Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-10-21 / 41. szám
October 21, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 REFLEXEK...ÖSZTÖNÖK Az állatok magatartásának egyik legjellemzőbb vonása, a mozgás. Az állat mozgással szerzi táplálékát, mozgással menekül a veszélyek elől. Az állatok mozgásának tehát mindig oka van. Az állatok mozgásai sokszor igen bonyolultak. A hód fákat dönt ki és gátat épit. A vándormadarak hosszú utakatj tesznek meg, hogy meleg éghajlat alatt -teleljenek át. Mindezek bonyolult, összetett mozgások. Megmagyarázhatja-e a tudomány az állatok viselkedését? E kérdésre korunk természettudománya a leghatározottabban igennel válaszol. Minden mozgás reflex. A reflex latin szó, visszatükröződést jelent. A biológiában a reflex fogalma alatt azt értjük, hogy a külvilág behatásaira az állatok szervezete éppen olyan elkerülhetetlenül válaszol valamilyen meghatározott tevékenységgel, mint a tükör feltétlenül, szabályszerűen, visszaveri a ráeső fényt. Ahogy a tükörben az előtte lévő táj tükröződik vissza, az állat magatartásában az őt érő behatások tükröződnek. Legegyszerűbb állatok az egysejtűek. Viselkedésük is viszonylag egyszerű. Ha egy pocsolyából kivett növényeket berakunk egy pohár vízbe, néhány nap múlva a pohár vizében nyüzsögnek a növényekkel átvitt s elszaporodott papucsállatkák. Ezek az egysejtű lények a vízben élő baktériumokkal táplálkoznak. A papucsállatka a vízben élő baktériumok felé mozog s ha eléri, bekebelezi azokat. Hogyan talál rájuk? A papucsállatka olyan vizben él, mely növények korhadásától enyhén lúgos. A papucsállatka táplálékául szolgáló baktériumok viszont szénsavat termelnek s igy maguk körül megsavanyitják a vizet. Kísérletek bizonyítják, hogy a papucsállatkák mindig az enyhén savanyu területek felé úsznak akkor is, ha nincsenek ott baktériumok. Célszerűnek tűnő viselkedésük egyszerű reflex. Ha a papucs- állatka nekiütközik valami nek, megtorpan s visszafelé mozog. Ez gépies viselkedés, amit a környezet hatásai (itt az ütés) Írnak elő az állatkának. A környezet hatásai: az ingerek. A szervezetnek a környezet hatásaira való válasza: a reflex (mozgás.) lexiv. A reflexiv az érző idegsejtek különlegesen alakult végkészülékeivel, az érzékszervekkel kezdődik. Ezek fogják fel a külvilág hatásait, Bennük keletkezik az ingerület s az érző idegen át a központba fut, ahol több vagy kevesebb közbeiktatottt idegsejtet érintve végül is a mozgató idegsejtekbe tevődik át, kifut az izmok felé s az iz mokban mozgást vált ki. A reflexiv annál hosszabb, minél több központi sejt kapcsolódik bele. Akármilyen bonyolult szervezetű is egy állat, s akármilyen komplikáltak is mozgásai, magatartása végeredményben reflexmüködés. A reflexmüködés, az idegrendszer tevékenysége, biztosítja az állat és a környezete kő zötti rugalmas viszonyt. A reflexek révén az állat szükségszerű mozgásokat végez: fenntartja magát, utódja biztosításával fajáról is gondoskodik. A reflexek öröklődnek. Sen kinek sem kell külön a lelkére kötni, hogy ha szeme felé kapnak, hunyja be a szemét, vagy ha forró tárgyhoz ér, rántsa el a kezét. Ezek örökölt reflexek. A reflexek öröklődnek. Sen- egyszerűek és vannak többé vagy kevésbbé összetettek, így, mondjuk a térdreflex, amit az orvos a térdre mért kis kalapácsütéssel vált ki, egyszerű reflex. A hányás már bonyolultabb. A térdref- lex-kiváltásakor az ütés az inger. Ez az inger az érzőideg ingerületként a gerincvelőbe fut, ott a mozgató idegsejtekbe tevődik át és kifut' a combizmokhoz, ahol összehúzást vált ki. Ez a folyamat játszódik le, mikor az orvos ütésére a láb előre rug. E reflex működése a vázolt pálya épségét bizonyítja. Hányás esetében sokkal összetettebb az ingerület útja. A hányást kiváltó inger is többféle lehet a szájpadlás izgatásától kezdve a szédülésen keresztül bizonyos látványokig. Az ingerület is több területet érint és különböző pályákon át különböző izmokat hoz mozgásba. Az ösztönök: reflexek Vannak ennél is sokkal bonyolultabb reflexek, melyekben egyszerű mozgások hosz- szu láncolatai szerepelnek. Ilyenkor az egyik reflex kiváltja a másikat, az a harmadikat és igy tovább. Az állatvilágban az ilyen reflexeket ösztönöknek nevezzük. Vannak az ösztönök között is viszonylag egyszerűek. így a többi között a szopás. A szopás olyan mozgás, amire egy újszülöttet nem kell külön oktatni. Elég szájához érinteni az emlőt, az újszülött máris megragadja és szívni kezdi. Ez is reflex. Vannak igen komplikált ösztönök. A madarak tojásaikat a fészkükbe rakják, testük melegével kikeltik s fió.- káikat táplálják. A kakuk ösztöne még bonyolultabb. Más madár fészkébe “csempészi” saját tojását s ott kelteti ki azt. A kakuk-fióka pedig eleszi “tej testvérei” elől a táplálékot s végül elpusztítja azokat. Mindezt “mostohaanyja” tűri, mert—mint látni fogjuk még részletesebben — az ösztönös cselekedet Hogyan működnek a reflexek? A bonyolultabb szervezetű állatok viselkedése lényegében ugyanilyen. Azonban ezen állatok szervezetében a külső feltételekhez való alkalmazkodás lebonyolítására külön szervük fejlődött: az ideg- rendszer. Az idegrendszer olyan sejtekből áll, melyek érzékenyen felveszik a külvilág behatásait s megfelelő mozgást végrehajtó szervekhez közvetítik azokat. Az ingerek az idegekben ingerületeket hoznak létre. Ez az inge- rület az izmokba jutva, ott összhuzódást kelt. Az idegrendszer működésének szerkezeti alapja a refFelvételek az elkülönítés elleni küzdelmekről. Fent: rendőrök beavatkoznak egy négerellenes tüntetésbe Baltimoreban. Lent: Félrevezetett fehér anyák tiltakoznak a néger gyerme- kék elten a . baltimorei-22 elemi iskolába. “vak”. Ebben is a reflexek gépiessége nyilvánul meg. Az alacsonvrendü állatok idegrendszere kevésbbé fejlett, mint a magasabbrendüe- ké. Az alacsonyabbrendü állatok magatartásában a veleszületett reflexek, az ösztönök játszák a döntő szerepet, A magasabbrendü állatok magatartásában fő szerepe a veleszületett reflexek mellett a szerzett reflexeknek van. Osalhatatlanok-e az ösztönök? Egyes reakciós tudósok a magasabbrendü, az emberéhez közelebb álló idegrendszeri! (magatartásul állatok viselkedését szembeállítják az egyszerűbb idegrendszerü állatok ösztöneivel s azt hirdetik, hogy nincs szó fejlődésről, mert az állati ösztönök csalhatatlanok,- maga- sabbrendüek, mint az egyéni életben elsajátított* viselkedés. Ez nem igy van. Az ösztönök az állatok magatartását sziük keretek közé szorítják. Az ösztönök korlátozottak. Egy darázsfajta sárból épített házacskába rakja petéjét, darázs elszáll élelemért a majd kikelő lárvája részére. Mikor a házikó elkészült, a Ha ilyenkor kifúrják a ház fenekét, a visszatérő darázs mégis belerakja a hozott élelmet, mely a lyukon át kiesik. A darázs—bár észleli, mi történt — zavartalanul berakja petéjét is, pedig az szintén kihullik. A darázs ezután mégis gondosan befalazza a házikó tetejét. A him-moly szaglásával állapítja meg, höl a nőstény. A nőstény-moly illatmirigyeinek szagát nagy távolságról megérzi. Ha egy nőstény-moly illatszerveit kivágják, a megoperált nőstényt beleteszik egy dobozba, külön tőle kivágott illatszerveit s ebbe a dobozba egy himTmolyt raknak, különös dologi történik. A him-moly rá sem hederit a nőstényre, hanem megpróbál az illatszervekkel párosodni. Az ösztönök megváltoztatása. Az ösztönökről sokan azt állítják, hogy nem változtathatók meg. Hogy ez mennyire nem igy áll, mutatja, hogy az ember az állatok ösztöneit a maga érdekében át is tudja alakítani. Különösen a szovjet természettudósok gyűjtöttek sok érdekes adatot arra, hogy a környezet megváltoztatásával az ösztönök is megváltozhatok. Ilymódon például Lobasévának sikerült a tölgyfa selyemhernyóját környeze-t te megváltoztatásával arra kényszeríteni, hogy máskép szőjje gubóját, mint addig. A tölgyfa s e 1 y e m h e rnyója ugyanis szemben az eperfa selyemhernyójával, olyan gu- bót szőtt, amit nem lehetett legombolyítani. A megváltoztatott módszerrel szőtt gubó alkalmassá vált ipari feldolgozásra. Hogyan keletkeztek az ösztönök ? Az ösztönök az élő szervezetnek környezetükhöz való alkalmazkodása során keletkeztek. Az élőlények szoros kapcsolatban állnak környezetükkel. Ahhoz, hogy éljenek, czapo- rodjanak, meghatározott körülményekre van szükségük. A környezet minden változása kihat aá élő világra. Ha a változás nem nagy, az élőlények magatartása (ösztöne változik meg. Ismerünk olyan külföldi rigófajt, amely rászokott a vízben való halászatra. A megváltozott környezethez való alkalmazkodás tehát ép úgy megváltoztathatja az állatok ösztöneit, mint az ember a selyemhernyóét. Van azonban az állatok magatartásának az ösztönöknél sokkal rugalmasabb, mozgékonyabb, sokkal alkalmazkodó- képesebb formája is. Ezt a mindennapi életben tanulékonyságnak szokás nevezni. KINOS versek “Az Ember” egyik múltkori számában érdekes verset közöl Bállá Erzsébettől “Kinai versek” cim alatt. A hirdetési puffok után ez volt a legértékesebb irás az Emberkében. Különösen megható volt a versike első szakasza, amely igy hangzott: Lehajtja fejét egy fácska nesztelen, Szégyeli magát, hogy olyan meztelen... Nyögdicsélve súgja a szélnek, Nem szeretem — úgymond — ha oly sokan néznek Ez a vers engem is versírásra inspirált, még pedig a múlt heti clevelandi Nagy F. gyűlés tanulságainak költői feldolgozására. A költői honoráriumomról előre is lemondok mindenki javára, aki versemet komédiának, drámának, tragédiának, iróniának vagy balomnak fel akarja használni. íme a versem: • Besurrant Nagy Ferkó Clevelandra nesztelen, Tehet is ő róla, ha annyira esztelen. A helyzet, melybe jutott nem volt ép fesztelen, Úgy érezte magát, mintha lenne meztelen. Gyűlés után mondta is a nevető szélnek: ,• Nem szeretem — úgymond — ha annyira izéinek. Gyöpösfőy Kázmér Schultz Ignác meghalt Schultz Ignác, a Magyar 1 Zsidók Világszövetsége ügyvezető igazgatója meghalt. — Gyakran utazgatott Izráelbe s ezúttal- is ott töltött négy hetet. Haifa kikötővárosban szélütés érte s meghalt. Tel Avivban temették el. Az elhunyt hatvan éves volt. Tiz évig volt a csehszlovák kép viselőház tagja. 1940-bei vándorolt ki az Egyesült ÁJ i lamokb'a.
