Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-08 / 13. szám

April 9, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 Mi újság Magyarországon? LEGÚJABB BIBÉK Magyarország kéri felvételét a UN-be BUDAPEST, április 4. — A náci megszállás alól való felszabadulás kilencedik évfordulójának megünneplésére tar­tott egyik gyűlésen Apró Antal miniszterelnökhelyettes kö­vetelte, hogy vegyék fel Magyarországot az Egyesült Nem­zetek tagjai közé. A Sztálin-téren tartott ngygyüléser. 50,000 főnyi ün­neplő közönség előtt Bata István honvédelmi miniszter ki­jelentette,. hogy Magyarország támogatja a szovjet kormány általános európai biztonsági ajánlatát a német imperializ­mus veszélye ellen. Megnyílt az újjáépített Gundel BUDAPEST, március 28. — Pénteken megnyílt a vá­rosligeti Gundel-éttérem, a főváros egyik legismertebb, leg­kedveltebb étkező- és szórakozóhelye, alapjaitól újjáépítve, megnagyobbítva s fényesen berendezve. Azelőtt a Gundel kimondottan nyári vendéglátóhely volt, télen,' a szezon el­múltával csak ritkán vetődött el néhány vendég a kőépület éttermébe. Az újjáépítés felszámolta a Gundel szezon jellegét és olyan reprezentatív, világviszonylatban is elsőrendű szín­vonalú étteremmel gazdagította fővárosunkat, amely hatal­masan megnövekedett teraszaival, kristálycsilláros, márvány­éi faburkolatu termeivel ezentúl egész éven át a vendégek rendelkezésére áll. Másfél évvel ezelőtt kezdték meg az újjá­építés munkáját és sokmilliós költséggel megteremtették a magyar vendéglátóipar egyik büszkeségét. Pénteken délben meghívott közönség előtt nyitották meg a 3,000 személy egyidejű kiszolgálására alkalmas, újjá­született Gundel-éttermet. Megjelent az ünnepségen: Bog­nár József bel- és külkereskedelmi miniszter s Pongrácz Kálmán, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnö­ke is. Nő a mezőgazdasági gépgyártás BUDAPEST, március 27. — A kisgépek tömegével is segíti a kohó- és gépipar a mezőgazdaságot. Ebben az év­ben március 22-ig már a kisgépek egész tömegét adta át a belkereskedelem szerveinek. Beszédes számok: 1,542 íoga- tos eke, 2,455 megtakaró borona, 1,900 nehézborona, 1,315 fogatos vetőgép, 4,265 kézihajtásu asztali morzsoló, 4,315 kézihajtásu asztali daráló, 2.758 kézihajtásu állványos dará­ló, 638 szol jprés és még sok egyéb, mezőgazdasági kisgép se­gíti a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozóit és az egyénileg gazdálkodó parasztokat. Koncert az éimunkásoknak BUDAPEST, március 27. — Mark Rejzen, a Szovjetunió Lenin-renddel kétszer, Sztálin-dijjal háromszor kitüntetett népművésze, a fővárosi tanács fogadótefmében ária- és dal­estet adott a kongresszusi versenyben élenjáró üzemi dol­gozók részére. A hangversenyen közreműködött Szecsődv Irén és Banda Ede. Zongorán Naum Valter, a moszkvai rá­dió szólistája kisérte. (Rejzent az amerikai közönség isismeri. A “Nagy Kon­cert” c. szovjet film bemutatása után még a N. Y. Times zenekritikusa is áradozó Rangon irt róla. — Szerk.) A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ÜNNEPLÉSE BUDAPEST, március 20. — A Magyar Tanácsköztár­saság megalakulásának 35. évfordulója alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Budapesti Bizottsága pénteken este ünnepi pártaktivagyülést tartott. Az ünnepi pártaktivagyülés elnökségében helyet foglal­tak Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Földvári Rudolf, a Magyar Dol­gozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, Bata István altábornagy, honvé- Az egyik 19, a másik egy híján 20. McCarthy és Mundt. A Józsefné, a budapesti pártbizottság titkára, Réti László, a Magyar Munkásmozgalmi Intézet igazgatója, Nyisztor György, a Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa, Sollner József, Varga Gyula, Abelovszki József, a magyar munkás- mozgalom régi harcosai. Az ünnepi előadást Réti László tartotta. NE HAGYJUK A HALADÁS FÉNYÉT kialudni Magyar Ameriká­ban! — Adakozzunk a lap javára! | \ eszprém 1954-ben Uj városrész épül A nyár káprázatosán szép errefelé.Közel a Balaton ,dé a bakonyi erdők és a sédparti tisztások is. Munka után nem pihen el, hanem felkerekedik a város: biciklivel, szekérrel, autóval, az édes-illatos viz felé; turistabottal és termosz- szál a sziklák irányába; vagy csak egyszerűen a vacsorát és az abroszt összecsomagolva, ki a patakpartra. őszre az egyetem körül áll­dogáló uj házak — fehérek, mint a hóvirág az olvadó buc­kák között — sorához még 75 újabb többemeletes lakóház csatlakozik. Azért ilytn sok, mert az elmúlt években, az egyetem és a kutatóintéze­tek mellett nem ujtott se csatlakozik. Azért ilyen sok, tek mellett nem jutott se elég pénz, se elég figyelem a lakásépítkezésre. És miközben az egyetemi építkezés újabb és újabb kukoricaföldekre ter- jedt ki, a hallgatók a diák­szállóban csak tízesével kap­tak szobát. Egyszóval: nem illett az ujj a kabáthoz. Át kellett szabni. A terveket meg kellett változtatni. Az egyetemi építkezés egyelőre abbamaradt. Most lakóháza­kat alapoznak. A diákszállót 300 személyesről 800 szeméi lyesre bővítik. Uj, modern városrészt építenek a kukori­caföldön az ország legjobban felszerelt egyeteme és máris világhírű kutatóintézetei kö­zött. Veszprém, bárhonnan néz­zük is, gyönyörű. Szeszélye-' sen kanyargó, ereszkedő és! emelkedő utcái lépten-nyomon meglepetéseket tartogatnak, más-más nézőpontból mutat­va a várost. Mintha hatalmas élő kaleidoszkóp forogna a szemünk eló-t. A történelmi képek A kaleidoszkóp felvillanó képei: történelmi képek. Nem élhetett át a magyarság olyat, ami Veszprémen nyo­mot ne hagyott volna. Szent István korából való a Gizel- la-kápolna. A Várat 1276-ban Csák Máté bitorolta, 1537-ben enyingi Török Bálint 'védte. Bocskay István hajdúi, Beth­len Gábor seregei, Thököly Imre kurucai, mind jártak erre. A 48-as idők emlékét őr­zi a Vörös Október-utca két klasszicista stilüsu épülete és az a tábla a Bakony-szálló falán, amely büszkén tudatja; az utókorral, hogy Petőfi Sán­dor átutozott a városon. A proletárdiktatúra bukása után bő aratása volt itt a ha­lálnak: Horthy- Héjjas- Pró-j nay bandái számtalan jó ma-, gyár hazafit, hurcoltak innen! a balatonkörnyéki' erdőkbe. A. második világháború nagyon [ megviselte a várost; mint a{ gráci müut kapuját, a néme-1 tek elkeseredetten védték, a; szovjet csapatok kitartóan támadták. A népi demokrácia azóta már begyógyította a háboruokozta sebeket, és egyetemmel, kutatóintézetek­kel becsülte meg Veszprémet. A Dózsaváros mai gondjai A legrégibb városrész —a Várat leszámítva—: a Dózsa­város. Innen is látni, az egye­tem ablakából, a püspöki jobbágyok unokáinak apró1 fehér házait. Reggelenként arra még ma is a kondás kur- jongatása riasztja az alvó­kat, és télente csengős szá­non járnak a városban a gaz­dák. Falu ez igazából, nagyon érkezett.... A városi tanács ez évi terve előírja, hogy a Dózsavárosqjm áruházat kell építeni. Színház és mozi A belváros látképéből leg-! inkább egy vöröses-furcsa épület emelkedik ki: a szín­ház. Nyolcszáz személy befo­gadására alkalmas, de társu­lata nincs. A veszprémiek szomorúan mondogatják, hogy “annyit ér, mint az üres tojáshéj”. Elégedetlenségük jogos: hiszen a Dunántúl ki­lenc sürünlakott megyéjére mindössze két színház jut, mig az Alföldön négy öt me- mig az Alföldön négy—öt me- velési minisztérium Ígéri, hogy a jövő évadban és ép­pen Veszprémben, megny il­lik — a győri és pécsi mel­lett —a harmadik dunántúli szinház. Addig a győri társu­latnak és a Faluszinháznak kell a várost időnként felke­resnie. Ami a veszprémi mozit il­leti — a színházzal éppen szemben épült, neonbetüi ide- j fénylenek: örökké zsúfolt, bármit is játszik és bármeny- ! nyíre torzítja is a hangot. . Lehetőleg két filmet mutat 1 be egy héten, de közkivánat- i ra teljes hónapig is adhatja 1 ugyanazt. Még egy mozi kel- ; lene. Mert akinek nincs ott­hon ülhetnék je és az éppen soros filmet már látta, törheti a fejét, hová menjen. A veszprémiek úgy segíte­nek magukon, ahogy tudnak: az egyetemen rendszeresen lemez-estéket rendeznek, -a Magyar Ásványolaj- és Föld gázkísérleti Intézetnek nép­szerű kulturcsoportja van, a I “Bakony-szálló” nagytermé­ben hétről hétre áll a karne­vál, a “Balaton”- cukrászda pedig azért tart most zárva, mert álmennyezetet, vagyis emeletet húznak benne: ott is elfér majd vagy negyven vendég. Gyermekparadicsom A Keleti Föcsatorna felső szakasza felett, Balmaz­újváros és Tiszalök közelében elkészült két ideiglenes vasúti jhid. A szokatlanul hosszú és ke- ! mény tél nagyon megnehezitet- j te a /nunkát, a MÁV-hidászok azonban mégis határidőre befe­jezték a hidak épitését. Uj üzletházak épülnek az idén húsz magyar- országi bánya- és ipari települé­sen. A többi között ózdon, Ede- lényben, Perecesen, Sajószent- péteren, Dorogon, Kisterenyén. Nagybátonyban és Ajkán nyil- , nak meg az uj üzletházak. A vidéki állatorvosok elüt az emeletesházu belterü­lettől. És pedig elhanyagolt falu: a felszabadulás előtt Temetőhely volt a neve, az élet valóban alig pislákolt benne. Most már keskeny- filmmozija is van, idén kap orvosi i-endelő intézetet. De két deka élesztőért, vagy egy hajtüért még mindig be kell menni a város közepébe — mert üzletei úgyszólván nin­csenek. S az a kevés sincs jól ellátva: az ország legna­gyobb szőlőtermelő megyéjé­nek székhelyén egyetlen olló­kést sem kapni pedig itt az oltás ideje és bugyilibicská- val még sem lehet... E fér­fiak napi bosszúsága. Az asz- szonyöké pedig az, hogy a szaloncukor karácsony után, a rizs pedig disznóölés után Az idet tavasz sok örömet hoz a gyermekeknek. Mert az uj veszprémi tanácselnök, nem hiába asszony, Né­meth Gézáné a neve —, ha­mar észrevette, hogy jjátszó­tere egy sincs a városnak; nem baj, tavasszal lesz négy. A város egyik legszebb mű­emlékét, a régi püspöki jó- szágkormányzósági palotát uttörőháznak akarja beren­dezni, cserébe csak azt kéri az úttörőktől, hogy vállalja­nak védnökséget a veszprémi járdaszélre ültetett facseme­ték felett. Erre azért van szükség, mert az eddig ülte­tett fócskákat mindig kirán- cigálták, kipusztitották a gyerekek. — “Betyárból lesz a legjobb pandúr” — reméli és mosolyog Némethné. részére száz kétszobás, fürdő­szobás, összkonfortos állatorvo­si lakás épitését kezdik meg áp­rilisban Magyarországon. Bölcsödét avattak t-öbb textilipari üzemben a Nemzetközi Nőinapon. A többi között felavatták a Selyem- és Gyapjuárugyár, valamint a Bé­késcsabai Kötöttárugyár bölcső­déjét. Ezen a napon adták át ünnepség keretében az anyák­nak a Férfiruhagyár megna­gyobbított bölcsődéjét is, ahol az eddigi 36 gyerek helyett 130 gyerekre vigyáznak a gondozó­nők, amíg szüleik dolgoznak. Szanyban felavatták az uj, korszerű iskolát, mely egyike a csornai járás legszebb iskoláinak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents