Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-11-18 / 45. szám
November 18, 1954 4 Mi újság az óhazában? 1,200 holdon fásitanak ősszel Heves megyében. A termelőszövetkezetek az ősz folyamán 150 holdon létesítenek mezővédő erdősávokat, a városok és falvak szépítésére pedig csaknem 100,000 facsemetét ültetnek el. • A kínai iparművészeti kiállítást a Műcsarnokban november 15-ig meghosszabbították. Bornapot rendezett a Komárom megyei tanács népművelési osztálya. Ászár községben. A bornap keretében felvonulást, bált tartottak, gyümölcskiállitást rendeztek, hangversenyt adott a tatai járási kulturház népi zenekara. • Uj fürdőhely a Balaton mellett r* Baíatonberény, a somogyi part egyik legelhanyagoltabb községe, ebben az évben indult fejlődésnek. Tavasszal megkezdték egy 85 férőhelyes szálloda építését, mely az év végére el is készül. A für- J dőhely kialakításának további terveit már az októberben megalakult népfront- bizottság vette kezébe. Bővítik a sportpályát, az úttestek szegélyét hársfákkal, világokkal és pázsittal ültetik be, az eddigi téglajárdát pedig hét kilométeres szakaszon betonnal cserélik' fel. • Az uj hófelrakó- gép modellje elkészült. Köztisztasági célokra hazánkban eddig csak öntöző gépkocsikat gyártottak. Az uj gép, melynek prototípusa még a tél beállta előtt el készül, s aztán rendszeres gyártásra kerül nagymértékben megkönyiti köztisztasági válla lataink munkáját és népgazdaságunknak lényeges megtakarítást jelent. A Bajcsy Zsilinszky kórházban hatvanágyas uj szülészeti és nőgyógyászati osztályt adnak át novemberben. Az építkezésre csaknem egymillió forintot fordítanak, Az alföldi-utcai kisegítő kórház ugyanakkor 35 uj ággyal bővül. Több mint háromszorannyi főiskolai hallgató van az óhazában, mint 1938-ban! egyetemi hallgató jut ugyanennyi lakosra. 1937-38-ban '2-3% között mozgott a munkás- paraszt hallgatók aránya az egyetemeken és aj főiskolákon, ma pedig ez az arány 54.9 százalék. A Hor- thy-rendszerben a műszaki j egyetemen hét nő tanult, ma 1560 tanul és ebben a tanév-I ben több mint 10,100 női hallgató van az egyetemeken és főiskolákon, az összes hallgatók létszámának 26.5 százaléka. Ezek az eredmények népünk tiz éves szorgalmas munkájának gyümölcsei. A szabadság tiz éve alatt népünk tudása, szorgalma, alkotókészsége messze túlszárnyalva valóra váltotta nemzeti nagyjaink legmerészebb reveit is. BUDAPEST, nov. 1 — A múlt hét végén rendkívüli tanácskozást tartottak a magyar kormány, a Dolgozók Pártja és az egyetemi párt- aktivák képviselői az ifjúság nevelésének kérdésében. A konferencián felszólalt Farkas Mihály, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, aki rámutatott arra, hogy a fel- szabadulás idején, tiz évvel ezelőtt, egyetemi hallgatóink nagyrésze még gyermekkorát élte. Sokan akkor még álmodni sem mertek arról, hpgv megnyílnak előttük az egyetemek kapui. Az elért hatalmas eredmények közé tartozik az is, hogy amig 1937-ben hazánkban 10,000 lakosra jutott 12 főiskolai hallgató, 1953-ban már 38 MEGEMLÉKEZÉS NAGY LAJOSRÓL Október 28-ikán elhunyt, Budapesten 71 éves korában a kiváló magyar iró: Nagy ' Lajos. Nagy Lajos a realista irodalmi irányzatnak volt egyik legkiemelkedőbb képviselője Magyarországon. De Nagy Lajos neihcsak realista, az élet tényeit feltáró, hanem szocialista iró is volt, aki a I társadalom igazságtalansá-! gait kérlelhetetlenül ostoroz-[ ta és egyben kereste azokra a megoldást is. “Életrajzi adataim egyszerű elsorolása is^ beválnék panasznak” — irta egy úgyszólván ismeretlen önéletrajzi kísérletében a keserű ifjú iró, jó negyven évvel ezelőtt. S ugyanakkor ugyanott ezt teszi hozzá: “Nincs egy Írásom sem, amelyben szocialista világszemléletemet megtagadtam volna, ellenkezőleg, nézeteimet mindig hirdettem és propagáltam, akár nyíltan, akár jelentéktelen dolgok álruhájába rejtve. Ezért tartom értékeseknek az Írásaimat”. A vallomás dátuma: 1914 január 27. Harmincegy éves volt akkor Nagy Lajos és három éve volt, hogy odavágott minden civil érvényesülést, lró volt már s három addigi könyvének szokatlan fanyar izével —Az asszony, a szeretője és a férje, A szobalány, Mariska és János — máris neves iró. Pedig az akkori Magyarország az úri érvényesülésnek úgyszólván “szolgálati útját” kínálta fel neki: a jogvégzett,, majd ügyvéd- bojtárviselt fiatalember már szolgabiró volt Ferencz József országlása alatt. Csakhogy — élete nagyobb felén át —, keservesen élt. Irta fényárul bíráló, haragos realizmusu regényeit, A vadembert, a Három boltoskisasszonyt, A tanítványt, a pompás Budapest nagykávéházat ,a pesti flaszter irodalmi honfoglalói közé emelkedett a Bérház, a Lecke, az Uccai balesete kivált az And- rássy-ut elbeszéléseivel, a' lé- lekrajz rendkívüli erejével próbálta lerántani. A falu álarcát, majd Kiskunhalom című igaz remekével a kisváros szépirói, elbeszélői szociográfiájában is valósággal műfajt teremtett — közben azonban, már-már egy aszkéta öntudatával, a kávéházban kallódó irói nyomorúság szobra volt. Addig bírálta az úri és polgári Magyarországot, addig szidta élőszóval Hitlert és szedte izekre fényes szatirikus cikkeiben a haza és nagyvilág minden fasizmusát és fasisztáját, mig megérte végül bukásukat. Ekkor irta meg Pincenaplóját, Budapest ostromirodalmának, egyik legelső dokumentumát s ifjú kedvvel járta a vidéket: Falu címmel a földosztás nagy irói riportját irta meg. S tanúi voltunk, mily fáradhatatlanul, mily kivételes irói erővel látott nagyszabású önéletrajzi müvéhez, melyet életének s korának marandó, nagy emlékműveként olvas majd utánunk is a késő ivadék. A hálás magyar népi demokrácia minden elismerést megadott Nagy Lajosnak. Az elsők között volt, akit az irodalmi Kossuth díjjal tüntettek ki. Békenagvgyülés a debreceni egyetemen A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és az Orvostudományi Egyetem békebizottsága az egyetem aulájában béke-nagygyűlést tartott. Földváry Aladár Kossuth-di- jas professzor, a föld- és ásványtani tudományok doktora, a Kossuth Lajos Tudományegyetem békebizottságának elnöke megnyitó szavai után Nemes György újságíró, az Országos Béketanács sajtóosztályának vezetője tartott előadást. A békés megtérés lehetséges — Salisbury Harrison Salisbury, a “N. Y. Times” munkatársa és volt moszkvai laptudósitója, a szov- jetellenes cikksorozatának megjelenése után meglepetésként kijelentette vasárnap a ‘‘Times Ifjúsági Fórum”-ának televíziós műsorán, hogy “meggyőződése szerint igenis lehetséges a békés együttélés Oroszországgal.” A romániai magyar irodalom tiz esztendeje — Romániai riport — A Román Népköztársaság magyar irodalmának fejlődése az elmúlt évtizedben végbement megújulása és kibontakozása híven tükrözi az egész magyar nemzeti kisebbség szabaddá válását, uj gazdasági, politikai és társadalmi arculatának kialakulását. E hatalmas méretű átalakulás alapja, lendítő ereje a munkásosztály pártjának nemzetiségi politikája s a román dolgozók testvéri segítsége. És miként a magyar nemzetiségű dolgozók — az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt — román társaikkal vállvetve építik a jólét szocialista társadalmát — a romániai magyar irodalom, a román és másnyelvü müvekkel együtt, hü krónikása akar'lenni e nagy országépitö munkának, müvekkel kívánja elősegíteni teljes sikerét. A Román Népköztársaság magyar Íróinak ugyanolyan jogaik vannak, mint román kartársaiknak. Széleskörű jogok ezek: alkotóházak, irodalmi alap, magas állami kitüntetések, az irói tehetség korlátlan érvényesülése. Az állami díjasok névsorában minden évben több magyar Íróval és költővel is találkozhatunk, jeléül annak, hogy a népi demokratikus román állam megbecsüli és nagyra értékeli a magyar irók alkotó munkáját. Eddig a következő magyar irók kapták meg alkotó munkájuk e legmagasabb elismerését, az állami dijat: Asztalos István, Horváth István, Horváth Imre, Sütő András, Hajdú Zoltán, Kovács György. Több magyar műszaki ember, festőművész, szobrász és szinusz mellett állami díjjal jutalmazták Létay Lajos “Uj világ épül” cimii verseskötetét s Kiss László és Kovács Dezső színmüvét, a “Vihar a havason”-t. A Román Népköztársaság magyar Íróinak nem is egy, hanem több kiadóvállalat áll a rendelkezésükre, hogy müveiknek nyilvánosságot adjon. (Valamennyi állami kiadónak magyar szerkesztősége is van.) Egy egyszerű adat mindennél többet mond a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó könyvkiadás arányairól. Elég megemlítenünk, hogy 1949 és 1963 között több mint 27 millió példányszámban jelentek meg szépirodalmi müvek, szakkönyvek és brosúrák a fiem- zeti kisebbségek nyelvén. E müvek javarésze magyarul jelent meg. Elsőnek a költészet termése érett be, hiszen a költészet reagál a leghamarább újra, a változásra. Horváth Imre “Amit az idő parancsol” cimü kötete már nemcsak a költő fejlődésének uj állomását, hanem az egész magyar lira uj útját jelzi. Harcos közéleti költészet Tompa László, Gellert Sándor, Horváth István, Kiss Jenő, Szemléi’ Ferenc, Szabédi László költészete. Az uj költőnemzedék is az első sorokba küzdötte fel magát: Létay Lajos, Hajdú Zoltán, Majtényi Erik, Szász János, Márki Zoltán, Kányádi Sándor és a többiek valamennyien fiatalok, tele tettvággyal és a nép szolgálatának nemes törekvésével. Gazdag termés mutatkozik a magyar prózairásban is. Asztalos István “Szél fuvatlan nem indul” cimü regénye a nemzetiségi viszálkodások irányitóit leplezi le. Kovács György “Foggal és körömmel” cimü regénye szintén komoly segítséget nyújtott az erdélyi magyar parasztság uj életre való nevelésében. Nagy István regénye “A legmagasabb hőfokon” hűséges krónikája az 1948-as államosítás forró légkörű napjainak. Horváth István “Törik a parlagot” az erdélyi faluban megindult gyökeres átalakulásról fest élethü képet. Népünk és korunk nagy kérdéseihez, a szocialista építés problémáihoz kapcsolódik Sütő András gazdag prózája, “Emberek indulnak” cimü novelláskötete, amely románul is megjelent, az irodalmi élet egyik legnagyobb eseménye volt. • Bajor Andor, Tamás Gáspár, Kormos Gyula, Dimény István, Szabó Gyula, Papp Ferenc, Herédi Gusztáv, Erdélyi Vera, Bállá Károly és mások uj fiatal tehetségei az erdélyi magyar elbeszélő irodalomnak. A szinmüirásban eddig még csak egy pár értékes alkotás született meg. Időrendben az első Sütő-Hajdú “Mezítlábas menyasszonya” — egy mezőségi falu uj életének, uj problémáinak krónikája. Utána a marosvásárhelyi Állami Székely Színház színre hozta Kiss László-Kováts Dezső “Vihar a havason”-ját. A romániai magyar irodalom tehát mind jobban betölti társadalmi szerepét: a nép tanítója és iránymutatója lett. NYOMÁS ALATT A NAPTÁR! Szenzációs 1955-ös naptárunk elkészítése annyira igénybevette nyomdánk teljesítőképességét, hogy lapunkat e héten is csak 12 oldal terjedelemben tudjuk megjelentetni. Kérjünk olvasóink szives türe)mét.\Naptárunk elkészültével azonnal visszatérünk a régi 16 oldalas terjedelemre. KIADÓHIVATAL AMERIKAI MAGYAR SZÓ ■ " ..........1 .
