Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-01-14 / 2. szám
MÉG KEMÉNYEBB Mi TÖRVÉNYT JAVM9L EBEHKWI ELNÖK WASHINGTON. — Eisenhower elnök azt javasolta a kongresszusnak, hogy fosszák meg a szakszervezeteket a sztrájkszavazás levezetésének jogától és ahelyett a szövetségi kormány ellenőrzése alatt vezessék le azokat. Ez a legfontosabb szakasza az elnök “munkaügyi” üzenetének a kongresszushoz. , - ■ ’ ■ , _____ Ahelyett tehát, hogy enyhíteni igyekezne a TaftHart- ley munkásbéklyós törvényt, miként azt több Ízben megígérte, az elnök teljesen behódolva a munkásság legvadabb ellenségeinek, most még jobban meg akarja szigorítani annak munkásellenes rendelkezéseit. ' « A kormányra bizni a 'sztrájkszavazatok levezetését, ^csaknem annyit jeleni, mint magára a kompániára bizni a sztrájkszavazás ellenőrzését, magyarán megmondva, kutyára bízni a szalonnát. Képzeljük e! mi történne ha sor kerülne egy sztrájkszavazásra a General Motors üzemében. A General Motorsnak jelenleg legalább egv fél- tucat vezére ül bent az Eisenhower kabinetben. És ezek “ellenőriznék” a szavazás ‘pártatlan” levezetését! Walter Reuther, a CIO elnöke a hír vétele után azonnal kijelentette, hogy ez a javaslat csak növeli a T-H törvény “munkáseilenes arzenálját.” John L. Lewis kijelentette, hogy “az a néhány ici-pici módosítás nem teszi a törvényt elfogadhatóvá a szervezett munkásság számára. Ezt a rabszolgatörvényt teljes egészében el kell törülni.” Sutbeveti a farmereknek tett ígéreteket is WASHINGTON^— Megint sutbadobott egy választási Ígéretet Eisenhower elnök és a republikánus kormány, amiden az elnök egy olyan “farmtervezetet” terjesztett a kongresszus elé, amely még jobban csökkentené a farmerek jövedelmét. Az elnök 90 százaléknál alacsonyabb “paritást” javasol, amely adott esetben 75 százalékig mehetne le. Egyes szám ára 15c Tud -e erről Amerika népe? Nem kerülhette és nem ke-i rülte el a politikai szakértők j ügyemét az a tény, hogy az elnök kongresszusi üzeneté- ben, a nemzetvédelemről szó- ló szakaszokban a hangsúlyozás félreérthetetlenül az atomfegyvereken volt. 1 A G-M CHARLIE WILSONJA Ö fog majd “pártatlanul“ sztrájkszavazást vezetni a General Motorsnál? FONTOS BEJELENTÉS! Az IWO Kötvénytulajdonosok Védelmi Bizottsága 1954 február 6-ára országos konferenciára hívja meg mindazokat, akiknek IWO életbiztosítási kötvényeik vannak. A konferencia d. e. 11-kor kezdődik a Jugoszláv Hallban, 405 West list Street, New York. „ A konferencia két fontos napirendi pontja a következő: 1. Az IWO tagok ujrabebiztositása. 2. A jelenlegi és volt IWO tagok polgári jogainak védelme, különös tekintettel a McCarran bizottság uj támadására az IWO ellen. A konferencia fontosságát NEM LEHET ELÉGGÉ HANGSÚLYOZNI. Saját jólfelfogott érdekében vegyen benne részt mindenki aki teheti. További információért az IWO tagok lépjenek azonnal érintkezésbe az IWO Policyholders Protective Committee helyi vagy newyorki irodájával. A newvorki iroda cime: 799 Broadway, Room 233. Telefon: GRamercy 5-2020. “Alapvető döntés történt” Amerika külpolitikáját és stratégiáját egy uj döntés alapján átalakították az “azonnali megtorlás” politikájává, mondta Dulles külügyminiszter egy banketten, amelyet a Külpolitikai Társaság rendezett tiszteletére a newyorki Pierre Hotelben. Az Eisenhower-kormány úgy számítja a békét biztosítani, hogy “azonnali megtorló” erejének növelésével el fogja riasztani a jövőbeli támadókat. Azt is bejelentette Dulles, hogy nem hajlandó “egyezményt” kötni a “világhatalom megosztására” azokkal, akik elnyomják a szabadságot. — Tárgyalni azonban hajlandó a Szovjetunióval olyan kérdésekről, mint Németország, Ausztria, atomenergia, Korea. A Magyar Szó legközelebbi számában elemezni fogjuk Dilles ebbeli kijelentéseinek jelentőségét. Hogy az “azonnali megtorlás” védelmi politikájáról mi a véleménye még a polgári liberálisoknak is, azt megvilágítja e számunkban a “Tudja-e ezt Amerika népe” c. cikkünk. WASHINGTON. — Dul'es külügyminiszter és Zarubin szovjet nagykövet félórás tanácskozást tartott az amerikai szovjet atomtárgyalások előkészítésének kérdésében. E tárgyalások megkezdését Eisenhower elnök javasolta az UN előtt mondott beszédében, a múlt év decemberében. “... teljesen számításba vesszük nagyszámú és egyre számosabb atomfegyver r-hnkeí, valamint a/ok leghatékonyabb íelhasználá- j sát egy támadóval szem-! ben, ha szükségesnek bizo- • nyúlna szabadságunk vé-1 delmezésére” — hangzik! az elnöki üzenet nagy hord- j erejű részlete. Az atomfegyverekre való hivatkozás a védelemről szóló szakaszok ÉLÉRE volt helyezve. Nem hisszük, hogy az amerikai nép tisztában van ennek jelentőségével! Az a roppant horderejű politika, és stratégiai döntés, ami egy ország haderejének az atomfegyverekre való átállítását jelenti, közvetlenül érinti az ország minden egyes lakóját. És mégis, ez a döntés, mikért a *NEW REPUBLIC január 11-iki számának vezércikke hangsúlyozza, nyilvános v'ta nélkül történt,. Engedtessék meg nekünk, hogy a továbbiakban rövid összefoglalását adjuk a fenti cikk mél.venszántó megállapításainak. ic Ha Amerika egész hadistratégiáját az atomfegyverekre alapozza, elkerülhetetlen lesz, hogy a. Szovjetunió is megfelelő ellenintézkedéseket ne tegyen. A mi hazánk a világ legsebezhetőbb országa atomhadviselés szempontjából, de a védelem kérdését a mai napig nem terjesztettették a népe elé. Eisenhowerék döntése úgy látszik bezárja az ajtót az atomfegyverek ellenőrzésére vonatkozó további tárgyalások előtt, még mielőtt megállapítottuk volna, hogy ezek az ajánlatok elfogadhatók vagy sem. A Szovjetunió az Eisenhower elnök atom javaslatára adott válaszában külön hangsúlyozta, hogy “nem mondhatjuk, hogy elég erőfeszítés történt eddigelé a legközvetlenebbül érdekelt hatalmak részéről az atomfegyverek; betiltására és a betiltás ha-1 tékony nemzetközi ellenőrzésének megállapítására.” Akár őszinte volt ez a fel- j hívás, akár nem, most már úgy néz ki, hogy méghiusu- J lásra van ítélve. Az elnöki nyilatkozat,a egyre jobban j úgy néz ki, mint egy kijelen- j tés, hogy mostantól kezdve már nem vagyunk hajlandók az atomfegyverek ellenőrzéséről tárgyalni velük. Nem hunyhatjuk be .szemünket a kétségbevonhatatlan tény előtt, hogy erkölcsi értelemben máris hátrányos helyzetben vagyunk, mivel mi vagyunk az egyetlen nemzet, amely már használta az atombombát. Ez a hátrányunk még nagyobbá válna, ha a világ népei elismernék a Szovjetunióban azt az államot, amely meg akarja kímélni a világ városait és azok polgári lakosságát, mig az Amerikai Egyesült Államokban azt az államot, látják, amely ki akarja terjeszteni a végsőkig menő hadviselést a világ háromnegyed részének minden háza és kunyhója felé. Mi mást jelent az atomstratégia? Mi vagyunk azok, akik állítjuk, hogy- hiszünk az emberi méltóságban, az emberi, élet, szentségében. Háború esetén tehát arra kellene törekednünk, hogy az ellenség hatalmát minél kevesebb emberélet árán döntsük meg. Ezt a célkitűzést is teljesen feladja a végsőkig menő hadviselés stratégiája. Ama háború lényégé, a- inelvre felkészülni látszunk, az, hogy célkitűzései megvalósíthatatlanok, mert az eszközök megsemmisítik a céljait, A New Republic cikke azzal záródik, hogy kormányunk mégis tartsa nyitva a tárgyalások ajtaját az atomfegyverek ellenőrzésére. Ezen múlik az emberiség jövője. Mi, akik a Truman doktrína kezdete óta hirdetjük az öthatalmi tárgyalások szükségességét,, ezt a javaslatot természetesen száz százalékosan támogatjuk. Reméljük, hogy a New Republic intése nyomán gondolkozó amerikaiak uj ezrei kapcsolódnak bele az öthatalmi tanácskozást követelők sorába. Ä mezőgazdaság lesz a választások tőkérdése WASHINGTON. — A kongresszus tagjainak öt hónapi idejük volt kipuhatolni, milyen problémák foglalkoztatják választókerületeik népét. Ezért tartotta helyénvalónak a “U. S. News and World Report”, a vezető nagytőkés heti folyóirat, körkérdések formájában m e g kérdezni a kongresszusi kép viselőket, hogy véleményük és tapasztalataik szerint milyen sorrendben fognak szerepet játszani ezek a problémák az 1954-es országos választásokban. Az 531 képviselőnek több mint egyharmada válaszolt a kérdésekre s ezekből a válaszokból az derűi ki, hogy úgy a republikánusok, mint a demokraták a mezőgazdaság problémáját tartják a legfontosabbnak mindazok problémák közül, amelyek a választási kampány során fel fognak merülni. A válaszok azonban a többi kérdés fontossági sorrendjében ezen az egyen kívül nem egyeznek meg. A republikánusok 82 százaléka a “kommunizmust” tartja főkérdésnek, jóllehet Eisenhower elnök bevallott reménysége szerint 1954-ben ez a kérdés a háttérbe fog szorulni. A demokraták közül csak 40 százalék tekinti a kommunizmust problémának, de csak az ötödik sorban. Más a sorrend a republikánus, más a demokrata vélemény szerint, sőt még országrészenként is vannak eltérések, igy többek között az, hogy a keleti országrészekben — eltérően a többi országfészektől — az adókérdést font osabbnak tartják a mezőgazdaság problémájánál, a többi országrész azonban mind a farmkérdéseket. tette az első sorba. Long Beach Californiában egy F-86 lök- hajtásos hadirepülőgép lezuhant a városban. A pilóta, két gyermek és négy felnőtt polgári személy'életét vesztette. Egy newyorki reklámcég főnöke azt javasolja, hogy Indítsanak hirdetési kampányt a depresszió közeledtéről szóló jóslások és megállapítások ellensúlyozására. (A cég minden bizonnyal hajlandó volna a kampány rendezését elvállalni — megfelelő díjazás ellenében.) Nagy lavinák pusztítanak Ausztriában és Svájcban. Az áldozatok szánta 108. Kínai szedögépet szerkesztett egy orosz mérnök. A gépen 2025 billentyű van. másnyelvre szerelt szedőgépek 90 billentyűje helyett. AMERIKAI Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dec. 31, 1952 at the PO. of N.Y., N.Y. under the Act of March 2, 1879 Vol. ILL No. 2, Thursday, Jan. 14, 1954 NEW YORK, N.
