Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-23 / 37. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 23, 1954 Kína isméi kéri felvételét a UN-be Formóza, az uj puskaporos hordó A kínai Népöztársaság is­mét folyamodott az Egyesült Nemzetek titkár ságához, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetekbe, mint a 600 mil­liónyi kinai nép egyetlen jo­gos képviselőjét. Kína álláspontját támogat­ja a szovjet sajtó:‘Lehetetlen helyzet az, hogy a 600 milliós kinai nép, az egész emberiség egy- negyed része ne legyen képviselve z Egyesült Nemze­tek testületében. Mindenki tudja, hogy egyedül az Egye­sült Államok akadályozza meg Kina felvételét.’ Uj lépés a német egységért BERLIN. — A Német Demo­kratikus Köztársaság (kelet) kormánya követet küldött Bonn- ba, hogy ismét megkísérelje a tárgyalásokat A d e nauerékkal Németország egyesítésének kér­désében, mielőtt Dullesék egyol­dalú ujrafegyverzési tervei tel- •jesen elvágják az útját Kelet- és Nyugat-Németország békés egyesítésének. A keletnémet kormány üzene­te hangsúlyozza, hogy miután Franciaország elvetette az Euró­pai Védelmi Közösség tervét, megnyílt az ut Németország bé­kés egyesítése előtt. Ajánlják, ■hogy a két kormány azonnal kezdjen tárgyalásokat az egység, a békeszerződés, a megszálló csa patok eltávolítása s egy általá­nos európai biztonsági egyez­mény kérdésében. KÜLPOLITIKAI SZEMLE Újabb puspaporos hordója van a világnak. Ha nem ügyelnek éber szemmel, könnyen lángra lobbanthatja a vilá­got. Ez a puskaporoshordó a formózai háború. Most még “kis háború”, amelynek azonban minden esélye megvan, hogy nagyra nőjjön. Erről a formózai háborúról irt kitűnő összefoglaló cikket a “The Nation” szeptember 18-iki számá­ban Carey McWilliams, a fo­lyóirat szerkesztőségi igazga­tója. Az alábbiakban a cikk fontosabb részeit közöljük: Négy éve fő lassú tűzön a formózai háború, most lé­pett uj és válságos helyzetbe. Ideje, hogy az amerikai kö­zönség, amelynek szemében Formóza ismeretlen föld s katonai titkolódzás és diplomáciai halandzsa fátyolba borí­totta, megtudja, amennyire csak lehetséges, hogy tulajdon­képpen miről is van szó. Mindenekelőtt volt egy időszak, amelyet “semlegesítési időszaknak” lehet nevezni. 1950 junius 27-én Truman elnök bejelentette, hogy a Hetedik Flottát fogjuk igénybe venni, hogy Formózát és a Pescadores-szigeteket megvédj ük a ki­nai szárazföld felől jöhető támadástól, de ugyanakkor Csang Kaj-seket is meggátoljuk abban, hogy támadást intézzen a kinai szárazföld ellen. Szó sem esett a többi szigetekről, amelyek a kinai partok közelében fekszenek. Számuk körül­belül kétszázra tehető. Iparkodtunk valóban leszegezni, hogy semmi közünk ahhoz, ami ezekkel a szigetekkel történik. A kinai kommunisták sikertelenül megkísérelték Quemoy-szi- get elfoglalását először 1949 októberében, majd 1950 júliusá­ban. A második támadás idején a State Department bejelen­tette, hogy nem fogunk beavatkozni semmiféle kommunista kísérletbe Quemoy elfoglalására. Amikor Csang Kaj-sek hu­szonhat hadosztályáról beszéltünk, amely Formózán volt, meg sem említettük azt a hat hadosztályt, amely ezeken a -ligeteken állomásozott. Az amerikai kiképzési és műszaki programmban csak a formózai hadosztályokat foglalták be. Más szóval: a legutóbbi eseményekig egészen világos volt, hogy semmiféle felelősséget nem vállalunk ezekért a szige­tekért, részben azért, mert tudtuk, hogy Csang olyan célok­ra szándékszik felhasználni azokat, amelyekkel nem akartuk Azonosítani magunkat. Csendélet a “szabad világ”-ban Tokióban véget ért az Omi Kensi szövőgyár munkásainak 106 napig tartó sztrájkja. A kompánia teljesítette a sztráj­kolok követelését. Az egyik kö­vetelés az volt, hogy a munká­soknak legyen szabad — meg­nősülniük. A gyár vezetősége ugyanis eddig megtiltotta azt! pető'fT"""" ÖSSZES VERSEI jubileumi diszkiadásban INGYEN a Magyar Szót újságárusok­nál vásárló olvasóinknak. Ha Ön újságárusoknál veszi a Magyar Szót, ingyen kap­hatja meg a legnagyobb ma­gyar költő Petőfi Sándor Ösz- szes Költeményeit jubileumi ..diszkiadásban, he beküld hoz­zánk nyolc egymásután szá- mázott szelvényt. Az első Pe­tőfi kötet szelvényt alant hozzuk. Gyűjtsön hát nyolc .egymásután következő szel­vényt és aztán küldje be azo­kat hozzánk 10 cent postakölt­séggel együtt, melynek vétele után postára adjuk önnek a , nagyszerű Petőfi kötetet. Petőfi diszkiadás 1 MAGYAR SZÓ ' 1 i • ' [ - - - - - - - - - - - - m.- ■= Nacionalista betörések De még mielőtt Eisenhower elnök 1953 február 2-án “leoldotta pórázairól” Csang Kaj-sek katonáit s ezzel be­állt “a semlegesség alól való feloldás” időszaka, már látni le­hetett, hogy Truman egyoldalú rendelete, amelyet az Egye­sült Nemzetek támogatása nélkül és az angol felfogás elle­nére adott ki, nem annyira “védőpajzs” volt, mint inkább palást, takaró. Például már 1951 decemberében hozta a saj­tó a hirt, hogy tizenhárom kinai nacionalista vesztette éle­tét abban a támadásban, amelyet egy a Kinai Népköztársa­ság birtokában levő, Fukien közelében fekvő sziget ellen in­téztek. Ez csak egy hir colt a sok közül. 1953 február 11-én a “Christian Science Monitor” jelentette Taipeiből, hogy a megelőző hét hónap folyamán tizenötször rohanták meg na­cionalisták a kinai szárazföldet a támadások olyan soroza­tában, amelyben a támadásokat 1,500 és 6,000 fő között vál­takozó nagyságú csapatok bonyolították le. Mivel pedig a nacionalista támadások egyre állandósultak, a kinai kommu­nisták kezdték megerősiteni a tengerpartot légelháritó ágyukkal, radárral és légierővel, hogy Készenlétben álljanak a későbbi fejleményekre. Az egész változás, ami 1953 feb­ruár 2-ika után történt, az volt hogy az addigi be nem is- fhert, hallgatólagos politikát Truman alatt, egy bejelentett és nyílt eisenhoweri politika követte. Joseph C. Harsch a következőképpen foglalta össze a helyzetet: “1950 vége óta a kinai nacionalisták állandóan fokozódó számban intéztek betöréseket a kommunisták kezében levő partmenti szigetek ellen. Ezeket a betöréseket széltében- hosszában hirdették. A betörésekről visszatérő katonákat gyakran meginterjúvolták és közölték a sajtóban, hozzácsa­tolva a betörések alatt ejtett foglyokat ábrázoló fényképe­ket. Február elsején az amerikai televízió-hálózat felvétel- sorozatban mutatta be a nacionalista támadások bázisát, a szárazföldön ejtett foglyokkal. Az amerikai haditengerészet a következőképpen magyarázta az elmélet és gyakorlat közti különbséget: amikor a Hetedik Flotta ott volt a közelben, a kinai nacionalisták csak “gyakorlatokat végeztek”. Amikor a “gyakorlatozásból” tényleges betörések lettek a kommunis­ta területre, “véletlenül” mindig úgy esett, hogy a Hetedik Flotta valahol másutt volt elfoglalva.” Csang, a Wall Street ügynöke Egy időre azután, hogy az elnök “leoldotta pórázáról” a rettenetes Csángót, ennek a cselekedetnek jelentése homá­lyos maradt. De megvilágosodott akkor, amikor 1953 aug. 17-én Marguarite Higgins a “Herald-Tribune”-ban megjelent formózai tudósításában megírta, hogy Csang Kaj-sek vala­miféle megállapodást kötött velünk, hogy semmi akciót vagy támadást nem indít beleegyezésünk nélkül. Másnap “felelős kormányforrásból” Washingtonban megerősítették a nacio­nalistákkal kötött ilyen titkos egyezmény létezését. Különbö­ző lapok kezdtek rámutatni, hogy Csangból elismert ügynö­künk lett és mi ennélfogva bajosan fogjuk elhárítani ma­gunkról a cselekedeteiért való felelősséget. Amint a wash­ingtoni “Post” irta: “Csang az amerikai kormány ügynöke lett, jóllehet, akárcsak Rhee, a legmegbizhatatlanabb ügynöke. Életének főcélja sokkal inkább, mint eddig bármi­kor, az marad, hogy az Egyesült Államokat belerántsa egy nagyobbszabásu összeütközésbe a kommunista hatalmakkal Ázsiában. Ez az ő egyetlen útlevele a szárazföldre és a ha­talomhoz.” Az 1953 julius 27-ikén aláirt koreai fegyverszünetet kö­vető időben, amint egy laptudósitó irta, “állandó volt a jö­vés-menés Formózán. Felix Stump tengernagy kétszer is tett látogatást Formózán... Dirksen szenátor sürgetésére 501,- 000,000 dollárt adtunk a nacionalistáknak, a távolkeleti se­gélyre előirányzott összeg egyharmadát.. Mi történik a formózai tengerszorosban? Kell, hogy egy pillantást vessünk arra is, mi történik Formóza és a kinai anyaország közti tengerszorosban, ame­lyet százával tarkítanak a messzeségből tűhegynek látszó apró szigetek. Ebben a csatornában rendkívül élénk keres­kedelmi hajóforgalom szokott lebonyolódni. A nacionalisták támadásai miatt, de főleg 1954 junius 23-ika óta, hogy a nacionalisták elfogtak egy szovjet tartályhajót, a népi Kina légi védelemről kezdett gondoskodni a kinai kikötők felé tartó hajók számára. Ez különben csak egy védelmi sakk- huzás volt a nacionalisták azon kísérlete ellen, hogy blokád alá helyezzék ezeket a kikötőket. Stump tengernagy is beis­merte, hogy “a szabad kinaiak nyugtalanítják a kommunista kinai tengerparti kereskedelmet.” Keyes Beech egy Taipei­ből küldött tudósításában azt Írja, hogy “amig nacionalista csapatok állomásoznak ezeken a szigeteken, ezek állandóan fenyegetik a pekingi rezsim biztonságát. A kinai nacionalis­ták arra használják, hogy kémkedjenek a kommunista hajó­zás ellen és előretolt támaszpontot csináljanak belőlük, ahon­nan ügynökeiket vagy gerillacsapataikat átküldhetik a ki­nai szárazföldre.” így hát nyilván ez készteti a népi Kina kormányát, hogy elfoglalja Quemoy-t, még mielőtt a mon­szun-szél viharos, hideg évszaka beállna. ^ “Formóza csak az esetben szolgálhatna a kommunista Kina elleni nagyobb méretű invázió ugródeszkájául, ha az Egyesült Államok gondoskodik a hozzávaló hajózási és szál­lítási eszközökről”, irta Hanson W. Baldwin 1954 augusztus 1-én. De a legkevésbbé valószínű, hogy Anglia a mi oldalunk­ra állna egy Kina-elleni háborúban. Csang kísérlete, hogy blokád alá vegye a szárazföldi kikötőket, fel fogja ingerelni legtöbb barátunkat és az összes semleges államokat. Ugyan­akkor Formóza csoda jó alkalom a kinai vörösök számára, hogy éket próbáljanak verni Amerika és Anglia közé, hogy a Labor pártot hatalomra juttassák Angliában ( amit nagyon fontos célnak mondanak), Indiát és Indonéziát az ő oldalu­kon sorakoztassák fel, fokozzák a feszültséget a formózai rezsimen belül és semlegesítsék Japánt. Formózával ott van a veszély, hogy Kina és USA áll ott szemtől-szembe egymással alig 2,000 yardnyi távolságban fekvő pontokon. Mind a ket­ten olyan lépésekre vannak kötelezve megállapodások ré­vén, hogy az egyenlőjelenté- sü háborúval. Csangnak, en­nek a legmegbizhatatlanabb közegnek, jelenléte minden kockázatot magában rejt eb­ben az uj viszonylatban. A helyzet tisztázására szükség volna az amerikai politika pontos mégha tározására Formóza tekintetében. Béke­politika azonban csak azon esetben volna lehetséges Formóza felé, ha tárgyalásokra ké­szülünk fel a népi Kínával. Tárgyalni azonban csak akkor volna lehetséges, ha elsősorban — elismerjük a népi Kínát. Ebben a kérdésben az amerikai gondolkodás meg van bénít­va, viszont a kinai vörösök előtörésben vannak. A “kis há­ború” Quemoy körül a világbékét veszélyezteti. Lehet, hogy ez a kérdés felmerül az Egyesült Nemzetek uj ülésszakán és ennek a lehetőségnek elkésett megértése magyarázza meg talán, miért habozik Lodge, amerikai fődelegátus, kiélezni a két lelőtt repülőgép kapcsán a helyzetet a szovjet ellen. Chile kormánya ostromállapotot rendelt el az egész országban, hogy igy nyom­ja el a Wall Street tulajdoná­ban levő rézbánya dolgozóinak harcát emberibb megélhetésért. A haditengerészet bejelentette, hogy a Midway repülőgépanyahaj ót 16 torpedó­rombolóval a Csendes-óceán vi­zeire küldi az Atlanti-óceánról. Azt állítják, hogy e lépésnek nincs semmi köze a Formóza körüli feszültségekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents