Amerikai Magyar Szó, 1954. július-december (3. évfolyam, 25-52. szám)
1954-07-01 / 25. szám
2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 1, 1954 Kina és India ezermilliónyi népe képviselőinek, Csu En Láj és Nehru találkozásán hangsúlyozták azt az öt elvet, amely nemcsak Ázsia, hanem az egész világ békéjét biztosíthat ja. A TIBETI DOKTRÍNA A múlt hét péntekjén Csu En-láj, Kína külügyminisztere, repülőgépen Uj Delhibe érkezett. A repülőtéren Jawaharlal Nehru, India miniszterelnöke fogadta. A két miniszterelnök a jelentések szerint azért találkozott, hogy megvitassák egy ázsiai tanácskozó bizottság felállításának tervét és hogy kiterjesszék a Távol-Kelet “békekörzetét.” E sorokat még a tárgyalások előtt irtuk. Bekell várnunk a megbeszélések eredményéről kiadandó jelentést. Nehru a kollektiv békét akarja összekovácsolni Ázsiában. Ezt úgy tartja legbiztosabban elérhetőnek, ha a peipingi kormány megnemtámadási szerződéseket köt e körzet kisebb nemzeteivel. Hir szerint Burma és Indonézia is jó szemmel nézik ezt a javaslatot. Nehru Burma, Ceylon, Indonézia és Pakisztán miniszterelnökeit tudósítja a Csuval folytatott megbeszélések elhaladásáról. Uj-Delhibe indulása előtt Csu interjút adott a madrasi “Hindu“ cimü lap képviselőjének és USA-t okolta, amiért a koreai kérdésben nem tudtak megoldást találni, mindazonáltal, mondotta, a tárgyat nem vették le a genfi ügyrendről. Csu viszont azon reményének adott kifejezést, hogy az indokinai kérdést három héten belül rendezik. Az ázsiai nemzetek nagyobbjelentőségii problémáira vonatkozóan Csu a következőt mondotta : “Az ázsiai országok két szembenálló katonai tömbbé való ázakitásának agresszív'politikája fokozatosan veszélyezteti a világbékét és az összes .ázsiai országok biztonságát.” Majd azt mondta, hogy a béke biztosítására és “az összes ázsiai országok népeinek a nemzeti függetlenséghez és önrendelkezéshez való jogai épségbentartása végett”, közös intézkedéseket kell tenniük az ázsiai országoknak a béke és biztonság védelmére Ázsiában és e célból kölcsönös kötelezettségeket kell vállalniuk. Végül kijelentette, hogy a Tibetre vonatkozó indiai-kinai egyezmény “jó példát mutatott az ázsiai államok közti együttműködésre.” A tárgyalások bevégződlek Nehru és Csu En-láj közt három napig folytak a megbeszélések. A tanácskozások befejezésével, a zöldasztal után fehér asztalnál ünnepelték meg a sikeres találkozót, amelyen úgy Nehru, mint Csu pohárral kezében felköszöntötte egymást. Ezek a felköszöntők voltaképpen a lezárult megbeszélésekről szóló jelentéseket foglalják magukban. “Mint egyének találkozunk, de egyben mint két nagy nemzet képviselői is találkozunk,” mondotta India miniszterelnöke, aztán a két ország legutóbbi kétezer éves múltját említette fel, amely tanúskodik kölcsönös kapcsolataikról, jószomszédi és baráti viszonyukról. Majd igy folytatta: “Mindkettőnk országának nemrég sikerült elérnie szabadságát és azt a lehetőséget, hogy sorsunkat a magunk akarata szerint dolgozzuk ki. Szabadságunkat különböző körülmények között és különböző módszerekkel vívtuk ki. .. Mindkettőnk országa a közember javát tűzte ki ceiut maga elé... “A világ előtt álló főkérdés ma az, hogy hogyan szabaduljunk meg a háború rémétől, a félelemtől és a gyűlölettől, amely sok országra és sok népre ránehezedik... “Nemrég India és Kína megállapodásra jutott bizonyos kérdéseket (Tibetet) illetően. Ebben a megállapodásban bizonyos elveket fektettünk le, amelyek országaink egymáshoz való viszonyát irányítják... Ezek az elvek nemcsak nekünk jók, hanem már országoknak is. Ha ezeket az elveket szélesebb körökben is elismernék, akkor eltűnne a háborútól való félelem és az együttműködés szelleme fejlődne ki a nemzetek között.” Mit mondott Csu En-láj Csu megköszönte az indiai kormány és az indiai nép meleg fogadtatását, aztán ő is felhozta a két ország közti kétezer éves baráti viszonyt, majd a jelenre térve, kijelentette, hogy: “Minden elmúló nap megerősíti országainkat és a gazdasági és kulturkapcsolataink fokozódnak.” ő is kiemelte az áprilisban India és Kina közt kötött megegyezést a kínai Tibet és India közti érintkezés és kereskedelmi kapcsolatok kérdésében s ez kimélyitette a kinai-hindu barátságot. Végül szavait a következő történelmi fontosságú kijelentéssel zárta le: “Ázsia minden népe békét akar. Ázsia békéjét jelenleg kívülről fenyegeti veszély, ámde Ázsia ma már nem az az Ázsia, ami tegnap volt. Az a kor, amikor külső erők kényük-kedvük szerint dönthettek Ázsia sorsáról, örökre elmúlt. Bízunk abban, hogy Ázsia békeszerető nemzetei és népei meg fogják hiúsítani a háborús uszítok terveit. Remélem, hogy Kina és India még szorosabban fog ezután együttdolgozni a béke megőrzésének nemes céljáért Ázsiában.” A tibeti elvek Mielőtt Csu En-láj Uj-Delhiből Burmába utazott volna, a.Néhru indiai miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai utáni napon sajtófogadást rendezett, amelyen a külföldi tudósítók írásban előre benyújtott kérdéseire válaszolt. Kijelentette, hogy az együttműködés alapját az az öt elv alkotja, amelyet a tibeti egyezmény bevezető részében lefektettek. Ez az öt elv a következő: Egymás területi integritásának (épségének) és szuverénitásának (korlátlan felségjogának) tisz- teletbentartása, — kölcsönös megnemtámadási, — egymás belügyeibe való be nem avatkozás, — egyenlőség „és kölcsönös segély, — végül békés együttélés, megtérés egymással. “Az a meggyőződésünk, fejezte be szavait, hogy ennek az öt elvnek az alapján a világ összes nemzetei békésen megférhetnének egymással, akár kicsinyek, akár nagyok, erősek vagy gyengék, bármilyen is társadalmi rendszerük. Minden nemzet népének jogát a nemzeti függetlenséghez és önrendelkezéshez tiszteletben kell tartani. Minden nemzet népének joga kell, hogy legyen ahhoz, hogy saját államrendszerét és életmódját megválassza anélkül, hogy más nemzetek beleavatkozzanak.” Végül azt mondta, hogy a Nehruval folytatott háromnapos megbeszélése “hozzásegít a béke ügyének előmozdításához Ázsiában és az egész világon.” Latin Amerika népe tüntet a guatemalai Kina nehézipari intervenció eilen fejlődése Hondurás fővárosában a rendőrség rálőtt a Guatemala mellett tüntető törne gre, amely egyetemi diákokkal az élén tiltakozott a hondurasi kormány szégyenletes szerepe ellen. ; A United Fruit zsoldosai ugyanis a hondurasi kormány hallgatólagos beleegyezésével ták el támadásukat Guatemala ellen. bizottság követeli a kormánytól, hogy adjon meg minden támogatást a demokratikus guatemalai kormánynak. ¥ Montevideoban, Uruguay fővárosában egyetemi diákok megkövezték az Egyesült Államok nagyköve tségét. Ugyancsak megkövezték két antikommunista újság, az El Pais és az El Dia épületét. • * Mexico fővárosában az egyetemi diákok bizottságot szerveztek Guatemala támogatására. A bizottság élén Cardenas volt elnök fia áll. A! A vénél Auto Body 1366 St. George Avenue AVENEL, N. J. REPAIR SHOP Body- és Fender-javitások • WELDING • BRAZING • SPRAYING PAUL ABLONCZY, tulajdonos TeMon: Rahvay 7-1487 Argentínában a parlament radikális párti (ellenzéki) tagjai együttérzésükről biztosították a guatemalai kormányt. Peron elnök többségi pártja a guatemalai konfliktus békés utón való elintézést sürgeti és síkra száll Guatemala gazdasági függetlensége mellett. • Kubában az egyetemi diákok megtámadták az amerikai United Press épületét a Guatemala melletti tüntetés folyamán. Uruguayban a parlament határozati javaslatot fogadott el, melyben elitélik a Guatemala elleni támadást. Bolivia fővárosában, La Paz-ban egyetemi diákok tiltakozó gyűlést tartottak, amelyben elitélték “az amerikai intervenciót” Guatemala ellen. A Kinai Népköztársaság azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 1959-re eléri a Szovjetunió 1932- es színvonalát a nehéziparban, jelenti a N. Y. Times. E cél elérésével Kina Ázsia második legnagyobb gazdasági hatalma lesz Japán után. Hszueh Mu- csiaó, az állami tervhivatal tagja, adatokkal bőven ellátott cikket közölt, amelyben arról a 140 nehézipari vállalatról szól, melynek felépítését vagy átalakítását és gépberendezéssel való ellátását a szovjet tavaly megígérte. Amikor ezek a gyárak 1959- ben működésben lesznek, Kina virágzó ipari állammá alakul át. Azt a nehézipari színvonalat, amelyet a szovjet 1932-ben elért, a következő adatok jellemzik: Széntermelése 64 millió tonna volt, olaja 22 millió 300 ezer, nyersvasa 6 millió 200 ezer, acélja 5 millió 900 ezer, cementje 3 és félmillió tonna, villanyr ereje pedig 13 és félbillió kilowattóra. Szovjet segítséggel fognak ezenkívül géperejű járrnii- és traktorgyárakat is emelni, a- melyek 1959-re 50,000 traktort és 24,000 gépkocsit termelnek a Szovjetunió 1932-es színvonala szerint. A jelenlegi rendszer előtt Kina termelése 1 millió tonna acél, 1 millió tonna cement, 46 millió tonna szén, 2 és félmillió tonna vas és 3 billió kilowattóra villanyerő volt. Bútorozott szoba kiadó konyhahasználattal havi I $15.00. 524 East 118 St. alatt. | Apt. 4. Kennan volt nagykövet CAMBRIDGE, Mass. — George F. Kennan, volt amerikai nagykövet a Szovjetunióban, kijelentette, hogy az amerikaiak millióit “kergették pánikos, nevetséges, sőt veszélyes m.a g a t a r tásba” Ezek már nem látnak más megoldást “a szovjet hatalommal szemben fennálló konfliktusunkban”, mint az atomháború borzalmát. “Növekvő iszonyattal vagyok tanúja annak ,hogy folyamatosan elhanyagolják, elvetik vagy eltüntetik valamilyen oknál fogva a kérdés -békés eszközökkel történő rendezésének lehetőségeit”, mondta. A Radcliffe College évzáró ünnepélyén tette Kennan ezeket a megjegyzéseket. Ez, alkalommal kapott leánya, Grace, oklevelet a legmagasabb fokú kitüntetéssel. Kennan “legmélyebb aggodalmának” is kifejezést adott “a spiclik és cenzorok betolakodásai miatt, akiknek igyekeiitéli az atomháborúi vése, mondotta, szétbontja az ország közszellemét”. — A volt nagykövet már visszavonult a kormányszolgálatból és jelenleg a princetoni egyetem tudósi karának tagja. Ki az elmebajos Georgia államban most folyik a versengés azért, hogy ki legyen a demokrata párt kormányzójelöltje. Az egyik jelölt Tom Linder, kijelentette, hogy ő nem ellensége annak, hogy fehér és néger gyermekek egy iskolába járjanak. Azonban azt a szülőt, aki hajlandó a gyermekét nem elkülönített iskolába küldeni, azt elmevizsgálat alá kell helyezni, mivel valószínű, hogy az illető elmebajos. Az államnak gondoskodni kell az ilyen ember gyógykezeléséről, mondta Mr. Linder, a demokrata párt egyik kormányzó jelölt je Georgia államban, a nyugati civilizáció egyik fellegvárában. NE HAGYJUK a haladás fényét kialudni Magyar Amerikában!— Adakozzunk a lap javára! AMERIKAI Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. ► 34 130 E. 16th St., New York 3, N Y - AL 4-0397
