Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-06 / 17. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 6, 3 954 M___—_____ Hozsánna a hidrogénbombának! Mig .a hidrogénbomba-kisérletek ország- és világszerte a legnagyobb borzalmat, valóságos páni rettegést keltettek és zug a határ a sötét jóslatoktól, szakértők baljós intelmeitől, hogy az emberi civilizációra a pusztulás vár atomháború esetén, az üzleti világ, amelynek Wall Street a központja (a Dollár Egy és Wall Street az ő Prófétája), az üzleti világ örömmámorban USzik, a nagytőkés lapok, igy többek a “U. S. News and World Report” valóságos hozsannát zengedez a hidrogénbombának. A hidrogénbombának ugyanis olyan frissitő hatása lesz, a nagysajto szerint, az üzleti tevékenységre és a profit fokozására, hogy eltünteti a gazdasági válságot és visszavarázsolja, szinte robbanásszerűen, a virágzó prosperitást. Legalább is látszólag örömmáhorban úsznak a nagytőkések, ámde himnuszaik tgy-egy strófája után, a sorok közt, a visszafojtott lélegzet mögött, ásít a lappangó félelem, felsötétlik a halál torka és hogy félelmüket eltussolják, még hangosabb örömujjongással folytatják. Ez — érzi az ember — haláltánc közben zengett hozsánna. Természetesen az árucikkel kezdik az ünneplést.-Sok árucikk piaca azonnal erősödni kezdett a hidrogénbomba robbantása után. A kormány amely az utóbbi időben csak immel-ámmal halmozta az árut, hirtelen megváltoztatta magatartását. A feleslegek, amelyek már nagyon terheseknek kezdtek lenni, egyszerre csak vonzó külsőt öltöttek magukra “a félelemmel töltött világban”, Írja a US News and World Report, amelynek üzleti ömlengéseit igyekszünk az alábbiakban rövidebbre fogni. A tervek riigyfakadása A helyzet egy meg nem nevezett becslője, (talán maga a szerkesztő) a következőképpen jellemezte a helyzetet: — A hidrogénbomba a depressziós gondolkodást kiröpitette az ablakon. Ihaj, tyuhaj! Egész gondolatkörünket újra kell rendezni. A kormány nagy védelmi terveket sző, a magánipar uj helyek után néz a gyárai számára. Fokozni kell újabb és újabb fegyverek gyártását, a vészjelző berendezéseket meg kell javítani, mind megannyi uj üzleti lehetőség, mind megannyi újabb aranybánya, biztos profit, kormánymegrendelés ! A védelmi kiadások.. . Ezt a kifejezést még a régi értelmezésben használják, amikor is ez — fegyverkezést jelent. Az újabb értelmezés majd tényleges védelmi építkezést fog már jelenteni,’ mihelyt megrendelés és profit alakjában jelentkezik. “A fegyverkezési terveken csak a világbéke határozott biztosítása idézhetne elő mély vágásokat, erre pedig semmi kilátás!” — írja ujjongva a folyóirat. “Semmi lehetőség nincs arra, hogy a kormány kockára vetné vezető helyét az atom- és hidrogénfegyverkezési versenyben.” Halmozni, halmozni! Nagyobb súlyt vetnek az ország radár- és elektronikus figyelmeztető készülékhálózatára, mert ki kell azt terjeszteni a Hawai-szigetektől Alaszkáig Kanadán keresztül le az Atlanti-óceánig. Charles E'. Wilson védelmi miniszter már jelentette is, hogy megkezdték a munkálatokat a terveken. Fel kell majd állítani — micsoda üzlet! — az irányítható lövedékek hálózatát is, hogy lelőhessük a támadó repülőgépeket. Mindenfajta nyersanyag, sőt fegyverek, készáruk, szerszámok felhalmozása szükségessé válik. A légierő földalatti raktárhelyiségeket javasol gépszerszámok és termelési berendezések számára, amelyekre most ugyan semmi szükség, de majd ha itt lesz a háború, bizony nagy szükség lesz. “íme egy példa, igy a cikkíró, miképpen változik meg a hivatalos gondolkodás és tervezés Washingtonban.” Közben már újabb lendülettel halmozzák a fémeket és a többi stratégiai fontosságú anyagot. A hatása már meg is mutatkozik a réz, ólom, cink és ón magasabb árában, a magasabb profitban. Szabad a vásár, lehet nyerészkedni a honvédelem szent nevében, mert hiszen Arthur S. Flemming védelmi mozgósítási igazgató megmondta a kongresszusnak, hogy 75 stratégiai anyag készlete a raktárakban nem kielégítő. Ha kitör a háború A főfeladat az, hogy három háborús esztendőre való anyagot halmozzunk föl. Félkészgyártmányok kellenek, mint aluminiumrudak, lemezek és tömbök, acél, réz, röviden: mindenre szükség van, mindenben van profit. A kongresszusnak már értésére adták, hogy 122,000 újabb vasúti teherkocsira is szükség lesz, ha kitör a háború. James K. Knudson, a védelmi szállítási főintéző, vasutikocsik rendelésére akarja buzdítani a vasúttársaságokat s ennek fejében gyorsabb adóleirásokat igér nekik. A belügyminiszter a petróleumipar nagyszabású továbbfejlesztését tartja szükségesnek, mert az atombom- bás légierő fontossága növekszik. Ez az előrelátó bölcsesség kiterjed az olajon és benzinen kívül csaknem minden lényeges üzemre és anyagra. A gyárigazgatók dörgölik tenyereiket. A kereskedelmi kamara júniusra több mint 300 ipar- vállalat legfőbb vezetőjét hívja össze. Ezek az üzemek 50 nagyváros területén fekszenek és a nemzet teimelőképességének 71 százalékát képviselik. A konferencia célja az, hogy hogyan védjék meg az amerikai nagyipart atomtámadás esetén úgy, hogy a lényeges termelést folytathassa. Arról persze egy szó sincs a nagy ujjongásbán, hogy mi lesz a nép védtelen millióival, akik ilyen esetben elpusztulhatnak; arról sem, hogy lesz-e elégséges idejük az üzletembereknek, hogy a termelés folytatására gondoljanak s összeszámol- gassák profitjaikat. Mindegy 1 Ezen a konferencián megtárgyalják, hogy hogyan szorjaa szec a gyárüzemeket. Egy hidrogénbomba például, amely Pittsburghra pottyan, az ország lényeges iparának egy életfontosságú részét söpörheti le a föld szinéről. * Teljes adómentesség a tőkéseknek A bölcs előrelátás nemcsak a sürgős tennivalókkal törődik, hanem gondol már arra is, ki fog fizetni. A legkevesebb, amit a nagy hazafiak kapnak, 100 százalékos adóleirás, hogy védekezésből gépberendezéseik másodpéldányait is megvásárolhassák. Teljes adómentesség, fizessenek azok, akiket majd megégetnek a bombák! Hiszen úgyse vihetik pénzüket a másvilágra! A legszebb kilátások. Buzdítani kell a gyárosokat, hogy olyan területekre építsék át gyáraikat, ahol nem valószínű a bombatámadás. Mindez hatalmas üzlet, dús profit, ha van rá szükség, ha nincs. Ez a nagytőkések prosperitása. Nagyszabású befektetéseikre az adófizetők mindenkor szívesen készen állnak. Az atomenergiára is uj üzleti korszak vár, arany idők! Atomerővel fogják hajtani a repülőgépeket, a vasúti mozdonyokat és a felszínen úszó hajókat. A Duquesne Light Corporationnel építtetik meg az Ohio-folyó partján az első atomenergiára berendezett gyárat, mig a reaktort (indukciós ellenállási tekercset) a Westinghouse Electric Corporation fogja leszállítani. Építenek majd hordozható atomgyárakat is arra az esetre, ha a meglévő atomtelepeket lebombázzák. Mindenre gondolnak, mert mindenben profit duzzad. Általános fellendülés Egy másik óriási előnye a hidrogénbombarob- banásnak, hogy ki fogják építeni a városok elővárosait, mert az emberek kihúzódnak a városok szivéből, ahol nem érzik annyira biztonságban magukat. Azt képzelik, hogy a halálsugaraktól jobban megóvja őket a vidéki virágoskert, mint a téglaházak tömkelegé. . * Békeidőben is nagy üzlet volt az utépités, most pedig rá fognak feküdni a nagy profittal járó újabb utak építésére, hogy könnyebb legyen atomtámadás esetén kiüríteni a városokat, illetve az ipari centrumokat, mert a gépek elszállítása nyilván előbbrevaló. Ecélból még a városok utcarendszerét is meg kell javítani. És ha már az üzletkötések minden elgondolható fajtáját kimerítették, akkor még mindig kimeríthetetlen lehetőségekkel kecsegtetnek a háború elmúltával előálló viszonyok, hiszen azokra is be kell már előre rendezkedni. Mindez magában véve jobb konjunktúrát jelent, mint akár maga a háború. Az üzleti világ rajong a hidrogénbombáért és azt hirdeti, hogy nem szabad lelassítani az üzleti életet egy cseppet sem, egy percig sem, pláne ha mindehhez még a bérek levágását is bevezethetnék! Uj egyleti folyóirat New Yorkban “Society News” név alatt, angolnyelvü, de magyar egyleti hírekkel forglalkozó uj folyóirat indult New Yorkban. A newyorki magyarság egy tekintélyes része hozzá volt szokva egy ilyen jellegű kiadványhoz, ennélfogva az uj folyóirat közszükségletet elégít ki. Az amerikai magyarság felszívódása az amerikai életbe, legalább is az angol nyelv használata tekintetében, sehol sem haladt előbbre mint New York városában és az uj lap angolul való Írása e folyamat drámai kifejezője. Az uj lap becsületes, közérdekű célkitűzéseket jelöl meg feladatául és az első szám minden cikke, minden sora azt látszik bizonyítani, hogy az uj lap komolyan és őszintén veszi e célkitűzéseket, a newyorki egyleti magyarság kulturális és társadalmi életének fenntartását és előmozditá- sát. Addig, ameddig az uj lap ebben az irányban halad, magáénak tekintheti nemcsak a mi lapunk, hanem az általa képviselt newyorki és amerikai magyarság jóakaratát és megbecsülését. Ami elmúlt, visszahozni nem lehet Fáj a szivem, szomorú a lelkem, A jó Isten tudja mi lelt engem. Lelkem érez titkos néma vágyat, S gyötri árva szivemet a banat. Aranyfelhők úszkálnak felettem, Merre ő most, akit úgy szerettem Aranyfelhők erre nem felelnek, Rózsaégen messze útra kelnek. Visszatér a fecske is tavasszal, Hej, de engem semmi sem vigasztal. Szomorúan ragyognak énnékem A csillagok fent a magas égen. Mintha ők is tudnák, hogy örömöm Nékem semmiben sem lészen, Ami elmúlt visszahozni nem lehet. Beküldte Odor Antal Kennedy massachusettsi demokrata szenátor (középen) Ken- Nnelly chicagói polgármester és Mitchell demokrata pártelnök társaságában a chicagói demokrata banketten. Kennedy elítéli Dullesék indokínai háborús politikáját. Bankettbeszédében kijelentette, hogy Dullesék nem mondják az igazat a népnek az indokínai kérdésben Amerikai premier május hó 1-én — színes film — GOGOL NIKOLAJ “A REVIZOR” a moszkvai színház legnagyobb művészei felléptével STANLEY SZÍNHÁZ, 7th Ave. 41. St. Tel.: W1 7-9685—6 Mrs. Bowring, Nebraska uj republikánus szenátora (jobbról) amint Washingtonba érkeztekor köszönti nővére. Mrs. Bowringot elődje, Griswold szenátor halála után nevezte ki az állam kormányzója. Hogy miért éppen Mrs. Bowringot? Többek között azért, mert van egy 10,600 holdas földbirtoka.
