Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-20 / 19. szám
May 20, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 15 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL | Az égbolt titkai között Mióta csak ember él a földön, mindig vonzotta a csillagos égbolt, a távoli égitestek, bolygók, álló csillagok és üstökösök világa. Évezredek óta az emberiség legkiválóbb gondolkodói, tudósai sokszor életüket kockáztatva harcoltak azért, hogy a csillagos ég titkait a tudományos igazság fényében mutassák be az emberek millióinak. Galilei, Koper- nikus, Giordano Bruno, Kepler, ezek a nagyszerű tudósok és csillagászok vállalták a megnemértés közönyét, a megaláztatást, az áltudományos szólamokkal kérkedő hatalom dölyfét, sőt a mártiromságot is, hogy a bolygók mozgásáról, a föld forgásáról és az égitestek pályájáról szóló elméletet nyilvánosságra hozzák és széles körben ismertessék. Ma már ismerjük az égitestek millióinak pályáját és mozgástörvényeit. A csillagászat, az égitestek mozgásának elemei ismereteivel már az általános iskolában foglalkoznak, mégis tájékozottságunk ezen a téren — ezt még komoly iskolázottságu emberek is elmondhatják -— igen hiányos. Ezt a hiányt pótolja az a műszer, amely képes arra, hogy a tovatűnő időt meggyorsítsa, vagy meglassítsa, nappalból percek alatt éjszakát varázsoljon és a gondolatnál is sebesebben röpítsen bennünket távoli bolygók és üstökösök utján: a planetárium. A planetárium kupola formájú építmény. Olyan, mint egy szabályos félgömb, nyílásával lefordítva. Rendszerint vasbetonhálóból készül ez a gömbhéj, amelynek vastagsága nem haladja meg a hat centimétert. Ezen belül egy másik, fehér vetítővászonból készült héj van felerősítve. A kupola átmérője 25—30 méter és az igy kiképzett teremben kb. 4— 600 néző foglalhat helyet. A planetárium nézője előtt az előadás megkezdése után lassan elsötétedik a kupolaterem. A rejtett lámpák fénye fokozatosan szürkületnek ad helyet és alkonyodé vetitővá- szon-égbolton megjelennek az első csillagok. Kigyul az esthajnalcsillag, a Gönczölszekér csillagcsoportja, megjelenik a Vénusz, a Mars, a Merkur és a többi bolygók, felködlik a tejut milliárdnyi csillagból álló fehér sávja. Az előadó magyarázata közben egy különleges műszert kezel, amely egy mozgatható gépezetre szerelve, a terem közepén áll. Ez a 119 fényszóróval kombinált vetítő berendezés hét beépített elektromotorral és bonyolult fogaskerékáttétellel felszerelve a csillagos égboltot vetíti a mennyezetre. A gépezet lehetővé teszi, hogy az előadó az égbolton lejátszódó eseményeket, a csillagok mozgását akár ezerszeresen is felgyorsítsa és igy például egy napot akár két perc, vagy évet néhány másodperc idejére lerövidítsen. A planetárium bemutat ja,.hogy milyen volt a csillagok állása Julius Caesar idején, vagy milyen lesz sokszáz, vagy ezer év múlva. A szemlélő megismerkedhet a déli félteke csillagzatával, mert a műszer pillanatok alatt a déli félgömb csillagait is az égboltra vetítheti. Nagyszerű iskola, színház és mozi ez a planetárium. Tanterem, ahol az égbolt a mennyezet és olyan színház, ahol valódi csillagok játsszák ,a főszerepet. Oly utazás egy planetáriumban tartott előadás, ahol a csillagos eget bejárva pillanatok alatt az északiról a déli sarkra, az egyenlítőről a Spitzbergák csúcsára juthat el a néző. A mennyezetre vetített nyíl követi a bolygók mozgását, az előadó szavai és a precíziós műszer nyomán egy órán belül többet ismerhetünk meg az égbolt titkaiból, mint egyébként az iskolában, vagy könyvből csak hosszú idő alatt. Az Egyesült Államokban számos nagyszerű planetárium van, még pedig a következő városokban: Chicago, Philadelphia, Los Angeles, Pittsburgh, Chapel Hill, N. C. és New York. Cimeiket a városi telefonkönyvben mindenki könnyen megtalálhatja. A planetáriumok igen drága gépezetek és csak a leggazdagabb országok engedhetik meg beszerzésüket. Jelenleg mindössze 27 planetárium van a világon. Örömmel jelenthetjük, hogy szülőhazánk is tervbevette egy planetárium építését. A tervek szerint egyike lesz a világ legmodernebb ilyjellegü intézményeinek. A technikai berendezését a Keletnémet Demokratikus Köztársaság szállítja. A FILMEK BÉKÉS VETÉLKEDÉSE CANES, 1954 április. — A cannes-i nagy filmvetítő-teremben ezen a fesztiválon a sok nyelv békés alaptónusu szimfóniája alegnagyobb élmény. A filmek tucatjait nézzük, s egyre erősebb bennünk az az érzés, hogy valami áradat indult meg a filmben, abbén a legnagyobb fontosságú művészeti ágban. Egyre több nép lép a világ elé a maga mondanivalójával, a maga _______________________________________________________ jelenti, hogy a valóság elemi rővel betört a filmbe, hogy Braziléban nem lehet szirupos limonádét önteni azok poharába, akik nélkül a film nem film, mert hiányozna hozzá a nézőközönség. Pontosan az a brazil dolgozó, akinek az életéről ad hirt “A tenger éneke.” A hét első felének jelentős filmeseménye volt “A pokol kapuja” cimü nagy japán játékfilm. ‘‘A pokol kapuja” majdnem ezeréves történet. Mégpedig tragikus kimenetelű szerelmi történet. A szerelmi háromszögből azonban teljesen hiányzik a képmutatás, a hazugság. Mély emberi megértés, az egymás iránti feltétlen tisztelet uralkodik a házastársak között. Kompromisszum a cselekmény logikájából folyólag nem lehetséges. A tragikumot a férjes asszony iránt leküzdhetetlen szerelemre lobbant férfi idézi elő, akit a rajta eluralkodó szenvedély megfoszt minden józan Ítélőképességétől. Egy hatalmas olasz film Az olasz film “A nápolyi karusszel” cimü monumentális filmrevüvel lépett fel. Ebben a filmben nincsenek meg a nálunk is ismert haladó olasz filmek legfontosabb elemei : az éles és közvetlen kérdésfeltevés és a válasz. De a film Nápoly négyszázéves történetéből (ez a karusszel) téseket, amelyek igen figyeléseket amelyek igen figyelemreméltóak. Az egyik ilyen következtetés az, hogy Ná- polyt egész sokszázéves története folyamán erősen környékezték külföldiek (és külföldi hatalmasságok) és ez a megkörnyékezés reridszerint azzal járt, hogy Nápolyi levetkőztették és aztán csecsebecsét kínáltak neki cserébe. Nagyon figyelemreméltó a karusszelnek az a tanulsága is, hogy végigvándorol rajta egy kintornás-család, amely egyre szaporodik gyerekekkel és egyre rongyosabb és rongyosabb. Ez a többszázéves család Nápoly népét jelképezi, amely a századokon át igy vándorolt a történelmen keresztül. Meleg fogadtatásban részesült a népi demokráciák több filmje, bár a nyugati kritikusok a tartalom kapcsán tartózkodó álláspontra helyezkedtek. Világos, hogy a népi demokratikus országok filmművészetének ebben a mai helyzetben sokkal határozottabban és merészebben kell felvetniük népeik életének kérdéseit, amikor ezek a kérdések egyre nagyobb és nagyobb nemzetközi visszhangot váltanak ki. “Körmönfont gazság” A valóság ábrázolásában szenvedélyesen egyoldalú az uj egyiptomi film. A benne alkalmazott művészi megoldási eszközök fejlettebbek, mint a fentemlitett brazil filmekben. “A pokol ege” cimü egyiptomi játékfilmben a pasa körmönfont gazságát boncolja a forgatókönyv vizsgálóbírói ' következetséggel és alapossággal. A film Ítéletet mond a pasa fölött, végre is hajtja az ítéletet. Nincs hep- piend, mert a rossz pasákból Egyiptomban sem lesznek jó pasák. A heppiend az, hogy az egyiptomi néző a film után ezt még jobban tudja, mint tudta a film előtt. Ugyanakkor mindenfelé nő a népek érdeklődése egymás iránt, a különböző országok élete iránt. Utat a jó filmnek mindenhová! így lehetne kifejezni azt az óhajt, amely a filmekkel kapcsolatban ugyanazt hangoztatja, ami ma világszerte minden józan- eszü, békeszerető ember kívánsága. Erősödjenek a népek közötti békés gazdasági, kulturális kacsolatok. Óriási sikere volt a világhírűvé vált amerikai munkásfilmnek, a “The Salt of the Earth”-nek, amelyet jóval a fesztivál előtt már feszült érdeklődéssel várt a világ közvéleménye. Ez a munkásszereplőkkel készült film, amely a new-mexikói bányászok sztárjkjának történetét vetíti a néző elé és megrázó drámává emelkedik, amikor a bányászok feleségei és leányai, a nők veszik át a piketelést, a hollywoodi maszlagos mesék után bemutatta azt a valóságot, amelyet Hollywoodban nem szeretnek ábrázolni, s azt a gazdagságot a filmgyártás lehetőségeiben, mely- lyel az amerikai élet valósága bővelkedik. BLACK GYULA A Miamii Magyar Amerikai Kultur Klub ebben az évben már az ötödik gyászhirt közli a magyarsággal. 60 éves korában, tragikus hirtelenséggel elhunyt a Magyar Amerikai Kultur Klub alapitó tagja és éveken át ház- bizottsági tagja, a miamii magyarság egyik legnépszerűbb, mindenki által tisztelt tagja, Black Gyula. Temetése május 9-én volt a helybeli magyarság osztatlan részvétele mellett. Gyászolják mélyen sújtott özvegye Lilii, testvérei, rokonai és nagyszámú barátai. Temetése május 9-én délután 2 órakor volt. Ravatalánál Fehér Lajos mondott búcsúbeszédet a Kultur Klub tagsága és az össz- magyarság nevében. A Magyar Szó szerkesztősége és kiadóhivatala ezúton fejezi kiN részvétét Black munkástárs özvegyének és a gyászoló család minden más tagjának. Emlékét megőrizzük. 11111111111111111 min mini mi mii iiiiiiii in ■iiiitiiiiMiitfDSfffMi KIOLVASTAD MÁS IS TANULHAT BELŐLE! Figyelem Cleveland! Érdekfeszitő előadás az indokínai és nemzetközi helyzetről. Amerika egyik legkiválóbb progresszív újságírója, George Marion, akinek nem egy müvét az Egyesült Nemzetek tárgyalásain is idézték, e hét végén, május 22-ikén, szombaton este 8 órai kezdettel előadást tart a 64 th St. és St. Clair Ave. sarkán levő Slovenia National Hallban, amelyre ezúton hívják meg az érdeklődő magyarságot. FIGYELEM LEHIGH VÖLGYE! Május 22-én szombat este nagy szezónzáró teaestélyt rendeznek a bethlehemi Munkás Otthonban. A tiszta jövedelmet jótékony célra fordítják. még pedig az allentowni Good Shepherd Home Tuberkolózis Fund és a Heart Fund javára. Díszítsük fel a Munkás Otthont ez alkalommal kerti virággal. A Rendező Bizottság nyelven, nogy így is, ezzel is kifejezze a maga akaratát. Indiának még tegnap nem volt filmje — ma már filmnagyhatalommá kezd válni. A filmek gzázait gyártja. Egyiptom is szót kért most Cannes-ban. Ezekről az országokról régebben is forgattak filmeket. Szerepeltek eddig is filmekben. Ez azonban csak sztatisztálás'volt. A szerepeket amerikai és más filmsztárok játszották, India vagy Egyiptom csak a környezet, a helyszint szolgáltatta a nemindiai filmekhez. Volt az indiai tárgyú filmek- ‘ben dzsungel, voltak maharadzsák, elefántok, drága kövek. Voltak budhista templomok, de hiányzott India népe. Sokat statisztált igy a filmekben Egyiptom. Sőt, nem is olyan régen a filmekben még igy statisztált Japán is: szamurájokkal, harakirivel és gésákkal. A helyzet most megváltozott. India, Egyiptom nagy játékfilmekkel szerepel a fesztiválon. Japán színvonalas művészi filmmel lép fel. Brazília megrázó dokumentációt tár a világ elé. Van svéd és norvég film. Minden népnek megvan a maga története, van múltja és van jelene, amelyben elégedetten, boldogan akar élni. És hinni akar holnapi napjában. Ehhez sok minden kell. De a sok mindenhez nélkülözhetetlenül hozzátartozik az is, hogy a népek láthassák sajátmagu- kat a filmekben, hogy életűket .múltjukat és jelenüket, sorsukat, kérdéseiket találják meg a filmjeikben. Aki a filmből ki akarja irtani a nemzeti elemet, aki a fijmet kozmopolita szabvánnyá akarja siilyeszteni, az magát a filmművészetet sekélyesiti el. | Az emberek elfordultak az olyan filmtermékektől, ame- j Ivekben a szabvány a szabványt kergeti és ezerszer elcsattant heppienddel üti nyakon. Az ilyen üres kozmopolita, szokványos heppiendes történet a tegnapé. A tegnapé akkor is, ha még ezer és ezer ilyen filmet fognak ját-1 szani és ezer meg ezer moziban fogják azokat játszani. Ez a kialakult és továbbformálódó uj helyzet erősen rányomja bélyegét a cannes-i filmfesztiválra. Nem kell a limonádé Ez a helyzet természetesen rányomja bélyegét a produkcióra is. Ha Cavalcanti, ez a i gyakorlott filmrendező “A | tenger éneke” cimü hatalmas filmjében megrázó képet ad a brazil dolgozó nép életéről, Észak-Brazilia kopár völgyeiről, a termékeny dél felé menekül» parasztokról, azokról, akik a tengerparton megre- j kedve, kolduséletet élve, el-1 pusztulnak és ennek a megrá-1 zó életdokumentumnak az! anyagát alig hogy összefűzi! némi cselekménnyel — ez azt j
