Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-29 / 16. szám

April 29, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 NÉPGYÜLÉS TRENTONBAN A MCCARRAN TÖRVÉNY ELLEN CALIFORNIA ^ (PILLANATFELVÉTELEK) Los Angelesiéi alig 50—60 mérföldnyire északra, 100— 110 mérföldnyire keletre kezdődik a sivatag, amelynek si­vár homokbuckái, köVes, terméketlen talaja, vigasztalan ké­pet nyújt különösen azok számára, akiknek sem alkalmuk, sem idejük, sem kedvük nem volt ahhoz, hogy közelebbről ismerkedjenek meg ezzel az érdekes és esőzések után szin- pompába öltöző területtel. Egyik kirándulásunk alkalmával, déltájban éppen egy keresztuthoz közeledtünk, amelyre azért emlékeztünk, mert ott egy alkalommal egy árva tölgy árnyékában ebédeltünk. A sivatagban, ahol sokszor ameddig a szem ellát, nincs egy fa, fü vagy virág, nagy szerencse árnyékot találni és már előre élveztük az ebédünket, amelyet ennek a bizonyos fá­nak a tövében fogunk elfogyasztani. Nagy csalódásunkra, valaki megelőzött. Az árva tölgy árnyékában egy ütött-kopott teherautó hüsölt és a jélek arra mutattak, hogy a gazdája hosszabb tartózkodásra rendezke­dett be. A fa tövében ugyanis, kék munkanadrágba és ingbe öltözött, idősebb embert találtunk, aki nem a földön, hanem kényelmes karosszékben ülve pipázott és érdeklődéssel szem­lélte, amint mi kikászolódunk az autóból. Nem várta, amig magunk alá terítjük takarónkat, hanem barátságosan hívo­gatott, hógv üljünk csak le, oda melléje, az árnyékba. Nem kérettük magunkat sokáig, a nap égető sugarai elől örömmel húzódtunk meg a védelmet nyújtó tölgy alatt.: Ott ültünk hát a sivatagban, mi ketten a földön, a me­leg homokon és a kékbe öltözött ismeretlen a kényelmes ka­rosszékben. Az első perctől kezdve nyilvánvaló volt, hogy ennek a találkozásnak közelebbi ismerkedés lesz a folytatása. Mi ketten hozzáláttunk az ebédhez, miután előzőleg meg­egyeztünk abban, hogy meleg van és esőre nincs kilátás. Megtudtuk, hogy Mr. Iíoward-hoz van szerencsénk és csak néhány tréfás célzást kellett tennünk a karosszékre, hogy beszédbe elegyedjék. Mire elfogyasztottuk az ebédet, mint nyitott könyv állt előttünk Mr. Howard élete.. . Észak-Califomiában, Sarcamento közelében élt, dolgo­zott. Ott nősült vagy 40 év előtt, ott nevelte fel fiait, leá­nyait. A felesége most is ott él, a szei'ény kis házban, amit ő maga épített. Gyerekei szerte az országban önállóan él­nek; egyik leánya egy közeli kis város postahivatalát ke­zeli. Hát ő mit csinál délben 12 órakor a sivatagban, az árva tölgy alatt? Már úgy gondoltuk, hogy a karosszéken és a pipázáson kiviil. . . Készséggel válaszolt : 68 éves, 66 éves koráig dolgozott, soha nem volt alkalma (és pénze sem) utazni, országot-világot látni. Még autója sem volt, csak egy régi teherautó, amit munkájában is használt. Ez az a kopott, ócska teherautó, amely most vele együtt a fa alatt hüsölt... Érdekel talán bennünket, hogy ezt a teherautót, amellyel most az országot járja, miként rendezte be? Persze, hogy érdekel. Kinyitja a hátsó “bejáratot” és bemutatja ott­honát: az egyik oldalon tábori ágy, a másik oldalon petró­leum kályha és kis jégszekrény. Egy váltás kék nadrág és ing. a megfelelő alsó holmikkal, tisztára kimosva, kifeszi- tett kötélen szárad. Lavór, szappan, törülköző, borotvakészü­lék. Minden példásan tiszta, akárcsak Mr. Howard, a lakó. Rádiója van? — Nincsen, nem is kéne. örül, hogy nem kell hallgatni rádiót, nem kell nézni televíziót; még újságot sem olvas. Van néhány könyve, azt olyasba, ha ideje van rá, ami rendesen nincsen. Miből él, miből utazik? Aggkori nyugdijat kap, abból vásárol élelmet, gazolint, pipadohányt. Másra nincs szüksége. Amikor fogytán a pénze, megáll ha­lászni egy patak partján és eltölt egy helyben 4—5 hetet. — ha jól lehet halászni, esetleg 2—3 hónapot is. Ezalatt nincs gazolin költség és húst sem kell vásárolni. Más halászó cimborákkal elbeszélget, azok elmondják a legújabb esemé­nyeket, beszámolnak a munkaviszonyok leromlásáról, az atombomba robbantásokról, a háborús készülődésekről és az FBI egyre növekvő hatalmáról. Minél többet hall a világ eseményeiről, annál elégedettebb a négy kopott keréken gördülő otthonával és azzal, hogy nem kell rádiót hallgatnia és újságot olvasnia. Feleségével, gyerekeivel levelez, mert tudni akarja, hogy egészségesek és szaporodnak az unokák. A postáskis­asszony lánya időnkint küld neki egy-egy csekket, amit ő következetesen visszaküld. Nem kell neki pénz, nem is tudná mire költeni. Egyszer félévenkint meglátogatja a feleségét, kitatarozza a házát, aztán megtölti a gazolin tartályt és megint nekivág a világnak. Boldog és elégedett, jól alszik, nem ideges, jó egészség­nek örvend Mr. Howard. Azt mondja, hogy amig ilyen vilá­got élünk, nem kíván része lenni a “civilizációnak.” A fia­tal nemzedék dolga változtatni a világ során és reméli, hogy gondoskodni fog egy olyan társadalomról, amelyben majd az öregeknek sem kell a magányba menekülni... Meleg parolázással búcsúztunk el Mr. Howard-tól és re­méltük, hogy a véletlen egyszer majd megint összehoz ben­nünket egy fa alatt, vagy egy patak partján. Ahol jól lehet halászni. (EHN) Olasz, zsidó, lengyel, ma­gyar és más munkásszerve­zetek rendezésében fontos népgyülés volt a múlt héten Trentonban, a McCarran-Wal- ter féle nácitörvény ellen. A gyűlés főszónokai Conolly pol­gármester, Howell demokrata kongresszusi képviselő és Case, republikánus szenátor­jelölt valamint Antonio ruha­ipari szakszervezeti vezető voltak. A Hotel Stacy-Trent volt a gyűlés színhelye. Howell rámutatott arra, hogy bár névleg a McCarran törvényt azért hozták, hogy megakadályozzák a kommu­nisták bevándorlását, az’ ered ménye mégis az lett, hogy a bevándorolt munkásságot má­sodosztályú polgárokká deg­radálták. Case szenátor jelölt azt ja­vasolta, hogy a McCarran Walter törvény visszavonásá­ra irányuló mozgalomba be kell kapcsolódni minden isko­lának, egyháznak és munkás­szervezetnek. Connolly polgármester han­goztatta, hogy Amerika ma azért nagy, mert naggyá tet­te a bevándorolt munkásság véres verejtéke. Szükség volt bevándorlásra régen, szükség van arra most is. A harc csak most kezdődik el istenigazá­ban. Luigí Antonini, antikom- munista munkásvezér hang­súlyozta, hogy ha azt akar­juk, hogy a világ tiszteljen bennünket, akkor Amerika nem beszélhet a világhoz egy McCarthy vagy egy McCar­ran hangján. A McCarran- törvény a kancsal mészáros módjára a kommunistákra néz, de a nemkommunisták fejére vert egy nagyot. Radford ' ,! Churchillei tárgyal LONDON. — Arthur W. Rad- ; ford, az egyesitett amerikai ve- | zérkari főnökök elnöke, a hét­fői napon tárgyalásokat folyta­tott Churchill angol miniszter- elnökkel és az angol vezérkari főnökökkel az indokinai harc­téri helyzetről. Minthogy ezt Anthony Eden angol külügymi­niszter szombati hazarepülése, majd az angol kabinetülés előz­te meg, Radford tárgyalásai nagy nyugtalanságot keltettek Angliában: attól tartanak, hogy az indokinai konfliktus fokozó­dik és esetleg angol csapatokat is belerántanak. , Lakásviszonyok Kanadában TORONTO, ONT. Kan. — A kormány statisztikai hi­vatalának 1953 szeptemberé­ben zárult adataiból a követ­kező képet látjuk: •306,000 lakásba nincs vil­lany bevezetve. •1,795,000-ben nincs kazán (furnace) fűtőberendezés. •1,363,000-ben nincs hideg- és melegvizvezeték. •1,285,000-ben fürdőkád, sem zuhány nincs. •1,025,000-ben nincs vizes toilet. •1,226,000 van ' hűtőszek­rény nélkül. •130,000 rádió nélkül. •1,118,000-be nincs telefon bevezetve. •1,742,000 van autó nélkül •1,547,000-ben sem gáz, sem villanytűzhely nincs. Ezek a számadatok a laká­sokra vonatkoznak... de mil­liókra rúgnának, ha a szemé­lyek számát mutatnák, ki, hogy mennyien szenvedik ezeknek a hiányát. Ugyanakkor ezek a számok mutatják azt is, hogy ez egy­magában is roppant kiter­jedt belpiac a hazai ipar szá­mára, miközben a teljes mun­kanélküli és részidőt dolgo­zó munkások száma-a három­negyed millió körül van. Ezek a tények is beszédesen cáfolják azokat, akik a bete­tőzött “jólétről” fecsegnek Kanadában. KOVÁCS JÁNOS A munkásság egyetemes nagy ünnepén, május 1-én üdvözöl­ni óhajtom az emberi tár­sadalom életfeltételeit, min­dennapi áldozatos munkájá­val előteremtő munkás és földművelő népet a világ minden országában. Külön üdvözlöm szülőhazám népét Andrew Mautner Nagy veszteség érte a Niles, O.-i és az egész amerikai hala- dószellemü magyarságot: Ápri­lis 19-én meghalt Kovács János munkástárs, a volt Testvériség betegsegélyző tagja, a haladó- szellemű sajtó hii barátja, támo­gatója, olvasója. Temetése szer­dán, április 21-én volt. Kovács munkástárs 1885-ben született a zemplénmegyei Lo- eyn. Mint sok más magyar, 1914-ben kivándorolt ide Ame­rikába jobb megélhetés rémé* nyében önmaga és családja szá­mára. Ideérkezése óta állandóan az acélgyárakban dolgozott. Két éve múlt januárban, hogy nyu­galomba vonult, de mire élvez­hette volna egy hosszú életben végzett nehéz munka gyümöl­cseit, már felőrlődött az egész­sége. Nyugalombavonulása óta állandóan betegeskedett. Szív­betegsége volt és az is yitte el. Közeli rokona helyben nem ! volt. Kanadában van egy unoka- ! öccse, aki jelen is volt a teme­tésen: Fülöp Albert, a feleségé-, vei együtt. Odahaza lánya, Szerd Béláné gyászolja családjával együtt. Kovács János hü fia volt a munkásosztálynak. Emlékét megőrizzük. Fodor. Mihály tudósitó i A munkásság egyetemes ün­nepén Május 1-én üdvözlöm az emberi társadalom élet- feltételeit, mindennapi áldo­zatos munkájával előteremtő munkás és földművelő népet a világ minden országában. Külön üdvözlöm szülőhazám népét Türk Péter-------------------------------------V A munkásság nagy ünnepén, Május 1-én üdvözölni óhajt­juk a szorgalmas, dolgozó munkás és földművelő népet a világ minden országában. Külön üdvözöljük szülőha­zánk népét és szívből kíván­juk, hogy békesség legyen már a földön. Ablonczy Pál és családja Szívélyes üdvözletét küldi a világ minden szabadgondol­kodó munkásának Május 1 alkalmából Steiner Emma New York, N. X* ^7FR7FTT MAR EGY UJf olvasót a magyar szónak* * A MAGYAR SZÓ MINDEN SZAMA A FELVILa GOSITAS KINCSESTÁRA. — ADJA SZO#V«Zt:p/A KEZŰBE* Bethlehem és környéke FIGYELEM! Az amerikai munkásság törté­nelmi jelentőségű nagy ünnepét, május 1-ét, szombaton este fél 8 órakor tartja meg Bethlehem és környékének magyarsága a Munkás Otthonban. A Munkás Otthon vezetősége kéri tagjait és barátait, hogy minél nagyobb számban jelen­jenek meg szombaton este ami­kor tea est keretében egy impo­záns magyar film kerül bemu­tatásra. Cime: “A felszabadult föld”, mely folytatása a feled­hetetlen szépségű “Talpalatnyi föld:cím ü filmnek. Társas túra a United Nations meglátogatására A Magyar Társaskör tagjai és barátai társas túrára mennek május 8-án, szombaton délután 3 órakor a United Nations meg­tekintésére. Részvételi dij egy dollár. Találkozás 2.30-kor a UN 45-ik utca és First Avenuen lé­vő bejáratánál. . Május elsején, a munkásság nagy nemzetközi ünnepén üdvözletét küldi a világ mun­kásságának és szülőhazája szabad népé.nek Csecskovics András Üdvözletét küldi Május Elseje 'alkalmából Mrs. Anna Fekete Carteret, N. J. Május elseje alkalmával üdvözletüket küldik: Morris Friedman Szevin Anna Egy jóbarát Egy jóbarát Mr. Peter Jacob Dayton, Ohio Klein Marci Május elsejére üdvözletüket küldik a világ munkásságának Lovászék üdvözletét küldi a Magyar Szónak és a világ munkássá­gának Május Elseje alkalmá­ból, Indianából Bucskó József

Next

/
Thumbnails
Contents