Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-04 / 9. szám

AMERIKAI MAGYAR SZö Marcii 4, 1954 CALIFORNIA — Pillanatfelvételek — (Több mint 25"éve vagyok californiai lakos. Átlag minden 2—3 évben valaki ‘felfedezte” Californiát és annak legna­gyobb városát: Los Angelest. — Negyedszázados ittartózkodá- som alatt igazán megismertem ezt az államot és ei'.t a roha­mosan növekvő, ól'iási terjedelmű várost. És rájöttem, hogy felesleges és lehetetlenséggel határos California és Los An­geles felfedezése. Ez az állam és ez a város gyorsabban fej­lődik és változik, mint Amerika bármely más állama, vá- | rosa. Ezért egy mindent felölelő általános kép helyett, — amely menthetetlenül torz-kép lenne, — pillanatfelvételeket szeretnék küldeni. Remélem, hogy mint egy csepp vízben j' benne van a tenger, úgy ezek a pillanatfelvételek is vissza­tükrözik majd California és Los Angeles hü képét.) j. AZT montlÍa ismerősöm: “Tegnap a néger negyedben jártam és mit láttam? Televíziókat és Cadillac autó­kat. Nincs itt ok panaszra!” Hát igaz, ami igaz: Los Angeles néger negyedében is vannak televíziók és Cadillac automobilok. De Los Angeles néger negyedében a csillogó felszín, a televíziók és a Cadil­lac autók mögött, ott van a silányan leplezett valóság: rds- kadozó házak, túlzsúfolt lakások, nyomasztó, kínzó szegény­ség. A néger negyed ebben a városban csak olyan, mint akár­melyik nagy város néger része. A különbség az, hogy ennek az óriási falunak szegény mexikói részei is vannak, — tele­víziókkal, elvétve Cadillac autókkal és düledező házakkal, túlzsúfolt lakásokkal. Akik ezekben a városrészekben laknak, viselik a kisebb­ségi csoportoknak kijáró külön terheket. Ezeket alkalmaz­zák legutoljára és bocsátják el legelején olyan munkákból, amelyeket a “felsőbbrendü fehérek” nem szivesen vállalnak. Ezek azok, akiknek a legalacsonyabb bérekkel kell beérniük. Ezek elől zárták el a “jobb” szállodákat, éttermeket, iskolá­kat, sőt a “jobb” templomokat is, csak úgy, mint a ragyogó californiai tengerpartok “jobb” részét. Ezek a négerek, mexikóiak és sok tekintetben philippinek, japánok és kí­naiak, az év minden napján, a nap minden órájában kény­telenek érezni, hogy nem kívánatos elemek, akiket egyes fehér polgártársaik alsóbbrendű, lenézett páriáknak tarta­nak. Csoda-e, ha ezek az elemek utat és módot keresnek arra, iferlr^valahogy fitogtatni próbálják? Egy , . .stálytudatra ébreszteni: ezek har­cClnöSkbrőnböztétes ellen, az embereknek kijáró jo­gokért. A többiek? öntudat, osztálytudat nélkül némelyek ivásnak adják magukat és az alkoholos mámor álomvilágá­ban keresnek menekvést az élet keserű valóságai elől. Má­sok a szájuktól és családjuktól elspórolt kis lefizetéssel tele­víziót, csillogó autót vesznek hitelre és nyögik a részleteket, de “megmutatják” keserves áron, hogy ők is emberek. A televíziók és Cadillac autók a szegény városnegyedekben nem azt mutatják, hogy “nincs itt ok panaszra”, hanem azt, hogy lenézett, elnyomott tömegek rosszul megválasztott mó­don tiltakoznak, lázadoznak a kisebbségekkel szemben elkö­vetett igazságtalanságok ellen. Los Angelesben ez a hü kép. Más nagy városban talán más a helyzet? (EHN) A Wall St. Journal meginterjuolja Fekete Sándor magyar bányászt 250,000 dollár kártérítés a CIO-nak Egy chicagói biró döntése értelmében a Montgomery Ward és Társa cég 250,000 dollárnyi kártérítést tartozik fizetni a ClO-nalc ,ezen kívül 77 ezer dollár ügyvédi költsé­get. Joseph Hermes biró íté­lete szerint a vállallat rossz­indulatúan próbálkozott 1943 és 1948 között azzal, hogy a CIO szakszervezetét, amely a vállalat alkalmazottaiból áll, elpusztítsa. A szakszervezet eredetileg 800,000 dollárnyi kártérítést követéit. In Memóriám Kilenc ével ezelőtt hunyt el sajtónk egyik leghűségesebb californiai barátja és támo­gatója, Pászti Béláné. Emlé­két tovább is megőrizzüük. öt éve annak, hogy ittha­gyott bennünket Forró Ist­ván, Dillonvale, O-i munkás­társunk, sajtónk igaz, hűsé­ges barátja. Emlékét meg­őrizzük. ... . Remek üzleti ötlet Seattleben a börtönben egy TV készüléket bocsájtottak a foglyok rendelkezésére. A foglyoknak azonban 25 centet kell bedobni a készülékbe, ha egy félóráig televíziózni akar­nak. A gazdasági pangás szét­nyílj tja csápjait az ország különböző vidékeire, igy töb­bek közt, a barnaszén bánya­vidékre is. A széntermelés csökkentése sok helyen ton­nánkénti árának leszállítá­sát vonta maga után, de ki­váltképpen az állásukból el bocsátott bányászok életére térit sötét árnyékot. Nem a bányászok szoronga­tott helyzete, mint inkább a szén árának leszállítása hozta annyira nyugtalanságba a “Wall Street Journal”-t, hogy saját tudósítóját kiküldte a Pittsburgh- környéki körzet­be. A riporter, aki — mint alább közöljük — egy öreg magyar bányászt, Alec Feke­tét is meginterjuolta — ki­választott magának egy kis bányásztelepülést, Library-t, mert ezt a helységet találja a barnaszénbányák legjellem­zőbb átlagos, tipikus megtes- tülésének. Ezen a kis penn­sylvaniai bányászt elepen mindössze 2,000 a lakosság száma. A boltosok panaszkod­nak, menyire leromlott a gaz­dasági helyzet. Ez? többek közt az eladott szalámi és háztartási felszerelés terén észlelt csökkenésből állapít­ják meg a legfélreérthetetle- nebb módon Mert Library-n, mint a többi bányavidéken is, egyre nagyobb méretekben növekedik a munkanélküliség. A Washington születésnapját magánbanfogfaló hosszú hét­végen Library-n magában 229 bányászt küldtek el állásá­ból a Pittsburgh Consolida­tion bányájából. Ez a szám itt megfelel a helyi „bányá­szok felének. Ezekre most rá­szakad a nyomor. Ez a bánya, amelyet errefelé Pitt Consol- nak nevez a nép, volt eddig a település fő éltető ereje. Az emberek most attól tartanak, hogy soha többé nem fog a kisközségben a munkások foglalkoztatottsága újra elér­ni arra a színvonalra, amely­re a legutóbbi munkáselbo- csájtások előtt feljutott. Ha­sonló félelem uralodik egyéb­ként más hasonló bányász vá­roskákban is. “Vágj jó pofát hozzá, különben hívom a McCarthyt.” Bízva a tavaszi üzleti fellendülésben a Ply­mouth autógyár március 1-én növelni fogja a termelést. De az autókereskedők mig mindig ag­gódnak. Az autókészlet száma továbbra is emelkedik. Február 10-én 640,000 eladatlan uj auto­mobil volt az autókereskedők kezén, 40,000-el több mint janu­ár 31-én. A Studebaker fejfájása A Studebaker cég South Bend, Ind.-i főtelepe mellett egy óriási tér van, ahol á cég 2000 vadonatúj 1953-as automobilját raktározta .«1— három hónappal az 1954-iki autójuk piacra helye zése után. Törik is a fejüket, ho­gyan adják el azokat. (Egyet küldhetnének lapunk szer­kesztőjének,) ^ A United Mine Workers 5. kerületében, a Pittsburgh. kö­rüli vidéken, a szakszervezet becslése szrint jelenleg 16, 500 bányász dolgozik, egyí évvel ezelőtt még 23,000 dol­gozott, tiz évvel ezelőtt pedig 35,000. De még a jelenleg dol­gozók között is sok csak ré­szidős munkás, számosat meg “idei glenes szabadságira küldtek. A barnaszén termelése 1947 óta lefelémenő irányza­tot mutat. 1947-ben rekord­mennyiségű szenet, 630 mil­lió tonnát bányásztak. Tavaly már Csak^. 450 millió ton­nát és e termelés a rekordév­hez viszonyítva 29 százalékos esést jelent. 1952 óta pedig 3 százalékkal csökkent a ter­melés. A Library bányászai és kis­kereskedői a helyzetet meg- iétősen vigasztalannak látják. A riporter véletlenül össze­akadt Alec Feketével, a 63- éves magyar bányásszal is. Persze neki nem fontos mi­lyen nemzetiségű egy bá­nyász: litván, lengyel, horvát vagy magyar, minket azon­ban természetesen elsősorban magyar munkástestvéreink sorsa érdekel és ezért — no meg helyszűke miatt is — csak a vele folytatott beszél­getést közöljük. Fekete munkástárs azt mondta a riporternek, hogy 1908 óta bányász, most már azonban végleg leteSzi a csá­kányt. 46 év bányászélet után nyugalomba vonul a UMW most havi $.100. nyugdijá­val. A Kelet-Pennsylvania kő­szénbányavidéken a bányá­szok nyugdiját felére redu­kálták, de a barna szénbányá- s z o k nyugdíjrendszerében néhány aránylag apróbb- cseprőbb intézkedésen kívül eddig még érintetlenül hagy­ták a nyugdijat. Fekete a beszélgetés során a következőket mondta: “Egy szegény ember lakik a szomszédságomban, akit szintén most küldtek el. ő azonban még nem elég öreg ahhoz, hogy nyugdíjba vonul­jon, mint jómagam, öt gyer­meke van, akikről gondoskod­nia kellene, de nincs egy meg­takarított árva fillérje sem.” Majd azt mondta, hogy né­hány Library-beli bányász acélgyárakban próbál elhe­lyezkedni, amint sok hasonló­képpen elbocsátott .munka társuk tette. Csakhogy ám az acélgyárakban sem igen kap hatni munkát. Sok bányász, akit már korábban elbocsátot­tak és akik acélgyárakban ta- látak munkát, most az első között kerültek az utcára, mert szolgálati idejük nem elég hosszú ahhoz, hogy egy darabig még maradhassanak. És mindez csak a kezdete. Eisenhowerék azt Ígérik, hpgy márciusra minden visz- szazökken a régi kerékvágás­ba. Ez rendben is volna, de ki, milyen bányász, milyen munkás tud megélni Ígéretek­ből? Bs miért nem akarják felemelni az alacsony jövedel­mű rétegek adómentességi határvonalát? Azzal, hogy a pennsylvaniai bányászok ke­vesebb szalámit esznek, még nem oldotta meg a kormány a munkenélküliek tömegének problémáit. Hoover, a hires nem lát egyebet, mint pros­peritást a sarok körül. A volt elnök egy Washingtonban tar­tott ünnepi beszédében kijelen­tette, hogy akárhogy erőlteti szemeit, “nem lát depressziót a láthatáron.” Már pedig Hoover csak megis­merne egy depressziót, ha látna egyet. Alapos tapasztalatai van­nak e téren. Buf falóban egyre súlyosbodik a gazdasá­gi helyzet, A Republic Steel már ötödik kohóját záratta le, mig a Bethlehem Steel a 13-ikat. A két gyárnak jelen­leg 25 kohója van működés­ben a 43 közül. A legtöbb munkás csak négy napot dol­gozik Eetenkint. FIGYELEM! A "Magyar Szó” nem fogad el olyan állástajánló hirdetést a bérről és munkaidőről szóló szö­vetségi törvény alatt álló cégek részéről, ha tudo­mása van róla, hogy a törvé­nyes minimális bérnél keveseb­bet ajánlanak az álláskeresők­nek. Államközi kereskedelemmel vagy kereskedelmi célból készült áruk termelésével foglalkozó cé­gek 75 cent órabért, a túlórázás­ért pedig másfélszeres bért köte­lesek fizetni a munkásoknak a bérről és munkaidőről szóló szö­vetségi törvény értelmében. Hir­detők vagy álláskeresők, akiknek kérdéseik vannak a törvény kö­rül, forduljanak a munkaügyi minisztérium legközelebb fekvő munkabér és munkaidő-ügyosz­tályához, (Wage and Hour Di­vision) 341 9th Avenue, New York 1, N. Y, Teleion: LA ♦- 9400, exL- 48<L ­Terjed a nyomor a bányavidékeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents