Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-30 / 38. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 30, 1954 i 4,000 aláírás E. Gurley Flynnért Az aláírásgyűjtők munkája a törvény által megkívánt 3, 000 aláírás helyett több mint 4,000-et hozott össze vasár­napra s így az Elizabeth Gurley Flynn megválasztásá­ra alakult polgári bizottság a 24. kongresszusi választó- kerületben bejelentette, hogy az ajánlási ivekhez szükséges aláírások megvannak. Gurley Flynn hétfőn délután 3 óra­kor nyújtotta be az ajánlási iveket a választási bizottság- j nak, 400 Broome Street. AI választókerületben Charles J. Buckley képviselő, a bronxi j demokrata megye elnöke lesz! Gurley Flynn ellenjelöltje. Gurley Flynn a Smith tör­vény alapján elitéit kommu­nista vezér az idei választá­sokon a népjogok pártjának jelöltje. Uj vád Weinstock Lajos ellen WASHINGTON. — A szö­vetségi nagyesküdtszék vádat emelt Weinstock Lajos ellen azon a címen, hogy valótlanul állította miszerint a newyorki Egyesült Május Elsejei Bi­zottság 1948-ban megszűnt. * A kormány már keresztül­vitte azt, hogy Weinstockot, a newyorki festőmunkások régi harcos vezetőjét a gon­dolatellenőrző Smith-törvény alapján elitéljék. Weinstock és 12 társának fellebbezése most a bíróság előtt van. McCarthyt ugyan enyhén megdorgálták “t u lk apásai” miatt, de McCarthy szabad­ságromboló munkáját tovább folytatják Brownell és társai. Terjed a bűnözés WASHINGTON. — j' Ed­gar Hoover FBI detektivfő- nök kijelentette, hogy az év j első felében nyolc és fél szá- j zalékkal emelkedett az or-1 szágban a bűnözések szánna, j Az év első hat havában egy­millió 136,140 bűntett for­dult elő az országban. Ezen időszakban naponta átlag 35 gyilkosság, 252 véres táma­dás, 48 erőszakos nemi me­rénylet, 197 rablás, 1,454 be­törés és 608 autólopás tör­tént. (Hogy-hogy nem, a Bentley bizottság nem idézte be a ne­mi merényletek egyetlen ál­dozatát sem, hogy függönyök mögött tanúskodjanak. — Szerk.) Hatgyermekes családapa halála az autómutatványban —* A Magyar Szó wisconsini tudósitójától — Kenneth J. Adams, 31 éves Madison, Wis.-i fanner, hat fia­tal gyermek apja, szörnyethalt, ámidőn autója lezuhant egy 65 méter mély völgybe. A tragédia egy autóversennyel kapcsolat­iján történt, Verona közelében. Jutóból, de eddig még rejtélyes Jkból, bennemaradt a halálko­siban. Adams 5 dollár “tiszte- etdij” ellenében vállalkozott a dőtt ki kellett volna ugrania az tdams-nek az autó zuhanása találosvégü mutatványra. A HÁZÉPÍTÉSI dáriüó Manapság, ha valaki lakásmizériáról panaszkodik, mond­ván, nem építenek elég olcsó lakást átlagkeresetű emberek számára, azzal torkolják le a panaszkodót, hogy a házépitke- zés terén nincs ok panaszra, mert ma már rengeteg, uj házat emelnek. S a panaszkodó ilyenkor el szokott hallgatni, mert nem tagadhatja le, hogy csakugyan mindenfelé folynak építkezések, csak önmagába mélyedve tépelodik, hogy hát akkor miért nem jut ő is ne­ki megfelelő, megfizethető la­káshoz. A. kérdésre valóban nem egé­szen könnyű a felelet. Éppen kapóra jön az'a cikkecske, me­lyet nemrég a “N. Y. Post” közölt/olyan jól informált köz- gazdasági újságíró tollából, mint Sylvia F. Porter. A nyúl­farknyi cikkben _ igen érdekes adatok találhatók és talán még érdekesebb k ö v étkeztetések vonhatók le, amelyek talán nem egyeznek meg a kiváló közgazdásági Írónő céljával. “Ebben az- évben — írja az elején — egymillió vagy több uj házat fognak építeni. Amerika házépítő dáridóra készül.” Ilyen start után felcsillan az emberek szeme s eszükbe sem jut, hogy az ilyen kijelentések talán csak a nép- butitó demagógia céljait szolgálják. Egy millió vagy még több uj ház, ejnye, de hiszen ez óriási mértékben enyhíteni fogja- a lakáshelyzet nyomasztó, országos légkörét! Hiszen ez kell a népnek! Hiszen ez a megoldás! Mégsem olyan rossz ez a gazdasági rendszer! — gondolhatja a lapokat gyorsan átszaladó ember. Különféle biztató megállapítás után aztán tömör sta­tisztikai kimutatást is közöl az Írónő az uj családi házak árá­ról és letörlesztési módozatairól. Ennek lényege a következő: Tegyük fel, hogy valaki vesz egy uj családi házat monjduk 15 ezer dollárért. Előre lefizet 2 ezer dollárt,- a többit mondjuk 30-év alatt törleszti le. Ez azt jelenti, hogy a törlesztés ideje alatt a vásárlónak összesen 10—11 ezer dollár kamatot kell fizetnie majd fennmaradó 13 ezer dollár után. Ha valaki 25 évig törleszt, az 8—9 ezer dollár kamatot fizet “csak.” Aki pedig 20 év alatt törleszti le, az 7—8 ezer dollár kamatot fizet a 13 ezer dollái'on fölül. Azt a tanácsot adja hát Sylvia Porter, hogy a házért minél nagyobb összeget fizessünk le előre és igyekezzünk minél- kevesebb év alatt lebonyolítani a törlesztést, hogy ily- módon az összegezett kamatok nagyságát minél kisebb ősz- szegre^ csökkenthessük. Ez a tanács egészen józanul és jóaka- ratuan hangzik. Node nézzük meg, mi van ez adatok mögött.. Az az ösz­szeg, amelyet a családi ház vásárlója 30 év leforgása alatt leszurkol, talán éppen az az összeg, amelyet ezen idő alatt meg tudott volna takarítani öreg napjaira. A családi ház vásárlói sovány dollárjait tehát az ingatlantröszt az eset­leges megtakarított pénzekből szippantaná fel. Amikor fia­tal házasok, veteránok ilyen házat vásárolnak, abban a re­ményben teszik, hogy megszabadulnak a házbérfizetés rette­netes gondjaitól, pedig igy is 70—85 dollárt kell havonta törlesztésül kiguberálniuk, s ebbe nincs belefoglalva a fűtés, a házadó stb., stb. Arra sem gondolnak, hogy jelenlegi állá­sukat elveszthetik és megtörténhet, hogy egy-két év múlva már nem bírják a törlesztést s akkor egyszerűen kiteszik őket az utcára, addigi törlesztéseiket elvesztik, az ingatlan­tröszt meg újra értékesítheti házukat, valószínűleg még drá­gább áron, mert közben a házbérek, ingatlanértékek folyto­nosan emelkednek. Ha pedig legjobb esetben szerencsésen befejeznék a törlesztést, akkor öreg napjaikra ott állnának egy teljesen leromlott, elhasznált, értéktelen házzal, amiből az építkezés mai technikai módszereivel nem sok ússza meg évtizedek dulását. Harminc év alatt a ház állandó karban­tartása és tatarozása szintén olyan hatalmas összeget igé­nyel, amely,a legjobb esetben is teljesen kimerítheti pénz­forrásukat. Nincs itt egyébről szó, mint hogy az ingatlantröszt ke­gyetlenül ki akarja szipolyozni a lakásra, de főleg saját családi házra vágyakozó lakosság életerejét. Egy-egy ilyen házaspárnak egész életében azért kell dolgoznia, hogy az in­gatlantröszt teihetétlenül megszedje magát. És itt nem aka­runk kitérni egyéb cikkekre, amelyeket a nagyközönség szin­tén részletfizetésre vesz és hosszú éveken át gürcöl letörlesz- tesükre. Maradjunk csak a háztörlesztésnél. Ha nem is,a 30, hanem csak a közepes 25 évi törlesztést vesszük alapul és kiszámítjuk, mennyire rug a kamat országos átlagban évente 1 millió családi ház törlesztése utján, azt kapjuk, hogy éven­te 7 és félbillió dollárt szed ki .az ingatlantröszt a lakosság zsírjából. Addig, amig a lakbérellenőrzési törvény érvényben volt,' az ingatlantröszt mohóságát meg tudták fékezni, de amióta ezt a törvényi“hatályon kívül helyezték, nincs semmi akadá­lya annak, hogy a tröszt akkora falatot harapjon ki a nem­zet testéből, amennyi csak belefér. És ha 1 ét alatt átlagban 7 és félbillió dollárhoz jut az ingatlantröszt, az 10 év alatt 75 billió-dollárt jelent.-Hiszen a lakbérellenőrzés évei alatt sem éhezett az ingatlantröszt, akkor is megcsinálta a maga profitját, most azonban módja van, hogy fantasztikus szti- perprofithoz jusson, mert nincs akadálya. Az embereknek valahol lakni kell és a kényszer mindenre rábírja őket. Ez az ingatlantröszt számításainak az alapja. És csakis azért épit, csakis azért gyártja a nagydobbal behirdetett terveit, mert akadálytalan kilátása van ezekre a szuperprofitokra, amelyekért az amerikai népnek majd évtizedekig kell ro­botolnia. A michigani 010 a Enccsrthyzmus ellen — Detroiti tudósítónktól —. Az állami CIO-konvenció irányvonala mentén hagyott jóvá a michigani CIO vezetősége egy határozatot, amely­ben heves támadást intéznek a McCarthy és követői által ki­kövezett parancsuralmi rendszer útja ellen. Egy másik határozatban pedig egy pozitív munkatervet dolgozott ki a vezetőség arra nézve, hogyan kell harcolni a mccarthyzmus ellen. Ennek a határozatnak azt a címet ad­ták, hogy: “A polgárjogok támogatása.” A mccarthyzmus elleni határozatban elvetik a parancs­uralmi módszereket, védelmükbe veszik a sarkalatos egyéni és demokratikus jogokat, melyeket a reakció azon ürügy alatt akar eltiporni, hogy a “kommunizmus” ellen harcol, és nyomatékosan követelik, hogy a Bill of Rights (a Jogok Törvénye) által biztosított egyéni szabadságjogokat adják meg minden polgárnak. A határozat többek között a következőket jelenti ki: “Az amerikai történelem nem tartalmaz feltűnőbb pél­dát arra, hogyan kísérelték meg felforgatni demokratikus kormányformánkat, mint azt, amelynek ma vagyunk tanúi McCarthyval és a hasonszőrűekkel. “A mccarthyzmus annak a lemorzsolódási folyamatnak a tünete, amely most folyik demokráciánkban. McCarthy az eszköz: hideg, agyafúrt, számitó eszköz, amely lereszeli kor­mányzatunk struktúrájának alapjait, demokratikus törvé­nyeinket és hagyományainkat, amelyeken társadalmunk épült. “A felforgatásnak ez a fajtája éppenolyan gyűlöletes az amerikaiak előtt és sarkalatos szabadságainknak éppenolyan rombolója, mint bármi más. Amerika nem mentheti meg magát a kívülről jövő parancsuralmi betöréstől azzal, hogy parancsuralmi felforgatáshoz folyamodik bent az ország­ban. “A CIO felszólítja minden tagját és minden demokrati­kusan gondolkozó polgárt mindenütt, hogy ismerje fel, hogy a mccartyzmus az igazi veszély: a reakciós diktatúra ve­szélye. A Chrysler autógyár néhány-telepe- is­mét üzembe állt e héten de csak részleges termeléssel. Az amerikai autóipar a múlt hé­ten csak 51,364 autót gyár­tott, ami 53 százalékkal ke­vesebb, mint tavaly ilyenkor. Troost, a cég alelnöke beje­lentette, hogy visszaszerzik az autóeladási forgalom ama hét százalékát, amelyet Ford és General Motors elszedett tőlük az elmúlt év folyamán. M egtörtént a Studebaker-Packard autó gyár egyesülése. Az uj érát a két cég azzal kezdte meg, hogy 70 millió dollár kölcsönt vett fel. 25 millió dollár kész­pénzben 4 százalékos kamat­tal. a többit bankhitel for­májában 21 banktól. Stude- baker különben bejelentette, hogy autóik árát 37—287 dol­lárral le fogják szállítani. Va­lószínű, hogy a többi gyár is követni fogja példájukat az uj 1955-ös modellokban. Tízbillió cigarettával kevesebbet szí­vott az amerikai nép az idén, Az Amerikaellenes bizottság kudarca DAYTON. — Tiltakozó röp- iratok készítették elő a város hangulatát a Gordon Scherer képviselő vezetése mellett működő háromtagú Amerika­ellenes albizottság érkezésé­re. A UE, valamint a néger üzleti, - vallási és polgári ve­zetők röpiratain kivtil, 14 pa­pi ember tiltakozó levele biz­tosította az albizottság hű­vös fogadtatását és bekövet­kezett kudarcát. A húsz be­idézett tanú legnagyobb ré- I sze alkotmányos joga alap­ján megtagadta a választ, köztük Hugh De Lacy volt kongresszusi képviselő Cleve- landból. Egy kormányspicli s egy vörösfaló IWE-CIO-vezér áskálódása mellett sem tu­dott a bizottság semmiféle “összeesküvést” megállapíta­ni. Később a nevelési bizott­ság felfüggesztett állásából egy Glatterman nevű tanítót. mint tavaly és 22 billióval | kevesebbet, mint 1954-ben. A nép egy része ráeszmélt a ci- | garettázás következtében be- I álló tüdőrák veszélyére. A hatái’ozati javaslat hangsúlyozza, hogy “a CIO van annyira antikommunista, mint bárki más, de mégsem üldözi az áldatlanokat.” (Ahogy Shakespeare mondta: “A'hölgy igen sokat til­takozik!” — Szerk.) _4______

Next

/
Thumbnails
Contents