Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-25 / 12. szám

HAGY CIO KOHFEREHMA LESZ WASHIHGTONBAN A MUNKANÉLKÜLISÉG ÜGYÉBEN A CIO végrehajtó bizottsága New Yorkiján tartott ülé­sén országos munkanélküliségi konferencia egvbehivását ha­tározta el április végére. Ugyanakkor nagyfontosságu hatá­rozati javaslatot fogadott el, melyben élesen elitélik a kong­resszus legreakciósabb elemei által "kiagyalt szakszervezet- romboló Butler-Goldwater-Velde javaslatot. Rámutattak ar-; ra. hogy bár ez a javaslat névleg a “kommunisták" ellen! irányul, de valójában minden szakszervezetet a kormány kénve-kedvének tesz ki. > A CIO 10 pontja és a Magyar Szó 12 pontja A munkanélküliségről kiadott nyilatkozatukban van egy 10 pontos javaslat “a gazdasgi válság megállítására és a jó­lét visszahozatalára”. Ennek külön érdekessége az. hogy szá­mos pontban egyezik a newyorki progresszív magyarság márciusi ünnepélyén elhangzott 12 pontból álló javaslattal. íme a CIO végrehajtó bizottsága javaslatának főbb pontjai: 1. Adcleszállitás a kisjövedelmüeknek. Az adómentesség! felemelése 800 dollárra az idén, 1,000 dollárra jövőre. (Aj newyorki magyarság 12 pontja azonnali 1,000 dolláros adó-; mentességet sürgetett) 2. $1.25 minimális órabért. (Ugyanez a mi 12 pontos javaslatunkban is) 3. 3Í) hétre emelni a munkanélküliségi biztosítást a mun­kás heti jövedelmének 65 százalékával. (A mi javaslatunk 52 heti munkanélküliségi segély kért.) 4. Évi 200,000 olcsó lakás építése. (A “12 pont" egymil­liót javasolt.) 5. Törvényre emelni a Lehman-Dingell társadalmi biz­tosítási javaslatot. A CIO végrehajtó bizottsága a mélyülő válság jelei kö­zött megemlitette a kormány által is bevallott hárommillió 700,000-nyi munkanélküliséget, az acéltermelésnek a kapaci­tás 68 százalékára esését és^ raktáron lévő automobiloknak a tavalyinál 70 százalékkal nagyobb mennyiségét annak el­lenére, hogy az autógyárak már hónapok óta ezerszámra bocsátják el a munkásokat. “E nyilvánvaló és félreérthetetlen jelek ellenére — hangzik a nyilatkozat, az Eisenhower-kormány továbbra is tétlen. A növekvő munkanélküliség és a csökkenő termelés figyelembevételével, Washington ebbeli magatartása veszé­lyes és szégyenteljes... A munkanélküliek milliói nem biz­hatnak abban, hogy tavasszal, valamilyen csoda következté­ben megváltozik súlyos helyzetük." A tervbevett washingtoni munkanélküliségi konferen­ciára közel ezer CIO országos és állami szervezeti delegátust várnak. Vol. III. No. 1J, Thursday, March 25, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 N.Y., N.Y. under the Act of March, 2, 1879 ~~ ----------------- ' ~ ............................................................ Hidrogénbomba Labdanagyságu atombombák A N. Y. Times nyilvánosságra hozta az FBI január 1-én ki­küldött titkos utasítását a kü­lönböző városok rendőrségeihez az atombomba veszélyről. Eszerint jelenleg lehetséges atombombát becsempészni az országba kisebb csomagokban, sőt diplomáciai aktatáskákban, amelyek nem kerülnek ellenőr­zés alá a határnál vagy a kikö­tőkben. E tényeket eddig azért nem hozták nyilvánosságra, szól a jelentés, hogy elkerüljék a pá­nikot. Most viszont azért hoz­ták nyilvánosságra, hogy “az Egyesült Államok polgárai ér­telmesen segíthessenek hazájuk védelmében.’’ Az értelmes segítség egyik, s szerintünk leghatásosabb mód­ja az volna, ha követelnénk — ás elérnénk a világ minden atom és hidrogén bombájának betil­tását és — megsemmisítését. Sem Amerika, sem a világ egyetlen más országának népe nem alhat többé nyugodtan, amikor már olyan eszközöket gyárt a modern technika, amely bőröndben szállítható, nem na­gyobb egy labdánál és amellyel emberek száezreit lehet egy má­sodperc alatt megölni. Vizsgálják a tuna halat A földművelésügyi minisztéri­um közegei San • Franciscóban alapos vizsgálat tárgyává teszik a Japánból most érkezptt tuna hal szállítmányt. Ezeket Japán­ban a március 1-i hidrogénrob­banás után kannázták. Ez'alka­lommal kiderült, hogy a hidro­génrobbanás megfertőzte a Csendes-óceán bizonyos terüle­tein a halállományt. Az atomrobbanás és az agyrák BOSTON. — Dr. Jacob Furth, az itteni gyermekkórház rák­szakértője kijelentette, hogy az atomrobbanást követő kisugár­zás rákos daganatot idéz elő a pituitary mirigyben. A daganat akkorára nő, hogy az agyat az agyüreg felébe vagy harmadába szorítja. A Republic acélgyár lezárta a Massilon, O.-i nyilt kohóját, elbocsátva 300 munkását. Május 1 konferencia lesz április 3-án, szombat délután 2 órakor a newyorki Jugoszláv Hallban, 405 West 41st Street. Jönnek a hollywoodi filmek — a TV-re Wall Street pénzügyi köreiben az a hir járja, hogy a hollywoodi filmipar főpénzelő je, a Bank of America a közeljövőben szerző­dést köt a nagy televíziós vál­lalatokkal, melynek értelmében 30 egészen uj hollywoodi filmet fognak a TV-n bemutatni. Ed­dig mint tudjuk Hollywood ‘boj- kottálta’ a televíziót és csak ócska filmeket engedélyeztek TV bemutatásra. A Bikini és az Eniwetokj korall szigetek- körzetében' március elején végzett hidro-j génrobbantási kísérlet tanul­ságait most kezdik levonni. A j robbanás oly légnyomást idé­zett elő, hogy annak megmé-i réséhez a meglevő készülékek már nem is voltak alkalma­sak. Mig az atombombák ál­tal közvetlenül elpusztított te­rület a központtól alig egy mérföldre terjedt ki, a hid­rogénbombánál a központtól 12 mérföldre terjedt ki a tel­jesen elpuszitott körzet. A közvetlen kárral sújtott te­rület pedig 40 mérföldnyi tá­volságot ért el, de a robbanás okozta légnyomás egy 200 mérföldnyire fekvő egész szi-1 getet is megrázott. Ennek a hidrogénbombá­nak teljes ereje hatszázszor nagyobb volt, mint a korábbi atombombáké. A legközelebbi robbantási kísérlethez egy ennél még sokkal nagyobb -erejű bombát fognak felhasz-r nálni. Nincs biztonság a távolságban Emlékeznek olvasóink még az első befutott jelentésekre: 28 amerikait és 236 bennszü­löttet kellett kórházba szállí­tani a 175 mérföldre fekvő Csendes-óceáni Marshall- szi­getekről, mert atomkisugár­zás érte őket a robbanástól, pedig azt hitték, hogy ilyen távolságban teljes biztonság­ban érezhetik magukat. Nem égtek meg, csak úgynevezett “másodlagos kisugárzás” ál-1 dozataí lettek olymódon, hogy ! a robbanás irányából sodródó felhők rádióaktiv “lecsapódá­sokat” is vitték magukkal s ezek fertőzték meg a távoli szigetet. Olyasmi ez, mintha egy Pittsburghban felrobbant hidrogénbömbától rádióaktiv eső esne Detroitra.A kisugár­zás a robbanástól 80 mérföld­nyire elért egy japán halszál- litó hajót, amelynek rakomá­nyát megfertőzte, 23 halászt hamuesővel szórt be és meg­pörkölt, sőt hamueső * esett magára az 1600 mérföld tá­volságban fekvő Janpára is, ahol két nappal a rohanás után a Geiger-mérők a szok­ványos 40-50 fokról eddigelé! még nem észlelt magasra, 225 j ös csúcsra ugrottak a robba­nás idején. A japán szocialis­ta párt éppen ezért kiáltvány­nyal fog fordulni a világhoz, hogy tiltsák be az atombom­bákkal végzett kísérleteket. Kiderült, hogy a kísérleti terület a Csendes-óceánon 335 mérföld széles volt, de kicsi­nek bizonyult. Ez a távolság! megfelel a Washington, D.C. és Springfield, Mass.., közti távolságnak. íme röviden, ezek az eddig feljegyzett első, főbb tapasz­talatok a hidrogénbomba rob­banásával kapcsolatban. Mi­lyen következtetéseket lehet levonni ezekből? Amikor a “U.S. News and World Report” beszámolóját vagy más tőkés folyóiratok 1 és nagylapok jelentéseit vizs­gáljuk (és adataikat a mi je­len összefoglalásunkban is­mertetjük), nem tudhatjuk, mi célból, miféle rejtett szán­dékból hozzák a nagyközön­ség • tudomására ezeket az ijesztő, félelmetes adatokat: a legborzasztóbb halálnem fe­nyegetésével tervezik-e meg­félemlíteni az embereket, hogy ellenállás és kritika nél­kül bízzák magukat Wall Str. és Pentagon urai kezére, til-! takozás nélkül nyugodjanak bele magas adóik és a magas j árak fizetésébe, a hadi-1 anyaggyártás költségeinek'; csillagászati számaiba, a j bombatermelés őrületekig fel­fokozott gyártásába, vagy feltételezett ellenségeinket ■ akarják-e ilyesmivel elriasz-j tani vagy térdre kényszeríte­ni ? És ismételve ez adatokat nem esünk-e bele magunk is a bombamániákusok csapdá­jába és akaratunk ellenére j magunk is végrehajtjuk a szellemek felkavarásának, a hisztériakeltésnek, a tömegek I megfélemlítésének dicstelen müvét ? Kiirthatja a civilizációt Ez minden esetre kétélű j fegyver. Mert a megrémített nép borzalma olyan fokra hághat, hogy ellenállhatatlan erővel követelheti az atom-és j hidrogénbomba használatá­nak egyetemes betiltását. Ez pedig nem felelne meg a Pen­tagon tervei nek. Egyest vezetők sokkal inkább azt szeretnék elérni, hogy a két­ségbeesett nép inkább sürges­se, követelje a háború azon­nali megindítását, hogy —- amint nem egy felzaklatott kedélyii—polgár mondja mos­tanában — “essünk túl rajta minél előbb”! Ez azonban ai’- ra a féloldali gondolkodásra vall,hogy csak a mi bombáink képesek ilyen tökéletes pusz­títást előidézni, és nem gon­dolnak az ellenkező irányban is: hogy az ellenség bombái­nak is ugyanilyen hatása le­het a mi országunkra. Mert aki erre is tud gondolni, lehe­tetlen, hogy ne jusson arra a következtetésre, hogy minden eszközzel meg kell akadályoz­ni az atomháború kitörését, mivelhogy az minden jel sze­rint az egész emberi civilizá­ciót kiirtaná, az ellenséget ép- penugy, mint a mienkét. Az anterikai nagylapok azonban abból a szempontból is nézik a levonható tanulsá­gokat, hogy i\7. ellenségnek is hasonló fegyverei vannak. Ebből azonban nem arra a következtetésre jutnak, hogy akkor hát lássunk hozzá, mi­ként lehetne az atomháború kitörésnek elejét venni, ha­nem arra, hogy egész védel­mi berendezésünk rossz, elve­tendő és egészen uj alapokra •kell fektetni. Ez jellemző is a kalmársajtóra és a hatásva­dászó f oly iratokra. Megálla­pítja a “U.S. News and World Report” is, hogy amit eddig az atomtámadás elleni véde­kezésre tettünk, elavulttá vált a hidrogénbomba hatásá­nak legújabb észleleíetei nyo­mában, mert minden arra volt méretezve, amit a régi- veretü atombomba pusztító hatásai ellen épitettiink. Új­ra kell kezdeni hát az .egé­szet. Nyilván azok a titkos óvó­helyek sem felelnek majd meg a célnak, amelyeket a gazda­gok, vagyonosok építettek birtokaikon, lehetőleg erős sziklaüregekben, ahol egyál­talán akad szikla. Viszont az ország óriási területe rónaság és főleg a nagyvárosok, ahol roppant embertömegek, zsúfo­lódnak össze, terülnek el sik vidékeken, ahol se szikla, se (Folytatás az 5-ik oldalon) ‘Mindnyájunknak el kell menni’ — megnézni a “Salt of the Earth^-öt. Lásd hetedik oldalunkat. AMERIKAI ,

Next

/
Thumbnails
Contents