Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-01 / 25. szám
14 AMERIKAI MAGYAR SZÓ .J^önyvózemle lett volna egy olyan munkás- osztály, amely nem mer szembeszállni a profitjukkal. Joe Hill bátorította ezeket a munkásokat, hogy szálljanak szembe az elnyomókkal. A gyávákat, a megalkuvókat, a sztrájktörőket kigunyolta: Barrie Stavis: “THE MAN WHO NEVER DIED” ...“Casey Jones kept his junk pile flying. A félrevezetőket leleplezte dalaival: Joe Hill az amerikai munkásosztály egyik hős halottja. A tőkések azt szerették volna, hogy elfelejtsék. Itt van egy könyv, amely megrendíti az olvasót. Minden sora bizonyítja milyen válo- gatlan módszereket használnak ma is a munkásosztály megfélemlítésére, vagy vezetőik kiirtására. Jelentősége ma még nagyobb ennek a könyvnek, mert csupán egy éve, hogy eltemették az ártatlan Rosenberg házaspárt, akit más viszonyok és körülmények között ugyan.de mégis frame-up módszerekkel tettek el láb alól. az amerikai tőkésosztály szerette volna, ha Joe Hill-el együtt Tom Money-t, a McNamara testvéreket, Willie Mc ■ Gee-t, a scottsboroi fiukat, a harminc évre ítélt ártatlan Morton Sobellt, a tizenegy munkásvezért meg a többieket,, akik a börtönben sínylődnek, vagy sínylődtek, elfelejtenénk és nem kiizdenénk < szabadságukért, vagy nem harcolnánk legalább is nevük tisztázásáért. E harcot minden téren kötelességünk folytatni ha másért nem, azért, hogy megakadályozzuk újabb és újabb frame-upok m e g t örténtét. Mert a frame-up rendszeres eszköze az elnyomóknak az elnyomottak ellen, és csak úgy lehet megakadályozni, ha a munkások előtt folyton leleplezzük. “The Man Who Never Hied”, angolul van irva, Barrie Stavis munkája. Dicsőségére legyen mondva, olyan mü ez, amely évszázadokig fog élni. Két részre van osztva. Az egyik az adatolás, a másik egy-két felvonásos dráma. Az adatolás alátámasztja mindazt, amit a színpad céljára irt e kitűnő iró. A dráma úgy van irva, hogy a legkisebb felszereléssel is a leg- dramatikusabban elő lehet adni. Továbbá függetlenül lehet némely jeleneteket előadni, úgy hogy használható gyűlésekre vagy kisebb méretű előadásokra is. A 242 oldalas könyv első része megismerteti, ki *rolt Joe Hill. Lehetetlen, hogy meg ne álljunk egy pár pillanatra és ne mondjuk el azt, hogy minden magyar progresszív, aki ma olvassa lapunkat, harcolt azokban az osztályharcokban, amelyekben Joe Hill is részt vett. Munkásdalai, amelyeket a piket- vonalon tanult, régi érzelmeket ébreszt fel ma is szivében: “A tőkés osztály börtönében ezren sorvadunk. Mi bent. ti kint egy jobb jövőért együtt harcolunk”.. Joe Hill a munkásságnak volt a bárdja. Nótái bátori“Long haired preachers come out every night...” A bátrakat biztatta: “Hold the Fort for we are coming Unio„. men be strong....” . .A bányab. -óknak ell kellett tenni láb alól Joe Hill-t. Utah államban ‘-örtént a frame-up. Valaki meggyilkolt egy volt rendőrt, valamJyik ellensége. Milyen ürügy lett volna alkalmasabb, hogy Joe Hillre fogják? Eközben azért attól sem riadtak vissza, hogy meg ne próbálják meggyilkolni az ágyában, amelyben az előző ellene elkövetett merénylet után átlőtt tüdővel feküdt. Berontottak szobájába, lövöldözni kezdtek és kezét lőtték át azzal a golyóval, amelyet eredetileg a sziJOE HILL tották az elcsüggedt munkásokat. Sok sztrájk talán azért győzött, mert a munkások leikébe ő öntött bátorságot. A bányabárók nem tudták sokáig tűrni. Profit s még nagyobb profit kellett nekik. Övék volt a hatalom. Háborúra készültek. Kellett az ólom, a réz, a vas és a szén. És kelvének szántak. Amíg Joe Hillt ki tudták szakítani a munkásosztály öleléséből és négy golyóval a szivében “legálisan’ meggyilkolni, addig óriási harcok folytak érdekében. Dicső korszak volt ez az amerikai munkásosztály történetében. Az IWW, annak idején a harcos munkások szervezete, mindent megtett, hogy életét megmentse. Osztálytudatos munkások vezetése alatt, (Elizabeth Gurley Flynn, aki maga is koholt vád áldozata, Big Bill Haywood, akinek el kellett szöknie ilyen frame-up elől s a Szovjetunióban halt meg, s a Kremlin falai alatt van eltemetve) s ezernyi más ismeretlen bátor munkás harcolt életéért, utcasarkokon, előadótermekben, piketvonalo- kon, mindenhol, ahol szót lehetett emelni érdekében. Joe Hill a börtönből pedig verseivel és dalaival bátorította ezt a harcot. A dráma mindezt ! megmutatja. Joe Hill koporsóját viszik a munkások Chicagóban A könyv megmutatja, milyen kaliberű ember' volt Joe Hill. A börtönben a halálos July 1, 1954 klti NY» 3J ^ -I ly 3ve NY SALTLAKf CITY UTAM NOY WH-1915 ELUaIETh CURLEY F LE INN TRY SÍI EAST 134TM ST 1* ' * COMPOIEO »J» 30N5 LAST WEES with MUSIC 0E0ICATE0 TO THE DOVE OF PEACE its COMINC ANO NOW COOOBYf QURIEY OEAR \ 1 HAVE LIVED LINE A RESEUND I SHALL OIE LIK£^ A RESEL _______________ ioR _______;_____" -------—— “ComponáUam egy uj dalt és a béke galambjának dedikálom, és most Isten veled kedves Gurley, úgy éltem, mint egy forradalmár és mint forradalmár fogok meghalni.” E távirat volt Joe Hill utolsó üzenete Gurley Flynnek ítélet dacára is tovább irt,- agitált és nem alkudott meg a bebörtönzőivel. Kigunyolta őket és ezzel még nagyobb bátorságot öntött a nép szivébe. Még az akkori megalkuvó AFL is kénytelen volt vállalni a harcot. Tom Mooney, aki pár évvel később maga is áldozatául esett egy hamis vádnak, kényszeritette az AFL-t, aogy tiltakozzon és sikra szálljon Joe Hill életéért. Nemcsak Amerikában, hanem messze Ausztráliában is 30 ezer munkás követelte ezt, ás bojkottal fenyegette az Egyesült Államokat. A svéd kormány követe kénytelen volt beleavatkozni és később meg is győződött, hogy Joe Hill ártatlan. Tiltakozására Wilson, az akkori elnök, kísérletet tett megmentésére. Mind hiába. A bányabárók meg akarták mutatni az amerikai munkásosztálynak, hogy ők milyen hatalmasak. Vérét követelték... Joe Hill utolsó kívánságát dalban fejezte ki: “Ne gyászoljatok, szervezkedjetek!” Ez volt az ő végrendelete. E sorok Írója rábízza valamely magyar költőre, hogy fordítsa le magyarra, olyan megható és szép: MY LAST WILL My will is easy to decide For there is nothing to divide. My kin don’t need to fuss and moan — “Moss does not cling to a rolling stone.” _ My body? — Oh! — If I could choose I would to ashes it reduce, And let the merry breezes blow My dust to where some flowers grow. Perhaps some fading flower then Would come to life and bloom again. This is my last and final will. „ Good luck to all of you , * ^ i, Joe Hill Ez teljesítve is lett. Joe Hill-t meggyilkolták 1915 november 19-én. A következő május elsején a világ minden részében ünepélyes keretekben, dalait énekelve, porát, szélnek engedték. Csak az Utah államában nem, ahol Joe Hill nem akarta, hogy porai ott nyugodjanak. Alex Rosner “The Man Who Never Died” by Barrie Statvis, Haven Press. Ára $3.00— A könyvet megrendelhetik a Magyar Szó kiadóhivatalában. Elizabeth Gurley Flynn agitál Joe Hill életéért
