Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-14 / 2. szám
<• n January 14, 1954 ______________________________wßwftwwj* .m___________________________________3 PRÓFÉTAI szavak < 4 .. S ' A Közgazdasági Jogok Törvénye 10 év után Eisenhower a McCarthy szekerén Éppen tiz éve, hogy Roosevelt elnök egy átiratot intézett a Kongresszushoz, ami annakidején igen nagy hatás! váltott ki. Az európai fasizmus fölötti győzelemtől még másfél év választotta el a szövetségeseket. Az amerikai hadsereg még nem indította meg a második frontot, még nem szállt partra Franciaországban. Franklin D. Roosevelt azonban már kidolgozott egy programmot, mely a háború után: elöhaladást célozta. Ezt a programmot, a hires Közgazdasági Jogok Törvényét (Economic Bill of Rights) tartalmazta a Kongresszushoz intézett átirat. Az olvasók még bizonyára emlékeznek Roosevelt átiratára, mely hangoztatta, hogy Amerika nemzetgazdaságának 60 millió ember számára biztosítania kell a munkát, a következő jogokra alapítva: Minden polgárnak joga kell, hogy legyen “hasznos és jól fizető” munkára. Biztosítani kell minden polgár jogát, hojry megkeresse a. kielégitő megélhetés- r „ .. hez szükséges összeget. Biztositam kell a farmer jogát, hogy termelhessen és termékeit olyan áron adja el, ami becsületes megélhetést juttat számára. Biztosítani kell az üzletember jogát, hogy szabadon kereshessen, becstelen verseny (monopólium) nélkül. Biztosítani kell a jogot minden polgár számára, hogy megfelelő lakásban éljen, hogy egészségvédelemben részesüljön, hogy öreg korában, vagy betegség esetén mentes legyen a félelemtől. Biztosítani kell minden polgárt a munkanélküliség és balesetek ellen s hogy gyermekeit kellő neveltetésben részesítse. “Ha a háborút megnyertük, az országnak fel kell készülnie, hogy ezen jogok alkalmazásával előre haladjon,” hangoztatta Roosevelt. Ugyanakkor azonban figyelmeztetett is: rámutatva, hogy már akkor, a háború csúcspontján türelmetlenséget tanúsítottak a monopóliumok urai, azt hangoztatva, hogy vissza kell térni a “normális állapotokhoz.” “Ha az ilyen reakció kerekedne felül,” hangoztatta FDR, “ha a történelem megismétlődne s visszatérnénk az úgynevezett normális állapothoz, hasonlóan az 1929 előtti évekhez, akkor egészen bizonyos, hogy hiába győztük le ellenségeinket a külföldi harctereken, mert itthon behódolunk a fasiszta szellemnek.” Annyi bizonyos, hogy ezek prófétai szavak. A munkásmozgalom örömmel üdvözölte Roosevelt pro- grammját s teljesen magáénak fogadta azt. Még a legkonzervatívabb szakszervezeti vezetők is beismerték, hogy a Programm céljai olynok, amelyek megvalósíthatók a kapitalista rendszer határain belül. Hogy mi történt?... Roosevelt e célkitűzései feledésbe mentek, kivéve néhány kiegészítő részt, mint a Társadalmi Biztosítást és a munkatörvényt. Úgy Roosevelt demokrata utóda, mint a republikánus kormány mélyen elásta a Köz- gazdasági Jogok Törvényének javaslatát. ★ A nagyipar szószólói az utolsó években igen sokszor azzal kérkedtek, hogy az ország nemcsak elérte a 60 millió munkaalkalmat biztositó közgazdaságot, de több millióval túl . is haladta azt. A szokásos cinizmussal azt hangoztatják, hogy mindez a. Közgazdasági Jogok Törvénye és egyéb “szocialista” intézkedések nélkül történt. Amig a közgazdaság csúcspontján állt, ez a propaganda elég hatásos volt ahhoz, hogy legtöbb szakszervezeti vezetővel elfeledtesse a Közgazdasági Jogok Törvényét. Nem törődtek vele, hogy ez a közgazdaság nem Roosevelt célkitűzésére, a nép szükségleteinek kielégítésére és biztosítására, hanem háborús fegyverkezésre a profit határtalan fokozására alapult. A kormánynak két dolog között kellett választania: a Roosevelt által megjelölt ut, a Közgazdasági Jogok Törvénye között, vagy a fegyverkezés között, a nemlétező “vörös veszély” ellen, a hisztéria felépítésével. Az uíóbbit választotta. A fegyverkezési őrületben férfiak és nők millióit szívta fel az ipar: a konyhából, a farmokról, az iskolákból. A munkalehetőség, a szükség, hogy kiegészítsék a normális család- fenntartó keresetét, több millió nőt, valamint iskolás korban lévő fiatalt arra késztetett, hogy munkába álljon. Igv - az országban hatalmas méretekben megnövekedett az ipar termelőképessége,, úgy gépekben, mint emberi munkaerőben. Mióta azonban a fegyverkezés meghaladta csúcspontját, gőtesekély visszaesést mutat, egyre világosabbá válik, hogy az ipar rohamos terjeszkedése nem épült egészséges, tartós alapon. A munkanélküliek száma állandó növekedést mutat, mint 19! 9-ben, miközben a megélhetési ár rekordmagasságba?! áL. A munkások keresete csökken és Roosevelt egyetlen célkitűzését sem valósították meg. Természetesen a felpuf- fadt háborús iparba felszívott uj emberek azok, akik elsőnek vesztik el munkájukat. (Folytatás a 14-ik oldalon) Eisenhower elnöknek a nemzet gazdasági problémáival foglalkozó s a kongresz- szus előtt elmondott üzenete lényegét tekintve olyan programmot tartalmaz, amelynek alapján a nagyvállalatok újabb előnyökhöz jutnak, mig a nép demokratikus jogai ellen újabb McCarthyszerü támadásokat szerveznek. Túltett Walter-Mc Carran-en, Smith-en Ahelyett, hogy a Walter- McCarran törvény felülvizsgálását javasolta volna, amint ezt választási kampánya során megígérte és amint még konzervatív körök is sürgetik, Eisenhower még enné a fasisztaveretü törvénynél is továbbment. Azt követelte, hogy hozzanak törvényt, amelynek alapján állampolgárságuktól megfosztják mindazokat, akiket elitéinek, “amiért összeesküdtek a kormány erőszakos megdöntésének hirdetésére. Sőt az elnök még a Smith- törvény drákói rendszabályait is lepipálta, amikor kijelentette, hogy a KP-ban való tagság “a hazaárulással rokon." Ilyesmit még a Smith- törvény nevében indított perek során sem állítottak soha a hisztéria légkörében működő törvényszékek. Lédáim az ötödik függeléket Ugyanakkor arra buzdított Eisenhower elnök, hogy támogassák Herbert Brownell javaslatait az alkotmányos szabadságjogok elleni további támadások céljaira. Ezen javaslatok közt található az alkotmány ötödik függeléke védelmének megtagadása a kongresszusi eretneküldöző bizottságok elé idézett tanuktó, vaamint a telefonbeszélgetések lehallgatásának tör- vényesitése. Az elnök beszédének nagyobb részét közgazdasági problémáknak szentelte s ezek valamennyien a körül a hooveri elmélet körül forognak, hogy ami jó a nagytőkének, az jó a közgazdaságnak is. Békebeli gazdálkodás Az elnök kijelentette, hogy “átmeneti állapotban vagyunk a hadi gazdálkodásból a békebeli felé” és reméli, hogy ezt az átmenetet “súlyos félbeszakítás nélkül'’ fogjuk megúszni, de egyben' hozzátette, hogy “ezt az életbevágó kérdést nem bízzuk a vakszeren- cséi’e.” Zsonglörködés az adókkal Az adókérdéssel kapcsolatban azt mondta, hogy “egész adóztatási rendszerünket gyökeres revíziónak k 11 alávetni.” A hangsúly, azonban azokra a “változásokra fektette, amelyek ösztönözni fogják a kezdeményezést, a vállalkozást és a termelést.” Ez azt jelenti, hogy a nagyvállalatokat nagyobb a lókedvezményekbe í fogják részesíteni azon az alapon, hogy ösztönzésre van szükségük ahhoz, hogy befektetéseket eszközöljenek. Javasolta továbbá, hogy tartsák érvényben az áruadót (excise tax), amelynek lejárata április 1-re van kitűzve. Ámde még az is, ami látszatra a dolgozó. népnek tett adóengedménynek látszott, alaposabb megvizsgálásnál nem látszik egyébnek, mint a nagytőke javára történő adományok átlátszó ta- kargatásának. így a dolgozó anyáknak adandó adócsökkentés csak olyan anyákra i vonatkozik, akiknek nincs férjük és gyermekeik . hétévesnél fiatalabbak. Az elnöki üzenetben egy szóval sincs említés a szakszervezetek azon követeléséről, hogy az adómentesség 600 dolláros jelenlegi határát emeljék fel. Az, hogy Eisenhower az 52 százalékos nagyvállalati adónak egy évvel való meghosz- szabbitását kérte, nem jelent sokat, mert hiszen a nagy- vállalatok eddigelé se nagyon kapálództak ez adónem ellen. A farmernek — további válság A mezőgazdasági kérdésekre vonatkozóan Eisenhower elnök kijelentette kongresszusi üzenetében, hogy továbbfolytatják a mezőgazdasági árak kormány támogatását. Erre is nyilván az kénvszeri- tette, hogy választási évben nem lehet ujjat huzni a tiltakozó farmerekkel, nem lehet a jelenleg érvényben levő rendszert félredobni. A T-H. látszatmódositása Javasolta az elnök továbbá a munkanélküli segély és a társadalombiztosítás kiterjesztését is, jóllehet nem jelölte meg világosan, hogyan képzeli ezt. A Taft-Hartley- törvénv módosítására vonatkozó ajánlásait január 11-ére hétfőre Ígérte, de más vezető kongresszusi republikánusok már korábban jelezték, hogy ezek csak látszatmódo- sitások lesznek. A T-H-tör- vény további sorsáról majd a munkásellenes kongresszusi többség fog dönteni. Ellenzi az orvostudomány “szocializálását” A közegészségügy problémájával kapcsolatban Eisenhower, tekin'ettel a választási évre, nem húzódott egy kis demagógiától. Harcot hirdetett a rák és a szívbaj ellen, de egy szóval sem említette, hogy azt a kis • alamizsnát, amit Truman erre a célra odavetett, Eisenhower már levágta és a kongresszus még ennél is tovább csökkentette^ Eisenhower kijelentette, hogy “a leghatározottabban ellene van az orvostudomány szocializálásának” és azt kívánja, hogy a kormány a magánintézet ekkel együtt járjon el. Ami kimaradt Nem tett semmiféle kézzelfogható ajánlatot az iskolarendszer és a közoktatás válságának orvoslására, csak annyit mondott, hogy az államoknak szövetségi támogatást fognak nyújtani. A lakóházépítésekre vonatkozóan a szakértői bizottságának ajánlásaira hivatkozott, eszerint a magánépítőket kell segíteni. A községi házépítésekkel kapcsolatban nem említette, hogy őmaga vágta le 35,000 lakásegységre a különben is sovány előirányzatot, a kongresszus-pedig ezt is 20,000-re faragta le. Az elnöki üzenetből kimaradt a polgárjogokra vonatkozó javaslat. Még annyit se mondott, mint egy évvel ezelőtt. Csak éppen hogy utalt arra, hogy a haderőből kihalóban van a faji megkülönböztetés. Még csak nem is válaszolt azokra a vádakra, hogy a kormány nem érvényesíti a kormányszerződésekben eszközölt kikötéseket a faji megkülönböztetések megtiltására. Ami a külpolitikát illeti, az elnök továbbra is a hidegháború, Nyugat-Németország felfegyverzése és a Csang Kaj-seknek adandó segély mellett állt ki. Felszólította a kongresszust, hogy fokozzák a “támogatást”, de csökkentsék a gazdasági segélyt, lazítsák meg a “szabad világ”- ban folyó kereskedelem “önkényes megszorító intézkedéseit”, viszont nem említette a kelettel való kereskedelmi kapcsolatok felvételét, holott ez fellendítené iparunkat és tovabbenyhítené a nemzetközi feszültséget. Reményét fejezte ki, hogy “a Szovjetunió valóban konstruktiv módon fog visszahatni” az ő atomenergia javaslatára, csakhogy elmulasztotta megemlíteni, hogy a szovjet ezt a javaslatot már el is fogadta, sőt további javaslatokkal egyengeti az atomháború veszélyének elhárítását. Az elnöki üzenet a képviselők, a szenátorok, az egész kormány és, a külföldi diplomáciai testület tagjainak jelenlétében hangzott el. Spellrrian visszarepült Spellman bíboros vasárnap este repülőgépen visszaérkezett Koreából, ahol karácsonyi túrán volt. A biboros örömének adott kifejezést Eisenhower elnök javaslatával kapcsolatban a polgárjogok további megcsorbítására. Argentin-lengyel egyezmény BUENOS AIRES — A kereskedelmi hivatal árucsere-egyezményt irt alá Lengyelországgal. Argentina 300,000 tonna rozsot fog számtani mig Lengyelország 275,000 tonna szenet, 200,000 tonna cementet és nagymennyiségű üvegtáblát. Az ötéves terv Kináhan TOKIÓ — A pekingi rádió bejelentette az ötéves terv részleteit a kínai mezőgazdaság fcol- lektivizálására. Az itt felfogott jelentés szer nt a kisgazdák, ha úgy kívánják masuk művelhetik sajat földjeiké!
