Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-04 / 9. szám

6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 4, 1954 Oivaáóinh iríáí? Egy republikánus lesújtó véleménye az “úri fajta” politikájáról Howard ' Buffet, volt kongresszusi képviselő, kijelen­tette Fremont, Nebraskában, hogy a State Departmentnek “az egész világra kiterjedő beavatkozási politikája” — “re­akciós és vereséget jósoló, csúggeteg magatartás” és ha to­vább folytatják, akkor “a- kereszténységet és az amerikai életmódot halálraitélik.” ízért keresztényietlen, mert olyan tani­-vüiau'wsBjdnir amely szerint mi vagyunk az úri fajta, különleges küldetéssel a földön”, mondotta Buffett kép­viselő. Buffett a Midland-kollégiumban tartotta beszédét, arról, amit úgy nevezett, hogy “tilos téma Amerikában — a kül­politikánkra vonatkozó életfontosságú tények és adatok.” Buffett kijelentette, hogy “általában véve tilos (verboten) a nyilvánosság előtt megvizsgálni vagy kritikai alapon két­ségbe vonni” külpolitikánkat. “L tabu — ez érintehetetlen dolog — ellenére — én ma ezt megvizsgálom és kétségbe vonom helyességét” mondotta. Buffettet kétszer is beválasztották a kongresszusba a második választókerület szavazópolgárai. Hírneve szerint a nebraskai republikánus párt “konzervatív” elemeink vezető szószólója. Gyakran úgy' emlegették, mint lehetséges szená­torjelöltet,. talán az 1954-es republikánus előválasztásokra. Ez alkalommal kifejtette, hogy külpolitikánk reakciós, mert “megismétli azt, amit Nagy Sándor, Róma a cézárok idején, Napóleon és más becsvágyó hatalmak megkíséreltek megvalósítani a történelem hajnala óta: és pedig azt, hogy kezükbe kaparintsák, uralják és kényük-kedvük szerint ve­zessék a világot.” Rehkciós ez a politika, folytatta, “egy még fontosabb oknál fogva: a világ színes népei fellázadtak a fe­hérember uralma ellen.” “E tekintetben az oroszok okosak, mig a mi vezetősé­günk tragikusan ostobának mutatkozik. Bárhol törekszenek is a színes népek felszabadulni a fehér uralom alól, az oro­szok felajánlják nekik segítségüket. Mi azonban az európai fehér nagyurak pártjára kelünk, akik reakciós harcot vív­nak korunk talán legellenállhatatlanabb irányzata elleti.” Ezután rátért arra, hogy ez a politika lerombolja az em- 1 ri szabadságot Amerikában, “militarizmusba döntve Ame-J í ikát, pedig, ez az a nyavalya, amely a történelem folyamán' tönkretett minden olyan nemzetet, amely beleesett és azt a! tébolyt hozza létre, amely alibiül szolgál a rohamos infláció­hoz. Az infláció után következik az összeomlás, amely meg­előzi a diktátorok jöttét.” Buffett kiemelte, hogy John Foster Dulles külügymi­niszterünk “nemrég bejelentette, hogy US azt a politikai fel­fogást tette magáévá, hogy egy helyi támadást a világ bár­mely részén mi bármikor képesek vagyunk ha maciik világ­háborúvá átalakítani. Ez, az én véleményem szerint, annyi, mint Istent kisérteni.” “Hitler azt monta a németeknek, hogy ők az úri fajta, különleges küldetéssel. Most pedig a mi magas vezetőink Tisztelt Szerkesztőség! A bányászok biztosítási in­tézményéről sokat lehetne Ír­ni. Amerikában a bányászok az elsők voltak, akik sok vé­res harc után kivívták az aggkori biztosítást. — Akkor lelkes örömünkben nem is gondoltunk arra, hogy meny­nyi és mily rut visszaélés fog történni ezzel a nagynak Ígérkező intézménnyel. Akko­riban csak annak örvendett a bányászság, hogy öregségé­re már nem dobják félre, mint kifacsart citromot. No aztán jött az ébredés! Az eiső meglepetés az volt, amikor különbséget tettek" bányász és bányász között. Akik már régen nem dolgoz­tak, azoknak Social Security- vel 80 dollárban állapították meg a havi nyugdijat; akiket viszont később tettek le a munkából, az 100 dollárt ka­pott és hozzá a Social Securi- tyt kapta. — Szerintem a több azoknak járt volna, akik már régebben nem dolgoztak. Aztán jött a sztrájk. Lejárt a szerződés. Amikor aztán a megegyezés létrejött, az első kategóriába tartozókat le­vágták a 80 dolláros nyugdíj­ról. Mert számítottak rá. hogy az, aki kapja a 100 dol­lárt és az, aki még abban a tudatban dolgozik, hogy ő majd meg fogja kapni, nem lépnek sztrájkba- És igy is történt. Most jött a harmadik meg­lepetés : levágták az özvegyek 30 dolláros havi segélyét, le­vágták még a kiskorú gyer­mekekét is. Ha közelebbről megvizsgál­juk a biztosítási alapot, meg­állapíthatjuk, hogy a bányá­szok inkább vesztettek vele, mint nyertek. Volt eset, hogy a munka- képtelen bányász három évig perelte a bányavállalatot, mig végre megegyeztek vele ab- ] ban, hogy élete végéig havi | 30 dollárt fog kapni. Amikor azonban a biztosítási segély ! életbe lépett, rábeszélték, hogy adja fel az egyezményt, hiszen akkor 80 dollárt fog kapni havonta. Most aztán j nem kap egy centet sem! El- j veszett, szinte ellopott pénz lett az is, amit a bányáknál éveken keresztül befizetett mint biztositási részletet ő j és minden más bányász és ■ ezekből a havi befizetésekből j tudtommal egy árva centet sem kapott vissza a bányász- i ság ezeknél a bányáknál. Ha a bányászt a bánya j megölte, ha a bányász a bá- j nyában halt meg, akkor a családja 3,000 dollárt kapott. I Ha még életben volt, amikor , a bányából kihozták, akkor j csak 2,000 dollárt. Ezzel is módját találták a visszaélé­seknek, ha hiszik, ha nem. Tudok esetet, hogy a már halott bányászt gyorsan el­szállították egy 52 mérföld- nyire fekvő kórházba, hogy csak a szüleit ezzel a cselfo­gással 1,000 dollárral megrö­vidítsék! Milliomos bányabá­rók ! írjanak ezekről a dolgok­ról azok a bányászok, akik ezeknél a bányavállalatoknál I dolgoztak és évekig fizették a biztosítótársaságok kasszájá- j ba nehezen megkeresett dol- ! lárjaikat. írjanak a bányá- 1 szók mindazokról a sérelmek­ről, amelyek a bányászságot érték. Szólaljanak meg! Ne­künk, kisemmizett öreg bá­nyászoknak, már nincsen vesztenivalónk. Én, amint látják, csak nagyjából Írtam meg és nagyon érdekelnének a többi bányászok tapasztala­tai és hozzászólásai. MunkáStársi üdvözlettel: Egy öreg bányász Pénzt vagy életet! Tisztelt Szerkesztőség! A Radio Free Europe pro- grammját a Ford-munkások nem pártolták, de az ivet mégis aláírták, mert a mun­kafelügyelők azt hangoztat­ták, hogy “csak a kommunis­ták nem írják alá.” Ilyen hit­vány eszközökkel kényszeri- tették rá a munkásokat, hogy meggyőződésük ellenére cse­lekedjenek. Függetlenül en­nek a politikai erőszakosko­dásnak természetétől, én nem írtam alá. “Te a Sztálin Jóskát szere­ted?” — kérdezte a foreman gúnyosan, amire én azt felel­tem neki: “Nekünk is van egy Jóskánk, a McCarthy, akit nagyon sokan nem sze­retnek, talán te sem!” A pénzgyűjtő borítékokat mindenfelé eldobálták, mert nem tették bele a dollárjai­kat, de ugyanakkor nekem 16 dollárt adtak a 6 munkás­vezér védelmére — egy rövid óra alatt. Egy Ford-munkás, Detroit A levelek aláírásairól Tisztelt Szerkesztőség! Mig minden más lapok megkövetelik a hozzájuk in­tézett levél íróinak névaláírá­sát, tehát nem tudom meg­érteni, hogy mi okból nem Írták ki már több Ízben az én nevemet, akkor sem, ha arra semmi ok nem forgott fenn. Üdvözlettel: P. K. (A mai hisztérikus idők­ben, amidőn a reakció becsü­letes amerikai munkások ez­reit üldözi, meghurcolja, de- portálási eljárás alá veti, la­punk szerkesztősége a lehető legnagyobb gonddal őrködik afölött, hogy lapunk levelezői mentsüljenek a fölösleges ha­tósági zaklatásoktól- Miután nem minden le velőnk Írja | meg, hogy óhajtja-e vagy nem neve kiírását a lapban, ennélfogva a saját belátásun­kat kell használni esetről- esetre 'annak eldöntésében, hogy kiírjuk-e az illető nevét vagy nem. Helytelen volna | például, ha egy eg;ész kis köz- j ségből jövő levélírónk nevét j közölnénk, hol mindenki ismer ■ mindenkit és ahol ennek kö-! vetkeztében akár ő, akár csa­ládja kellemetlenségnek lenne kitéve. Nagyobb városokban, ahol sok ezer magyar lakik és különösen ha az illető oly körülmények között él, hogy munkaalkalma nincs veszé­lyeztetve, akkor nevét közöl­jük. Úgy érezzük, hogy leg­több olvasónk helyesli elővi­gyázatosságunkat.) _ Kritizálja a kritikust Tisztelt Szerkesztőség! Akármilyen borús a hely­zet, az igazság sugara áttör, ha most még nem is elég erősen, de minden nap erő­sebben. Itt nálunk Columbus- ban sok a munkanélküli. Oly rohamosan nő a munkanélkü­li segélyt kérők száma, hogy a hivatalnokok számát négy­százzal felemelték a hirtelen felszaporodó kérvények elin­tézése végett. A lapot szeretem. Most jó, mert a hét végén, amikor van egy kis időnk, alaposan átta­nulmányozzuk. Élvezettel ol­vassuk minden sorát. Még szerencsések vagyunk, hogy a jelenlegi helyzetben ily gaz­dag, nevelő Írásokat kapunk minden héten. Ez különben vonatkozik a Naptárra is. Nem értek egyet, sőt fel­háborodással olvastam egye­sek meggondolatlan kritikáit a Naptárra vonatkozólag. Ezek az olvasók nem látják a napról-napra növő nehézsé­geket. Figyelembe kell vennünk, hogy sok üldözött, eldugott helyeken élő munkástársunk­nak nincs alkalma komoly lapot olvasni, ezeknek sokat ér a mi Naptárunk is. Nekem is megér 5 dollárt, ugyanak­kor a lapért is küldök 10-et. Munkástársi üdvözlettel: Columbus, O.-i olvasó Réti Lajos, angol néven Louis_ Reed, aki 25—30 évvel ezelőtt Rosz- tovszky Leo név alatt szere­pelt az amerikai magyar munkásmozgalomban, a kor­mány és a bevándorlási ható­ság tanújaként szerepelt Me­zei Ignác deportálási ügyében New Yorkban. Nők Napja az áldozatok javára A Smith-törvény áldoza­tainak családjai, Nők Napja ünnepélyt rendeznek március 13-ikán szombaton este a Ju­goszláv Hallban nagyszerű zenei műsorai. Akik mhga- karják tisztelni a békéért, né­ger egyenlőségért, bevándo­roltak jogaiért küzdő ame­rikai nők élharcosait, reszt fog venni az ünnepélyen, melynek tiszta jövedelme a Smith-törvény áldozatai csa­ládjainak javára megy. Be- léptidij $1.25. Sztálin halálának évfordulója LONDON.— Sztálin halá­lának közeledő első évfordu­lója alkalmából a szovjet rá­dió méltató emlékbeszédet továbbított. A rádió mint Le­nin hűséges s . méltó tanítvá­nyáról, egyik legjobb munka­társáról emlékezett meg Sztá­linról. A rádió rámutatott ar­ra, hogy a szovjet nép élet­belépteti a párt 19-ik konfe­renciájának történelmi dön­téseit, amelyeket tudvalevő­leg még Sztálin irányítása alatt hoztak a szovjet nép életszínvonalának emelésére. LAPUNKÉRT Gsufosan rászedik a bányászokat n. f. = naptár felülfizetés A. Run n. f. $1 John Frayták $5 Varga Dénes $3 Ch. Molnár $2 Sera Gábor $3 Nick Sándor n. f. $1 S. S. Cifra $3 S. Krizsán $4.50 Tamás József n. f. $1 John Nagy, Fennt. Gárda $2 Erős István $3 John Kovács $17 Mary Bihary $5 J. Pál ágy i $1 Szalay József $1 Frank Csikós $12 Clevelandi kvótára Dattler gyűj­tés $55.50 (Joe Nagy által) Ferdinand Mehrl 3 havi fennt. gárd. $9 Herskovics $3 John Görög $5 Kurucz Mike $1 Joe Kiss $1 Wisconsinból $1 Steve Molnár $2 | Sovják József $2 Alex Smied n. f. $1 Jóbarát, Downtown $10 Long-islandi jóbarát $15Q M. Takács (Petrás által) $5 John Németh $5 A detroiti munkásnők bazárja A Detroiti Munkásnők február :21-én Farsangi Bazárt tartottak a Petőfi Klubban. Ezúton mon­dunk köszönetét mindazoknak a tagtársnőknek és barátaiknak, akik ajándékokkal és bármikép­pen hozzájárultak a bazár si­keréhez. A pénzbeli adakozók névsze­rinti Mr. P. Király $1 Mrs. A Orbán $3 Mrs. P. Becsi $5 Mrs. I. Ficsor $5 Mrs. K. Tatár $1 Mrs. R. Schwartz $2.50 Mr. G. Kacso $2 Mrs. J. Imrey $5-----------------------------------------1 összesen: $24.50 Sorsolásból: 21.75 Süteményekből 38.60 Sátrakból 139.14 Tiszta haszon, összesen $223.99 • A detroiti munkásnők csoport­ja ezúton fejezi ki hálás köszö­netét tagjainak, akik fáradha-' tatlan munkálkodása vitte a ba- 1 zárt ilyen szép sikerre. A Bazár Rendezősége'

Next

/
Thumbnails
Contents