Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-04-15 / 14. szám
April 15, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ MÁRCIUS IDUSA LOS ANGELESBEN A los angelesi 3954-es márciusi ünnepély feltette a koronát minden eddigi márciusi ünnepélyre. Nem mintha az eddigi 48-as ünnepélyek nem lettek volna kellőképpen megszervezve, hanem azért, mert a rendezőség idén olyan pro- grammot adott a vendégeknek, amely szinte visszavarázsolta őket szívben és lélekben azokba a falvakba és városokba, melyeket évtizedekkel ezelőtt a nyomor kényszerhatása alatt ott kellett hagyniuk. Az ünnepéiynek két fő attrakciója volt. Az egyik, hogy a magyar nép washingtoni képviselője, Szarka Károly nagykövet és a követség titkára, Boldog János, bájos feleségeikkel együtt, megtiszteltek bennünket idejövetelükkel. Az Amerikába kényszerült magyarság még álmában sem gondolhatott arra, hogy akár Ferenc Jóska vagy Horthy itteni képviselői valaha is a nép közé menjenek és mint emberrel, mint honfitársakkal elbeszélgessenek. Ma azonban máskép van. A másik nagy attrakció a “6:3-as film” volt, melyet Los Angelesben mutattak be először. A század legnagyobb futballmeccse, melyet már nemcsak a magyarok, hanem úgyszólván Los Angeles futballkedvelői is vártak. Bár a 48-as ünnepély vasárnap, 14-én volt, már pénteken este a Victoria-szinházban nagyszámú közönség élvezte végig az “Erkel Ferenc” című gyönyörű szép filmet. Boldog János követségi titkár üdvözölte a megjelenteket. Ugyancsak ekkor mutatták be az “Ercsi lakodalom” cimü filmet is. Egy végtelen kedves, szemet elbájoló és szivet vidító szinesfilm ez. . . , Vasárnapra rendezőség sok vendéget várt. De nagy volt a meglepetés, amikor a soknál is többen jöttek, úgy, hogy ez alkalommal ismét kicsinynek bizonyult a Munkás Otthon. Jöttek a magyarok részben a 48-as emlékek tiszteletére, de nagyon sokan eljöttek olyanok is, akik eddig még sohasem voltak a Munkás Otthonban csak azért, hogy egy pár órát tölthessenek, egy szót szólhassanak a magyar nép itteni képviselője társaságában. Hogy megkérdezhessék tőle, mi újság odahaza? Jellemző jelenet volt az, amikor egyik vendég, aki már megette a kenyere javát, odamegy a követhez, megmondja kicsoda, micsoda és hogy 45 évvel ezelőtt vándorolt ide, felsóhajt s azt mondja: “De szeretnék még- egyszer hazamenni, de már...” Itt elfordul és öklével kicsordult könnyeit töriilgeti. Hogy mit érzett? Amit nagyon, de nagyon sok amerikai magyar érez. Miután az asszonyaink nagyon jó Ízletes' csirke-ebédet főztek és a férfiak segítségével felszolgálták, a vendégek pedig jóétvággyal elfogyasztották, megkezdődött a Programm. A Munkás Otthon “legfiatalabb” tagja, (a tevékenysége után Ítélve) Uhrin János, meleg szavakkal köszöntötte a vendégeket. Mindjárt utána a zenészek az amerikai és a magyar himnuszt játszották a közönség kíséretével. Ezután pedig felkérte Faragó Zsigát egy szavalatra. Faragót bizonyára megszállta a márciusi ihlet és oly tavaszi hévvel, szive minden érzelmével szavalta el Ady Endrétől a “Márciusi ifjakhoz” cimü verset, ahogy még nem hallottuk tőle. Erdődy Margit, a Női Kör közszeretetben álló elnöknője, kedves szavakkal és boldogan üdvözölte a Női Kör nevében a nagyszámú vendéget és washingtoni vendégeinket. A Munkás Otthon nevében, aki ez alkalommal a vendéglátó volt, az Otthon elnöke, Faragó Zsigmond, üdvözölte az összes vendégeket. Leitner Aurél rövid beszéd keretében, komoly megfontolt szavak kíséretében mutatta be Szarka KároM, Magyar- ország washingtoni nagykövetét. A követ huszperces beszédben sűrítette össze 48 forradalmi és történelmi jelentőségét. Minden mondata egy történelmi dokumentum volt. Kossuth, Petőfi, Táncsics unokáira és dédunokáira hárult az a történelmi feladat, hogy valóra váltsák 1848 forradalmi programmját. A magyar nép, az ifjúság, az élmunká- sók, történelmi feladatuk teljes tudatában teremtik meg Petőfi jóslatát és óhaját: “Ha majd a bőség kosarából mindenki egyformán vehet. . .” A közönség óriási tapssal fejezte ki tiszteletét s szeretetét a magyar nép képviselői iránt. --- Ezen programmot Bencze Karcsi felülmúlhatatlan hegedti- játékával fűszerezte harmadmagával. Úgyszintén volt egy baritonénekes is, akit a közönség még a hatodik dal után sem akart leereszteni a színpadról. Ezután kezdődött a film: a “6:3”. Hogy mindenki megláthassa, háromszor kellett lepergetni a filmet, N, 0» Itt kell megjegyezni, hogy amikor a Los Angelesi Atlétikai Klub tudomást szerzett róla, hogy a film itt lesz, mindjárt közbenjárt, hogy a filmet náluk is'lejátszhassák. Ez meg is történt hétfőn este az itteni Magyar Házban, ahol szintén oly zsúfolt volt a terem, hogy ott is kétszer kellett lejátszani. Köszönhető pedig mindez annak, hogy előző két.vasárnap a futballpályán hangszórón behirdették, hogy a filmet ingyen megtekinthetik. így tehát nagyon sok nem magyar látogatója is volt a filmnek. így Los Angelesben közel ezren látták. A magyar követség fogadja a los angelesi magyarság hálás köszönetét és szeretetét, amiért eljött. Végül pedig köszönet mindazoknak, akik közreműködésükkel elősegítették a márciusi ünnepély teljes sikerét. Tudósitó CSATLAKOZUNK AZ ÜDVÖZLETHEZ A New York Times április 9-iki számában két hasábos fényképet és alatta cikket közöl Cukor Mór, magyar ügyvédről, aki ,1884-ben vándorolt be az Egyesült Államokba s most ünnepli 84-ik születésnapját. A cikk bejelenti, hogy a Voice of America április 17-ikén külön programmal fogja megünnepelni Cukor Mór születésnapját s az ünnepelt a program keretében Herbert H. Lehman szenátorral és másokkal együtt beszélni fog a bánásmódról, melyben az Egyesült Államok részesíti a bevándoroltakat. A New York Timessel együtt mi is csatlakozunk azokhoz, akik hosszú életet kívánnak a 84 éves Cukor Mórnak, ámbár emberi és magyar eredetünkön kívül semmi más kapcsolatunk nincs vele ha egyet is értünk a Timesben közölt kijelentésével, hogy “még mindig nagyszerű lehetőségek vannak ebben az országban mindenki számára.” Igen, hosszú .életet kívánunk Cukor Mórnak, nem annyira az életben elért “érdemeiért”, mint ahogy a N. Y. Times teszi, hanem saját és minden amerikai érdekében. Reméljük, hogy elél százhúsz évig, ahogy mondani szokták s hogy mi is elélünk, ahelyett, hogy párává változtatna bennünket a pokol- bombás háború, s hazánk, valamint a világ nagy területeit romhalmazokká. Cukor Mór a múltban is többizben alakalmat adott rá, hogy foglalkozzunk szereplésével ,mely minden időben a reakciót szolgálta.- Mint a Y. Times elmondja: 14 éveá korában vándorolt- be az Egyesült Államokba, a New York Universihui jogot tanult s 1890-ben nyitotta meg ügyvédi irodáját, majd később, egészen az első világháború kitöréséig az Osztrák- Magyar monarchia Washington követségének jogtanácsosa lett. Közben azonban nem feledkezett meg saját érdekeinek szolgálatáról sem; csatlakozott a hírhedt Tammany Halihoz, annak jelöltjei érdekében korteskedett a new yorki East Side bevándoroltjai, elsősorban a magyarok között s fizetségül jól jövedelmező politikai állásokat kapott, 3 éven keresztül 1921-ig a New York város közalkalmazottai! felülvizsgáló bizottságának elnöke volt. Mint említettük: egyetértünk a kijelentéssel, hogy Amerika még mindig a lehetőségek országa, amint azt a N.Y. Times munkatársa előtt hangoztatta. Az Osztrák-Magyar a Habsburg-uralkodók washingtoni követsége ugyan már nem létezik, de ugyanaz a reakciós szellem, amit valaha ez a követség jelentett, most már az amerikai hivatalokat itatja át s igy a Cukor Mórok számára, akik azzal akarnak emelkedni, hogy megdolgo zzák bevándorolt honfitársaikat, hogy a reakció táborába szállítsák azokat, a lehetőség még mindig nyitva áll. Ha pedig valaki ügyvéd, még arra is számíthat, hogy jogi tanácsát is kikérik peres ügyekben, első sorban azok a munkások, akiknek soha nem jutott elég'idejük arra, vagy mindig fáradtak voltak, hogy az ország nyelvét jól megtanulhatták volna. Nem célunk az, hogy Cukor Mór érdemeit kisebbítsük. Nem hisszük, hogy rosz- szabb a hozzá hasonlóknál, akik minden eszközzel saját vagyoni előrejutásukat igyekeznek szolgálni s min- I denkor a hatalmon lévőkhöz | igyekeznek dörzsölődni s igen ! óvatosak kijelentéseikben. így például a 84 éves Cu- | kor Mórt megkérdezte a N. Y. Times munkatársa, hogy mi a véleménye a jelen kérdő- 1 sekről. Nyilván a háborús po- ; litikát és a velejáró mccar- j thyzmust értette ezalatt, ! azonban választ nem kapott, j “Mr. Cukor megtagadta a ' ma kérdéseiről való nyilat- , kozatot”, írja a Times. Ehe- I lyett a régi időkről beszélt, mikor Theodore Roosevelt a Houston Streeten létezett Little Hungary éttermben. vacsorázott (nyilván választás előtt) s William Howard , Taft bográcsgulyást evett a i 2-ik Ave. és a 10-ik ucca sarkán létezett Cafe Boulevardban. Cukor Mór 70 évet élt az Egyesült Államokban és a. j Voice of America kiválasztot- , ta, hogy megszólaltassa Ame- rika dicséretében. Nem hisz- > szűk, hogy van bevándorló aki ne dicsérné Amerikát, különösen aki olyan időben élt itt, mikor vezetőink a béke és demokrácia s általában az emberi haladás ügyét igyekeztek szolgálni. Megszólal- ■ tathatna bevándorolt munkásokat is, a Voice of America, akik emlékeznek jó időkre és rosszakra, sztrájktörő rendőrbotokra, kémekre az üzemekben, különböző városok nyomornegyedeire, de akik egy- részének a végén, hála Roosevelt New Dealj ének s a szakszervezeteknek, sikerült kis saját családi háza^ biztosítani öreg napjaikra s akik most félnek, hogy elveszítik azt, munkájukkal egyetemben. • Csak annyit jegyzünk meg, hogy a Voice of America vezetői tudják, hogy miért vá- lásztották ki ünneplésre a bevándorolt Cukor Mórt. Jól választottak. Trumant aggasztja a boszorkányhajsza FULTON, Mo. — Ugyanarról a szószékről beszélve, amelyről 7 évvel ezelőtt Churchillel elmondatta a hidegháború megnyitó' beszédét, Truman, a volt elnök, keserves panaszt emelt a boszorkányüldözők ellen, “akik idézőlevelekkel (subpena) és a hamis híres kegyetlen ostoraival” üldöznek ártatlan és becsületes embereket. Nyilván McCarthyra célozva, Truman kijelentette, hogy “v.an köztük egy olyan is, aki vad vádjaival megrongálja az amerikai népnek a kormányba, hadseregébe, iskoláiba, egyházaiba, szakszervezeteibe és sajtójába vetett hitét.” Ez mind igaz. De egyet elfelejtett Mr. Truman megmondani. Hogy azt a légkört, amelyben a mccarthyzmus dudvája felbur- j ónozhatott, ő teremtette meg, akkor, mikor sutbadobta Roosevelt békepolitikáját és kiszolgáltatta az országot Wall Street urai politikájának. A kormány és a törvényhozók most dolgoznak az elkövetkező évek költségvetésén. Miként a fenti kép mutatja, 1955-ben évi 16 billió dollárnál többet fog a kormány költeni a légi haderőre, kb. 11 billiót a haditengerészetre, ugyanannyit a gyalogságra, 4 billiót szövetségeseink felfegyverzésére, 4 billiót atomprogrammra, 2 billiót egyéb védelmi célokra, 5 billiót a veteránokra. Összes katonai kiadás: 53 billió dollár. Egészségre, közoktatásra, népjólétre? Kb. 2, mondd kettő billió dollár 5
