Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-11-18 / 45. szám

7 AMERIKAI MAGYAR SZŐ November 18, 1954 HÍREK Visszautasítják az uj szovjet javaslatot Az európai biztonság meg­vitatására huszonöt államot hivott meg a Szovjetunió no­vember 29-ikére, Moszkvába, vagy Párisba. A konferencia célja az, hogy az összes euró­pai országok számára álla­podjanak meg a kollektiv biz­tonság rendszerében, tekintet nélkül társadalmi és állami szerkezetükre. Ezzel megte­remtenék az alapot az összes európai * országok békés együttműködésére, biztosíta­nák nemzeti biztonságukat olymódon, hogy a köztük fel­merülő differenciák rendezése végett kötelezettséget vállal­nak, hogy ezt csakis. békés eszközökkel intézik el, ha pe­dig valamelyik hatalom ve­szélyeztetné vagy megszegné a. békét, akkor egységesen lépnek fel, szükség esetén fegyveresen, a támadó hata­lom ellen. A szovjet elgondolás sze­rint ilyen megállapodás ma­gában foglalná a német kér­dés rendezésének lehetőségét is, kivonhatnák a megszálló csapatokat, visszaállíthatnák a német nép egységét és meg­szűnne a világfeszültség. Minden esetre kikapcsolódna a londoni és párisi szerződé­sek értelmében nemzeti szu­verenitását visszanyerő Nyu- gat-Németország náci tábor­nokok alatt történő ujrafel- fegyvérzésé s egy újabb vi­lágháború lehetősége. A no­vember 29-iki európai konfe­rencia elejét vehetné e szer­ződések ratifikálásának. A nyugati nagyhatalmak már készülnek a szovjet in­dítvány elutasítására, de még a “N. Y. Times”' sem hunyha­tott szemet ennek kockázata előtt. EA irta hétfőn: “A do­log legkönnyebb része vissza­utasítani. Sokkal nehezebb azonban a következményeivel számolni Európában, ahol ezt fegyverül használhatnák fel a semleges, valamint a szov­jettel rokonszenvező elemek.” Nyilvánvaló, hogy ezek a "semlegesek” és a* többiek úgyszólván egész Európát magukban foglalják, tisztán látják a NATO-szervezet tá­madó és háborús jellegét, a wallstreeti militaristák készü­lődését s ehelyett természete­sen a békés megoldás felé hajlanak I NÉMET ÚJRAFEGYVERKEZÉS - MOST ÉS 1934-BEN KÜLPOLITIKAI SZEMLE BERLIN. — Ha az uj esztendőben a fegyverkezés ko­molyan megindul Nyugat:Németországban, sok gazdasági probléma fog keletkezni beiőle. Amikor a harmincas években Hitler fegyverkezni kezdett, egy pangásban szenvedő köz­gazdaságot támasztott életre a fegyverkezéssel, mintha csak azt mondta volna a német népnek: gyártsatok fegyvereket, amikkel majd kenyeret mé­szároltok magatoknak. Most azonban virágzik a csaknem teljes üzemben lüktető német nemzetgazdaság. A nyugatnémet acélipar például teljesítőképessége 90 százalékával dólgozik most — fegyvergyártás nélkül (1933- ban teljesitöképessége 35 szá­zalékánál is kevesebbel dolgozott.) A munkanélküliek számi lement ö00,000-re, az 1933-as több mint 5 millió munkánál külihez képest. Most tehát az a kérdés, végre lehet-e hajtani az újra­fegyverkezést a közgazdaság lényeges struktura-változtatá- sa nélkül és nem fog-e ez ártani a fogyasztás, a kivitel és a tőkebefektetés követelményeinek.- Bonn hivatalosan bátran szembenéz ezzel a kérdéssel A közgazdasági miniszter, Prof. Ludwig Erhard, akinek ed­digi derűlátását a sikerek mindig igazolták, a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a nyugatnémet közgazdaság el fogja bírni a fegyverkezést is, miközben folytatni fogja terjeszke­dését és gondoskodik az életstandard emelkedéséről is. Ámde maga Prof. Erhard is beismeri, hogy van egy ne­hézség: lehetséges, hogy nem lesz elég munkaerő, mert az a 800,000 munkanélküli, akinek a fele férfi és sok köztük a nem alkalmazható elem, nem pótolhatja azokat, akiket éven­te kiemelve a gyárakból bevesznek az uj német hadseregbe s légierőbe. Nyílt kérdés, hogy Nyugat-Németország ipar­vállalatai folytathatják-e növekedésüket ezzel a hirtelen és meredeken megcsappant munkaerővel. Vájjon most honnan fognak odacipelni “kényszermunkásokat”? A másik baj ott van, hogy a fegyverkezés nem terjed ki egyenlően az összes iparágakra, mindössze néhányra és ezek éppen azok, amelyek az ipari tőkbefektetés kulcsának tekinthetők: az acél-, a gép- és gépszerszám-, a villany- és az építő iparágakra. Semmi kétség, a fegyverkezés nem fog­ja komolyan hátráltatni a nyugatnémetországi ipari növeke­dés tempóját, még a haderő külön követelményei sem — egyenruha, csizma, edények, sőt talán puskák és szállitóesz- Áözök tekintetében sem. De másképp áll a helyzet a repülő­gépek, tankok, ágyuk és radár, repülőterek és kaszárnyák építése tekintetében. Mindezek már mélyebben belevágnak i német befektetési cikkek iparágainak teljesítőképességé­be, azokba az iparágakba, amelyek az egész nemzetgazda­ság terjeszkedését táplálják és fenntartják. A kaszárnyákról újabban sokat beszélnek. Nyugat-Né- netország rendelkezésre álló kaszárnyatereit a hat amerikai, négy angol és négy francia hadosztály foglalja el a támoga- ásukra szolgáló s ott állomásozó légierő csapataival. A terv­evett tizenkét német hadosztály elhelyezéséről újonnan épített kaszárnyákkal kell gondoskodni. Csakhogy a nyugat- íémetor. vgi építőipar teljesen le van kötve gyárak, hivata- ok és polgári lakóházak építésével, de még eí sem elég, jól­ehet évente 500,000 lakhelyet építettek az elmúlt években, nem szólva a kórházi és iskolaépitési programmról, amely alaposan hátralékban van. Itt tehát valamit csökkenteni kell s ez nemcsak egyé­nekre lesz hátrányos, hanem elkerülhetetlenül az ipari ter­jeszkedést is meg fogja lassítani. Az iparágak nem terjesz­kedhetnek uj gyárák és uj munkáslakások építése nélkül. A német nagyiparosok már türelmetlenül várják, hogy nekiláthassanak a fegyverkezési üzletnek és már elkezdték a marakodást egymás közt. A zsíros — vagy inkább véres — nadirendeléseket. Csupák Antál, elhunyt 1950 november 22-én Chicagóban. Wiszcsák János, elhunyt, 1950 november 20-án, New Yorkban. Szemes István, elhunyt 1951 november 25-én, Lester, Pa.-ban. Stern Endre, elhunyt 1951 no­vember 20-án, Los Angelesben Lény L. C., elhunyt 1952 nov. 21-én, Detroitban. * Pauer György, elhunyt 1953 november 21-én, 'Plainfield, N. J.-ben. Két világháború német halottai BONN. — A középületeken f 'lárbócra engedett gyász­lobogókkal tisztelte meg Nyu-i gat-Németország a két világ­háború német halottait. Ade- rauer kancellár a parlament épületében elmondott beszé­dében azt mondta, hogy a 9 millió német háborús ha­lottra emlékezve kell a néme­teknek minden, erővel dolgoz- uiok a világbékéért, — Vaj­LAPUNKÉRT i Max Berkovitz $ 3 •Duffer virágmegváltás Funtig József emlékére $5 Fészky $1 Kishék, Erdei által $10 Rigó Mátyás $4 Vincze Maruzs $1 Sand Ferenc szeptemberi adom. a konferenciára, mely véletle­nül kimaradt, amiért bocsána­tot kérünk $25 L. A. Munkás Otthon nov. adom. 15 dollár L. A. Női Kör nov. adom. $20 Kish Gábor koszorumegváltás Fejes Mátyás emlékére $10 Szarvassy Ilus, édesanyja Scha- rer néni emlékére $5 Tovább csökkent az ipari és közszolgálati ter- imelés az év harmadik negyedé­ben, jelenti a kereskedelemügyi j minisztérium. A termelés három I és fél százalékos visszaesést mu- I tát a tavalyihoz képest. jón eltakarják-e e békés sza­vak ugyanakkor a háborús készülődés tetteit? Az események nyomában The National Foundation for Infantile Paralysis

Next

/
Thumbnails
Contents