Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-09-02 / 34. szám
September 2, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 HÍREK A CIO bírálja a kongresszust WASHINGTON. — Robert Oliver, a CIO törvényhozási bizottságának elnöke, a most kibocsátott jelentésében kijelenti, hogy a 83. kongresszus, amely immár befejezte ülésszakát, “nem tett eleget a néppel szemben vállalt kötelezettségeinek”, működése “szégyenletes” és “a nép érdekeivel ellenkező” volt. Majd a 84. kongresszusnak kell jóvá tenni a hibákat és a . mulasztásokat, mondja a jelentés. Ez elitélő megállapitások ellenére a CIO-nyilatkozat nem vallott szint a kongresszus által elfogadott munkásellenes, kommunistaellenes törvények kérdésében. Hasonlóképpen kerülte a béke kérdésében vallott nézetének kimondását, sőt még kritizálta a hadi költségek csökkentését is. Oppenheimer és az FBI Dr. J. Robert Oppenheimer, az atomenergia-bizottság volt tanácsadója, vasárnap este repülőgépen visszaérkezett Porto Ricoból. Az idlewildi repülőtéren megérkezésekor három FBI- detektiv fogta körül és húsz percig vallatta, de hogy miről, arról nem adtak ki jelentést. Feleségével és fiával volt el nyaralni egy hónapig. Uj Egyesült Nemzeteket javasol HARRISBURG, Pa. — Edward Martin pennsylvaniai republikánus szenátor az Első Katolikus Szlovák Egyesület Jednota Home nevű intézetének negyvenedik évfordulóján beszédet mondott és sürgette, hogy uj Egyesült Nemzeteket hozzanak létre, amely csakis a “szabad” világ nemzeteiből állna. E cé elérésére azt indítványozta, hogy fenyegessék meg Oroszországot, hogy minden a világbéke megsértésére irányuló bármely támadási kísérletére hidrogénbomba lesz a válasz, amellyel “teljesen” elpusztítják Oroszország szivét. (Már maga az ilyen kijelentés úgy hat, mint merénylet a béke ellen.) A rokkant veterán nem kapott taxit NEM LESZNEK TÖMEGES LETART ÓZTATÁS9K i Kormánykörök beismerik, hogy egy évig is eltart, amig megállapodnak a kommunista ellenes törvény végrehajtásának módozatai ban. — A Supreme Court-ig fellebbezik meg ! a pártbetiltó törvényt. — A legtöbb alkotm ányjogi szakértő megyegyezik abban, hogy ez a törvény alkotmányellenes. Reakciós körök, nagylapok, többek között a “N. Y. Times” is behatóan foglalkoznak azzal a kérdéssel hogy miképpen fogják végrehajtani a KP törvényenkivülhelvezésé- ről szóló törvényt, amelyet Eisenhower elnök múlt kedden aláirt. A N. Y. Times alkotmányjogi szakértője szerint ez hosszú időt fog igénybe venni. A Times azt Írja, hogy: “Sem azonnali tömeges letartóztatások, sem gyors intézkedések nem fognak történni, hogy a kommunista beszivárgással vádolt szakszervezetek vagy munkaadói szervezetek kollektiv béregyeztető jogait megvonják. Ezt nyomatékosan hangsúlyozták a kulcsfontosságú-kormányhivatalok.” Ez állásfoglalás megindokolásául hivatkoznak arra, hogy a törvény főleg olyan módosításokból és helyettesítésekből áll, amelyeket teljesen váratlanul és előkészületlenül terjesztettek be a szenátusba. A republikánusok ellene voltak ilyen törvény hozásának és tizenkinlenchónapos uralmuk alatt meg sem pró- oálták a KP betiltását. • “Az uj törvényt — igy a N. Y. Times — még mérlegel- íi kell a végrehajtás módozatait illetően... Egyes szakaráihoz megtalálni a szilárd jogi alapot, hogy érvénybe lehessen hozni, esetleg egy évig is eltarthat.” — A KP ellen a elforgató tevékenységeket ellenőrző hivatal által hozott ‘összeesküvési” döntés jelenleg a fellebbezési bíróság előtt 'ekszik, ahonnan felvihetik a legfelső törvényszékig úgy, logy a végső döntésig még sok hónap fog eltelni. Addig, imig ilyen végső döntést nem hoznak, a törvényt nem lehet Jetbe léptetni. Hasonló a helyzet a CIO-ból kizárt baloldali szakszer- fezetekkel is amelyek ennek ellenére megőrizték kollektiv jéregyeztető jogaikat. A többi, az esetleges baloldali befo- yással megvádolható szakszervezeteknek pedig időt adtak, hogy önmaguk hajtsanak végre belső tisztogatásokat. Mindez azt 'jelenti, hogy a törvény végrehajtásánál halasztás történik. A párt vagy bármely olyan szervezet tagjai ellen, amelyeket “összeesküvés” vádjával illethetnek, eljárást esetleg indíthatnak, de addig nem ítélkezhetnek, amig a legfelső törvényszék meg nem hozta a maga véghatározatát. “Kétségkívül alkotmány ellenes’* Munkámozgaimi ügyvédek és a KP félreérthetetlenül úgy jellemzik a törvényt, hogy alkotmányellenes. Több szak- szervezet hir szerint próbapert indít a törvény alkotmányellenességének bizonyítására. Ezeket a pereket értesülésünk szerint még a legkonzervatívabb szakszervezetek is támogatni fogják. Simon Schächter, a National Lawyers Guild (országos ügyvédszövetség) ügyvezető titkára, kijelentette, hogy a törvény “nevetség tárgyává teszi Amerika és a világ előtt legsarkalatosabb alkotmányos biztosításainkat: a szólás- és gyüelekezési szabadság jogait.” Victor Rabinowitz, munkásügyvéd azt mondta, hogy ez a törvény ‘jogiosztási törvény’, (bill of attainder), amelyet nem bíróság, nem törvényszék hozott s amelyet kétségtelenül alkotmányellenesnek fognak nyilvánítani.” Frank Serri brooklyni ügyvéd szerint a törvény “egy nap alatt többet rombolt az alkotmányon, mint amennyit a párt 1,000 év alatt tehetne még akkor is, ha igaz volna az a hamis vád, hogy erőszakkal akarja megdönteni az Egyesült Államok kormányát.” Nathan Witt, egy másik munkásügyvéd is hangsúlyozta a törvény alkotmányellenességét és hozzátette, hogy amennyiben ez a törvény gondolatcenzurát akar az országra kényszeríteni, megszegi az alkotmány első függelékét. Ha egy megnevezett szervezet ellen irányul, akkor “jogfosztás! törvény” (bill of attainder). Más szakértők úgy vélik hogy addig, amig a törvény szövegét nem hozzák teljesen nyilvánosságra, várni kell a végső elemzésével. A N. Y. Times washingtoni tudósítója múlt hét keddjén rámutatott, hogy a törvény végső megfogalmazása még ?1 sem készült. Az, amelyet aláírás végett a Fehér Házba küldtek, az sem volt végleges. Maga a kongresszus sem látta végső formájában, sem a sajtó, de nem is láthatták, mert az egész ellentmondó darabokból volt összeákolva s az a példány, amelynek alapján a kongresszus elfogadta, még csak olyan módosításokat sem tartalmazott, amelyeket pedig előzőleg már jóváhagytak. A KP ragaszkodik a legalitáshoz William Z. Foster, Elizabeth Gurley Flynn és Pettis Perry, a KP országos vezetőségének nevében nyilatkozatot bocsátott ki amelyben kétségbe vonja “a kongresszus jogát, hogy bármiféle politikai meggyőződést vagy mozgalmat betiltson, vagy megfossza az amerikai népet azon jogától, hogy politikai és társadalmi kérdésekben saját döntéseit meghozza. . . Ezt a harcot a törvényszékek és a nép elé fogjuk vinni,” mondják a nyilatkozatban, majd a következőket szegezik le: “Újságok, jogászok, történettudósok, szakszervezetek és a társadalom minden rétegéhez tartozó személyek széleskörű elitéléssel illetik 4a pártbetiltó) intézkedést s ez bizalmat önt belénk, hogy ezt a fasiszta törvényt érvényteleníteni fogják, amint 155 évvel ezelőtt tették az idegenek és a lázitás ellen hozott törvényekkel.” A N. Y. Times a múlt heti csütörtöki vezércikkében, amelyet a fentebb idézett cikkével kapcsolatban kiegészítésül irt, megerősíti a jogszakértő véleményét és megismétli, hogy a törvényt nem a végleges, hanem csak hiányosan összetákolt, ellentmondásokat tartalmazó formájában, “gondos tanulmányozás nélkül” irta alá Eisenhower elnök. És bár azt hangoztatja, hogy “kívánatos’' egy a “kommunista felforgatást ellenőrző törvény”, a következő konklúzióval zárja le fejtegetését: “De az országot nem fenyegeti olyan belső veszély a kommunizmus vagy bármi más részéről, hogy fejest kelljen ugrania sebtiben megfogalmazott, lazán megszövegezett töi- vényekkel, amelyek ténylegesen megakadályozhatják az okos ellenőrzést, erőszakot követhetnek el hű amerikaiak szabadságjogain és még jobban megingathatják önmagunkba vetett bizalmunkat és a szabad világnak mibelénk helyezett bizalmát is.” * «i; James Delaney, aki 55 éves, az első világháború veteránja, négy óra hosszat hívogatta a taxikat a michigani Central Station előtt, de egyik sem volt hajlandó a rendelkezésére állni. Végül is az utazók segélyszervezete révén* jutott kocsihoz. — A néger veteránt -a vonat tolókocsin hozta Detroitba, Dayton, 0.-ból,'ahol 14 évig gyógyították egy kórházban, mint száz- százalékos rokkantat. Aznap bocsátották el és ez volt első találkozása az élettel. A taxivállalat ,ahol panaszt tettek, azzal a kifogással élt, hogy olyan személyeket, akik önmagukkal tehetetlenek, elvből nem vesznek fel taxikba. Ezek az elvek azonban nem oldják meg a szerencsétlen rászorulók problémáját, de azonkívül is elképzelhetetlen, hogy egy fehér rokkant veteránt elutasítanának. McCarthyt a szenátussal szemben tanúsított tiszteletlenséggel is ^vádolják. McCarthy akadékoskodik Johnson szenátor részrehajlat- lansága körül. Amerika élni akar — a kongresszus ellenére Azon az estén, amikor a rádió bejelentette, hogy a szenátus 85:0 szavazatarányban megszavazta a KP betiltásáról szóló törvényjavaslatot, különös véletlen folytán a hirle- adás után Howard K. Smith, a CBS európai tudósítója, következett a londoni rövidhullámon és beszámolt arról, milyen visszhangot keltett a.hir EurópábanElmondta, hogy Nyugat-Európában, a “szabad világ”- ban, nem tiltottak be kommunista pártokat és nem is vettek tervbe ilyesmit. Az utolsó pártbetiltás, mondta Smith, amelyet nagyobb nyugateurópai ország foganatosított, Németország volt — Hitler alatt. Európában politikai szabadság van A hírmagyarázó aztán hozzátette, hogy a skandináv országokban eszük ágába se jutna ilyen cselekedet, sem Franciaországban, sem Olaszországban, ahol sokmillió kommunista van és még több millió aki rájuk szavaz. Ami pedig Ángliát illeti, folytatta Smith, nemcsak a munkáspárti képviselők elleneznének ilyen pártbetiltást, hanem maga Winston Churchill, az agg tory is, élesen megrótta azokat, akik hajlandók volnának a betiltásra. Hiszen nemrég Angliában is javaslatot terjesztettek a parlament elé a kommunisták megszorítására és Churchill miniszterelnök a. következő kijelentést tette: - • -“Senkit sem fogunk Angliában üldözni meggyőződéseiért, bármily népszerűtlenek is azok és mi nem szeretünk olyan uj törvényeket, amelyek boszorkányüldözések megindítását tennék lehetővé, amint ezt újabban más országokban látjuk.” Franco Spanyolországa és Salazar Portugáliája nyilvánvaló kivételével Európa meglehetős megdöbbenéssel vette tudomásul az amerikai kongresszus lépéseit. Akik idehaza nálunk a megelőző vasárnap hallották a televízión John. Wingate műsorát, némi fogalmat alkothatnak maguknak a “szabad világ” népei érzelmi mélységéről a pártbetiltásra vonatkozó törvényjavaslattal kapcsolatban. Wingate ugyanis a külföldi — a francia, angol, olasz és indiai — sajtó négy képviselőjét interjuolta meg. Mind a négy ember erősen kommunistaellenes volt. Az angol újságíró azt mondta, hogy hazájában hisznek a titkos szavazásban, hogy a kommunisták is állítanak jelölteket állami tisztségekre és véleménye szerint ha a nép ellene van a kommunizmusnak, akkor van alkalma ellene szavazni is. A betiltás nem válasz. Az olasir újságíró azt mondta, hogy az erős olasz KP mellett még milliószámra vannak kommunista szavazók és ha oly sokan szavaznak a kommunistákra, az annak .a jele, hogy a gazdasági viszonyok nem jók. A betiltás nem válasz. A francia újságíró mentegetődzve mondta, hogy 'sze- • ' - . (Folytatás a 4-ik oldalon)' v- *- "*-* Belpolitikai szemle