Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-06-17 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 17, 1954 X li KÜLPOLITIKAI SZEMLEI A genfi kelet-nyugati kereskedelmi értekezlet A "Szabad Világ” tükre w Ázsiában A külügyminiszteri érte­kezlet első szakaszával szinte egyidőben és ugyancsak a volt Népszövetség genfi pa­lotájában a UN európai gaz­dasági bizottságának rende­zésében ülésezett a kelet- és nyugateurópai államok keres­kedelmi szakértőinek második konferenciája (április 20 — május 3). Az értekezleten Spanyolország és Írország ki­vételével valamennyi európai ország, beleértve Kelet- és Nyugat-Németországot is, va­lamint az Egyesült Államok 153 kereskedelmi szakértője vett részt. Magyarország kül­döttségét Salusinszky István, a bel- és külkereskedelmi mi­nisztérium főosztályvezetője vezette. A zárt ajtók mögött lefolyt igen beható megbeszélések technikai jellegűek voltak és azoknak a keretében mozog­tak, amelyeket az európai gazdasági bizottság legutóbbi márciusi ülésén hozott, azaz megvizsgálták a keleteurópai és nyugateurópai államok kö­zötti kereskedelem kiszélesí­tésének gyakorlati módozata­it. .. A megbeszélések három fá­zisban bonyolódtak le. Az el­sőben áttekintették a kelet­nyugati kereskedelemnek a szakértők múlt év áprilisi el­ső konferenciája óta bekö­vetkezett kedvező fejlődését, majd kölcsönösen ismertet­ték azoknak az árucikkeknek fajtáit és mennyiségét, ame­lyeket 1954—55-ben — a már megkötött vagy tárgyalás alatt álló egyezményeken fe­lül — a kölcsönös árucsere rendelkezésére tudnának bo­csátani. Megállapították hogy a listákon szereplő árucikkek száma az eddigiekhez képest megnövekedett. Végül meg­vizsgálták a kelet-nyugati kereskedelem “strukturális promlémáit”, ami alatt a haté konyább és szélesebbkörü ke­reskedelmi és fizetési rend­szer kiépítésének kérdései ér­tendők. Ezeknek a megbeszé­léseknek eredményei alapján az értekezlet második fázisá­ban a szakértők kétoldalú tár­gyalásokon tisztázták a kon­krét üzletkötési lehetősége­ket, a kereslet és kínálat vo­lumenét és összetételét. Ösz- szesen 133 ilyen kétoldalú ta­lálkozóra került sor. A har­madik fázisban azután a szak­értők újból együttesen ta­nácskoztak, hogy megállapod­janak a kereskedelmi forga­lom lebonyolítását megköny- nyitő gyakorlati rendszabá­lyokban. A konferencia tehát alapos munkát végzett. Mind a genfi szakértői kon­ferencia, mind az európai gazdasági bizottság márciusi ülésszakának lefolyása még egy figyelemreméltó szem­pontra világit rá, nevezetesen arra, hogy azok a nemzetkö­zi szervezetek, amelyekben az Egyesült Államok nem gya­korol döntő befolyást, poziti­ven mozdították elő a kelet­nyugati kereskedelmet, mig a UN Gazdasági és Szociális Tanácsa, ahol az Eg-yesült Ál­lamok szava döntő, legutóbb elutasította több tanácskozási joggal rendelkező keleteuró­pai állam, köztük Magyaror­szág rendes tagként való fel­vételét az európai gazdasági bizottságba. “Nyugat-Euró- pa államai — írja a Neue Zürcher Zeitung április 23-i száma'— erősen hajlanak ar­ra, hogy intenzív kereskedel­mi kapcsolatokat teremtsenek a keleti államokkal. A kiter­jedt v i 1 á g k ereskedelmet ugyan is talán a legdöntőbb eszköznek tartják ahhoz, hogy minden nép részére biz­tosítsák a foglalkozottság le­hető legmagasabb fokát és emeljék az életszínvonalat.” Sajnálatos, hogy a démon­ra t i k u s hagyományokban naggyá nőt hazánk jelenlegi vezetői “szövetségesek” kere­sésében nem nagyon váloga­tósak. Pontosan azokat sze­melik ki, akiknek gazdasági, politikai és erkölcsi felfogá- gásuk saját népük leigázásán alapszik. Ázsia népe is sza­badságra, demokráciára vá­gyik. Realisztikus lehet-e az a politika, mely a láncukat el­szakítani készülő népeknek, újabb gúzsbakötést helyez ki­látásba? Lássuk hát kik ezek a szövetségesek: Bao Dáj Vietnámja A második világháború alatt Bao Dáj a franciák báb­királya a japánokkal műkö­dött együtt. Békeidőben a legszívesebben a Riviérán játszik. Óriási jövedelemre tesz szert a hazárdjátékokból. Népe gyűlölete fokozódott el­lene, mióta Lau Hun Sang-ot nevezte ki rendőrfőnökké. Ez az ur, a Binh Xuyen gengsz­terszervezet egyik fővezetője. E szervezet teljesen uralma alatt tartja az ország hazárd­játékait. Saigon városának például, a hazárdjáték egyik legfőbb jövedelmi forrása. A NY Herald Tribune május 5- iki számában beismerte, hogy a Vietnamban besorozottak olyan ellentállást mutattak, hogy abba kellett hagyni a sorozást. Azok közül pedig, akiket mégis besoroztak, há­rom hónapon belül 10,000 ment át Ho Csi Minh tábo­rába. Laos fele már a felsza­badító seregek uralma alatt van. Kambodzsának egy ötö­dé már lázong, a NY Times szerint. Szabad választás ese­tén Vietnam nagytöbbsége a francia uralom és bábkirálya ellen szavazna. A Fülöp-szigetek Magsasay elnök ugyan jó- barátja USA-nak. A Fülöp- szigetek népének azonban nem tetszik, hogy a 23 hábo­rús támas?pontot USA telje­sen birtokába vette. Pró­bálja is ezt letagadni honfi­társai előtt Carlos Garcia külügyminiszter. Semmiféle kommunistaellenes hadjárat­ban nem akarnak résztvenni többé Ázsia déli része ellen, mert Koreai segítségük 17 millió dollárt emésztett fel évente. Ennyibe kerül nekik csapataik eltartása Koreában és örömmel vissza is vonnák már azokat. Genfben Bedell Smith külügyi államtitkár nem engedte a Fülöp-szigetek delegátusát szóhoz jutni, mert nem támogatta száz­százalékosan Syngham Rheet. Négy portorikói tanácskozik védőügyvédjével (balfelöl), mi­előtt bemennének a szövetségi törvényszék tárgyalótermébe Washingtonban. Az a vád ellenük, hogy öt képviselőre rálőttek a karzatról a képviselőház március elsejei ülésén. A vádlottak: Mrs. Lolita Lebron és Irving Flores Rodriguez és (az álló ala­kok Figueroa Cordero és Rafael C. Miranda. Mind a négy tagadja a szándékos emberölési vádat, amelyért összesen 75 évet kaphatnak ^7PR7FTT MAR EGY I J OLVASÓT A MAGYAR SZONAKT I I A MAGYAR SZÓ MINDEN SZAMA A FELVILÁ­GOSÍTÁS KINCSESTÁRA. — ADJ/ SZOMSZÉDJA KEZESE) Thailand Pbul Songram diktátor jó tanítványa William Donovan- nak, aki az OSS főnöke volt. USA magasrangu katona­tisztjei látogatását tettek Thailandon Koreából, meg Japánból, annak ellenére, hogy Pibul örömmel üdvözöl­te a japán megszállókat is 1941-ben; 1942-ben hadat üzent Angliának és Ameriká­nak. Tábornoki rangra is emelkedett a japán hadsereg­ben. Thailand első kormánya a háború után háborús bű­nösnek nyilvánította. Pibul erőszakkal kaparintotta ma­gához az uralmat. Thailand népei nyögnek zsarnoksága alatt, mely keresztiil-kasul korrupt. Formóza és Délkorea Csang Kai Sek uralma For- mózán elég hírhedt. Volt alel- nöke, Li Tsung-jen tábornok és Formóza volt kormányzó­ja dr. K. C. Wu, annyira meg- sokalták, hogy a USA-ba me­nekültek és védelmet kértek Csang ellen. Azzal vádolják Csángót, hogy megvesztege­ti milliókkal az amerikai tisztviselőket. Ellopja a kor­mány pénzét és USA-ban meg Angliában helyezi el bankoknál meg magán egyé­neknél arra az időre, ha me­nekülnie kell majd Formózá­rol. Green-sziget telve van poltikai fogloykkal. A tit­kos rendőrség főnökévé saját fiát nevezte ki. Ugyancsak a fia áll az ifjúsági söpörtök, a hadsereg és annak politikai osztálya élén. Délkorea legutóbbi válasz­tása olyan volt, hogy az erő­szak ellen még az Egyesült Nemzetek kiküldöttjei is kénytelenek voltak tiltakoz­ni, a NY Times szerint. A választási terror ellenére na­gyon kevés többséggel válasz­tották meg Sygman Rheet. Pedig Rhee két harmados többséget akart mindenáron, hogy keresztiilvihesse a par­lamentben azt, hogy harmad­szor is elnökölhessen. Célja, hogy az állam kezében ievő iparvállalatokat magán kezek­be juttassa át. A Herald Exp­ress szerint nagyon terhes részére a japánoktól elvett iparvállalatok állami kezelése és erősen dolgozik, hogy az amerikai magánvállalatok ke­zére szolgáltassa át. Senki sem mondhatja, hogy ez nem elég szép hálát mutat. Tekin­tettel arra, hogy a tervek sze­rint 180 millió dolláros be­fektetésre készülnek az ipar­ban, 170 milliót fordítanak villanytelepek létesítésére 150 milliót közlekedésre és 50-50 millió dollárt a bányák és ha­lászat kiaknázására. Pakisztán Pakisztán nagyobbik, nyu­gati része 1000 mérföld tá­volságban van a keleti rész­től. A két országrész között ott fekszik India. Nyugat-Pa­kisztánt is a “délkelet ázsiai országok” csoportjához tar­tozónak tekintik, miután má­jus 19-én szerződést irt alá, melynek értelmében fegyve­reket és katonai technikai se­gítséget kap az Egyesült Ál­lamoktól. Pakisztánnak 72 milliónyi lakosa van, flödrajzi fekvése a Szovjetunió déli ré­sze ellen jó stratégiai pontot nyújt, és Kina ellen is hasz­nálható egyúttal. Talán még hadsereget is tud majd adni az esetleges katonai kalan­dokhoz. Ki tudja?... Tény az, hogy a márciusban megtartott vá­lasztások nem éppen kecseg­tetők erre nézve. Ugyanis Kelet-Pakisztánban, ahol a la­kosság többsége él, az egy­ségfront, melybe a kommu­nistákat is bevonták, 222 képviselőt választott be a parlamentbe 237 közül. Hiá­ba vették biztosra a központi kormányjelöltek megválasztá­sát. A USA-val együttműködő muzulmán liga, mint párt, teljesen kibukott. Kelet-Pakisztán az ország lakosságának 56G-át foglal­ja magában. Nem akart kol­laborálni Amerikával, szociá­lis és politikai reformokat követelt és Indiával való együttműködést óhajtott. Sürgette a politikai foglyok szabadonbocsátását. A köz­ponti kormány átszervezését tűzte ki célul, melyben a vá­lasztások értelmében a több­ség jutott volna szóhoz. Pakisztán diktátora Ghu- lam Mohammed tábornok, annyira megijedt, hogy felosz latta Kelet-Pakisztán uj kor­mányát. Kétszáztiz vezetőt börtönbe záratott. 10,000 fő­nyi katonaságot küldött a ju­ta- és papírgyári munkások szrtájkjának letörésére. Rög- tönitélő biróságot állított fel és Kelet-Pakisztán megféke­zésére a védelmiminiszter Izkander Mirzát, nevezte ki a “lázadó” keleti országrész^ kormányzójának. A népek ideig-óráig min­dent eltűrnek, kimondhatat­lan szenvedést, nyomort „ is. Végül azonban megsokalják és széttörik a bilincseket. Előbb-utóbb bebizonyosul, hogy köményünk mostani po­litikája futóhomokra építette légvárait. A SZABADSÁG szeretetén kí­vül az emberi jogok ismerete és érvényben tartása az egész vilá­gon lesz a legerősebb eszköz, azon nap eljövetelére, amikor bárki a földkerekség bármely pontjára teheti lábát és “azt mondhatja: “Ez az én hazám.” Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St.. New York 3, N. Y — AL 4-0397 AMERIKAI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents