Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-04-29 / 16. szám
April 29, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ AMIKOR A Fő VIZSGÁLÓT “VIZSGÁLJÁK” Uj szerepben mutatkozott be a múlt héten indult szenátusi vizsgálatban McCarthy^a fő boszorkányüldöző: ezúttal ő a VIZSGÁLT személy és nem a vizsgáló. Magától érthető, hogy McCarthyra nem fog származni — egyelőre — semminemű hátrány, hogy beidézték kihallgatásra. Nem fogja elveszteni megélhetését. Nem fognak ellene deportálási vagy polgár- jogvesztési eljárást indítani. Feleségét, gyermekeit nem fogják telefonon vagy az utcán inzultálni. A kihallgatok a legudvariasabban kezelik. Annyira udvariasan, hogy néha már azt sem lehet tudni, hogy ki a vizsgáló és ki a vizsgált. Mindamellett a most megindult kihallgatások bizonyos értelemben visszaesést jelentenek a wisconsini fürerjelölt karrierjében. És, ha nem vigyáz, a szappanbuborék kipukkanhat. Miről van szó tulajdonképpen? Nem fér kétség ahhoz, hogy McCarthy mögött verődtek össze azok a gazdasági, politikai, klerikális és egyéb érdekeltségek, amelyek az amerikai nagyipar, a Wall Street egyre bonyolodottabb és nehezebb helyzetbe jutó kül- és belpolitikáját a fasizmus valamilyen amerikai változatával akarják megoldani. Miért választották ezek az érdekeltségek éppen Mc- Carthyt? Hisz ez az ember 1950 előtt még csaknem teljesen ismeretlen volt? Azért választották McCarthyt, mert az összes jólismert reakciós, antikommunista közéleti vezetőszemélyiség között ő közelíti meg legjobban a hitleri típust: cinikus, brutális, erőteljes, ügyes demagógot, aki szemrebbenés nélkül tudja hangoztatni a leghihetetlenebb koholmányokat. Óriási pénzügyi érdekeltségek verődtek össze mögötte. Egy valóságos kis ellenkormány működik a háttérben, melynek meg van a maga titkos rendőrsége, vizsgálóbizottsága. Állítólag 60 ember dolgozik egyedül a “kutatóirodájában. Nos ez a kamarilla az amerikai közélet, sőt a kormányzat minden ágára ki akarta terjeszteni ha nem is tényleges hatalmát egyelőre, de McCarthy befolyását. Ezért “vizsgálták” ki a külügyminisztériumot, Amerika Hangját, egyházakat, egyetemeket, szakszervezeteket, stb. Végül megkezdte a hadsereg vizsgálatát. Sietségükben itt azonban túllépték a határt. Olyan botrányos módon kezeltek magasrangu tiszteket, a második világháborúban kitüntetett tábornokokat, hogy a kormány kénytelen volt védekezni. Kiadtak egy nyilatkozatot, amelyben felsorolták, hogy McCarthyék mily orcátlanul gyakoroltak nyomást a hadseregre, hogy tiszti rangot adjanak egy volt kopójuknak, a gazdag milliomos családból származó David Shine-nak, akit nemrég soroztak be a hedseregbe. A kihallgatás, amely most van folyamatban és amelyet a televízión is közvetítenek, mindenesetre alkalmat ad. az ország népének, hogy közelről és alaposan szemügyre vegye a fürerjelöltet. McCarthy fején annyi vaj van, közéleti szereplése any- nyira tele van a legsúlyosabb kétes ténykedésekkel, hogy egy ilyen kihallgatás derékbe roppanthatja karrierjét. Ne felejtsük el, McCarthy volt az, aki megmentette a jogos büntetéstől a bastognei erdőben sok száz védtelen amerikai fogoly kegyetlen lemészárlásáért felelős náci katonákat ! ő volt az, aki Marylandban a legbotrányosabb választási csalás utján eszközölte ki Butler szenátor megválasztását. ő volt az, aki nem volt hajlandó megjelenni az ő kétes pénzügyi műveleteinek kivizsgálására összehívott kihallgatáson. Aki 10,000 dolláros tiszteletdijat fogadott el egy építési vállalattól, amikor egy olyan törvényt tárgyaltak, mely* nek révén ez a vállalat nagy haszonra tehetett volna szert. Ezek a dolgok még felmerülhetnek a tárgyalás folyamán. Reméljük felmerülnek. És reméljük, hogy amikor ez a sok szenny feltárul, az amerikai nép levonja a maga következtetését és egyszer- smindenkorra eltávolítja közéletünkből McCarthyt és mindenki mást, aki az ő uszályán akart hatalomra jutni... demokráciánk és népünk szabadságjogainak romjain keresztül. * j___1 ^ ■ Amerikai premier május hó 1-én — színes film — GOGOL NIKOLAJ “A REVIZOR” a moszkvai színház legnagyobb művészei felléptével i STANLEY SZÍNHÁZ, 7th Ave. 41. St. Tel.: WI 7-9685—6 A BÉKEOIJAS HOWARD FAST ÜNNEPLÉSE Lelkes meleg ^hangulatban folyt le a new yorki McAlpin- hotelben április 22-ikén Sztálin békedij átadása Howard Fast-nek, a világhírű amerikai regényírónak. Ezer főnyi közönség gyűlt össze ez alkalommal, közöttük a békemozgalom több kiválósága. Az ünneplés vezetője, Rev. William Howard Melish, b.eszé dében megemlékezett dédapjáról, aki Thomas Jef- fersonnal és Thomas Paine- nel baráti viszonyban állt és érdekes idézetet olvasott fel ez utóbbinak a béke mellett elfoglalt felfogásáról. Majd visszakanyarodva Howard Fastre, Tom Paine regény esitett életrajzának Írójára, a következőképpen folytata: “Két év óta, hogy. a világhírű békedijat számos ország kiváló polgárainak odaítélik, most végre egy amerikait is kitüntettek vele. Ennek mélyebb jelentősége is van. A Szovjetunió polgárai és a kiválogatásokat megejtő nemzetközi zsűri tagjai ezzel elismerik, hogy ma az Egyesült Államokat nem lehet megérteni annélkül, hogy számba ne vegyék az ország azon elemeit ,akik szakadatlanul dolgoznak a haladás és a béke érdekében. Az, hogy azt az irót tüntették ki, akinek egyik első könyve volt a “Citizen Tom Paine”, nem véletlen. Ez ugyanis része, megindokolása és -szándéka e békedij jelentésének. Ránk nézve, amerikaiakra nézve, fontos, hogy a jelenkori világ egy nagy részének tudomása legyen arról, hogy megvan a békeakarat élő amerikai demokratikus hagyományainkban. Legyen tehát a békedij buzdítás valamennyiünk számára is”. Az arany békedijat a nagy néger tudós, a 85 éves Dubois profeszor nyújtotta át Fast-nek e szavak kíséretében: “A Sztálin békebizottság elnöke megkért, hogy személyesen adjam át Mr. Fastnek ezt az üzenetet: E békedij elismerés nemcsak a saját hazád népének tett hazafias szolgálataidért, hanem ama szolgálatért, amelyeket más országok és a világ népének tettél. E dij révén fejezzük ki baráti érzelmeinket a nagy amerikai nép iránt. Népeink között nincsenek viszályra okot adó kérdések és nem is lehetnek. Békében és egyetértésben élhetünk...” HOWARD FAST BÉKEBESZÉDE .:Majd amikor az ünnepelt Howard Fast emelkedett szólásra, meghatottan és “büszkén’ megköszönte a nagy megtiszteltetést és bevezető szavai után a következőképpen folytatta: “Vannak emberek, nagyon is sokan, akik kiáltó szóval figyelmeztetik az ország népét, hogy az emberiség és az emberalkotta szép és gazdag civilizáció a végpusztulás szélén áll, — és mégis vannak olyanok, akik azt Howard Fast mondják, hogy a végpusztulás elkerülhetetlen. N*m tagadom, hogy zord és ijedel- mes korszakban élünk, de ugyanakkor hozzá kell tennem azt is, hogy fényes, ragyogó idők is ezek. Ha a végpusztulás szélén állunk, de állunk valami másnak is a szélén, egy uj hajnalhasadás szélén, amikor az emberi nem a maga összetett és lenyügző sokféleségében ahhoz a végkövetkeztetéshez fog eljutni, hogy békés testvérieségben kell élnie, amely magábazár- ja a sokféleségnek ezt a sokaságát. És meggyőződésem, hogy inkább az együttélés mint az együtthalás mellett fogunk dönteni. Ezi az én reményem. Ez az egész emberiség reménye. Nem azért vagyok itt ma, hogy ezeket a kérdéseket megvitassam, hogy külpolitikai fejtegetésbe bocsátkozzam, hogy kritizáljam a külpolitikát. Egyszerűen csak azért vagyok itt, hogy egy kitüntetést vegyek át, a békedijat. Ez a dij a Szovjetunióból, származik és ha nem volna más okom a Szovjetunió’tiszteletére ,már azért is mélységes tisztelettel övezném amiért békedijakat ad. Nem értem azokat, akik azt hangoztatják, hogy a békedij —nem békedij. Az ilyenek számára nincs kezdet, és ahol nincs kezdet, hogyan is lehetne végkövetkeztetés a megértés dolgában ? Pedig meg kell értenünk egymást. Korunk égető kérdése a békés együttélés a mi világunk és a szocialista világ közt, és ennek az együttélésnek, ha egyáltalán létrejöhet, a megértésen kell alapulnia. HIMNUSZ A BŐSÉGRŐL ÉS BÉKÉRŐL Van alap Ilyen együttéléshez, bőven is. Az atomenergiában bennerejlő veszedelem mellett ott van a bennerejlő belátása is annak, hogy még alig nyúltunk hozzá bolygónk roppant gazdaságához. Nemcsak1 hogy van mindenki számára elég, hanem ezer meg ezer eljövendő nemzedék számára is van böven- És micsoda hatalom, micsoda hihetetlen és óriási hatalom lenne ez a mi két különálló világunk, ha a nemzetek közötti békés érintkezésben egyesülnének. N Igen, lennének háborúk, amelyeket meg kell vívnunk, ámde olyan háborúk, amelyeket megnyerünk^ amelyeket az emberiség megnyer. Hadat viselnénk a betegségek ellen és eltörölnénk azokat a föld arculatáról. Harcolnánk az aggkor, az éhség s a szegénység ellen. Harcolnánk a sivatagok ellen és kertekké változtatnánk. Igen, hadat viselnénk az idő és maga a tér ellen, mert mi az emberek ősi álmának megvalósulása előtt állunk: hogy kimehetnek a csillagok közé és saját kezükkel megérithetik azokat. Mi, emberek, nem vagyunk bolondok, bármilyen országban élünk is, és én sohasem ismertem embereket, akik nagy töbségükben ne jók, becsületesek és keményen dolgozók lettek volna. Száz nemzedék óta álmodunk egy nagyszerű, gyönyörű álmot: s most itt állunk megvalósu- lásar küszöbén. Természetesen, nem könnyű dolog. De hogyan is lehetne valami, ami nagyszerű, gyönyörű, igen, hősies,— ami nem nehéz? Gyermekeink vannak és mi törődünk gyermekeink kel, mert az emberi élet éppen oly nagy adósa a múltnak, mint a jövőnek. Azt fogjuk-e mondani gyermekeinknek, hogy mivel a békéhez vezető ut oly nehéz volt, feladtuk a harcot és örökségül — hamut és füstölgő romhalmazt hagyunk ráj uk ? Nem hiszem. De hiszem azt, hogy harcolni fogunk a békéért. Hiszem azt, hogy meg fogjuk nyerni a békét, mert amikor megnyerjük a békét ,akkor azt nyerjük eh amiért az emberiség minden ’ idők óta sóvárog.” I H adgyakorlatok Koreában SZÖUL. — Az amerikai haditengerészet és tengerésekatona- ság megkezdte a koreai hadgyakorlatokhoz szükséges csapat- szállitóhajók berakását. McCarthy és Roy Cohn _3_ McCarthy szenátor
