Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-05-06 / 17. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ May 6, 1954 ANGOL VERESÉG A KÖZELKELETI OLAJPIACON Az iráni kőolaj értékesítésére létrejött nemzetközi kon­zorcium megalakulásáról e hónap 10-én hivatalos közleményt adtak ki Londonban. A tőkés világ legnagyobb olajmonopó­liumai több hónapig tartó tárgyalások után osztották újra fel maguk között az iráni kőolajat olymódon, hogy Anglia az Egyesült Államok olajcsoportjaival szemben ezúttal a “rövidebbet húzta”. Az Angol-Iráni Olajtársaság azzal az el­tökélt szándékkal ment bele a nemzetközi olajkonzorcium megalakításának gondolatával foglalkozó tárgyalásokba, hogy a részvények 50 százalékát biztosítja magának. E kö­vetelését a tárgyalások során 44 százalékra szállította le. Az amerikai olaj monopóliumok képviselői azonban a tár­gyalások során további négy százalékot morzsolták le az angol követelésből. A volt Angol-Iráni Olajtársaság a nemzetközi konzorci­umon belül a részvényeknek csak a 40 százalékát vallhatja magának. A részvények többségén, 60 százalékán az öt ame­rikai olajtársaság — a Standarrd Oil Company of New Jer­sey, a Standard Oil Company of California, a Texas Oil Company, a Socony Vacuum Oil és a Gulf Oil Company — együtt osztozkodott meg a francia ellenőrzés alatt álló Com­pagnie Francaise des Petroles-al és az angol-holland érde­keltségű Royal-Dutch Shell Oil Companyval. “A részvények ilyen elosztása azt jelenti — irta a Sunday Express —, hogy Anglia nem tartja többé kizárólagos ellenőrzése alatt a világ egyetlen olajvidékét sem.” A ‘kizárólagos ellenőrzés” Anglia kezéből való kicsuszá- sának beismerése röviden azt jelenti, hogy az Egyesült Álla­mok jelentős mértékben megszilárdította olajpozicióit — Anglia rovására. A The Times adatai szerint az olajkiterme­lésnek mintegy kétharmada jelenleg az amerikaiaké. Amennyiben az angolok Borneo szigetén lévő brunei olaj­lelőhelyének megkaparintására irányuló törekvéseik célt ér­nek, Anglia olyan helyzetbe juthat, hogy olajbehozatalának kétharmad része amerikai trösztök ellenőrzése alá kerül. Ha figyelembe vesszük, hogy a második világháború vége felé az amerikai szárazföldön kivüli olajtermelésen az imperia­lista tábor két fő vetélytársa nagyjából egyformán osztoz­kodott, nyilvánvaló ez a gyors ütem, amivel az Egyesült Ál­lamok egymásután szorítja ki partnerét olajpozicióiból. Az amerikai olajtrösztök térhódítása a brit impérium hajdani olajbirodalomában éppen azért vág bele elevenen Anglia húsába, mert pontosan ez a terület biztosította a vi­szonylagos “olaj-egyensulyt” Anglia és az Egyesült Álla­mok között a múlt háború utolsó időszakában. Amig az Angol iráni Olajtársaság monopolizálta az iráni olajat, addig az angolok a közelkeleti olaj kitermelésében igen kedvező helyzetet foglaltak eH Még 1950-ben is az Iránban, Szaud- Arábiában, Irakban, Kuveitban és Katarban kitermelt 8B.6 millió tonna olajból 46 millió tonnára az angol olajtársasá­gok tették rá a kezüket, ugyanakkor az amerikai trösztök 36 millió tonna olaj fölött rendelkeztek. Az Angol-Iráni Olaj- társaság iráni olajipari vállalatainak államosítása után az Egyesült Államok maga mögött hagyta Angliát. Az ameri­kai olaj trösztök a közelkeleti kőolaj kitermelésében azonban most szilárdították meg igazán helyzetüket, amikor a nem­zetközi konzorciumon belül, letörve az angol olaj csoportok követeléseit, a primhegedüs szerepét a maguk számára biz­tosították. Miután a nyolc olajtársaság a konzorcium megalakításá­ban egyezségre jutott egymással, a Teheránban tartózkodó olaj ügynökökre vár most a feladat, hogy elismerrtessék a Zahedi-kormánnyal az olajtársaságoknak az iráni olajra vo­natkozó előjogait. Az akció gyors lebonyolítása nem a Za- hedi-kormánytól függ, amely már eddig is megmutatta erre való hajlandóságát. Az iráni kormányt scelekvésben elsősor­ban az olaj államosításáról szóló 1951-es törvény köti meg. Ezt a törvényt az iráni nép vívta ki és vívmányához ragasz­kodik. Már pedig a konzorcium előjogainak elismerése a Zahedi-kormány részéről csakis az államosítási törvény tel­jes felrúgásával történhet meg. A Zahedi-kormány számol azzal, hogy egy ilyen lépés­nek a megtétele ismét megteremtheti azokat a viszonyokat, amelyek végül is az Angol-Iráni Olajtársaságnak az ország­ból való kiseprüzésére vezettek És hogy a helyzetnek ilyen­képpen való mérlegelése nagyon is reálisan arra utal a La Tribune des Nations is, amikor megállapítja Iránban mind­inkább növekszik az ellenzék, amely nem akar sem angol, sem amerikai uralmat. Az iráni nép, amikor 1951-ben pon­tot tett az Angol-Iráni Olajtársaság félévszázados uralmára, ezzel igen érthetően kifejezte azt is, hogy a jövőben is küz­deni fog mindenféle külföldi beavatkozás ellen. Subscription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. I 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y - AL 4-0397 || KÜLPOLITIKAI SZEMLE]) A KELETPAKISZTÄNI VÁLASZTÁSOK VILÁGPOLITIKAI JELENTŐSÉGE Világszerte óriási megle­petést keltett a keletpakisztá- j ni választások kimenetele. Megsemmisítő vereséget szen­vedett a kormánypárti Tnuzul- mán liga az egyesült fronttól. Pakisztán, amely Kelet- és Nyugat-Pakisztánból áll, In­dia ketéosztása után, 1947- ben keletkezett. Az ország két része mintegy 1500 kilo­méterre fekszik egymástól és közéjük ékelődnek India észa­ki tartományai. Kelet-Pakisz- tán Bengália keleti részéből, valamint kisrészt Asszam tartományból létesült. Terüle­te 54,000 négyzetmérföld, la­kosainak száma 42 millió (Pakisztán összlakosságának száma 76 millió). Fővárosa a 270,000 lakosú Dakha. Hatá­rai: nyugaton és északon In­dia, keleten Burma, délen a Bengal-öböl. Az ország sik területen fekszik, csupán Asz- szammal határos részei he­gyesek. Folyói, a Gangesz és a Brahmaputra gazdagon be­hálózzák földjét. A vizbőség áldás, de gyakran átkot je­lentenek a hatalmas áradá­sok.. A lakosság fő tápláléka a rizs, s az ország természeti adottsága lehetővé teszi az évi háromszori rizsaratást is. De a termésföldön kedvezőt­lenebb éghajlati viszonyok mellett Japánban például 2.6- szeres, Olaszországban 3.3- szeres rizsmennyiséget ter­melnek. Kelet-Pakisztán leg­nagyobb kincse, s egyber legismertebb terméke a juta. A világ juta termelésének 80 százalékát (7 millió bálát) Kelet-Pakisztán adja, s igy szinte monopolisztikus hely­zete van. A juta exportja az ország fő jövedelmi forrása. Dús teaültetvényekkel ren­delkezik, van gyapotja és do­hánya, szene és olaja és sok más fontos terméke. Gazdag ország, s népe még­is roppant szegény. Az éhín­ség ebben a ritka természeti adottságokkal megáldott or­szágban gyakori vendég. Oka egyszerű: mert a parasztok nem urai a földnek. Virágzik a zemindári rendszer, amely lényegében a következő: a földbirtokos bérbe adja a földet több nagybérlőnek, akik a földet ismét kisebb egységekre osztják és jobb- módú parasztoknak adják bérbe, ezek a földet még ki­sebb részekben ismét bér­be adják. Az élősdi közvetí­tők nagyszámú rétege kiszi­polyozza a szegényparaszto­kat. A termőföld 70 százaléka a zemindárok kezében van. A földet a parasztok a legsúlyo­sabb feltételek mellett kény­telenek bérelni: gyakran rizs- termékiik kétharmadrészét kell leadniok. A teaültetvények 95 száza­léka az angol tőkések tulaj­donában van. A kivitel — ju­ta 75, a tea 85, a gyapot 60, a dohány mintegy 80 százalé­ka — az angol tőkések kezé­ben összpontosul. Az angol monopóliumok Kelet-Pakisz­tán kivitelének négyötödét ra gadták kezükbe. De az utób- ] bi években egyre több ameri­kai cégtábla, például Stude- baker, Radio Corporation of America, Kaiser-Frazer, stb. mutatja, hogy Pakisztánban az amerikai érdekeltségek is erősen előrenyomulnak. Kelet-Pakisztán nyersa­nyagtermelő ország. Termé­keit azonban kénytelen más országokba szállítani, mivel iparral jóformán nem rendel­kezik. Az angol gyarmatosí­tók, amikor Indiát és Pakisz­tánt felosztották, gondosan ügyeltek arra, hogy az ipart elválasszák nyersanyagforrá­saitól. így például a keletpa­kisztáni jutát feldolgozó gyárak Kalkuttában vagy In­diában maradtak. Kelet-Pakisztán nyomorgó népe elégedetlen a központi kormánnyal és az uralkodó párttal oldotta megfáz ország legégetőbb problémáit. A köz­ponti kormány, illetőleg a mu­zulmán liga elleni ellenszen­vet növelte a keletpakisztáni népre nehezedő nemzeti el­nyomás. Pakisztán lakosságá­nak 56 százaléka él Kelet-Pa- kisztánban. A tényt azonban a központi kormány szándé­kosan figyelmen kívül hagy­ja, s Kelet-Pakisztán képvi­selőit háttérbe szorítják az állami életben; a kormányhi­vatalok vezetői és beosztottai például csaknem mindenütt nyugatp a k i sz t á n i a k. Ke­let-Pakisztán nagy nemzeti múlttal rendelkező népének lebecsülését és nemzeti elnyo­mását jelenti az is, hogy bár a nép bengáli nyelvet beszéli, az uralkodó nyelv mégis az urdu. Mindez azt bizonyítja, hogy a pakisztáni uralkodó körök valósággal gyarmatuk­ként kezelték Kelet-Pakisz- tánt. Félnek a forradalmi ha­gyományokkal rend elkező bengál néptől. A súlyos problémákat bete­tőzte a központi kormány külpolitikája. Kelet-Pakisztán népe mélységesen elitéli Mo­hammed AJi miniszterelnök amerikabarát politikáját, és helyteleníti, hogy Pakisztán katonai egyezményt kötött az Egyesült Államokkal és Tö­rökországgal. A muzulmán li­ga vereségének döntő oka ép­pen e politika Kelet-Pakisz­tán népe az első adandó al­kalommal a most lezajlott vá­lasztásokon megmutatta: nem ért egyet Mohammed Ali politikájával, s megvonja tá­mogatását az agresszív ame­rikai politikát elősegítő kor­mánytól. A keletpakisztáni választá­sokon a harc lényegében az uralkodó párt — a muzulmán liga — és az egyesült front között zajlott le. Külön jelöl­teket állított, de az egyesült frontot támogatta a Pakisztá­ni Kommunista Párt, a forra­dalmi szocialista párt és a Pakisztáni Szocialista Párt. Uralkodó pártot talán soha sehol még ilyen vereség nem ért, mint a muzulmán ligát Kelet-Pakisztánban. A szét­osztásra kerülő képviselői mandátumok száma 309 volt. A muzulmánok számára fenn­tartott 237 mandátumból 217 jutott az egyesült frontnak, a muzulmán liga pedig mind- össz 9 mandátumot szerzett meg. A nemmuzulmánok szá­mára fenntartott 72 mandá­tumból ötöt a kommunista párt jelöltjei kaptak, a többi 67 különféle hindu csoporto­sulás között oszlik meg. (Folytatjuk) 552 millió dollár munkanélküliségi segélyt kapott egy millió 800,000 munkás az év első negye­dében. Két és fél millió mun­kás tehát vagy felemésztette már a segélyét, vagy nem kapta még meg első csekkét-----------------------------------“V A los angelesi haladószellemü magyarság szeretettel meghívja Los Angeles és környéke magyarságát UHRIN JÁNOS 40 éves munkásmozgalmi tevékenységének elismerésére rendezett BANKETTRE a Munkás Otthonban, 1251 3o. St. Andrews Place május 23-án, vasárnap délután 1.30 órai kezdettel A programmon I.os Angeles legjobb zenészei: Horosnyi Elemér, Bencze Karcsi és társai muzsikálnak Bankett-ebéd-jegv ára $2.50 S- ____r \ MEGHÍVÓ Barátainkat és ismerőseinket ezúton hívjuk meg Neufeld Adolf, Nánássy Dezső, - Tóth Helen és Freidenfeld Antal tiszteletére rendezendő BANKETTRE május 29-én, szombaton «ste 8 órakor a Magyar Házban, 2141 So. Boulevard alatt, Bronx, N. Y. Kitűnő piogramtn, finom vacsora. — Részvételi jegy $2.50 K -------------------­2_____ AMERIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents