdetéseit.” Az Upton Sinclairre tett célzással elárulták, hogy a megalkuvó íróval szemben micsoda fitymáló fölényességgel járnak el, (amit nyilván azok meg is érdemelnek), igaz viszont, hogy amíg progresszív, remekműveiket írják, esztétikai alapon pocskondiázzák le. Ezzel az idézett megjegyzéssel azonban az egész tőkés sajtóról rántják le a piszkos leplet, kibökve, hogy hirdetésekkel irányítják gazdasági és politikai magatartását. Csakhogy éppen ezek a nagyvállalatok azok, amelyek görcsös kétségbeeséssel, szájjá alakult aggyal, döngetik a mellüket a “szabadvállalkozás”, a “szabadság, a szabad magántulajdon, a szabad individualizmus, a szabad világ” mellet, amin természetesen mindig csakis saját korlátlan urhatnámságukat értik, miközben egyik béklyót a másik után láncolják a polgárok, de különösen a dolgozók kezére- lábára. Egy ilyen elszólásnál kiderül, hogy voltaképpen csak az ő érdekeiket szabad tolni s jaj annak, aki érdekeiken a legcsekélyebb rést meri ütni. Hiszen ezért gyötri őket a kórság, hogy a szakszervezeteket képtelen ürügyek alatt minél előbb térdre kényszerítsék vagy ha lehet összetörjék. Amikor a GM megvonja a hirdetést a “Wall Street Journal”-től, az 2—3 százezer dollárt is jelenthet. A “szabad”, sajtót ezek a hirdetések tartják életben, a “szabad” sajtónak tehát úgy kell táncolni, ahogy a hirdető nagyvállalatok fütyülnek. Lehet, hogy a “Wall Street Journal” mögött oly hatalmas tőkés erők rejtőznek, amelyek az ilyen csapásokat ki tudják egyenlíteni. Ezzel azonban nem minden lap dicsekedhetik. A lapoknak hasoncsuszva kell engedelmeskedniük. Ezt értik ők nyilván “sajtószabadság”-nak. Ellentállni. bizony nem egykönnyen lehetséges. A nagy- vállalatok, .a monopóliumok oly irtózatos nagy hatalmat gya:.v iwwusi—«wjgfc AZ IGAZSÁG MEGGYALÁZOTT ISTENNŐJE Az Akroni Beacon Journal nevű nagy amerikai napilap junius 4-iki számának 31-ik oldala fekszik Íróasztalomon. Három nagy fénykép van az oldal tetején e nagybetűs eim alatt: “A törvényszékre mennek a vörösgyanusok” Az egyik fénykép egy nőről készült, aki kabátjával takarja magát. A kép alatt név: Anna Glauser, a Testvériség volt akroni osztályának egyik magyar tagja. A másikon három tipikus amerikai férfi, három akroni progresszív. A harmadik képen még egy férfi és az ügyvédnő. Ez a három kép nem egyéb, mint a hírhedt angolszász perrendtartás, jogszokás arculcsapása, meggyalázása, kigúnyolása. E három fénykép utján a becstelen tőkéssajtó már letárgyalta ezen amerikaiak ügyét és már el is Ítélte őket. A középkorban kipellengérezték a “gyanúsokat” akik a “boszorkányokkal” szövetkéznek. A középkor inkvizitorjai még humánus emberek voltak a 20-ik század eme amerikai “demokratáihoz” viszonyítva. Mert a kipellengérezetteket legfeljebb egy pár tucat ember nézte meg. Akiket az amerikai mamot lap kipellengérez, azokat százezrek nézik meg azok megélhetését tönkreteszik, családjukat, gyermekeiket unokáikat is a vádlottak padjára teszik. Az angolszász jogszokás egyik alapelve az, hogy a törvény mindenkit ártatlannak kell, hogy tekintsen, mindaddig, amig biine be nem bizonyul és jogerősen el nem ítélik. íme egy féltucat amerikai polgár és polgárnő, akiknek “bűnük” az, hogy szerették embertársaikat, kölcsönös beteg- segélyzőbe léptek be, szervezték a munkásokat, vagy esetleg hittek a szocializmusban. És most a tőkéssajtó szadista bérencei úgy litografálják őket, mintha apa- vagy anyagyilkosok lennének. A hatóságok nyakra főre jajveszékelnek, hogy mily rohamosan nő a bűnözés a rablások, gyilkosságok, emberrablások, fiatalkori bűnözések száma Amerikában. Jelenleg valami Roche nevű rovottmultu egyén több mint hat gyilkosságot vallott be itt New Yorkban. De e sorok írója még alig látta a tőkés csatornasajtóban a fényképét. Az nem érdekes. De ha olyan eset fordulna elő mint Akronban, vagy ami azt illeti Miamiban, mikor a Civil Rights Congress egyik gyűlésén fehér és néger polgárok egy teremben voltak, akkor oldalszámra hoznák a fényképeket. Ilyen körülmények között a demokrácia és az igazságszolgáltatás legfőbb elvei ma már csak Írott maiasztok. Az alkotmány, a Bill of Rights azt mondja, hogy szabad a gyülekezés, szabad a szólás, szabad a sajtó. Hogy nem szabad senkit perbefogni és törvény elé állítani csak a jogszokás minden rendelkezésének figyelembevételével. • A tőkés sajtó, a megőrült óriáströsztök e csahos ebei, ma már csak röhögnek e rendelkezések fölött. Nekik már meg van a maguk ál-törvényszékük. Lapjuk hasábjain hahotazva, szemérmetlenül gázolnak bele becsületes, törvénytisztelő amerikai polgárok és nem-polgárok életébe, becsületébe, megélhetésébe, olyan emberekébe, akik egy emberöltőn dolgoztak, verejtékeztek Amerika szebbé, nagyobbá tételén, akik meggyőződéssel küldték el gyermekeiket a haza védelmére. És most őrjöngő Vitus táncot lejjt becsületük fölött az atommániákusok bandája. Ugyanakkor, amikor közönséges sikkasztok álltak államok élén mint kormányzók, amikor közönséges sikkasztok ültek a kongresszus csarnokaiban és hozták a törvényeket, amelyek megszentségtelenitik mindazt, ami ezt az országot naggyá és szabaddá tette. E gazságok láttára, hallatára, akarva, nem akarva arra a megfélemlithetetlen protesáns lelkészre gondol az ember, aki hű. mert maradni (jaj be kevesen tartoznak ebbe a csoportba) evangéliumi megbízatásához és ezt vágta az Ameri- kaellenes bizottság szemébe: “Reszketek hazámért, amikor arra gondolok, hogy egy igazságos Isten van az égben!” Deák Zoltán Árad a Duna Évszázadok óta nem volt oly nagyarányú és veszedelmes a Duna áradása, mint az, amely a múlt héten több mint 70,000 embert tett hajléktalanná Németországban és Ausztriában. Az ár most Magyarországon hömpölyög végig. Bécsi jelentések szerint Magyarországon nagykiterjedésti szántóföldeket öntött el a Duna. Középeurópa többi országaiban is nagy áradások vannak a multheti nagy-esőzések következtében Az akroni sztrájk E hét keddén, hatodik napjába lépett a Goodyear g^ár tiz telepe 30,000 munkásának sztrájkja. A gyár nem adta meg nekik a kért béremelést. Akronban 13,000 Goodyear munkás sztrájkol. Akronon kívül St. Mary O. Munde, Ind Jackson Mich.., Los Angeles Cal., és más helyeken vannak Goodyear gyárak. Az IWW is “felforgató” New York állam Civil Service bizottsága még hét politikai és munkás szervezetet helyezett a “felforgatási’ listáin, köztük a már főleg elméleti oktatással foglalkozó IWW-t is. Sok az autó, kevés a vevő Az autógyarosok erőlködnek, hogy minél nagyobb mértékben csökkentsék az eladatlan autók állományát, mielőtt az 1955-ös modelleket forgalomba hozzák. | Autókereskedők raktáraiban junius 10-én 647,000 kocsi volt, 44 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. korolnak e színfalak mögött adocsusztatott százezresekkel, amelyik túlszárnyalja keleti kényurak, abszolút uralkodók, feudális kiskirályok történelmi hatalmát. Ez a dollárokkal felfegyverzett nagyhatalom a maga Gólemszerü vagy őskori masztodonok nagyságával és súlyával úgy ráfekszik a kegyétől függő “szabadvállalatok”-ra, hogy ha akarja, egy szusszantás^al agyonnyomja. Nemcsak egy lapot, mint a tekintélyes “Wall Street Journal”-t, büntethet meg egy neki nem tetsző cikkért 300,000 dolláros “pénzbirság”-gal, — mert olyan ez, mint egy törvényszéki pénzbírság — hanem még az olyan vállalatokat is, amelyek, mondjuk, a GM szállítói és hirdetnek ugyanabban a lapban, amelyre a disznófejti nagyur megdühödik, üzletileg úgy fejbe kólinthatja, amiért a neki ártó sajtóban hirdetni merészel, hogy attól koldul. A pénzhatalom, a monopólium mindenható ereje keresz- tül-kasul átszövi egész gazdasági és társadalmi, valamint politikai életünket, hogy annak szinte egy porcikája se maradhat épségben. Ha valamin csodálkozni lehet, az olyan lap, amelyet a munkások a maguk keservesen kiizzadott dollárjaikkal tartanak fenn, tudván, hogy a munkásság ereje alapjában véve a legnagyobb erő s ahol ezt az erőt valamilyen oknál fogva megtörik, ott a sírban egy “nemzet sülyed el.” A népek azonban még a sírjukból is fel szoktak támadni, de többnyire nem hagyják magukat élve eltemetni, mert ők az élet, az élet pedig élni akar. dr. p. b. Vakációs diákok nehezen találnak munkát Középiskolás és egyetemi diákok, akik a nyári nagyvakáció alatt dolgozni szeretnének, csak igen bajosan találnak munkát az idén. Sok munkaadó, ha van munka, visszaveszi ideiglenesen elbocsátott munkásait, mások inkább meglevő munkásaikat terhelik azon munkával melyre eddig diákok szoktak igényt tartani. 13 városban a munkaszerző hivatalokból szerzett információk szerint megállapítható, hogy idén sokkal kevesebb a diákok számára rendelkezésre álló munkalehetőség, mint tavaly volt. A munkát kereső diákok már majdnem felére mentek le bérigényeikkel. Szabó K. cikkéről Tisztelt Szerkesztőség! Szabó Károly junius 24-ikl cikke olyan jó és fontos, hogy szeretném, ha minden lapolvasó kétszer is elolvasná és meg szívlelné, mit kell tennünk, hogy lapunk fenntartása biztosítva legyen. Mellékelve küldői 10 dollárt a lapfenntartást alapra. L. S. Nehru hindu miniszterelnök az indiai nemzetgyűlés» tagjaihoz intézett körlevelében annak a véleményének adott kifejezést, hogy ha a világ leghatalmasabb államai nem fogadják el az ‘egymás mellett való élés” (coexistence) elvét, akkor nincs számukra más kiút mint a háború. ;
