Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-11 / 10. szám
March 11, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 Amikor egy népnek d< inteni kell jövője fölött Irta: DEÁK ZOLTÁN Nincs olyan nép. amelynek történelme valamely korszakában nem kellene sorsdöntő lépése- i et tennie. Olyan lépéseket, amelyek sikere vagy yrtelensége hosszú időkre,' néha évtizedekre, eha évszázadokra meghatározza ama nemzet továbbfejlődését, boldogulását. Ilyen sorsdöntő cselekedet volt a magyar nép részéről az 1848 március 15-iki vértelen forradalom és az azt követő szabadságharc. És, ha már itt tartunk.' hozzátehetjük: ilyen lépés volt az amerikai nép részéről a maga szabadságharca 1776—1783 között. HASONLÓ FONTOSSÁGÚ LÉPÉS ELŐTT ÁLL MA ISMÉT AMERIKA NÉPE! I)e mielőtt ennek részletezésére rátérnénk, vessünk egy pillantást ama nap és ama események jelentőségére, amelyet a magyarság március 15-én ünnepelni szokott. Az 1848-iki magyar szabadságharc egy közbeeső állomása volt a gyarmati és félgyarmati népek ama szakadatlan küzdelmének, amelynek dicső és diadalmas kezdete fogadott hazánk, az Egyesült Államok 1776-iki szabadságharca volt! Ez volt az első sikeres függetlenségi küzdelem egv gyarmati nép részéről. Az amerikai nép forradalmának halhatatlan dicsősége nemcsak abban van, hogy elsőizben szabadított fel egy gyarmati népet az európai gyarmatosítók és kizsákmányolok uralma alól, hanem abban is. hogy keretén belül forradalmi változás történt az embernek emberhez való viszonyában. Első Ízben tette egy nagy modern nép az alkotmányába, hogy “minden ember egyenlőnek teremtetett” és “minden embernek joga van az élethez, szabadsághoz és a boldogság kereséséhez.” Első Ízben szedték pontokba a szabadságlevélben a modern polgár demokratikus jogait. Az amerikai forradalom az egész világot forrongásba hozta és hozzájárult a francia forradalom siettetéséhez. E két forradalom nyomában az európa reakció összefogott, hogy megingott hatalmát megszilárdítsa. Napoleon leverése után megalakították a Szent Szövetséget, melynek kimondott célja az, hogy a “felforgató” mozgalmakat minden országban csirájában elfojtsa. A szabadság eme elnyomása ellen sorba lázongani kezdtek Európa népei és 1848-ban megkezdődtek a forradalmak. Franciaországban, Olaszországban, Ausztriában és végül Magyarországon. 1848: Küzdelem a félgyarmati elnyomás ellen A mi drága magyar népünk. 1848—49-iki szabadságharcának hervadhatatlan dicsősége az, hogy az ő harcukban érték el Európa népeinek forradalmai legmagasabb fokukat. Mig az összes többi népek szabadságharcait a reakció egy-kettőre leverte, addig a magyar nép szabadságharca alapzatában rengette meg a világ akkori egyik legnagyobb birodalmát, Ferenc József Habsburg dinasztiáját, annyira, hogy kénytelenek voltak szégyenkezve a másik gyarmatosító hatalmat, az orosz carizmuSt és annak óriási hadseregét segítségül hívni. A magvar nép 1848—49-iki szabadságharca EGY FÉLGYARMATI HELYZETBEN LEVŐ NÉP FÜGGETLENSÉGI KÜZDELME, A GYARMATOSÍTÓ ÁLLAMTÓL VALÓ ELSZAKADÁSI KÍSÉRLETE VOLT! A gyarmati és félgyarmati népek küzdelmei a magyar szabadságharc elnyomása után is folytatódtak. A huszadik század kezdete után pedig egybefonódtak a nemzetközi munkásmozgalom szocialista törekvéseivel. Napjainkban a gyarmati népek függetlenségi és szabadságharcai tetőpontjukat érték el. Az orosz nép 1917-ben nemcsak saját földesurainak uralmát rázta le magáról, hanem az -országot félgyarmati sorban tartó francia és angol tőkésekét is és e tettével az ázsiai népek egész sorozatának is meghozta a függetlenséget, szabadságot. A második világháborút követőleg a világ legnagyobb, félgyarmati elnyomásban tespedő országa, Kina a maga 450 milliós népével kivívta magának a teljes függetlenséget és lerázta a gyarmatosítók jármát. Ezzel a világ minden más gyarmati s félgyarmati országában uj s minden eddi- néi magasabb színvonalra emelkedett a függetlenségi mozgalom. Akármerre tekintünk a földkerekségen, mindenütt ezernyi tanujelét látjuk e küzdelemnek, melyeknek természetesen országok szerint más és KOSSUTH LAJOS A magyar nép 1848—49-iki szabadságharcának vezére más a jellegük. Mig Vietminh és Malájföld népe fegyverekkel kezében küzd függetlenségéért, addig India, Guatemala, Rrazilia, Indonézia, stb. népe alkotmányos eszközökkel igyekszik a függetlenségét biztosítani. Egyiptomban. Szíriában, Tuniszban, Iránban, Kenyában. Guianában e küzdelmek az amerikai és angol imperialisták színfalak mögötti versengésével párosulnak. Másszóval, mondhatjuk, hogy korunkban a gyarmati népek százai járják azt az utat s vívják azt a harcot, amelyet a magyar nép 1848—49-ben Vívott. És hozzátehetjük, ma sokkalta kedvezőbb kilátásokkal. Mert ma a függetlenségért és szabadságért harcoló népek nincsenek barátok és szövetségesek nélkül, mint ahogy Magyarország volt 1848—49-ben. E harcok kimenetelét nagy mértékben fogja befolyásolni az, hogy mit fog tenni Amerika népe! A történelem ma olyan feladatok végrehajtását tűzte az amerikai nép teendőinek napirendjére. amelyekhez hasonló nagyságú és jelentőségű faladatokat edd igeié csak háromszor kellett megoldania. Először, amikor szabadságát kivívta 1776—83-ban. másodszor, amidőn nemzeti egységét, jövendő nagyságának alapját kellett biztosítania a polgárháború keserves eszközeivel, és harmadszor, amidőn nemzeti függetlenségünket kellett megvédeni a fasizmus tói a második világháború idején. Az a feladat, amellyel most néz szembe Amerika népe, nagyobb, véleményünk szerint, minden eddiginél. E feladat megoldásától függ az, hogy minden, amit az előző nemzedékek Amerika számára eddig biztosítottak, beleértve a demokratikus jogokat, a nemzeti egységet, hatalmas ipari berendezkedést, a jövő boldogulásának hatalmas alapzatát, megmarad-e vagy sem. E feladat megoldásától függ az, hogy a mai nemzedékünk szabadságban, jólétben élheti-e le életét, avagy annak is keresztül kell menni egy olyan vérzivataron, amely kétségkívül felülmúlna minden eddigit, amelyen az emberiség eddig keresztülment. Mik ezek a feladatok? A legeslegelső feladat az amerikai nép előtt az, hogy véget vessen annak a mérgező, pusztító folyamatnak, amelyet mccarthvzmus név alatt ismerünk s amelyről még Trumannak is be 4tel- lett ismernie, hogy rákfene az amerikai nép testében. Ez a rákfene lépésről lépésre pusztítja el az amerikai szabadságjogok minden intézményét, megbénít minden becsületes embert, megrágalmaz mindenkit, aki nem hajlandó e mérgezési folyamat terjesztőjévé válni. Ezt a feladatot csak úgy végezheti el sikerrel az amerikai nép, ha az idei őszi választásokon kibuktat minden képviselőt és szenátort a kongresszusból, aki nem jön ki a legnyiltabban a rnc- carthyzmus ellen. Ennek viszont feltétele a nemzeti egység minden olyan jelölt mögött, aki visz- szautasitja a mcearthyzmust, mccarranizmust tekintet nélkül arra, hogy más politikai kérdésekben mi legyen az álláspontja. A második nagyfontosságu feladat az amerikai nép előtt az, hogy olyan intézkedésekre késztesse a szövetségi kormányt és kisebb mértékben az állami kormányzatokat, városi hatóságokat, melyek azonnal enyhítenék a gazdasági visszaesés eddigi terheit a nép vállain, és amelyek megaká- dályozzák a válság teljes kibontakozását annak mérhetetlen katasztrófájával. A válságot csak úgy lehet enyhíteni és súlyos kifejlődését elhárítani, ha azonnali intézkedésekkel megakadályozzák a dolgozó nép vásárlóerejének további csökkenését. Ez azt jelenti, hogy nem szabad a béreket vágni, a minimális órabért $1.25-re kell emelni, a munkanélküliségi segélyt minimálisan 50 dollárban kell megállapítani és a segély tartamát 26 hétről 52 hétre kell emelni. A statisztikák szerint az átlagos munkás az év 12 hónapja közül 5 hónapon át csakis az adója kifizetéséért dolgozik. Azonnal csökkenteni kell hát az évi 5,000 dollárnál kevesebbet keresők adóját, legalább 50 százalékkal, az adómentesség határát, a jelenlegi 600 dollárról ezerre kell emelni. Törvényre kell emelni a- Fair Employment törvényt. hogy a néger munkások és más kisebbségi csoportok védve legyenek attól a fokozott kizsákmányolástól, amely válság esetén különös erővel és gyakorisággal sújt le rájuk. A harmadik nagy feladat Amerika népe előtt az, hogy véget vessen a hideg háborúnak, amely a tulajdonképpeni okozója ugv a mccarthvzmus belső pusztító mérgező járványának, mint a gazdasági válságnak. Amióta az amerikai nép és a világ minden népének békevágya kikénvszeritette az illetékesekből a koreai hadműveletek befejezését és á fegyverszünet megkötését, a hidegháborúban bizonyos enyhülés állt be. A nemrég lezajlott berlini konferencia, bár nem váltotta be a népek hozzáfűzött minden reményét, mégis bizonyos fokú további haladást jelentett e téren. Mert a szembenálló nagyhatalmak képviselői mégis csak leültek a kerek asztal köré. ami még mindig jobb, mint amikor fegyverekkel beszélnek egymáshoz. Ugyanakkor kilátásba helyezték a további tárgyalást az ázsiai béke biztosításának kérdésében. Amerika népének meg kell értenie, hogy a hideg háború nem más, mint az amerikai nagy üzlet önvallomása egyrészt arról, hogy' békebeli termeléssel már nem tudja többé ipari gépezetünket működésben tartani, másrészt arról, hogy tervei vannak a világpiac fegyveres erővel való meghódítására. Amerika népe már eddig is roppant árat fizetett ezért a hidegháborús politikáért. Megfizette elsősorban a Koreában elesett 30,000 és megsebesült 120,000 amerikai fiú életével, testi épségével, megfizette szabadságjogainak gyors iiteniü elvesztésével, megfizette az ifjúkori bűnözés hallatlan emelkedésével, a bevándoroltaknak másodosztályú polgárokká sülyesztésével, deportálási terrorral és most kezdi fizetni a harmadik részletet a nagy ár ellenére mégiscsak bekövetkező gazdasági válsággal és annak számtalan egyéni tragédiájával. A hideg háború enyhülésének, illetve megszűnésének az volna az egyik legelső és legáldásosabb következménye, hogy az amerikai ipar számára óriási uj piacok keletkeznének. A szocialista világ 800 milliónyi népe ezer örömmel lépne velünk kereskedelmi kapcsolatba, vásárolná az amerikai ipar termékeit, ami millió és millió uj munkaalkalmat teremtene, nagy mértékben enyhítve a válság nehézségeit. E nagy történelmi feladatok keretében, nekünk amerikai magyaroknak, amellett, hogy becsületbeli kötelességünk, hűséges polgárokként mind a három nagy nemzeti feladat megoldásában résztvenni, több különleges, magyarvonatkozásu feladatunk is van. Mi vagyunk és nekünk kell lenni az amerikai és a magyar nép barátságának legkövetkezete(Folytatás a 4-ik oldalon)
