Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-02-11 / 6. szám

February II, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 11 Mi újság Magyarországon? 12 év óta nem volt olyan hideg Magyarországon, mint az idén. KÖZEL 12 %-KAL NŐTT A MAGYAR IPAR ’53-BAN — Magyarországi riport — Téli időjárásunk 1945—46 óta, nyolc télen át rendkívül hószegény volt és ’47-48 óta, hét év óta rendkívül enyhe. Éppen ezért már elszoktak az emberek a komoly telektől és hajlamosak voltak olyan kö­vetkeztetéseket levonni, hogy éghajlatunkban bizonyos fo­kú átalakulás következett be az enyhe telek javára. Az idei tél jól rácáfolt erre. Az -első hideghullám arány­lag korán, december közepén köszöntött be. Január elején már a második hideghullám mutatta ki a foga fehérjét. Közben a hideg keleti és eny­he déli, valamint nyugati lég­tömegek meg-megismétlődő küzdelme hóözönt zúdított az országra. Január 14-én egé­szen kivételes arányú orszá­gos havazás és ezt követően erőteljes hófúvások köszön­tettek be. Egy nap alatt 20- 30, helyenként 35-40 cm.-es hóréteg borította a vidéket. Budapesten 24 órán át ha­vazott. Ilyen nagy havazásra több mint egy évtizeddel eze­lőtt volt csak példa. A fő­város közterületeit (tereket, utakat és járdákat) kb. 720 ezer tonna mennyiségű hó bo­rította. ' A nagy havazás népgazda­sági szempontból óriási jelen­tőségű, hiszen komoly, védel­met nyújt az őszi vetés szá­mára a nagy hideg élői. A lehullott hóban komoly víz­mennyiség tárolói!ik, ami ér­tékes lesz az eljövendő mező- gazdasági év vízgazdálkodása számára. Ipari szempontból is jelentős, mert az ország a nagy őszi szárazság után ko­moly vízellátási nehézségek­kel küszködött. Ilyen előzmények után kö­szöntött be a harmadik hi­deghullám. A szibériai hóme­zőkről származó hideg levegő "'és az egész országot borító összefüggő hotakaró követ­keztében szerda reggel az or­szág keleti részéh —26,—27 fokra sülyedt a hőmérséklet. Nyíregyházán a talaj menti légrétegben — 30 fok volt. A főváros belső területén —18, a külső kerületekben —22 fo-1 kig hült le a levegő. A nap­pali órákban a napsütés da­cára sem emelkedett —15 fok főié a hőmérő higanyszal- laga. Hogy a napsugárzás nem képes felmelegiteni a le­vegőt, ebben is a hótakaró a bűnös, mert a kis hókristá­lyok, mint milliárd apró kis tükrök, visszaverik a napsu­garakat. Hazánkban ilyen hideg a ritkaságok közé tartozik és 50 évenként mintegy 4—5- ször fordul csak elő. Utoljára 1947-ben, előtte 1942- ben, volt hasonló zord időjárás és ennél is hidegebb 1929-ben. Egész Európában tombol a fagy. Írországban, Spanyolor­szágban, Dél-Olaszországban és Görögországban fagypont alá sülyedt a hőmérséklet. Fi­renzében —10, Rómában —5 fok is előfordult. Ezek után talán természetes, hogy Ke- let-Németországban, Lengyel- országban és Finnországban —20, i—25, a Szovjetunió uralkörnyéki részén pedig —30, —35 fok volt. Valóban rendkívüli ez a hi­deg időjárás, de azt nem mondhatjuk, hogy még soha nem fordult, elő. A történel­mi feljegyzések bizony még ennél jóval nagyobb és szi­gorúbb telekről tesznek emlí­tést. A közlekedés- és postaügyi minisztérium utosztálya je­lenti január 30-án este: A 3- as számú budapest—miskolc- kassai ut 151-160 km. szaka­szán Bükkábrány és Ernőd községek között 1—1.50 mé­ter hóakadály van. A hóma­rógépek az eltakarítást. meg­kezdték. Hófúvás miatt Bor­sod megye többi utjai is csak nehézén járhatók. Az ország más megyéiből hóakadályt nem jelentettek. Dr. Zách Alférd BUDAPEST, január 27. — A Központi Statisztikai Hiva­tal közétette jelentését az 1953-iki népgazdásági terv teljesítéséről. A jelentés megállapítása szerint a magyar ipar az 1953-ra kijelölt, tervet 101.3 százalékos arányban teljesí­tette, ami mennyiségileg 11.8 százalékkal több, mint az 1952- iki termelsés. 1953- ban terven felül több mint 7000 motorkerékpárt, 14.000 mázsa műtrágyát, 700.000 pár harisnyát és 27, 000 mázsa cukrot termeltek. Egyes fontos termékek ter­melési tervét azonban nem teljesítették, pl. hengerelt acélból és tehergépkocsiból, szénből és villanyenergiából. (De még igy is többet ter­meltek ezekből, mint 1952- ben, csupán a kijelölt tervet nem teljesítették — Szerk.) (Itt meeriegyezendő, hogy az amerikai sajtó ügyedül ezt a részletét hozta a Statiszti­kai Hivatal jelentésének, hogy tudniillik hengerelt acélból, szénből és még egv két termékből nem érték el a kvótát. De azt, hogy az ipar 99 %-ában túlteljesítették a a tervet arról egy szó sincs a a N.Y. Timesban, amely az­zal kékedik, hogy mindent megír, ami megérdemli a nyomdafestéket. — Szerk. ) 1953-ban az ipar összesen mintegy 21.3 millió tonna j szenet, 4.6 milliárd kw. villa­mosenergiát, 830,000 tonna nyersolajat, 760,000 tonna nyersvasat, tpbb mint másfél- j millió tonna acélt, több mint, 840.000 tonna hengerelt acélt, mintegy 14.300 motorkerék­párt, 136,400 kerékpárt, 155. 500 rádiót, 220,000 tonna mű­trágyát, mintegy 1.1 millió tonna cementet, mintegy 209 j rnililó tonna négyzetméter pamutszövetet és 8.4 millió pár bőrcipőt termelt. Mezőgazdaság .. Gabonafélékből országosan több. mint 7.2 millió, burgo­nyából 7.3 millió, kukori ból 12,8 millió, lucernából 5.3 millió mázsával több termett, mint 1952-ben. Az állatállomány 1953 vé­gén, a juhállomány kivételé­vel alacsonyabb, a hízóserté­sek száma magasabb volt, mint az előző évben. A termelőszövetkezeti ta­gok jövedelme 1953-ban több­szörösét tette ki az elsőző évi nek. Egy munkaegységre kö-| zel kétszerannyi kenyérgabo-! licit, három és félszerannnyi j kukoricát és egy eb terményt, I másfélszer annyi készpénzt I osztottak ki a tagok között,.! mint 1952-ben. Az egyénileg dolgozó és szövetkezetbe tömörült pa­rasztság termelési kedve a i mezőgazdaságnak nyújtott! fokozott segítség eredménye­ként a második félévben nagymértékben megélénkült. Ennek következtében az elő­ző évinél gyorsabb ütemben hajtották végre az őszi me­zőgazdasági munkákat. A bú­za és rozs vetésterülete 1953 őszén közel félmillió holddal volt több, mint, egy évvel MAGYAR ÁRUK KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSAI Magyarországi riport — négyzetméteres területen ál­Az elmúlt évben tpbb kül­földi országban mutatták be a magyar ipar árutermékeit. A legnagyobbszabásu kiállí­tás Lipcsében volt, ahol 1600 négyzetméteres területen ál­lították ki a legkülönbözőbb ipartermékeket, szerszámgé­peket, a hazánkban is kitünő­en bevált dömpereket, külföl­dön itt mutatták be először a magyar arató-cséplő kom­bájnt. Sok külföldi érdeklő­dött a magyar textiliák iránt, nagy sikert arattak a magyar gyártmányú rádiókészülékek, valamint a kórházi berende­zések, gyógyszerek és gyógy­szeralapanyagok is. Az elmúlt év másik na- gyobbszabásu árukiállit,ása Bécsben volt, ahol főként a mezőgazdasági jrépek ragad­ták meg az érdeklődök figyel-1 mét. Stockholmban rendkívül! nagy sikerük volt a magyar j szerszámgépeknek. Milánó-1 ban,, ahol szintén sok érdek­lődő kereste fel a kiállítást, | bemutatták a Csepel-motor-: kerékpárt is. Kiállítások vol­tak még Frankfurtban, íz— j mirben. Ezeken a helyeken főként textiláruk után érdek- j lődtek. Nagy sikere volt a! magyar ipar termékeinek Dzsakartában, Indonézia fő­városában, Sanghájban, vala­mint Kantonban, ahol 4-5000 litották fel a magyar pavi­lont. A kiállításnak többszáz­ezer nézője volt. 1954-ben az első kiállítás Egyiptomban, Kairóban volt január 29-én. Ugyancsak eb­ben az évben további kiállí­tások lesznek Casablancaban. Milanóban, Fran kfurtban. Dél- Amerikában két város­ban lesz kiállítás: Sao Paoló- ban és Montevideóban. Áru­ink bemutatására kért fel minket Szíria kormánya is. A kiállítás Damaszkuszban lesz. Ezenkívül részt veszünk a szokásos lipcsei kiállításon, amely lényegesen nagyobb- szabásu lesz az eddigieknél. Ugyanakkor Helsinkiben, Bécsben, Stockholmban, to­vábbá Pakisztánban rende­zünk árubemutatót. A tervek szerint Torontóban, Teherán­ban és Dzsakartában is ren­dezünk kiállítást a magyar ipar remekeiből. Valamennyi külföldi kiál­lításunkat hazai szakemberek rendezik, sőt a bemutatók dekorációs anyagát is itthon készítik. Az árukon kívül be­mutatjuk a magyar gyártmá­nyú motorvonatoknak, a MÁ- VAG mozdonyainak és erő- mitberendezéseinknek a mo­delleit is. Ezek a kiállítások azért, is jelentősek, mivel hü képet adnak hazánk fejlődé-. séről. Budapest - paraszlváros? A magyar főváros, az or­szág kulturális és ipari életé­nek központja, Nagy- Buda­pest megalakulása óta mező- gazdasági szempontból is egyre nagyobb jelentőségre emelkedik.' Nagykiterjedésü mezőgazdasági területek ke­rültek a főváros határain belül, úgy, hogy több mint 24.000 .holdon folyik itt gaz­dálkodás. E hatalmas terület felén termelőszövetkezetek dolgoznak, 4500 hold állami gazdaság, a többi terület egyénileg dolgozó parasztok birtokában van. Budapesten 11.000 dolgozó paraszt él, akik kisebb-nagyobb földterü­leteken javarészt konyhaker­tészettel foglalkoznak. Munkabérek — , nemzeti jövedelem — Magyarországi tudósítás — A munkások ég alkalmazottak 1953. évi átlagos létszáma az egész népgazdaságban 2,410.000 volt, 175,000-rel több, mint az 1952-es év átlagában. A munkások és alkalmazottak egyes kategóriái bérének fel­emelése és a dolgozók létszámá­nak emelkedése következtében a munkásoknak és alkalmazot­SZÉP •MAGYAR PIYEIV “Mit tehet róla a magyar nyelv is, hogy fiai őt sémi ékesíteni, sem nagyítani,. sem fölemelni nem akar-. • ják. Jegyezzük meg a nagy igazságot: minden ’ nemzet a maga anyanyel-1 vén lett tudóssá!” (Bessenyei) Versem kissé sematikus,........... nem pozitív, szintetikus........... glo bálisan szék torá lis, ám rendkívül aktuális. Törni zúzni érzek vágyat ha azt hallom :J‘anyaghányad” ‘‘kordinál “vertikáIis'’ dühbe hoz-e két szó máris. Intenzív, vagy mélyreható)? tudja azt a mindenható, ankét, bankét, rendezvény: lám a nyelvünk nem szegény. "Bulletin”, és szubjektive” Tepes ettől mir/flönk szive, Félt ősz, Pikosz, Fürfa Afort megérdemel szintén pár sort. Költeményem absztrakt téma, nem igazi: ál-probléma, bár a terve optimális, kivitele irreális. lm a konkrét analízis; operativ paralizis, mert nem tudom milyen . . nyelven Íródott meg fenti versem. Ez lenne a helyes stilus, e halálos, mérges virus mely ragályos rendkívül. aktiv, akut, sót idült? Költők irók — ez az elvünk — ékítsétek anyanyelvűnk, a magyar nyelv csupa báj, idegen szót ne használj. taknak kifizetett összes bérek összege 1953-ban 14.2 százalék­kal volt magasabb, mint 1952- ben. A párt és kormány határo­zatainak alapján végrehajtott árleszállítás, a csökkentett ér­tékben kibocsátott békekölcsön és az egészségügyi, szociális és kulturális célokra fordított je­lentős-összegek, valamint a me­zőgazdaság terméseredményei nagy mértékben hozzájárultak a munkások és alkalmazottak 'életszínvonalának emelkedésé­hez. A munkások és alkalmazot­tak reálbére a második félévben jóval magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az 1953. évi nemzeti jövede­lem — az előzetes számítások szerint — kb. 12 százalékkal magasabb, mint az 1952. évi. Az anya- és csecsemővédelemr.öl szóló minisztertanácsi határo­zat eredményeképpen javult az anyák és csecsemők egészség- ügyi ellátása. A születések szá­ma több mint 20,000-rel emel­kedett. a természetes szaporo­dás 40 év óta 1953-ban volt a legmagasabb. A bölcsődei férő­helyek száma 40 százalékkal ha­ladta meg az 1952. évit. ki Ilim ni min iiiiiiiiiniii*H4iaiiiiiiiiiiitiiiiiiioiiit ii 1119 A MAGVAR SZÓ A BÉKE, HALAD AS, j DEMOKRíCIA SZAVA! j előbb. 1953-ban 124,000 kát. hold erdőt telepítettek többet mint az előző évben.

Next

/
Thumbnails
Contents