Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)

1954-09-02 / 34. szám

ÍbMIa7I CT az orsz^g°s lapkonferencia delegátusainak, munkásainak, a vendég- UKIVví£iLIb I ^tó- clevelandi haladószellemü magyarságnak. Végezzétek fontos munkaiOKai. az egész amerikai magyarság szeret ététől körülvéve, jókívánságaitól, reményeitől kisérve, hogy sajtónk ezentúl is minden támogatást meg­adhasson az amerikai népnek a szabadságért., demokráciáért, jólétért, békéért vívott és vívandó harcában! Vol. IILNo. 34. Thursday, September 2, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 Megbukott az EDC haditerv! Visszatükrözve a francia nép legszélesebb rétegeinek tiltakozását a náciknak az “Európai Védelmi Közösség” (EDC: European Defense Community) cégére alatt való fel­fegyverzése elien, a francia parlament e hét hétfőjén, augusztus 30-án végleg leszavazta a javaslatot. E lépés súlyos csapás Dullesék hideg politikai terveire. Miként Dulles már több izhen tett célzást rá, valószínű, hogy az amerikai külpolitika intézői most uj módozatokat fognak keresni Nyugat-Német ország ujrafegy vérzésére. (Bővebb kommentár e történel­mi fejleményről lapunk legközelebbi számában. A francia parlament döntése előtt irt kom­mentárunk mai számunk 9-ik oldalán van.) A lapkonferencia sikeréért! ‘ Meg vagyunk győződve,: hogy egész olvasótáborunk! érzelmeit tolmácsoljuk, ami­dőn legjobb kívánságainkat küldjük Clevelandban össze- sereglő aktiv lapépitőinknek j és lapbizottsági, tagjainknak. Országos lapkonferenciánk ' nemcsak lapunk fenntartásá­nak, irányításának egyik leg- j fontosabb eszköze, hanem tö- i ruma az amerikai magyarság legöntudatosabb rétegeinek. Itt és egyedül itt jut kifeje­zésre mindaz, ami minden amerikai magyar munkás szi­vén fekszik, de amit nem | mert, vagy esetleg nem ké­pes kifejezésre juttatni. Itt és egyedül itt tárgyalhatják meg amerikai magyar mun­kások napjaink és korunk, hazánk és népünk minden súlyos nagy problémáját, kezdve a gazdasági kérdések­től, a munkanélküliségtől folytatva a demokratikus jo­gainkat fenyegető veszélyek­kel egészen a nemzetközi helyzet legégetőbb kérdései­ig. Ezért vált a mi lapunk saj­tókonferenciája az amerikai magyarság lelkiismeretének egyetlen m e g n y i lvánulá- sává, érdekeinek egyetlen meg nem alkuvó szószólójává. Ezt a nagyszerű tradíciót fenn fogjuk tartani az idén is. Lapunk fenntartása a be­állott uj politikai helyzetben . most már nemcsak a haladó­szellemü magyarság felvilá­gosításának, sajtóval való el­látásának ügyévé, hanem az amerikai nép iránti becsület­beli kötelességévé vált. Az el­következő időszakban az ame­rikai munkásság és a nemzet minden demokratikus rétege hatalmas küzdelembe fog menni, alkotmányunk, joga­ink, életérdekeink védelmé­ben. És e küzdelmünkben a mi lapunk, a maga nagysze­rű munkás és demokratikus tradícióival pótol hatatlan szolgálatot fog nyújtani. Ez és az ehhez hasonló töb­bi fontos szempontok adjak meg az idei konferenciánk egyedülálló jelentőségét. Vegyen részt hát rajta mindenki, akinek módjában van, akár személyes megje­lenésével, akár a konferenciá­hoz intézett üzenetével, a lap- iia.k nyújtott fokozott támo­gatásával. A konferencia programmja: Mint mindig, úgy a mosta­ni konferencián is, a szerkesz­tőségi jelentés lesz a konfe­rencia egyik kiemelkedő pontja. A jelentést az rdén Deák Zoltán munkástárs fog­ja megtenni, aki ki fog térni az elmúlt hetek és napok nagjelentőségii bel- és kül­politikai fejleményeire és azok jelentőségére. Szombat este a clevelandi magyarság bankettet ad a vendégek tiszteletére az East Sidei Munkás Otthonban. A bankett ünnepi szónoká­ul Rev. Gross Lászlót hívta i meg az előkészítő bizottság. A konferencia műsora a következő: Szombat, szeptember 4: ! Délelőtt 10 óra. National I Anthem. — A konferencia ! megalakulása. Elnökség vá­lasztása. — Elnöki megnyitó. Megemlékezés az év folya­mán elhunyt olvasóinkról. 10.30. Szerkesztőségi jelen­tés. Deák Zoltán. 11.30. Kiadóhivatali jelen­tés, Dattler Lajos. Déiutan 12.30. Társasebéd­1.30— 6-ig. Hozzászólások és*vita a jelentések fölött. Este 8 óra. Ünnepi bankett. Vasárnap, szeptember 5: Délelőtt 10 óra. A konfe- 1 rencia megnyitása. A Magyar 1 Védelmi Bizottság jelentése. Róth Ernő. 10.30. Hozzászólás a Védel­mi Bizottság jelentéséhez. 12. Társasebéd. Délután 1 óra. Jelentés a Nők Világáról. Gyarmaty Kató. 1.30- Hozzászólás a Nők Vi- ! lága jelentéséhez. Határozati | javaslatok felólvasása és el- I fogadása. 4 óra. A konferencia lezá­rása. KERTI MULATSÁG Bethlehem, Pa.-ban A Lehigh Völgyi lapolvasók kerti mulatságot rendeznek szeptember'5-én, vasárnap d. e. 10 órai kezdettel a közismert Sakovics Zsigáék farmján Meghívó A Clevelandi East Sidei Munkás Otthon vezetősége ez­úton hívja meg Cleveland és környéki olvasóinkat és bará­tainkat a szeptember 4-én, szombaton este az E. S. Munkás Otthon, 11123 Buckeye Road, tartandó ORSZÁGOS TALÁLKOZÓI BANKETTRE Tiszteljük meg félévszázados sajtónk Clevelandra ér­kező legjobb híveit, s az Országos Lapbizottság tagjait e banketten való részvételünkkel. ünnepi szónok: REV. GROSS A. LÁSZLÓ Művészi programm. — Vacsorajegy §2. — Bankett kezdete este 7 óra 30-kor. Labor Day 1954-ben Labor Day, amelynek Peter J. McGuire asztalosmester és szakszervezeti vezér az apja, 1882 óta az amerikai mun­kások ünnepe. Annak idején a szervezett munkások diszfel- vonulására használták fel s általában a munkásosztály tisz­teletére avatták nemzeti ünneppé, ujabbaij azonban már in­kább a nyári vakációk végének és a muftkaszezón megindu­lása időpontjának tekintik, de bármi is lett légyen belőle, nagy nap, szent nap, ünnep, amikor a munkásosztály pihen egy nagyot, mielőtt újra kezébe venné a szerszámokat, és számot vet az elmúlt munkaesztendövel és egy-két pillantást vet előre a következőbe. Idén, 1954-ben, szeptember 6-ikára esik ez a nap és bőven van, mire visszatekinteni: ez volt az első teljes mun­kaév, amelyet a munkásság a Hoover-éra óta ismét a repub­likánus párt és Eisenhower uralma alatt szenvedett végig s amelynek összefoglalása megtörtént azokban a törvényja­vaslatokban, amelyeket a 83. kongresszus a nyári szünet előtt rohanvást elfogadott és aláírás végett az elnök elé ter­jesztett. Nincs köszönet bennük! Nincs köszönet bennük, mert a munkásság, amelynek a javaslatok sebtében történt megtárgyalása és megvitatá­sa folyamán nem is lehetett tiszta képe, világos tudomása arról, ami a törvényjavaslatokban van elrejtve, majd csak utólag fog keservesen ráébredni, mit jelent a Wall Street hatalmasabb pártjának az uralma. ízelítőt minden esetre kapott a munkásság, mert hiszen a második évét taposó republikánus éra eddigi ideje alatt is többizhren tapasztal­hatta a munkásosztály, hogy a “milliomosok kormánya” az ország leggazdagabbjainak a kevesek érdekét szolgálja nem a népét. Mig azonban a magas politika művészete mindig az volt, hogy a célokat és érdekeket rejtegessék, nehogy az üres szavakkal kijátszott nép felocsúdjon, a 83- kongresz- szus törvényeinek hozói szinte politikátlan nyíltsággal, a tö­megek érzékenységének semmibevevésével, öntelten és fa­lánkul mindent, ami szép és jó, vagyis zsíros konc, igen bőkezűen és bőzsebüen a gazdagoknak juttattak, a népnek pedig fügét zs szamárfület mutattak. A munkásság ne csi­náljon titkot ebből, hanem nyelje le a keserű labdacsot, ta­lán okul belőle az eljövendő holnapokon. Okulás nélkül tud­valevőleg semmire se lehet menni. Morzsák — és zsíros falatok A sok nép — és munkásellenes javaslat között It egy például, amely a köztisztviselőknek (kormányaik: attak­nak) 5 százalékos fizetésemelést adott volna mev Eisen­hower elnök sietett megvétózni. Pedig ez a kör.; . heti 3 dollár béremelés egyrészt a köztisztviselői kar legszegényebb alsó osztályainak, ig.v többek között a levélkihordóknak je­lentett volna valami megkönnyebbülést, a dús fizetést huzó magasabb osztályoknak nem volt szüksége rá. A kongresz- , szus sem emberszeretetből szavazta meg, hanem csak azért, j mert a választási évben ezzel a 3 dollárral képzelték meg­vásárolni maguknak a szavazók voksait, hiszen minden honatya újra vissza szeretne jutni a kongresszusba. Eisen­hower azonban még a morzsákat is sokalta a köztisztviselő ! kisemberektől, noha nem sokalta azokat a töméntelen mil­liókat, amelyekkel az indokinai háborút pénzelte vagy a | világ reakciós kormányait kényszeríti a kéregetők alázatára, nem sokalták a nemzet vagyonából kitépni a tengerparti olajmedencéket és magántőkéseknek adni; nem sokalták az ország adófizetőinek 12 billió dollárba kerülő atomenergiá­ját, ezt a voltaképpen 42 trillió dollárt érő, horribilis nagy értéket, nemzeti ajándék gyahánt magánvállalatoknak aján­dékozni. Az uj adótörvényekkel billiókkal könnyítették meg a nagyvállalatok adóterheit, csökkentették az osztalékzse- belők adóit, de a kisembereknek csak morzsákat hajítottak oda. A nagydobbal verklizett társadalombiztosítási törvény alapjában véve csak havi 5 dollárral emeli az elaggott mun­kások járandóságát, mintha ezzel az öregség és nyomor át­kát váltanák meg, holott ezzel is csak port hintenek az em­berek szemébe, dollárokkal akarják lekenyerezni őket a no­vemberi választások céljaira, hiszen a Wall Street, a pénz­világ feje, baksissal gondolja megoldani a kül- és belpoliti­ka és a világuralom minden kérdését. A Taft-Hartley-törvény és újabb láncok Denveri beszédében Eisenhower elnök mentegetődzve ismerte be, miközben a kongresszus törvényhozási munkája^ égre-földre magasztalta es biztatta a népet, hogy legyen büszke rá, — hogy a Taft-Hartley-törvényt minden igyeke­zete ellenére sem módosította a ragyogó 83. kongresszus. Az amerikai munkásság testén véres seb ez a munkásellenes törvény. Az einök nem mondta, de a munkások azért jól tudják, hogy azok a módosítások és “enyhítések,” amélve- <et az elnök a kongresszus révén akart eszközölni rajta, még jobban megszorították volna a bilincseket a munkások kézén, az uralkodó osztály, a vállalatok örömére s ezé~t a kongresszus ellenállását a munkásoknak szinte hálával kellene fogadni, ha a hála nem azért járna, hogy a törvényt kidobják a törvénykönyvből. Az elnök által nagy garral magasztalt törvények közt kimagasló helyet foglalt el a Herbert Brownell Jr. igazsáT- ügyminiszter által sürgetett és keresztülhajszolt javaslat a szakszervezetek láncraveréséről és a haladószellemü szak­(Folytatás a 8-ik oldalon) AMERIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents