Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-02-11 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ February 11, 1954 ----------; ■ ■ . ■ ^ Í^íélví'gl (evet írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. íme: Ac hotondjrs fecsetéi?* A szovjet javaslat a német kérdés rendezésére, békés demokratikus Németország biztosítására, amelyet Dulles, mint “bonlondos fecsegést” (foolish chatter) visszautasított A BERLINI TÁRGYALÁSOKRÓL E pillanatban csak nagyon kevesen tudják, mi lesz a j Berlinben folyó négyhatalmi tárgyalásoknak a konkrét eredmény <v Molotov, Bidault és Eden nincs e kevesek között. .. Hegy lesz-e egyáltalán valami kézzelfogható gyümölcse ezek-1 Bek az üléseknek, azt egyedül Dulles, a főnöke: Eisenhower, no meg néhány nagyon benfentes tanácsadó tudja, ők pedig | azcrt tudják, mert a dolog kimenetele teljesen rajtuk mu- j ]ik: ha ők őszintén akarják a kibontakozást, akkor a mindkér oldalt kielégítő formulát nem lesz nehéz megtalálni és 2 ),világbékét hosszú időre meg lehet szilárdítani; ha azon-: ban nem akarják, akkor "ez az összejövetel is, mint annyi! Igás ennekelőtte, kudarccal fog végződni. Dulles pedig már az ülések megkezdése előtt tudta, hogy ő és gazdái niit akar- Büx... Az eredmény tehát pontosan az lesz, amit ők eleve kiterveltek, nem pedig az, amit Molotov, Bidault és Edén Javasolnak — akármilyen praktikus és célhozvezető legyen iß az utóbbiak ajánlata... I- Molotov elmehet -— s bizonyára el is megy — az engedékenység legvégső határáig; Bidault és Eden a szivük mélyén talán meg is egyeznek vele és fájlalják, hogy tragikusan alárendelt szerepük, amit Washington osztott ki nekik, nem engedi meg nekik az önálló, független gondolkodást és cselekvést. Mindez azonban vajmi keveset nyom a latban. A mérleg serpenyőjét egyedül az billentheti a békés megegyezés oldalára, ha Dullesék hajlandók a józan ész szavára hallgatni. Ez azonban — amennyire én meg tudom Ítélni — nagyon kétségesnek látszik. Kétségesnek pedig azért, mert ahol a kiindulási pont helytelen és hamis, ott a helyes konklúzióra végtelenül csekély a kilátás. Dullesék kiindulási pontját pedig igy lehetne megfogalmazni: “A hidegháború megszüntetésének és egy békésebb légkör megteremtésének a Nyugat szempontjából csak akkor van értelme, ha az erre irányuló igyekezetünk a Szovjet és aj körülötte csoportosult népi demokráciák fokozatos meggyengítéséhez és végeredményben: a megsemmisítéséhez vezet. Nem lehet érdeke a Nyugatnak — a kapitalizmus védőbástyájának !—, hogy a feszültség enyhítésével és a nor-! malis nemzetközi viszonyok helyreállításával lehetővé tegye ! Oroszország és a többi szocialista országok számára, hogy azok — áttérve a kiegyensúlyozott békés termelőprogramm- ja, — gazdaságilag és politikailag olyannyira megerősödjenek belülről, olyannyira felemeljék népeik életszínvonalát, hogy a kapitalista világgal való összehasonlítás végered- j menyben a népi demokráciák javára dőlne el. Ez nem lehet' a Nyugat érdeke. Mi— a Nyugat képviselői — csak az esetben járulhatunk hozzá a békés viszonyok helyreállításához, ha sikerül kikötni a magunk számára olyan feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy egyrészt jelenlegi erőnket megtartsuk és fokozzuk, másrészt az ellenkező oldal erejét állandóan csökkentsük .úgyhogy az erőfölényünk feltűnően nyilvánvaló legyen. Ilymódon eljuthatunk ahhoz a ponthoz, ahol vagy fegyveres erővel, vagy pedig felkelések, zendülések és forradalmak szitásával a Keletet teljesen megbénítjuk és a kapitalista rendszert ott ismét bevezetjük. Mi tehát csak olyan feltételeket szabhatunk és fogadhatunk el, amelyek tárva-nyitva hagyják az ajtót az ilyen tervek megvalósításához. Ha ezt nem tudjuk elérni, pokolba az egész konferenciával — már akkor inkább megmaradunk a hidegháború állapotában !” Ennek az okoskodásnak — mint mondám — hamis a kiindulási pontja: a szocialista államok meggyöngitésére és eltávolítására irányuló törekvés . A kör négyszögüsitése -— a matematikusok évszázados problémája —- sokkal könnyebbén megoldható feladat, mint a szocialista gondolat kiirtása. A népi demokráciák megsemmisítésére csak két módszer képzelhető el: 1. háború, 2. sikeres propaganda. Az elsőre nézve hadd idézzem egy józangondolkodásu, republikánus, multimilliomos iparmágnásnak, Ernest T. Weir-nek a megállapítását: ‘‘Egy ideológia az értelem és lélek szüleménye és mint ilyent — akár helyes, akár helytelen — még soha a történelemből erőszakkal kiirtani nem sikerült. Ellenkezőleg: szilárd meggyőződésem, hogy bármelyik oldal nyerné is meg az elképezlhetetlen pusztítással járó (harmadik) világháborút, a következmény a kommunizmusnak gombamódra való továbbterjedése lenne, vagy valami más, még ennél is rosszabb. . .” Ha Dullesék biztosak Volnának abban, hogy “forró” háború révén ki lehet irtani a kommunizmust, ez a háború már régen megindult volna... A másik elképzelhető metódus az ellenpropaganda. Hát e tekintetben a Nyugat fényesen levizsgázott. Nincs még egy ország a földkerekségen, amely az amerikai propagandának és dollárpocsékolásnak az áldásait olyan mértékben élvezte volna, mint Olaszország, amely történetesen a világ legkato- likusabb országa is. Arról nem is beszélve, hogy annyi pap, püspök, érsek és kardinális — a népesség arányszámához (Folytatás * 16-ik oldalon) Alant közöljük bő szemel-, vényekben, a német kérdés rendezésére vonatkozó szov-! jet javaslatot, melyt Molotov február 1-én a berlini kül-i ügyminiszteri konferencia elé terjesztett: Németországnak békeszerződésre van szüksége. A jelenlegi berlini értekezlet eredményét aszerint fogják megítélni a népek, hogy milyen mértékben járul hozzá a né-j met kérdés békés megoldásá-1 hoz és az európai biztonság megszilárdításához. Csak ily határozatok jelentenek értéket Európa népei, köztük a német nép számára. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk az agresszív német militarizmus feltámadását és harmadik világháború kirob- bantás^t. A szovjet emberek ezt kívánják, mert nem tudják feledni azokat a mérhetetlen áldozatokat, amelyeket népük a múltban hozott és amelyeket a számadatok csak halványan tükrözhetnek. Sok áldozatot kellett hozni más európai népeknek is. A második világháború alatt országunk sokezer városa és községe romhalmazzá vált. Az anyagi kár, amelyet országunk a hitleri támadás! következtében s z e nvedett, meghaladja a 128 milliárd dollárt és az távolról sem teljes adat. Megfeledkezhetiink- e arról, hogy a Szovjetunió a hitleri háború folytán körülbelül hétmillió fiát és leányát vesztette el? Bár más népek is súlyos veszteségeket szenvedtek, közismert tény, hogy a háború alatt a Szovt jetunió hozta a legsúlyosabb áldozatokat. A Szovjetunió most azt kívánja, hogy a négy nagyhatalom intézkedő-* seit azok az elvek irányítsák, amelyekben korábban közö-, sen állapodtunk meg. és amelyek célja a béke biztosítása; és az uj német agresszió megakadályozása. A nyugati hatalmak képviselői most igyekeznek eltávolodni az évekkel ezelőtt közösen hozott határozatoktól, noha ezek például Franciaország számára nem kevésbbé fontosak, mint a Szovjetunió számára. I Itt Berlinben különösen j szemléletesen látjuk, hogy a háború milyen súlyos következményekkel sújtotta a német népet. Értekezletünk1 ■ elé)? kellemetlen helyzetbe ke- j rült, miután Berlinben a német nép bevonása nélkül tár- j gyalunk a német, kérdésről. A nyugati külügyminiszteri' rek nem voltak hajlandók! meghallgatni a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat- Németország képvi- i selőit. Ezt a hibát még helyre j lehet hozni. A jövőben meg kellene1 hallgatni Kelet,- és Nyugat- Németország képviselőit legalább a legfontosabb kérdés- sekben. A szovjet kormány véleménye szerint abbló kell kiindulnunk, hogy a német kérdés megoldása elsősorban a német nép ügye. A német né]) nem lehet csupán más álRulies külügyminiszter lamok Intézkedéseinek tár- í gya. Ilyen eljárás igazságta- j lan lenne a német néppel szemben. A négy nagyhatalom természetesen nem mentesül a német kérdés megoldása alól. A békeszerződés megkötése után Németország a népek családjának egyenrangú tagja lesz. Addig azonban államainknak az a kötelessége, hogy ne külön-külön, hanem együttesen segítsék elő a békeszerződés megkötését és a német nép egységes hazájának létrejöttét. A három nyugati hatalom ehelyett Nyugat- Németor-j szag jelenlegi hivatalos köreivel az úgynevezett európai védelmi közösség megteremtésén fáradozik. Ez a katonai j tömb a Szovjetunió ellen irányul. A német, békeszerződés! megkötését nem lehet tovább] halogatni. Semmi más ut nemj vezet Németország békés és j demokratikus üjráegyesité- j séhez. Az úgynevezett európai vé-j . delmi közösség legbuzgóbb | propagátorai az Amerikai | Egyesült Államok miniszterei j Ez számukra igen egyszerű, miután Amerikának nem kell | majd katonát adni ehhez a •tömbhöz. Dulles ur kijelentette itt, hogy a Szovjetunónak, nincs félnivalója az európai védelmi közösségtől. Azután azt mondotta, hogy az európai közösség < előmozdítja Európa gyógyulását és felvi- rágozás.it. Az európai védelmi közösséghez csupán hat állam tartozik, köztük olyan állam is, mint Luxemburg. Európában azonban nem hat, hanem 32 állam van. Hogyan lehetséges, hogy hat állam szövetkezése megy ógy it,hat ja Európának mind a 32 államát? Nem vállalt túl nagy feladatot magára ez a hat állam? A bonni és párizsi szerződések Nyugat- Németországot egy uj európai háború legnagyobb felvonulási területévé változtatják. Nyugat,- Németország emellett csak a i legnagyobb, de nem az egyetlen agressziós támaszpont. Amerikának világszerte legalább 82 katonai támaszpontja van. Az Egyesült, Államok sokszázmillió dollárt fordit a demokratikus államokban folyó belső felforgató aknamunka pénzelésére. Azt hiszem, a bonni és a párizsi szerződésre nem vár jobb sors, mint amilyenben a versailles-i szerződés részelsült. A béke érdekei a bonni és párizsi szerződések érvénytelenítését kívánják. A szovjet néptől nem kívánhatnak ro- j konszenvet e szerződések iránt, amelyek a szovjet nép és a többi európai nép ellen irányulnak. i Ebből a helyzetből van kiút. Ez az, hogy államaink lega- lább a béke és a biztonság ; kérdésében ne helyezkedjenek 1 szembe egymással Éppen ez- I ért kell együttes megegye- I zéssel megoldani a német kér- ! dést A német népnek nincs | szüksége a bonni és a párizsi | szerződésre, amely fokozza a I háborúk veszélyét A német j uépnek békeszerződésre van szüksége A Szovjet békeszerződés- tervezet hét pontját a Magyar Szó multheti, feb. 4-iki , számában már közöltük. Menekülés a “vasfüggöny” mögé Houston, Texas’oan, a vasútállomáson a rendőrök égy réve-1 teg tekintetű fiatal asszonyra I lettek figyelmessé, ki 2 kicsiny j gyermekkel kuporgott az álló- j más egyik padján. Mellette, ösz- szes földi vagyona egy ágyhuzatba csomagolva. Kiderült, hogy az illető Mrs. Rose Myktyn, szovjet polgár, aki New O.rleansba akart eljutni, hogy onnan hajón hazájába utazzon. Hogy ez sikeriilt-e neki, vagy nem, arról már nem szól i az ujságtudósitás. Rejtélyes körülmények között meggyilkolva találták newyorki nyomortanyáján Maxwell Bodenheim-ot az egykor hires és gazdag amerikai Írót és feleségét. A huszas évek ünnepelt költője és Írója leírhatatlan szennyben és nyomorban élt idült alkoholizmustól szenvedve és koldulással keresve meg keserves kenyerét. A pápa egészségi állapota javulóban van, jelenti a Vatikán. Subscripdon rate in New York, N. Y„ U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397 J2____ AMERIKA
