Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-09 / 35. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 9, 1954 Pénzt, paripát, fegyvert a náciknak BONN. — Nyugat-Német- országnak “azonnal” ^vissza kell adni a teljes gzuveréni- tást, jelentette ki Wiley wis- consini republikánus szenátor Bonnban, miután 3 és fél óráig konferenciázott Adenauer kancellárral. A szenátus külügyi bizottságának elnöke egyben azt is kijelentette, hogy azonnal Londonba repül, hogy Churchill angol miniszterelnökkel is megbeszélje a dolgot. Washingtonban a védelmi minisztérium jelentette, hogy körülbelül 500 millió dollár értékű fegyvert tudnának azonnal szállítani légi utón .Nyugat-Németországnak, mihelyt uj tervvel helyettesítik az “európai hadsereg” megbukott tervét. Ugylátszik már idejekorán elkezdték gyűjteni, halmozni, raktározni a Nyugat-Németország felfegyverzésére szükséges hadi szereket. Csang repülői 9 kínai várost támadtak meg TOKIÓ, szeptember 2. — A pekingi rádió itt felfogott jelentése szerint Csang Kaj- sek tizenhárom hadirepülőgépe augusztus 24-én kilenc kínai várost támadott meg és “zavartokozó tevékenységet” hajtott végre este 8 órától éjfélig. Elfogadták a magyar javaslatot a bécsi tanácskozáson BÉCS. — Az Interparlamentáris Unió 234:232 arányában fogadta el a magyar indítványt, amely szerint az Egyesült Nemzetek tagállamainak karmányait felszólítják, hogy vegyék fel a UN- be azokat az országokat, amelyek az elmúlt hét év során sürgették felvételüket. Az indítványt ellenezte az Egyesült Államok, Nyugat-Német- ország és Ausztria delegációja, de végül mégis győzött a magyar javaslat. A United Fruit diktátora Guatemalában Brazília - a Wall Street kezében Sokan nem érthették meg a Brazíliában a közelmúltban lejátszódott» eseményeket. Az öngyilkos Vargas elnök világéletében diktátori módszerekkel élt a hatalommal, Amerika- barát volt, betiltotta a munkásság szélsőjobboldali elemeinek szervezeteit, mi oka lehetett volna tehát a Wall Street-érdekeltségeknek, amelyek reakciósak, pénzelik a reakciós kormányokat és üldözik a baloldali munkásokat,' közreműködni vagy segíteni egy a szájuk ize szerint való diktátor uralmának megdöntésében ? Ugyanezek az emberek nem KÜLPOLITIKAI SZEMLE érthették meg azt sem, hogy a két zavargas kozott, ami a Vargas-ellenes lapszerkesztő elleni merényletet követte és aközött, amely Vargas öngyilkosságát követte, mi volt a különbség? A nagylapok félrevezető törekvése szerint ugyanis kezdetben úgy állították be az első zavargást, mintha a Vargas diktatúráját ellenző elemek, tehát haladószelle- mü tömegek mozdultak volna meg, holott a valóságban a megtámadott lapszerkesztő és a zavargók fasiszták voltak, akik jobboldalról ellenezték Vargas politikáját. Ha meg akarjuk érteni, mennyiben volt a Wall Street bemártva Vargas bukásába, közelebbről kell megvizsgálnunk Brazília gazdasági és politikai helyzetét. A Wall Street kimarta vetélytársát A Wall Street kihasználta a németek és a japánok vereségét a második világháborúban azzal, hogy a természeti erőforrásokban és kincsekben oly gazdag Brazíliából kiszorította az angol imperialistákat és maga hatolt be Brazíliába, ahol jelenleg már kezében tartja ez ország közgazdaságát. 1939-től 1950-ig az angol és az amerikai imperialisták hatalmi helyzete Braziliában felcserélődött. Az angol tőkebefektetések Brazíliában több mint 1 billió dolláról leapadtak 233 millió dollárra, viszont Wall Street befektetései 240 millió dollárról felmentek több mint 1 billióra. A Wall Street a pénz hatalmával zsákmányolja ki Brazília természeti kincseit, finanszírozza a brazíliai gyári termelést és teszi rá kezét a közlekedésre, a pénzügyekre, a ke- reskedelmre és a mezőgazdaságra. Az Export-Import-bank köjcsönei is fokozódtak. Van aztán egy ország kizsákmányolásának egy másik módja is a közvetlen tőkebefektetésen kívül: ez a “közös vállalkozás”, vagyis amikor idegen tőke és belföldi tőkések pénze alapján alapítanak vállalatokat, hogy aztán a profiton osztozkodjanak. A Rockefeller- és a Morgan-érdekeltségek játsszák az összes fontosabb pénzcsoportok közt a főszerepeket. A Rockefeller-csoport Rio de Janeiróban bankot alapított, amely az Egyesült Államok- egyik legnagyobb bankjával, a Chase National Bank-el áll kapcsolatban. E bank segítségével nemcsak a Wall-streeti befektetéseket lehet Brazíliában ellenőrizni, hanem az ottani üzletemberek tőkéit is és be lehet hatolni Brazília egész gazdasági, politikai és kulturális életébe. A Morganék is ügyeltek pecsenyéjükre. A Morgan-féle acéltröszt, a U. S. Steel Corporation, tartja markában a vasérc- és a manganézbányászatot. Külföldiek kezén az olajipar is Az öt nagy olajtársaság közül három: a Standard Oil, a Texas Company és a Caloric Company — amerikai cégek. Másik kettő a Royal Dutch-hoz s a Shell-hez tartozik, mindkettő angol monopólium. Brazíliai érdekek kezében nincsenek jelentősebb olajvállalatok. — Hasonlóképpen a gumi és feldolgozása előttünk ismerősként csengő vállalatok kezében van: a Firestone és a Goodyear kezében. Olyan országban, ahol még mindig feudális birtokpolitika uralkodik, vagyis nagybirtokok, latifundiumok képezik a rendszer alapját, a monopóliumok könnyű szerrel megvethetik lábukat a kávé-körzeteken kívül más területeken is, amelyek a kávé mellett is nagyon jelentékenyek Brazília életében. Életforrásait idegenek csapolják meg Példának okáért a Wall Street ellenőrzi a kukoricatermesztést és a sertéshizlalást Sao Paolo államban. Áz állat- tenyésztésben Wilson, Swift és Armour nevei gyakran szerepelnek. Brazília második legfontosabb terméke a gyapot. Ez az Anderson, Clayton Wall-streeti cég kezében van. Egy nemzetközi pénzcsoport, amelyben a Wall-streeti tőke uralkodó helyzetben van, tartja hatalmában Brazília csaknem egész lisztiparát. A villanytermékek kilenc vállalat kezében vannak, azok közül hét Wall-streeti cég, a General Elec- tric-el az élén. Ezek a Wall-streeti cégek a gyarmatosítás ősi módszerei alapján fojtogatják a helyi ipart és meggátolják fejlődését. Például egy brazíliai iparvállalattól, amely nagyobbi- tani akarta üzemét, Wall Street urai megtagadták a kölcsönt, mert ez ártott volna a yankee acélüzletnek. Az Ex- port-Import-bank az acéltröszt nyomására nem adott pénzt kölcsön. Brazília külkereskedelmét illetően exportjának és importjának felét az Egyesült Államokkal bonyolítja le. Anglia ma már ennek csak 10 százalékát élvezheti. Brazília fő kiviteli cikkei, a kávé és a gyapot, teljesen az északi piactól függenek. Az A&P egyik fiókintézete, az American Coffee Co., a legnagyobb azon hét amerikai konszern közül, amely i brazíliai kávékivitel 43 százalékát ellenőrzi. A Braziliában uralkodó árak ettől a gazdasági helyzettől függenek. 1929-ben egy importált autóért 20 zsák kávé árát kellett fizetni, de húsz évvel később már 200 zsákét, vagyis tizszeresét. Északi szomszédjai szállítják neki a hadi felszerelést, a fegyverkezéshez szükséges cikkeket. Kié a föld? A földbirtokosok több mint négyötödének fejenként 250 ezer holdas birtokai vannak. Ezer földbirtokosnak van 2 és félmillió hold földje, 60-nak pedig fejedelemségeknek beillő 25 millió holdnyi földbirtoka. Wall-streeti imperialisták, ottani nagybirtokosok és tőkések alkotják azt a koalíciót, amely kezében tartja Brazília csaknem teljes gazdasági életét és politikailag is uralkodó helyzetben van. Ami pedig a népet illeti, annak életszínvonala egyre lejjebb csúszik, a munkások és parasztok egyre szegényebbek. Minél több profitot hurcolnak ki, annál szegényebbek. A valutájuk vészit az értékéből, az árak viszont annál magasabbra szöknek. US-ben megkétszereződtek az árak, de Brazíliában 1939-től 1952-ig 558 százalékkal (öt és félszeresükre) ugrottak fel. A bérek messze lemaradtak az áremelkedési arányban, főleg élelmiszerek és házbér tekintetében. Minden három brazíliai közül csak egy tud Írni és olvasni. A gyermekeknek közel a fele hal meg, mielőtt 1 éves korát megérné. Ezrével halnak meg emberek tüdőbajban. A vidéken élő emberek teljesen meg vannak fosztva az orvosi ellátástól. Brazília halálozási arányszáma a legnagyobb a világon: szomorú elsőség, szomorú dicsőség! Két hadseregbeli kvizling- nek tette ki a szűrét a United Fruit Co. Az egyik Elfe- go Monzon ezredes, a másik Enrique Oliva őrnagy, akik Castillo Armas-al együtt alkotók háromtagú juntát, amely az Arbenz-kormány megdöntése után magához ragadta a hatalmat. Sajtójelentések szerint a két kvizling kirúgása után Carlos Castillo Armas lett a végleges elnök. Már be is jelentette, hogy uj kormányt fog alakítani, de a führer egyedül őmaga lesz. Bosszú a sztrájkért Az American Airlines igazgatósága a 25- napos pilótasztrájk befejezése után 160 pilótát és mérnököt. elbocsátott állásából a személyzet csökkenésének örve alatt. AZ EDC BUKÁSÁNAK VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEI (Folytatás az első oldalról) ta, de ő a State Department hasbeszélő Charlie McCarthyja volt. Az európaiak számára a válasznak több formája lehetséges erre a kérdésre. Pierre Mendés-France francia miniszterelnök, aki hiába kísérelte meg a sikertelen brüsszeli konferencián az EDC megmentését azzal, hogy a francia nemzetgyűlés számára is elfogadható módosításokat indítványozott végzeni rajta, kijelentette, hogy lehet “uj megoldást” találni a “nyugati szövetség” keretén belül. Edouard Her- riot volt miniszterelnök azonban ellenzett minden újabb tárgyalást az EDC eszméjével kapcsolatban és ahelyett azt javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat a Szovjetunióval. Herr Ollenhauer, aki megint elvétette a nyomot, amelyre az EDC bukása irányította pártját, azt indítványozta, hogy az EDC aláíró hatalmai próbáljanak egy “igazi európai politikát” kialakítani. Ámde a vén róka Adenauer hitelét vesztett rezsimjének megmentésére újabb mesterkedésbe kezdett. Szerinte az EDC megbuktatása olyan körülményeket teremtett, hogy a bonni szerződés alapján Nyugat-Németországnak megadandó szuverénitás feltételei “elavultak és tökéletlenek.” Adenauer szavai azt jelentik, hogy a Ruhr-vidéki fegyverkirályok és a Hitler volt tábornokai most már magasabb árat követelnek. Néhány nappal ezt megelőzően a Stahlhelm, Hitler volt tisztjeinek és tábornokainak e szervezete, gyűlést tartott, amelyen a háborús bíinös Kesselring tábornagy kijelentette, hogy “a németek katonai képességei” lettek “a nyugati hatalmak uj politikájának alapjává” és nélkülözhetetlenné váltak számukra. Nos, ezekre a kérdésekre a novemberi választásokig hátralevő néhány hét alatt még meg lehet adni a választ. Ha a nép valóban akar adócsökkentéseket, igazi béremeléseket és óhajt egy programmot az amerikai biztonság megvalósítására, olyan választ adjon a szavazás formájában, hogy véget vessenek a hideg háborúnak, állítsák vissza a normális kapcsolatokat más országokkal és olyan megbízással lássák el a politikusokat, amelynek értelmében gyökeresen megváltoztatják a külpolitikát. Ez az amerikai biztonság igazi útja.