Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-01-14 / 2. szám

Meghamisítják ec múltat ~ ~ Valószínű az olvasók közül még sokan emlé­keznek rá, hogy mint választotta«: meg Mary­land ban 1952-ben Butler szenátort, a szervezett munkásság egyik legnagyobb ellenségét a tör- vényhözásoa. Butler ellenfele Miiíord Tydings, konzervatív demokrata volt, azonban története­sen ellenezte McCarthy wisconsini szenátor de­magógiáját és törvénytelen tevékenységeit s mint a szenátus választási bizottságának akkori elnöke vizsgálatot indított, mely leleplezte i\Ic Carthy pénzügyi manővereit s hogy hivatalát szeniéjyes nyerészkedés céljára használta fel. Normális időben a szenátusi bizottság jelentése alapján bizonyosan kizárták volna McCarthyt a törvényhozásból, az ellene felmerült bizonyítékok alapján, azonban manapság olyan időben élünk, melyben n^pellenes elemeket büntetés helyett “nemzeti hőssé” emel a reakció s azpk bűneiket elrejthetik a vöröshajsza takarója mögött. Tydings szenátor megbuktatását úgy érték el, hogy McCarthy (egyes hirek szerint felesége) kezdeményezésére meghamisítottak egy fényké­pet, mely Earl Browdert, a kommunista párt egykori titkárát ábrázolta, miközben kihallgatás alatt állt a szenátus bizottsága előtt. Az eredeti "képen egy harmadik alak állt Browder és Ty­dings között, azonban a McCarthy féle változat­ban törölték ezt a harmadik embert és a kép, melyet sokezer példányban, plakátokon kinyom­tattak, úgy tüntette fel, mintha Tydings, volt szenátor bizalmas, meghitt beszélgetést folyta­tott volna Browderrel. Szó Volt róla, hogy Mc Carthy ellen vizsgálatot indít a szenátus a hami­sítás miatt, azonban a republikánus többség azt sohasem indította meg s éppenugy igyekeztek megfeledkezni róla, mint a wisconsini szenátor pénzügyi manővereiről. A marylandi választás volt az első eset, mely­ben a nagy hazugságot, a Hitler egyik legpiszko­sabb módszerét alkalmazta a reakció, nem a kommunisták, hanem az enyhe liberalizmussal gyanúsított Tydings ellen. A módszer az Eisen­hower kormány és a republikánusok győzelme óta otthonossá lett Washingtonban, ahol a reak- uó legfőbb oélja, — minden jel szerint — hogy meghamisítsa a történelmet s megpróbálja az amerikai nép előtt befeketíteni a szeretett Franklin D. Roosevelt emlékét, úgy tüntetve fel a nagy elnököt, mint a “kommunisták barátját és eszközét”. A cél nem csupán Roosevelt ellen irányul, de az egész demokrata párt ellen s mint nemrégiben a Truman ellen emelt Brownell féle vád alkalmából a newyoiki Daily News kiköpte, a republikánusok remélik, hogy a hazugság és meghamisítás hitleri módszere segítségével vég-, legesen hatalomba tudják magukat tartani. Annakidején, mikor Brownell igazságügymi­niszter és J. Edgar Hoover felvonulása a szená­tus Jenner bizottsága előtt a nép igen nagy tö­megeiben nagyobb ellenszenvet ^ ébresztett a reakcióval szemben, mint amilyen eredményt ért el, a republikánusok bejelentették, hogy ez csak a kezdet. Ugyanakkor Truman volt elnök, vála­szolva Brownell támadására, azt hangoztatta, hogy a republikánus párt Hitler módszereit al­kalmazza, a nagy hazugságot és semmitől nem riad vissza, hogy biztosítsa uralmának folyto­nosságát. Azóta már további lépések történtek a nagy hazugság módszerének alkalmazása alapján. A legújabb ilyen lépésről szenzáció1 alakjában szá­molnak be a New York Times és a Wall Street lapjai. Ez az uj lépés a Jefferson Schoollal kapcsola­tos kihallgatáson következett be. Mint tudvale­vő, az igazságügyminiszter a “felforgató” listá­ra akarja -helyezni a marxista Tudományok eme kivá ló. néwyorki tanintézetét és lehetetlenné akarja, tenni, hogy folytassa működését. Az úgy­nevezett felforgató tevékenységeket ellenőrző kormánybizottság kihallgatásán a megszokott hi­vatásos “.tanukká” lett munkásmozgalmi renegá- tokat vonultatta fel az ifgazságügvminiszter ta­nújául, közöttük a munkásmozgalmi renegátot Lautner Jánost. Ez utóbbi, nyilván jól előkészí­tett terv alapján azt hangoztatta a bizottság előtt, hogy az Amerika egyik legrégibb család­jából- származó Josephine Truslow Adams a Jef­ferson School egy igazgatósági tagja közbejárt a Fehér Házban, hogy Roosevelt elnök szabadlábra helyezze a börtönbüntetésre Ítélt Browdert, aki akkor még a párt főtitkára volt- és közvetítő kap­csolatot töltött be Roosevelt és Browder között.- Ezzel -a bejelentéssel a Jefferson School ellen intézett támadás csak mósodrangu. .kérdéssé vál­tozott, ■ mint aminek nincs is. más célja,, csak az, hogy -.Franklin, U- -.Roosevelt-és.az-egész New- Dealt-összekapcsolja a kommunizmussal. A munkásmozgalmi renegát azt hangoztatta a bizottság előtt, hogy Miss Adams, John Adams és John Quincy Adams elnökök leszármazottja, aki a múltban szintén a Jefferson Schoolban ta­nított művészetet, igen közeli kapcsolatban volt Franklin D. RooseVeittel és feleségével s szemé­lyesen járta ki a Fehér Házban Earí Browder szabadiadra helyezezését a háború alatt. Miután a New York Timesnak sikerült úgy fel­tüntetni az olvasók előtt, mintha a hamis vád .igaz volna, a végén egyetlen mondatban leírja hogy Miss Adams, aki jelenleg New Jersey ál- lamoan, Mahwaó városában él, kijelentette, hogy John Lautner “tanúskodása” merő hazugság s életében összesen egyszer volt a Fehér Házban, 1939-ben, valami liberális ügyben. Ma már azonban ott tartunk, hogy sem ír hi­vatalos Washington, sem a pénz s hatalmi érdeke­ket' szolgáló sajtó számára egyáltalán nem fon­tos az igaesag s maga az igazságügyminiszter kezdte el Hitler módszerének alkalmazását. A legújabb lépés biztosan nem lesz az utolsó, an­nál is inkább, mert a közgazdasági visszaeséstől rettegő reakció még ma is Franklin D. Roosevelt árnyékától retteg legjobban s a népben élő de­mokratikus követelésektől, melyeket a nagy el­nök képviselt. A nagy hazugságra alapított, a múlt meghamisítására irányuló támadásokat elő­reláthatólag sürgősen meg fogják sokszorozni Washingtonban, ahol a reakció megpróbálja a demokrata pártot de facto törvényen kivül he­lyezni, még a választások és a közgazdasági visz- szaesés mélypontja előtt, hogy elnémítson min­den ellenvéleményt, mely szemben állhat a legna­gyobb pénzérdekekkel. “Biinhullám” Los Angelesben Amennyiben a los angelesi reakciós lapokat olvassa az ember, úgy tűnik fel cikkeikből, mint­ha a filmipar fővárosában valóságos “bünhul- lám” volna, amiért a mexicói bevándoroltakat terheli a felelőséség. A Los Angeles Herald Ex­press (Hearst lap) egyenesen azf követeli, hogy “korbácsot, íurkosbotot és kemény öklöt” állítsa­nak munkába az úgynevezett “packaco” (mexi- coi cspcselék) ellen, értve ezalatt a mexicoi mun­kásokat, és azok családtagjait. December 6-ikán az történt Los Angelesben, hogy három mexicoi eredetű amerikai fiatalem­ber összeverekedett két tengerészkatonával. A verekedés a város központjában folyt le, a Hete­dik ucca és a Broadway sarkán. A verekedésbe beavatkozott egy kívülálló járókelő, aki hogyan, hogyan nem, \ alanyiképpen a helyszínen meg­halt. A reakciós lapok hiradása szerint a békél­tetőt megölték, a boncolás szerjnt azonban an­nak testén alig volt jele erőszaknak, azonban véredényhálózata teljesen degenerált volt s halálát valószinüleg trombózis okozta, ami az idegfeszültség következtében jött létre. A hivatalos boncolási jegyzőkönyv ellenére a helyi esküdtszék. gyilkosság bűntettével vád alá helyezte a három mexicoi fiatalembert. Los Angeles messze van New Yorktól s a hé­zagos, elfogult jelentésekből, melyeket a lapok közöltek, nehéz tiszta képet alkotni a valóság­ról. Maga az a tény azonban, ahogy a reakciós los angelesi sajtó igyekszik felfújni az esetet s “biinhullám” hangoztatásával izgat a Mexicoból bevándorolt amerikaiak ellen,' igen ismerős előt­tünk, New Yorkban éppen úgy, mint az ország más városaiban. Időközönként az ország egyik, vagy másik vá­rosában megismétlődik a hasonló uszítás s Los Angeles azok között van, melyekben leggyako­ribb a faji izgatás, elsősorban a mexicoi ameri­kaiak .ellen, akik béreket és demokratikus jo­gaik tiszteletbentartását követelik. A fiatalem­ber és a két tengerészkatona összeverekedése elegendő volt a Los Angeles Times számára, hogy “bünkül1 ómmal” vádolja a mexicoiakat, őket okolva minden rablásért, gyilkosságért, erőszakért, ami a. városokban történik. Nemrégiben még hasonló ' izgatást folytattak a new yorki reakciós lapok is, a város néger kisebbségét okolva minden. bűncselekményért, úgy tüntetve fel, mintha Harlem, ahol gettóba szorítják a négereket, valóságos bünfészek vol­na. A new yorki lapok is mindjárt “bünhullám- ról” kiabáltak, há véletlenül néger követett el valami bűntettet, vagy kihágást és mélyen hall­gattak, ha a bűnöket a négerek ellen követték el, hivatalos közegek, ami igen gyakran előfor­dult. Erről még. hallgatnak ma is, azonban a new yörkf reakciós.lapok kezdenek rájönni, hogy .3-nép nem ■ veszi.- be -többé a néger kisebbség el­leni izgatást a- hárleíra “bünhullám” hangoztafeá­_9 sávak Los Angeles, mely korban és számban mé messze elmarad New York mögött nem tanú ta meg, hogy az embereket csak ideig-óráig li hét félrevezetni a fajellenes izgatással s hogy végén a fehér és egyéjj szinü munkások rájör nek arra, hogy érdekeik azonosak s a reakcii mely egymás ellen uszítja őket, azt akarja e<érn hogy az egymás elleni uszítással mindegyiket el nyomhassa, kizsákmányolhassa. Ezt már meg tanulta a los angelesi munkásság nagyrésze is azonban a mccarthyzmusnak, a fasiszta hazug ságok segítségével még sikerül félrevezetni i tömegek egy részét. Nejnrégiben Los Angeles bölcs városatyái azzal a “demokratikus” csele kedettel irányították magukra az ország és a vi­lág figyelmét, hogy a városi iskolákból kitiltot­ták az Egyesült Nemzetek kulturális szerveze­tének nyomtatványait, most a reakciós íapok izgatnak a mexicoi kisebbség ellen. Egyik csele­kedet sem válik dicsőségére sem a hires város­nak, sem Amerikának. Saul Grossman védelmében A vöröshajsza, mint tudjuk, nem újkeletű. Mc Carthy és a többiek még talán hátulgombolós nadrágban jártak, amikor a magyar fasiszták mar üldözték a “magyarellenes és felforgató cse­lekményekkel” vádolt vagy gyanúsított munká­sokat és becsületes értelmiségi embereket. De odáig, még a horthyisták sem mentek, hogy üldözésnek és meghurcolásnak tették volna ki az általuk üldözöttek jogi tanácsadóit és védelme­zőit. Yámbéry Rusztemet, Rákosi Mátyás védőjét, még a fehér tenor tetőpontján sem idézték be vagy fenyegették börtönnel. A jelenlegi boszorkány ha jhászó légkörnek itt Amerikában egyik legmegdöbbentőbb része, az, hogy az amerikai reakció, nem elégedve meg az. ártatlan és becsületes progresszivek és bevándo­rolt munkások üldözésével, ugyancsak üldözni kezdte azokat az egyéneket és' intézményeket, ' amelyek e súlyos 'időkben bátran védelmére kel­tek az üldözötteknek és jogi tanáccsal látják el őket. Washingtonban a minap egy évi fegyházbün­tetést szabott ki Holtzoff biró (ha nem tévedünk ez az ember volt az, aki annak idején a több mil­lió dolláros pénzbüntetést szabta ki a bányász­szakszervezetre !) Saul Grossmanra, a Michigani Védelmi Bizottság titkárára a “kongresszus te­kintélyének megsértése” miatt. Mivel “sértette” meg Grossman a kongresszus tekintélyét? Azzal, hogy nem volt hajlandó ki­szolgáltatni a kongresszusi boszorkányhajhászok- nak ama egyszerű, becsületes amerikaiak neveit, akik szivük sugallatát követve, adományaikkal támogatják a bizottság nemes célkitűzését, a meghurcoltak védelmét. Grossman nem akart be­súgóvá válni. Ezért mért ki rá a reakció egy évi börtönt. , : Az amerikai történelem egyik legnemesebb alakja, Thoreau irta azt önéletrajzában, hogy olyan időkben élt, amidőn a becsület és hazafias­ság jelképe volt bebörtönözte lenni. Ma ismét közeledünk egy olyan időszakhoz. Ám, önként most sem mennek becsületes em­berek börtönbe. Michiganban bizottság a’akult Grossman védelmére és a brutális Ítélet megfel- lebbezésére. Akik hozzá akarnak járulni az igaz­ság védelméhez, küldjék adományaikat e címre: Grossman Defense Committee, 918 Charlevois Building, Detroit 26, Mich. A nép véleménye A Cincinnati Enquirer körkérdéssel fordult 5,000 olvasójához, hogy véleményük szerint mi volt az elmúlt év legkiemelkedőbb eseménye. A beérkezett válaszok legtöbb,]« szerint a koreai fegyverszünet volt 1953 legnagyobb eseménye. Utána következett*'sorrendben Sztálin halála, “kommunizmus az Egyesült Államokban” (egy másik amerikai, újság körkérdésének az volt az eredménye, hogy olvasóinak többsége nem tudja mi a kommunizmus) a Greenlease féle gyermek­rablás, az Eisenhower-kormány működése, Er­zsébet királynő megkoronázása, a Rosenberg-há- zaspár kivégzése, Taft halála, fejlemények az atomenergia körül, a keletnémetországi -'lázadá­sok. ... , Az a, tény, hogy egv nagy amerikai város olva- - sóközönségének tipikus csoportja a koreai, fegy- vedszünetet, szóval a béke kérdését tartotta az év legfontosabb eseményének, újabb, bizonyítéka népünk békeszeretetének s bizonyos- értelemben a háborús uszító politika csődjének. ... January.. !?!, 1954 ■ ... . AMERIKAI MAGYAR S£ó . .

Next

/
Thumbnails
Contents