Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-18 / 11. szám

Olvasóink Írják... Munkás, ismerd meg elődeid harcait! Tisztelt Szerkesztőség! A tengerjáró hajók mun­kásai pihenőhelynek tekintet­ték San Franciscoi és Oak- landot, ha volt rá pénzük, ha maradt a keresetükből. Itt várták be hajóik következő beérkezését. San Francisco és Oakland Jefferson-parkjaiban megengedett dolog volt a sza­bad szólás. Itt volt a helyi munkanélküliek találkozóhe­lye, ahol szappanládáról is­mertették meg az ideérkezett munkásokkal és munkanélkü­liekkel a legújabb, őket érdek­lő híreket. A földgömb túl­só tengeri kikötőiből itt idő­ző munkások adták le felszó- litásaikat a világ munkásai­nak egyesülésére. Ebben az időben kedvező körülmények között ipdult meg az I. W. W. amely szigorúan az osztály- hayc alapján állt. Besúgók ak­kor is bőven akadtak, akik ál­landóan nyomon kisérték a jó szervezőképességgel biró em­bereket. A gyárak, üzemek, ipari érdekeltségek akkor is felhasználták a városok rend­őrségeit a szervezők üldözé­sére. —- ­Oaklandon történt, Iiogy egy j ó szervezőt, aki üzene­tet hozott a francia munká­soktól, Ta rendőrök még az üzenet bevégzése előtt betol­tak a zsuppkocsiba. Az illető a rendőrkoesiból kiáltotta oda az embereknek, hallgatóinak hogy: “Legyetek itt holnap is, hogy az üzenet el nem mondott részét meghalgas- sátok!” Másnap valóban újabb ember jött és a követ­kezőképpel} tette lehetővé, hogy az üzenetet befejezze: felszerelte magát lánccal és lakattal, aztán odaláncolta- lakaltolta magát az utcalám­pához. Ennek köszönhette, hogy volt .elég ideje az előtte való napon félig elmondott üzenet befejezéséhez, mert amire a rendőrök elkészültek a lánc elvágásával, addigra ő is végzett az üzenettel. , Ezt .a jelenetet nem holly­woodi rendezők és színészek készítették, hogy aztán a mo­zik zárt falai közt vászonra vetítsék. Ezt a jelenetet én a saját szememmel láttam egy butorszállitó kocsi ülésé­ről. A kocsival „ugyanis a vas­utakon -szállított ■ s megrongált áruk "elárverezésére szolgáló raktár bejáratához közel áll­tunk meg, szemben a san franciscoi hajókikötőkkel, a vízre épített' raktárépületek­kel, a Los Gatos-butorüzlet- tulajdonos barátommal. Se­gíteni voltam vele, hogy az előző napon lezajlott árveré­sen vett bútorokat hazaszál­lítsuk. Korán keltünk fel, hogy a kétórás utazás .után a nyolcórai üzletnyitáskor ottlegyünk. v A jobb kilátást a rakparti széles ut felőlem levő olda­lán leállított tehervonat zár­ta el. A túlsó oldalon a szak- szervezet piketelői járták, a pár mérföldes hajókikötők sorát- A barátomtól tudtam meg, hogy az iroda nagyon el van foglalva, mert innen irányítják a hajótulajdono­sok által létesített piketek el­lenőrzését is és az iroda -meg az üzlet elkésett az elárvere­zett bútorok osztályozásával. Ezek tudatában még fi­gyelmesebb lettem a vasúti teherkocsikban e 1 h elyezett gengszterekre, akik között rendőr- és civilruhás alakok is settenkedtek. Négy órai várakozás után'kinyílt az üz­let kapuja, felraktuk a búto­rokat és hazamentünk a csen­des kis városunkba. A következő napon hozták a hirt az újságok, hogy egy piketelő munkást egy rendőr lelőtt. Vasárnap délután til­takozó gyűlésre készültek a munkások, de a San Francis­co városi rendőrök is felké­szültek a Jefferson-parki gyűlés elintézésére, de erről a munkások is tudomást sze­reztek. Amikor a .szappanlá­dán beszélő szónok észrevette a közelgő rendőröket, felszó­lította hallgatóit, hogy men­jenek a magas eucalyptus- fához. A szónok felmászott a fára és onnan folytatta be­szédét. Ostorozta a rendszert, amely .a zsarukat idekiildte . nyakukra. A rendőrök ezzel a szónoki fogással szemben tehetetlennek biz onyultak, ■mert a fára ők már nem tud­tak utanámászni. Segítségük­re megjöttek a tüzQjtók és vizsugarakkal mosták le a szónokot a fáról. Ezekből a városokból ki­vesztek azóta az J. W. W. bá­tor szervezői. Hova lettek, nem tudjuk. A hajósvállala­tok pedig, ahol ezek az embe­rek dolgoznak, nem adnak felvilágosítást. Ki tudja, mi­lyen elhagyott partokon vagy talán egyenesen a tenger vi­zére rakták ki őket. Csak annyi bizonyos, hogy az ille­tők eltűntek a fentnevezett városokból. A tanulság mindebből az, hogy minden termelő és te­remtő munkás igyekezzen megismerni osztálya harcát a profitéhes semmitevők el­len, akiket távolról sem illet meg egészen a munkás mun­kájának gyümölcse. ' D. Egyed Sokat tanul a lapból Tisztelt szerkesztőség! Nekem a lap nagyon, de nagyon sokat ér. A népet fel­világosítja és sokat tanul be­lőle az ember. Nagyon szere­tem a lap utolsó oldálán kö­zölt sportcikkeket. Egész hé­ten azokon vitatkozom a test­véremmel, aki velem együtt majd kiugrott a bőréből, ami­kor olvastuk a gyönyörű cik­keket a magyar labdarugó válogatott fényes győzelmé­ről. Mint ahogy - Bozsiknak többet ért a haza becsülete és népi hozott szégyent a ma­gyar sportra, amikor egy csirkefogó 10u,üG0 dollárt' ajánlott neki Londonban, ám­de őneki többet ért' a szabad-) ság, mint a 100,000 dollár, i azonképpen én is többre be-i csülöm két lapomat, a “Ma­gyar Szó-t” és a Kanadai | Magyar Munkás”-! minden másnál. Ez a két'lap többet] ér nekem, mint nem tudom [ mi. ■ Előfiztőjük voltam, va­gyok és az is akarok marad­ni. Munkástársi tisztelettel- 1 A. D. LAPUNKÉRT Fodor által: Varga M. János $5 Halasi János $5 Dányi Ferenc $5 Fodor Mihály $5 Fairfield-Bridgeporti Fenntartó Gárda $18 J.‘Magyar $2 Julia Horváth $3 v J. Bodnár $1 T. J. Kovács n. f. $4 Klein J. $2 Erős J. $2 Pintérék $2 Pittsburgh és környéke kvótá­jára (Dattler által) $13 Ohioi jóbarát $20 Pongrácz Ferenc $3 Cleveland East kvótájára: Hirsch $5 Rappaport J>5 Takács $10 N. N. $10 Gyűjtés $15.50 Mosoda $50 Bertalan Kish $5 Clevelandi jóbarát (Joe Russ által) ’ $25 Cleveland West kvótájára: N. N. $5 N. N. $10 Akron kvótájára $9 Detroiti Nők, Detroit kvótájára $12.75 Chicagói Kultur Kör, Chicago kvótájára $50 N. N. (Dattler által)' $10 Miamii lapbarátok $50 Alex Stone $7 ' Szebenyei József emlékére egy öreg kortársa, Cleveland, Ohio $25 ■ A. Chore $1 Joe Balga $1 Joe Kosztyu $2 Joseph Takács $2 Pente Bálint $13 Szabó Kálmán és Ilonka n. f. $1 Mrs. Paule Papp $3- N. Y. Márciusi ünnepélyen be­jött adományok $567.00 Columbus, Ohio' kvótájához $7 Nagy András által. Fenntartó Gárdisták: Id. Nagy András $2 Ifj. Nagy András $2 Gyurkó József $2 Mrs. Kochlacs $1 Egry István $1 Harbori olvasó $1 Soós Imre $1 Halmi Teréz $1 I. Jóbarát $1 JI. Jóbarát $1 Egy olvasó $1 Kish Gábor $1 Dobay János $1 Préda János $1 Szász Sándor $1 Mózes Lajos $1 Bodnár Imre $1 A Milwaukeei kedélyes est, Mil­waukee, kvótájára $27 Egy wisconsini öreg pár üdvözli Rosner Sándort $2 Egy jóbarát, New Brunswick $2 J Jóbarát, Highland Park, N. J. $5 Dr. Katz Lipót, Mexikó $10 j Katona László n .f. $1 i Detroit kvótájára Fodor Nagy Árpád által $550.00 Tróján János $2 Juhász Mihály $1 I Weiss Elena, F. G. $5 “Ifj Paul Beverere van száikségiiá” THIS LITTLE LAW IS ALWAYS VvISHING FOR BETTER WAGES AMO WORKING CONDITIONS. BUT SHE THINKS IT IS UN­LADYLIKE TO PITCH IN AND DO SOMETHING ABOUT THEM. DON'T m A WISH-FISH / A mult hónapban Clevelan- don egy érdekes gyűlés alkal­mával elitélték Joseph Me Cart-hy szenátor kommunista­ellenes módszereit. A Euclid Avenue-i Temple- kongregá­ció ifjúsági szervezetének, védnöksége alatt egy öttagú előadói csoport vitatta meg ezt a kérdést. i Az egyik tag Philip Por­ter, a “Plain Dealer” rovat- irója és vasárnapi számának szerkesztője, túlzottnak tar­totta a McCarthynak tulaj- j donitott fontosságot. William IE. Stevenson, az Oberlin j egyetem elnöké, úgy vélte, | hogy McCarthy az Ameriká- j ban már 1938-ban megkezdő­dött hanyatlás jellemző tüne­te. A három- másik előadó McCarthy-t “veszedelem”-nek minősítette. Porter nejn csinált titkot belőle, hogy McCarthyról “sötét nézete” van. Ä wiscon- sini szenátort “lelkiismeretlen ember”-nek nevezte és ki­jelentette: “Ha az emberek egy időre abbahagynák a Mc Cárthy miatt való' nyugtalan­ít ödäst, az egész ügy elalud­na.” ~ Ezután Porter hozzátette: “McCarthy az én szememben semmi más, mint politikus. A reklám csinált belőle nagy embert és ő reklámból táplál­ja fel magát.” Dr. Stevenson felolvasta az alkotmány ötödik és hatodik függelékét és az általuk nyúj­tott védelmet összehasonlítot­ta azokkal - a módszerekkel melyeket szerinte 1938-ban Martin Dies idejében kezdtek alkalmazni kongresszusi vizs­gáló bizottságok. “Ha a némelyik kihallgatás során használt módszereket igazoltnak tartjuk, akkor al­kotmányunkat elavultnak te­kinthetjük,” mondotta. “Uj Paul Revere-re Van szüksé­günk, aki óva intsen bennün­ket, de nem az angoloktól, ha­nem azt a figyelmeztető kiál­tást hallassa, hogy ‘Szabad­ságjogaink kicsúsznak ke­zeink EMII!’ McCarthyt okolta szabad­ságjoga ir'kvn esett sok sére­lemért. Rev. Earle C. Hochwald, az East Cleveland Congregatio­nal Church lelkipásztora, az­zal vádolta McCarthyt, hogy “rágalmak és megbízhatatlan tanuk” mapján száll perbe a vádlotakkal, majd hozzátette: “A nem gondolkodó ember­nek a kormányba vetett hitét megöli és fasiszta zsarnokság számára eszményi feltételeket teremt meg.” Philip Horowitz rabbi, az Euclid Avenue-i Temple hit­oktatója, kifogásolta McCar­thy -vizsgáló eljárását és azt mondta, hogy az “igazi rette­gést” kelt ártatlan emberek sorában. Dr. Raymond L. Spoerri, a c 1 e v élándi templomszövet­ség .ügyvezető titkára, a kö­vetkező" ^kijelentést tette: “A mccarthyzmus ma Ameriká­ban a demokrácia legnagyobb felforgatója.” lidézett más preszbiteriánus és methodista főtisztviselőket, akik szintén McCarthy ellen foglaltak ál­lást Amikor a „hallgatóság kér­éseire kéül a sor, kiderült hogy nem egy megjelent vagy McCarthy-bérenc volt vagy pedig már megfertőzte a mccarthysta lélek Válasz a kolorádói bányásznak , Tisztelt Szerkesztőség! A “Magyar Szó” február 4-iki számában egy kolorádói bányász munkástársunk azon sopánkodott, hogy csak pár napot dolgoznak jelenleg, ho­lott a demokrata kormány idején sokkal jobb volt a bá­nyamunkások helyzete. Erre a következőket válaszolom: Hát persze, hogy jobb volt. Truman adminisztrációja ide­jén megindult a koreai há­ború. Miért? Azért, hogy bi­zonyos ideig még fenn tud­ják tartani a prosperitást. Ha ugyanis nem lett volna hábo­rú ,akkor már a demokrata kormány alatt is régen beállt volna a nagy depresszió, va­gyis a munkanélküliség még nagyobb lett volna, mint most. Csak azok, akik már rég­óta élnek ebben az országban, csak azok a megmondhatói, mi ment itt végbe, amikor a demokraták ültek a husosfa- 'zék körül Ezzel természetesen ' nem azt akarom mondani, hogy republikánusok jobbak. Az egyik barna, a másik szürke, a többit godolják hoz- 1 zá. Nem, kedves munkástár­saim, a háború elmúlt és az egyik bajt követi a másik, Amig ez a gazdasági rend­szer fog fennáilani, mindig nagy lesz a. munkanélküliek hadserege, ezt a tőkés rend- „ szer nem tudja megoldani,7 még akkor sem; ha az, egész viággal felveszik a kereske­delmi kapcsolatokat. Ebből csak egy kiút van: egy igaz­ságosabb rendszer, amelyért vállvetve kell dolgozni. S. Kalifornia *-• ti: ..■ i ' ■' - • y „- > -,P ;;*-?■■■. y , ' _ : : ' 6 “ ' _“f- AMERIKÁI MAGYAR SZf> * ‘ ~ "

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents