Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-06-17 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ-June 17, 1954 CALIFORNIA PILLANATFELVÉTEL Los Angeles nemcsak Amerika legrohamosabban fejlődő városa, hanem annak magyar kolóniája is meglepő szaporo­dást mutat az utolsó 10—15 évben. Valószínű, hogy honfitár­sainkat ugyanolyan okok késztetik az idejövetelre, mint más nemzetiségeket és ittszületetteket, akik ezrével és tízezrével hagyják ott a keleti városokat és telepszenek le Los Ange­lesben és annak környékén. Az idősebbek megunták a keleti államok hideg telét és forró, párás nyarát és Californiába költöznek, ahol az időjárás szélsőségei nem kínozzák a lakosságot. Mások nyu­galomba vonultak, vagy gondolnak a nyugalomba vonulás közeli dátumára. Úgy vélik, hogy életük e szakaszát kelle­mesebb lesz az “örök tavasz” államában eltölteni. A fiatalabbak, — akik közül sokan a második világhá­ború folyamán látták először Californiát, — az állam gyors fejlődésében látják a saját jobb jövőjük ígéretét és gondol­nak arra is, hogy gyermekeiket inkább itt nevelik fel, mint a zord időjárású keleti és északi államokban. Jó hirem van a keleti nagyvárosokban lakó magyarság számára! Akik eddig nem tudták magukat a nyugatra költö­zés fontos lépésére rászánni, azok számára újabb és nyomós indokot szolgáltatok. Vegyék tudomásul ezek a habozó honfitársak, hogy a világ legkiválóbb magyar művészei Los Angelesben teleped­tek le és sehol a világon nincs alkalom annyi elsőrangú te­hetség művészetében gyönyörködni, mint ebben a város­ban. „ Örömmel és büszkeséggel jelenthetem, hogy nincsen olyan szombat és vasárnap, amikor legalább egy, de rendsze­rint inkább két vagy három előadás ne látná vendégül a helybeli magyarságot. És milyen előadás!! A potom egy dol­lártól 3.60-ig terjedő helyárak ellenében olyan művészi szá­mok és házisütemények kerülnek a közönség elé, amelyek minden eddigit felülmúlnak. És ami a jövő évek előadásait dleti: ahogyan kiváló művészeink haladnak a korral, az elő­adások és házisütemények évről-évre jobbak, müvésziebbek, ragyogóbbak, szellemesebbek lesznek. A beszámolók évről- évre azzal végződnek, hogy “ilyen még nem volt soha”. — Nincs tehát az a város a világon, ahol művészetben ennyi pompásat, ennyi jót és kiválót tudna a magyarság találni, mint szerencsés Los Angelesben... Bocsánatot kérek az olvasótól, ha most arra kérem, hogy hagyja abba a csomagolást és ne szaladjon a i időtér­re útban Los Angeles felé, mert amit fentebb “jó hir” álru­hájában leírtam, — ártatlan tréfa akart lenni. Igaz, hogy a magyar előadások előzetes jelentései és utólagos beszámolói hétről-hétre “ilyen még nem volt” kiáltással végződnek, a [valóság azonban az, hogy ezek az előadások, a legjobb eset­ben csak közepes sikerű törekvések arra, hogy a megjelen­teket szórakoztassák. Az igazság az, hogy New Yorktól Los Angelesig min­den nagyobb magyarlakta városban van néhány, vagy tucat honfitársunk, akik a múltban színpadon értek el kisebb-na- gyobb sikereket. Helyzetüket talán joggal hasonlíthatjuk az amerikai magyar újságok helyzetéhez: a magyarság, amely a múltban egyszerre négy magyar napilapot és több, mint ötven hetilapot tartott életben és amely többé kevésbbé jo­gosult reményt nyújtott arra, hogy állandó magyar szín­társulatot tegyen életképessé? — ez a magyarság fogyóban van! A magyar lapok gyászrovata hétről-hétre hosszabb ílesz, az öregek — régi szokás szerint, — elhalnak és a fia­tal nemzedéket már nem érdekli a magyar betii és a magyar '“művészet.” Az igazság az, hogy a kereslet és kínálat kegyetlen sza­bályai alapján, a magyar színészek, énekesek, táncosok, elő­adó művészek képtelenek állandó munkához jutni és igy más, a színpadtól eltérő foglalkozás ' után kell nézniök.' Emellett évente egyszer vagy kétszer, valami címen mégis csak megjelennek a színpadon, — nem azért, hogy valami olyat nyújtsanak a közönségnek, “amilyen még nem volt”,, hanem azért, hogy anyagilag egy kissé jobb helyzetbe ke­rüljenek. Ez néha sikerül, néha nem. Ezért ismételjük: ha keleti honfitársainknak komoly szándékuk van Los Angelesbe költözni, jöjjenek és magya­ros vendégszeretet várja őket. De senki ne jöjjön azért, mert itt még soha nem látott művészetet, egyre ragyogóbb előadásokat fog hétről-hétre látni. Az itteni előadások nem „jobbak és nem rosszabbak, csak gyakoribbak, mint a new- yorki, chicagói, clevelandi vagy detroiti előadások. A los angelesi magyar előadások, csakúgy mint a keleti­ek, kétfélék. Az egyik fajtát a munkásszervezetek rendezik a munkássajtó, a munkásintézmények támogatására. A töb­biek egyéni akciók, amelyek segítségével az előadók időkö- izönkint alkalmat adnak a jóindulatú közönségnek, hogy a magyar nóta és magyar zene hallgatása, a magyar tánc szemlélése és a házisütemények fogyasztása révén anyagilag segítsék a magyar talajtól idegenbe szakadt művészeket, akik saját szakmájukban ma már állandóan elhelyezkedni képtelenek. (ehn) A TŐKÉS SAJTÓ jövedelmének 90 százalékát a munkásságot ki­zsákmányoló nagy üzletektől kapja. A mi sajtónk jövedelmé­nek 100 Százalékát olvasóitól várja és kapja. Ha azt akarjuk, i hogy lapunk tovább fennálljon, adakozzunk javára! Uj élet a Szüzfóldeken Hosszu szerelvények szá­zai futnak ma Moszkvából, Leningrádból, Kievből a szi­bériai ál táji és kazahsztáni sztyeppék felé. Oldalukon a felírás: “A szűz- és parlag­földek felé”. Száll az ének-, harmonikaszó a feldíszített vagonok ablakaiból — a szovjet fiatalok legbátrabb- jai, a Komszomol sok csatát megvívott ifjai és leányai indultak újabb “bevetésre” meghódítani a messzi Szi­béria, Kazahsztán, Altaj sokmillió hektárnyi meg- müveletlen földjeit. S egyre újabb vonatok indulnak Rosztov, Harkov, Sztálin­grád, Cseljabinszk pályaud­varairól, mezőgazdasági gé­pekkel, felszereléssel, sőt, előregyártott házakkal is megrakva, ugyanezzel a fel­írással: “A szűz- és parlag­földek felé.” Nem is olyan régen a vo­natok “Volga—Don” felírás­sal robogtak. Ma a keletre menő szerelvényeket kiséri az egész ország szeretete és figyelme. Az SZKP központi bizott­ságának március 2-i határo­zata a szüzföldek megműve­léséről valósággal lázba hoz­ta a Szovjet embereket. 1954- 55-ben 13 millió hektárral növelni a gabonafélék vetés- területét — nagyszerű fela­dat. Különösen ma, hiszen a gabona fogyás ztás egyre emelkedik a gabonaterme­lés jelenlegi színvonala pe­dig nem fedezi a népgazda­ság minden szükségletét. Sőt: 1940-53-ig a Szovjet­unió összvetésteríilete 6.8 millió hektárral növekedett, de' a gabonafélék vetésterü­lete 3.8 millió hektáral csök­kent. A 13 millió hektár uj terület pedig annyit jelent, hogy ha például az egészet tavaszibuzával vetnék be, 15 mázsás hektáronkénti át­lagtermés mellett 1955-ben a Szovjetunió minden ltfkosa egy mázsával több kenyér- gabonához jutna. Ez a 13 millió hektár több, mint Ausztrália, Franciaország és Spanyolország buzavetésé- nek összterülete. 120.000 uj traktor óriási gazdagság rejlik ezekben a még feltöretlen földekben. Természetes ter­mékenységük gazdagabb mint a régóta felszántott földeké és kiválóan alkalma­sak kenyérgabona termesz­tésére. De ezt a nagy gazda­ságot kiaknázni csak úgy lehet, hogy a szovjet tech­nika, az agronómiái tudo­mány, a gyakorlat legjobb eredményei mind segitségül sietnek. S ez a segítség nem várat magára, megindult már a határozat megjelené­sének napján. A, szovjet ipar 1954-ben 120,000 traktort (15 lóerősre átszámítva), 10.000 kombájnt, sok vetőgé­pet, traktorekét, kultivátort küld az uj földekre. Az ipar hatalmas segítsége lehetővé teszi, hogy Szibéria, Ka­zahsztán, az Altaj földjein a gabonatermelés egész fo­lyamatát gépesítsék. De a gépeken kívül az uj földek szovhozai, kolhozai és gépállomásai sok egyéb j segítséget is kapnak. A le-1 ningrádi . növénytermesztési i kutatóintézetben például azt! vizsgálják, hogy a szüzföl­dek milyen- növények ter­mesztésére a legalkalmasab­bak, s már eddig különböző fajtákból ötezer gabonamin­tát küldtek Kazahsztán, Szi­béria, a Volgamellék és Észak-Kaukázus kerületeibe. A krasznodári mezőgazda- sági intézet idén végző hall­gatói egységesen kérték, az uj földekre küldjék őket dol­gozni. Veliki je-Lukiból már hetek óta küldik az előre­gyártott házakat. Akmo linszk, Omszk, -Karaganda vidékeire. Ezek az egy- és kétlakásos (3 és 6 szobás) gőzfütéses házak az uj gép­állomások ( dolgozóinak ott­honai lesznek. Kusztanajba gépészek, traktoristák ér­keznek s a helyi ipar mél­tóan akarja őket fogadni: a ruhagyárakban már meg­ke z d t é k a munkaruhák gyártását a szüzföldek mű­velői számára. Több mint ötszázezren mennek a 13 millió hektár megművelésére. A Komszb- mol-had friss, bátor vidám­sága ma már betölti az uj földek levegőjét. , Alighogy megérkeztek ,máris érezhető volt jelenlétük. Messziről megismerni őket '■— az “uj lakókat” — egyrészt vado- nat uj ruhájukról, csizmá­jukról, másrészt még na­gyon is moszkvai vagy “ha­zai” viselkedésükről. Tud­ják mire vállalkoztak, s nem félnek semilyen nehézség­től. Sőt, néhányan a roman- tikusabbak közül még őszin­tén bánkódtak is, hogy a várt sztyeppéi sátor helyett fütött házakban szállásolták el őket. Szívesen mennek olyan területekre dolgozni, melyeket a tavaszi áradás hosszu hetekre elszakít a falutól, a külvilágtól. Tud­ják azt is, hogy itt sokezer hektárban, sokszázkilomé- ternyi távolságban számol­nak az emberek. A kraszi- yenszkajai gépállomás ifjú traktorosai idén tavasszal például 30,000 hektár szűz- földet fognak feltörni. Á Kokcsetav terület kraszno- poljanszki gépállomás egye3 ifjú brigádjai a gépállo­más központjától 250-300 ki­lométer távolságra dolgoz­nak majd. De ennek a gép­állomásnak a dolgozói tud­ják azt is, milyen nagyszerű ügyért hagyták el régi ott­honukat. Területük 1955-ben már háromszorannyi gabo­nát ad az • országnak, mint eddig, s gabonavetésterüle­tét kétszeresére növeli. A te­rületnek csaknem mind a 266 kolhoza milliomos kol­hoz lesz. Megindultak a traktorok az uj földeken, megkezdőd­tek a tavaszi munkák. Idén sokezer hektár most először megművelt földön fognak aratni, jövőre sokmillió hek­táron! S a hatalmas munka eredménye sokmillió púd búza, kenyér lesz. Dear Mr. President: Keep our boys out of Indo- China. The fighting must be stopped before it becomes an H-Bomb war. There must be a world-wide ban on the H-Bomb. Keep peace talks going. NAME ADDJtESS Levelezőlapokon országos békekampány folyik az amerikai békeszervezet égisze alatt. Egymil­lió levelezőlapot akarnak Eisenhower elnöknek és a kongresszus tagjainak küldeni, hogy ne küldjék fiainkat harcolni Indokillába és hogy akadályozzák meg a hidrogénbombás háborút. Levelezőlapokat az American Peace Crusadenél lehet rendelni, 35 W. 36th St. Megrendelések, továbbá a postaköltség és 10 cent előre fizetendők. Darabja 1 cent. Ezren fölül fél cent. 16

Next

/
Thumbnails
Contents