Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-01-07 / 1. szám

January 7, 1934 AMERIKAI MAGYAR SZÓ LAPUNKÉRT 12 EZER KILOMÉTER A SZOVJETUNIÓBAN John Kendra $1 Véletlenül kimaradt a szeptem­beri lapszámból:' Buja József, Fennt. Gárda — Wlach által -toeküldve — $10 Schreiber Mátyás, F. G. — Wlach által — $10 Jóbarát, Cleveland $10 Giba Makóné által naptár felüli. 2 dollár Bujos József $1 Makóék $1 Lengyel Ilona $4 Joseph Stulla $2 Joe Visinger, Turin $2 John Dracsko $2 Louis Szabó, N. B. $1 Ábrahám Ferenc, naptár felüli. 1 dollár Julius Yuracsek, naptár felüli. 2 dollár Long islandi jóbarát $10 Steve Jakab, Toronto $2 A. Vajkocky, Toronto $4 A. Berta, Toronto $2 Imre Tőzsér, Toronto $2 Joseph Adams $2 Frank Vargo $2 Özv. Tóth Andrásné, naptár fe­lüli. $1 Scheiber Elsie, naptár felüli. $1 John Hirsch, naptár felüli. $4 Berma József, naptár felüli. $1 Vörös Béla és neje, naptár fe- lülfizetés $1 Perris-Elsinore 1954-es kvótájá­ra 37 dollár Mary Evans, naptár felüli. $1 Peter Kutonits $2 Bridgeport, Fairfield, Fenntartó Gárda havi adom. $17 G. Farkas, Fairfield $2 Frank Bczerics, naptár felüli. $1 Frank Krovanet $4 Mrs. Csutorás $2 Jánossy Péter, N. Y. C. $2 Steve Hoyerék bucsupartyjából Chicagóból $51 J. Merk $4 Joseph Balogh $2 . John Facskó, naptár felüli. $1 B. Skapinetz $7 Andy Eged. Fletcher, Ont. $2 Mrs. E. Csernovitz, naptár felül- fizetés $1 Max Schönbrun, Brooklyn $4 Novitcky, naptár felüli. $4 Boldog újévet kivan egy fenn­tartó gárdista $2 J. Roskovits, naptár felüli. $2 József Tamasik, naptár felüli. 1 dollár Steve Bodnár, Lethbridge, Alta. 2 dollár A. L , Chicago, naptár felüli. $1 Kosa Pál, Perris $2 Paul Wravko, naptár felüli. $1 John Kovács, Michigan, naptár felüli. $2 Sülé Károly, naptár felüli. $1 Kálvin József $2 Elizabeth Cine $4 Paul Kiss, Flint, ,két havi fennt. gárda $10 Mary Simán ezúton üdvözli a Magyar Szót $3 Egy yonkersi jóbarát $4 Bódog András karácsonyi ado­mánya $20 Ezúton kivan boldog újévet John Gazsi, N. Y. C^$5 Steve Orgován, N. Y. C. $2 A. Z. L. naptár felülfizetés $1 John Nagy, Fort Pierce, Fia. — F. G. $2 Fenyőék $1 K. Mukri, Michigan $1 M. Rinyu $2 Jack Gree $2 John Németh, naptár felüli. $1 Koszorumegváltás özv. Szabó Ferencné elhunyta alkalmából Trenton, N. J. $5 John Merk $4 Domonkos Pál $2 Louis Odor, naptár felüli. $2 John Gauland. naptár felüli. $4 Mrs. Mary Cövek, Calif. $2 Jackson heightsi jóbarát $25 Frisch Pál, napt. felüli. $1 Joseph Horváth, $4 Bucskó József, lap fennt. $12 B. Engel, naptár felüli. $1 j L. Tóth $2 I Folkman Antal, koszorumegvál­tás Remeczky János emlékére 3 dollár Folkman Antal, naptár felüli. $1 Szesztai Gerzson, naptár felüli. | 4 dollár Csikiné, naptár felüli. $1 Joe Biró (Hegedűs Mary által) 3 dollár Stephen Likker $1 John Veger $2 Andrew Horváth, naptár felüli.! 2 dollár Charles Erdei, naptár felüli. $2 Frank Mester S4 L. Goldfarb, naptár felülf. $1 í : Göcsei doktor motorbiciklijére: i Kozma, Canada, Göcsei dr. $1 Göcsei orvos motorbiciklijére: , Szabó Károly, Easton $5 ! O. H„ St. Petersburg, Fia. $1 i Bridgeporti jóbarát $2 í Schubert, Elsinore, $5 'tin ii tiiimiiiiM in ii mi iMitMuiiituimuui mi tut nini itm< Youngstown, O. környékén több száz acél. gyári munkást, akiket Ka­rácsony előtt hosszabb-rövi- debb időre elküldték a mun­kából, most viszahivtak dol­gozni. m&W&k Nem-polgárok cimbejelentési kötelessége A fennálló törvények értelmében, minden külföldi ál­lampolgár, aki január 1-én az országban tartózkodik, januári hó folyamán köteles lakcímét a Bevándorlási Hivatallal Írásban közölni. A Bevándorlási és Honosító Hivatal erre j vonatkozó figyelmeztetése most jelent meg és igy hangzik: “Aki nem amerikai állampolgár és 1954 január 1-én az országban tartózkodik, “Address Report Form 1-53“ cirmi űrlapot köteles benyújtani. Tizennégy éven aluli gyermekek helyett szüleik vagy gyámjaik töltik ki az űrlapot. 1954 j január 1 és 31. között tehát menjünk el a postahivatalba, vagy a Bevándolási Hivatal legközelebbi fiókjához és kér- j jünk ilyen űrlapot. Olvassuk el figyelmesen az utasításokat és azután feleljünk Írásban a feltett kérdésekre. Szemé­lyesen adjuk át a kitöltött űrlapot a postahivatali tisztvi­selők egvikének vagy a Bevándorlási Hivatalnak. NE KÜLDJÜK EL POSTÁN!” A jelentkezés megtörténtét igazoló szelvényt a nem­polgárok kötelesek ÁLLANDÓAN meguknál tartani bizonyí­tékként, hogy jelentkeztek és ujjlenyomatozták őket. “Az a külföldi polgár, aki szándékosan és menthető ok nélkül hanyagolja el ezt az Írásbeli jelentkezési kötelessé­gét, őrizetbe vehető és deportálható, azonkívül deportálása előtt börtönblintetéssel és pénzbírsággal is sújtható.” Az a külföldi polgár, aki 1954 január 1-én ideiglenesen van távol az Egyesült Államoktól, ide való. megérkezésétől számított 11) napon belül kötelest u bejelentést elintézni. Leopoldo Bravo, Argentina nagykövete október 18-án Moszkvából elindult, hogy be­utazza a Szovjetuniót. Tizen­nyolc napon át járt az ország különböző vidékein és novem­ber elején tért vissza Moszk­vába. A nagykövet fogadta a “News” cimü folyóirat tudó­sitóját és elmondta, milyen benyomásokat szerzett a Szovjetunióban tett utazása során. Alábbiakban közöljük a tudósitó kérdéseit és a nagykövet feleleteit. Kérdés: ön utazást tett a Szovjetunióban, milyen váro­sokban járt? Válasz: Október 18-án hosz- szabb útra indultam. Úgy terveztem, hogy meglátoga­tom a Szovjetunió különböző városait és kerületeit. Uta­mat, részben repülőgépen, részben gépkocsin és hajón tettem meg. A szovjetország óriási területeit utaztam be. Utazásom során az első nagyváros Sztálingrád volt. Onnan Bakuba indultam, majd miután részletesen megsimerkedtem Szovjet- Azerbajdzsán élet.ével, felke­restem Taskentet, Üzbekisz- tán fővárosát. Taskent,bői Tsi- liszibe, Grúzia fővárosába ve­zetett az utam, majd Szuhu- miba, a Fekete-tenger part­jára. Szuhumiból a “Grúzia” motoroshajón végigutaztam a kaukázusi tengerpartot, közben megálltam különböző városokban és és helységek­ben. A gépkocsin való utazás lehetővé tette számomra, hogy ott álljak meg, ahol ked­vem támad. Szocsiból Tuap- szeba utaztam, majd onnan Novorosszijszkba. Ott hajóra ültem és felkerestem Jaltát, az egyik legnagyobb krimi fürdőhelyet. Jalta után kö­vetkezett Jevpatorija, ahon­nan hajóval Ogyesszába men­tem. Onnan repülővel Kievbe utaztam és november elején tértem vissza Moszkvába. Meg kell mondanom, hogy rendkívül kellemes és érde­kes utazás volt, amely lehe­tővé tette számomra, hogy részletesen megismerkedjem a szovjet állam életével. Kérdés: Mi tette önre a egmélyebb benyomást azok­ban a városokban és vidéke­ken, ahol járt? Válasz: Erre a kérdésre nem olyan könnyű válaszol­ni, hiszen igen sok érdekeset láttam. Igen mély benyomást tett rám Sztálingrád, ahol részletesen megismertem, ho­gyan folynak a helyreállítási munkák. A város építőművé­szei mindent megmutattak nekem, amire kiváncsi vol­tam. Közismert, tény, hogy a német hadsereg a földig robolta le Sztálingrádot. Most láttam, amint a Volga part­ján 60 kilométer hosszúság­ban uj város épült, számta­lan nagyszerű lakóházzal, hi­vatallal, sportcsarnokkal, kul­túrpalotával és klubbal. Meg­látogattam a sztálingrádi színházat is, amely nagyon tetszett. Sztálingrádi tartózkodásom idején egy napot szakítot­tam arra, hogy megtekint­sem a Volga—Don-csatornát. A . menetrendszerinti ** kirim dulógőzóesei -mentem az l-«s számú zsilipig, majd a 3-asig. Véleményem szerint a Vol­ga—Don-csatorna a világ egyik legnagyobb mestersé­ges viziutja. A Volga—Don- csatorna nemcsak azért je­lentős, mert öt tengert köt össze, hanem nagy szerepet játszik az aszályos sztálin­grádi sztyeppék hatalmas ki­terjedésű földjeinek megön- tözésében is. A csatornán tett utazás után újból visszatértem Sztá­lingrádba és még egyszer megtekintettem a várost, a- melyet olyan rövid idő alatt helyreállítottak és újjáalakí­tottak. Sztálingrádból Bakuba ve­zetett utam, majd az olaj tor­nyok vidékére, amelyet igen érdekesnek találtam. Megma­gyarázták nekem, hogy a ba­kid olajtelepeken teljesen gé­pesítették a munkát. Azt kérdezi, mi tűnt első­sorban szemembe? Az óriási mérvű lakásépítkezés. Baku nagyon szép. A házak helyi építőanyagból, nemzeti stí­lusban épültek. — Bakuban meglátogattam a Nizami Mú­zeumot. — Azerbajdzsánban, miként az ország többi vidé­kén is, ahol jártam, magára vonta a figyelmemet az, hogy a nemzetiségi köztársaságok­ban az iskolai oktatás két nyelven folyik; az ottani nép nyelvén és oroszul. Nagyon megkapott az is, ahogy a ré­mi nemzeti emlékművek és a helyi nemzeti hagyományok védelméről, a nemzeti kultúra fejlődéséről gondoskodnak. Nagy gyönyörűséget okozott nekem a bakui szinház “Othello“ előadása, amelyben kiváló művészek szerepeltek. Előre megállapított útiter­vem Baukuból Üzbekisztán fővárosába vitt. Nagy érdek­lődéssel látogattam meg ezt a várost, hiszen először jár­tam Közép-Ázsiában, itt is, mint mindenütt, lenyűgöz a lakóházak és kultúrintézmé­nyek nagyarányú épitése. Taskentben nagyon tetszet­tek az épületek nemzeti mo- tivumu díszítései. Megma­gyarázták, hogy az építészek a huszas években túlságosan vonzódtak a “kubizmushoz” és skatulyaházakat építettek. Ma már ez nincs. A várost szép és nagy épületek díszí­tik. Az üzbégek büszkék fővá­rosukra és véleményük sze­rint Taskent a világ egyik legszebben fásit,ott városa. Felkerestem a híres keleti bazárokat és üzleteket, ame­lyek telve voltak különböző árucikkekkel, gyümölccsel. Meg kell állapitanom, hogy a nép életszínvonala igen ma­gas. , Taskentben jártam az üz- bég nemzeti operában. Ahogy elmondták nekem, ennek a színháznak az építésében és építészeti díszítésében a leg­jobb szamarkandi, buharai szakemberek és hires üzbég művészek vettek részt. Véle­ményem szerint a taskenti opera a legszebb azok közül, amelyeket a Szovjetuióban láttam. Üzbekisztánban és Azer­bajdzsánban is azt láttam, hogy milyen gonddal ápolják a nemzeti kultúra emlékmű- : veit. Jártam az üzbég Nera- ; zeti Múzeumban és megis­merkedtem annak számtalan kiállított tárgyával, különbö­ző emberekkel beszélgettem. Taskentből Grúziába uta­zott az afrgentin nagykövet, ahol megtekintette Tbilisit és ; Gorit, Grúziából a Fekete tenger partvidékét látogatta meg, Szocsi, Szuhum üdülő- j helyeket, majd Jaltát, Ogyesz- | szát, ahonnan Kievbe repült. Jelentését a következőkkel | zárja a nagykövet, i Néhánynapi kievi tartóz- I kodás után visszatértem ! Moszkvába. Szeretném még j egyszer hangsúlyozni, hogy j akárhol jártam, szembetűnő volt a nemzeti kultúra virág- I zása, a magas életszínvonal, a nagyszabású békés alkotó­munka. Hosszú és nagyon ér­dekes ut volt ez, amely lehe­tővé tette számomra, hogy megismerjem a szovjetorszá- got és embereinek életét. Bemutatják az 1954-iki gyermekbénulást gyűjtési kampány plakátját. Képünkön a 4 éves kis beteglány Carol Ann Grano látható, akiről a plakátot mintázták. Mellette Jean Martin . . TV énekesnő. .

Next

/
Thumbnails
Contents