Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-06-03 / 21. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 3, 1954 L TIZENÖTEZER DOLLÁRT LAPUNKNAK! Egyetlen munkástársunk, Uhrin János, ünneplése több mint ezep dollárt jelent lapunknak. Tény és való az, hogy Uhrin munkástársunk a hosszú évek folyamán, becsületes, odaadó munkájával kivívta maga iránt a los angelesi magyar munkások tiszteletét és szeretetét, azért jöttek el olyan tömegesen őt megünnepelni. Azt is belátjuk, hogy a többi városokban nincsen talán olyan nagyszámú magyarság. Detroit, Chicago és Cleveland kivételével, mint Los Angelesben. Azonban majdnem minden egyes városban, ahol a nagyipar üzemei állnak, van egy bizonyosszámu magyarság. Vannak köztük jóbarátaink, évtizedeken át hii olvasóink, akik, ha összejönnének és elhatároznák, hogy megtárgyalják, mi is jelent számukra ma lapjuk’ a Magyar Szó, biztosan találnának módot arra, hogj^ kvótájukat nemcsak betöltenek, de még többet is küldhetnének. Olvasóinknak egy bizonyos része, az igazán szegény, a nyugdíjon tengődő része kötelességén felül tett eddig is. A tehetséges része pedig úgy érzi, hogy elolvassa ugyan lapunkat, de az már nem szól igazán neki, mert 15— 30 ezer dollárnyi vagyonkát gyűjtött a háborús évek alatt. Nagyon örülünk a mi kedves olvasóink, a mi kedves barátaink anyagi sikereinek. Nem irigyeljük tőlük, csupán azt szeretnénk megjegyezni részükre, hogy a gazdasági törvények azért az ő részükre sem változtak meg. Ideig óráig megvan mindenük, amiről álmodtak, de a vihar szelei már fújnak, a sötét felhők gyülekeznek a láthatáron. Sok muunkásnak volt háza, farmja 1929-ben is, de a gazdasági válság elseperte annak idején. Mi csak örülnénk, ha nem következne be baljóslatunk, azonban tudjuk, hogy jönni fog, ha nem fejtünk ki ellenállást. Ami annál is rosz- ezabb az, az, hogy véreinket, gyermekeinket, sőt otthonainkat is elsöpörheti a Il-ik, atombombás világháború szörnyetege, ha ma nem teszünk meg mindent ami tőlünk telhet arra, hogy szavunkat felemeljük ez ellen. Tegyük ezt addig, mig nem késő. Együttesen, lapunkban erősebb a szavuk, mert sok ezren vagyunk. Deák Zoltán szerkesztőnk körúton van. Meglátogatja a középnyugat nagyobb városait. Mutassuk meg neki tömegesen, hogy lapunk mögött áll ma is a magyar munkások jórésze. Segítsük őt nehéz muunkájában és főleg mutassuk ki iránta tiszteletünket és szeretetünket, mikor közöttünk megjelenik és magyar kultúrát hoz életünkbe. Olvasóink Írják... So.-norwalki mérnök élményei a népi Kínában A KAMPÁNY MAI ÁLLÁSA Kvóta Beküldve % Elsinore ÉLVÁROS 200 266 133 Hammond ÉLVÁROS 200 248 124 Collinwood, O. 50 60 120 Long Island ÉLVÁROS 500 595 109 McKeesport, Fa. Élváros 50 55 101 Los Angeles, Cat. 2,000 1,627 . 81 Detroit, Mich 1,000 774 77 Dayton, Ohio 50 36 72 Chicago, 111. 600 489 81 Columbus, Ohio 50 27 54 Brodgeport—Fairfield 200 137 67 Cleveland, East 1,000 694 69 Avenel, N. J. 50 30 60 Bronx, N. Y. 2,500 1,910 79 Newark, N. J. 200 108 54 Niles, Ohio 50 23 46 Perth Amboy, N. J. 100 45 45 Toledo, Ohio 50 22 44 Gary, Ind. 100 40 40 Milwaukee, Racine, Wis. 200 81 40 Trenton, N. J. 200 78 37 Baltimore, Md. 50 17 34 Eaeine, Wis. 50 17 34 New Brunswick, N. J. 200 73 36 New York Downtown 500 393 78 Duquesne, Pa. 50 13 26 Miami, Fla. 1,500 453 30 Flint, Mich. 50 13 26 Akron, Ohio 300 68 23 Lehigh völgye 500 118 23 Brooklyn, N. Y. 200 50 25 Cleveland, West 500 87 17 Passaic, N. J. 50 7 14 South Bend, Ind. 200 26 12 Canton, Ohio 200 20 >*10 Schenectady, N. Y. 50 5 10 Philadelphia, Pa.. 100 10 10 Youngstown, O. 50 5 10 Rahway, N. J. 50 4 .8 Alabama 50 3 6 Washington 50 3 6 E. Chicago, Ind. 50 3 6 West Virginia 100 3 3 Linden, N. J. 50 1 2 Pittsburgh, Pa. 50 13 26 Oakland, Calif. 50 3 6 Egy bridgeporti olvasónk küldte be az alábbi megszívlelendő levelet, amelyet Bridgeport vezető napilapjából vágott ki. Tisztelt Szerkesztőség! Feleségem és én 1952 őszén meglátogattuk az Uj Kínát avégből, hogy független véleményt alkossunk magunknak, mi megy ott végbe. Egy nem hivatalos békekonferencián is részt vettünk, amelyet 37 ország népe hivott egybe, köztük Ausztrália, Uj-Zéland és Amerika egész nyugati partvonala Kanadától Chiléig. Tekintve, hogy méltatlan kritikákat terjesztettek utunkkal kapcsolatban Norwalkon bizonyos sokszorosított levelek, sőt ezeket több connecticuti lap is idézte, nagyon hálás lennék önöknek, ha az" alább következő nyilatkozatomat szívesek lennének lapjukban nyilvánosságra hozni. Az igazság kedvéért le kell szegeznem, hogy semmiféle törvény nem tiltotta az utazást. Semmiféle kormányhivatal nem juttatott hozzánk megjegyzéseket, kérdéseket vagy bírálatot utunkkal kapcsolatban. Az a jog, hogy az ember független véleményt alkosson magának, sőt akár különvéleményt, nagy amerikai szabadságörökségünk egyik sarkalatos pontja. Én ős-amerikai vagyok, akit még az első világháborút megelőző szabadabb légkörben neveltek fel. (Kapitányi rangban szolgáltam az első világháborúban). Tizenegy ősöm jött a May- floweren Amerikába. Egyikük a plymouthi Bradford kormányzója, adott szállást feleségem egyik ősének, Rogers Williamsnek, Providence megalapítójának, amikor elfutott az óhitű Bostonból. Egy qua- ker ősöm volt az első ember ebben az országban, aki minden kikötés nélkül szabadon- bocsátotta rabszolgáit. Ami a különvéleményekre vonatkozó múltamat illeti, az bizony nem vetekedhetik családi hagyományaimmal. Mérnök vagyok. A Willcox-épitési vállalat, amelynek elnöke voltam, 75 millió dollár értékű középületet emelt New Work városában a második világháború után. De zavar engem az a növekvő ellenséges érzés, amely kettéosztja a világot és a világ ügyeiről szóló híreknek az a teljesen egyoldalú, fekete-és-fehér beállítása, amelyet ebben az országban végeznek. Visszatérésünk óta kötelességünknek érezzük, hogy jelentést tegyünk Kínában szerzett élményeinkről, főleg a mély benyomást keltő építkezési tevékenységről, lévén ez olyan terület, amelyet fel tudok mérni. Azt kívánjuk, bár minden amerikai látta volna azt, amit mi láttunk. Ha az amerikai népben megvan a tények megértésének adománya, akkor megnyugszom Ítéletének tisztességében és bölcseségében, akár olyan csekélységről van szó, mint jómagam és családom felől táplált véleménye, akár arról az alapvető feladatról, hogy békét teremtsünk a világon, amelyet a hidrogénbomba által való megsemmisülés veszélye fenyeget. Henry Willcox South Norwalk Milyenek voltak a visszasírt, régi jó idők MAR EGY UJ 0LVAS<JT A magyár szónAKt I A MAGYAR szó minden szama a felvilágosítás KINCSESTÁRA. — AD Jí SZOMSZÉDJA KEZEBE! Tisztelt Szerkesztőség! A Magyar .Szó máj. 20,-i számából olvastam, kik sírják visza a régi jó időket. Engem is érdekelt ez, mivel 1903-ban én is summás voltam a nevezett Zsenyei báró- éknál, de nem Pácin, hanem Erzsébet Pusztán, amely a Tiszához talán 1000, vagy 1500 méter távolságra volt, s melyet Miklós bái’ó kormányzott, mig Pácinon Pista báró volt a kormányzó. Én csak keresztülmentem P á c i n on, amely 8 kilóméternyire volt Erzsébet Pusztától. A legközelebbi falu a Zemplén megyei Cigánd volt, ahová vásárolni mentünk. A pittsburghi | munkástárs valamire még emlékszik, de van amiben téved. Azt írja, hogy azs öreg Zsenyeinek két fia és három leánya volt és a baronesszek más megyébe mentek férjhez. Ez tévedés, mert Zsenyei Margit bárókisasszony nem ment férjhez, hanem az egyik ottani juhászlegénynek lett a szeretője és Pista báró egy napon mindakettőjüket agyon lőtte. Még nótákat is készítettek róla, itt leírok egyet: Felsütött a nap a báró házára, Kikönyökölt a báróné leánya, Jaj Istenem miért vagyok báró leánya, Miért nem vagyok juhászlegény babája. A dolog úgy történt, hogy amikor Pista báró megtudta, hogy Margit testvére a juhászlegénybe lett szerelmes, bosszút forralt ellene és elhatározta, hogy mindkettőjüket megöli. Nagyon is azon volt, hogy kilesse^öket. Majd egy reggel, (ahogy nekem Berta Józsi, egy Erzsébetre való fiú elmondta) Zsenyei Margit bárókisasszony kiment a pácini kastélyból. Pista báró ezt észrevette és mert tudta, hogy azért megy, hogy a juhászlegénnyel találkozzon, utánament vadászfegyverével. Megleste, amikoh a bokorban csókolóztak, mindkettőjüket agyonlőtte. Azután feljelentette magát a legközelebbi hatóságoknál, persze azzal a kifogással, hogy “szerencsétlenség történt azt hitte, hogy őz mozgott a bokorban.” Sátoraljaújhelyen a törIntő példa Tisztelt Szerkesztőség! Vannak a munkásmozgalomnak harminc, negyven, sőt ötven éves tagjai, akik önzetlenül és fáradhatlanul dolgoztak és áldoztak a békéért, az igazságért és a dolgozó nép jobb sorsáért. Amint a lapból is látjuk, ezek a régi harcosok ijesztő módon hullanak ki sorainkból, mert megöregedtek és a természet végzi kötelességét. Ezen harcosok legtöbbjének élete küzdelmes és fáradságos volt és- bölcsőtől a sírig szegényen éltek szegényen születtek és szegényen haltak meg. Azonban voltak^ és vannak szerencsésebbek, akiknek sikerült egy kis vagyont gyűjteni és megtartani., de a munkásmozgalomhoz akkor is hűségesen ragaszkodtak és kitartottak. Különösen akiknek a mozgalmi barátain kívül sem családja, sem rokona nincs Amerikában. Nem egy esetnek voltam szemtanúja, amikor egy tagunk meghalt és mivel nem hagyott vég- rendelkezést az összes vagyonát a városi adminisztráció élvette mivel semmi féle vérrokonsága nem volt. és ez a kis vagyonka bizony néha 15- 20 vagy 50-60 ezer dollárt is megütötte. A pontos számot nem lehet megtudni, mert a városi adminisztráció senki barátnak nem köteles beszámolni a megmaradt vagyonról. Először is a városi adminisztrátor egyedül átkutatja az elhunyt lakását és amit talál értéket elviszi. Ha megtalálja a bank betétet és a kulcsot a safety box-hoz, azt szintén egyedül nyitja ki és még véletlenül sem találja meg benne a végrendeletet, bár a barátai úgy tudják, hogy volt. Mivel tehát se rokon, se végrendelet nincs, az1 . összes vagyon a városhoz megy. Legyen tanulság, hogy , mindenki készítsen végren- : delkezést és akinek nincsen családja, helyezze el egy-két . másolatát a legközelebbi barátainál, hogy megmaradt vagyonát oda juttassák, ahova szánta. Famulus Wollner Lajos meghalt New Yorkban 1951 junius 3-án. Gerlay Sándorné, meghalt 1951 junius 4-én, New Yorkban. vényszéki tárgyaláson is ez' vallotta ég fel is mentették i báró urat. Persze azok, akii felmentették, jól tudták, hog: boszuból lőtte le őket, amiér testvére, egy szép báróleán' leereszekedett egy juhászle gényhez. Taylor Szabó Józse
