Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-04 / 9. szám

AMERIKÁI MAGYAR SZÓ March 4, 1954 jl KÜLPOLITIKAI SZEMLE] AZ OLASZ VÁLSÁGUJ FEJLEMÉNYEI A IRÜZiL NÉP HARCA A FIZETI ÖNÁLLÓSÁGÉRT ÉS JÓLÉTÉRT Ina: H. R. FREIRE a brazíliai demokratikus ifjúság nemzeti képviselője BRAZÍLIA MA NAGYON DIVATOS TÉMA a kapita­~1> lista országokban. A brazíliai szamba, a sao-paolói kávé, a pálmafák szegélyezte festői tengerparti tájak sokat szerepelnek a “Coca-Cola” propagandaiskolájában nevelke­dett kapitalista filmekben, rádióban és televízióban egy­aránt. A valóság azonban egészen más. Igaz, országunknak gyönyörű tájai vannak és rendkívül gazdag természeti kin­csekben. Brazília a legfejlettebb mezőgazdasági és ipari or­szágba közé tartozhatna, hiszen talaja dusantermő, gazdag ásványkincsei vannak, a vizienergia kihasználási lehetősége te ..ihletében negyedik helyen áll a világon. E gazdag természeti kincsek azonban nem járulnak hoz­zá az ország gazdasági fejlődéséhez, s népének jólétéhez'és be .(fogságához. 'A valóság az, hogy Brazilra félfeudális és félgyarmati ország. Nyolc és félmillió négyzetkilométernyi területén 52! nrilió ember él, ebbél 27 millió a falvakban. A földterület! legnagyobb része egy maroknyi nagybirtokos kezében van. Némelyik nagybirtoknak óriási a területe. A Lunardelü- tá. saság például 480,000 hektárnyi földbirtokkal rendelke­zi . Maga a köztársaság elnöke is nagybirtokos és százezer-! főnyi állatállománnyal rendelkezik. A művelhető területnek azonban csak 6 százalékát mii-! vélik. A földművelés primitiv eszközökkel történik, gépeket csak néhány nagybirtokon használnak.. A brazíliai mezőgazdaság termelése nagyon egyoldalú. Kivitelre csak néhány terményfajtát termelnek — kávét, gyapotot, cukornádat és kakaót — ele ezek exportárait is a ne ,v yorki kereskedelmi kamara szabja meg. A parasztok milliói a legnagyobb nyomorban tengőd­nek. Életszínvonaluk rendkívül alacsony, vásárlóerejük any­uéira jelentéktelen, hogy komolyan akadályozza az ipar fej­lődését és egyik fő oka az ország gazdasági elmaradottsá­gának. A JELENTÉKTELEN és fejletlen ipar még kétmillió i tkoz tat. A belső piac hiánya, valamint az legfpntosabb erőforrásai Wall-streeti ‘ ,V_ vo'T'^.~^liumok kezében vannak, megakadályoz- • ??. •: azoknak az alapvető iparágaknak megteremtését, ame­lyek- lökést adhatnának országunk fejlődésének. Az egész gazdasági élet a vegyes amerikai-brazil bizottságok közös ellenőrzése alatt áll és ezek a vegyesbizottságok nemcsak országos viszonylatban irányítják gazdasági életünket, ha­nem még az egyes vállalatok vezetésébe is beleszólnak. A Wall Street imperializmus olyan kétoldalú egyezmé­nyeket és szerződéseket kényszerit Braziliára, amelyek még súlyosabbá teszik országunk helyzetét. Az amerikai imperia­listák azért tehetik ezt, mivel kezükben tartják legfőbb gaz­dasági termékeink exportját, a vizienergiaforrásokat, ás­ványkincseink kitermelését és segíti őket a brazil nagybir­tokosok és nagytőkések szolgai behódolása is. A” legutóbbi ilyen kétoldalú egyezmény, a hírhedt katonai paktum —- amelyet a Vargas-kormány irt? alá — feladta nemzeti függet­lenségünk maradványait is. Érthető tehát, hogy ilyen körülmények között a brazil nép nagy többsége nyomorban tengődik. A kormány politi­kája elsősorban a dolgozó osztályokat sújtja. A különböző közvetett adók és az infláció (1953-ban 49 milliárd cruseiro volt forgalomban az 1945. évi 17 milliárddal szemben) még_ nehezebbé teszik a nép életét. E politika ma már a kispol­gárság különböző rétegeit is érinti. Tavaly Brazíliában olyan sztrájk zajlott le, amely páratlan a maga nemében az egész világon: orvosok ezrei léptek sztrájkba, nagyobb fizetést követelve. A közalkalmazottak, a szabadfoglalkozásúak stb. között is nőttön nő az elégedetlenség és jelentős megmozdu­lások vannak. Jelenleg több mint ezer politikai fogoly — köztük a hadsereg, a haditengerészet és a légierők számos tisztje — várja a börtönökben, hogy Ítéletet-mondjanak fe­lette. I EZ A TŰRHETETLEN HELYZET azonban egyte he­vesebb ellunállásre ösztönzi a brazil népet. Az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb arányú sztrájmozgalom bontako­zott ki. Hatalmas léptekkel halad előre a brazil munkásosz­Róma fyb. 28 EL KELL ISMERNI, fiogy Scelba “stílusosan” vonult be a kormányba: rendőrkarabé- lyok ropogása, gumibotok csattogása közben, ahogy ez az 1950-es modenai véreng­zés rendezőjéhez s a “Legge Truffa”, a csaló választójogi törvény kiagyalójához illik. Az is “stílusos” volt, hogy Scelba miniszterelnöki expo­zéjához rendőrsortüz szolgál­tatta a kísérőzenét s valójá­ban ez a kísérőzene sokkal többet és lényegesebbet mond az uj olasz kormány prog- ’ammjáról, mint a másfél­órás miniszterelnöki expozé, .miről a nyugati lapok is azt Ívják, hagy gazdaságpoliti­kai vontakozásban lapos kom- úlációja Pella és Fanfani Programm j áriak, külpolitikai vonatkozásban pedig szolgai­an követi I)e Gasperi irány­vonalát, tehát az “európai vé­delmi közösségbe” igyekszik bekényszeriteni Olaszorszá­got. Lényegileg tehát arról van szó, hogy azoknak a külpoli­tikai és gazdasági elképzelé­seknek akar a Scelba-kor- mány “nagyobb eréllyel” ér­vényt szerezni, amelyekkel előtte három kormány meg­bukott. Érdemes ezzel kap­csolatban megvizsgálni azt á kérdést, hogy e merész vállal­kozás közben milyen erőkre támaszkodik a Scelba-kor- mány ? Ismeretes, hogy Scelba az egypárti kormányrendszerről, amivel Pella és Fanfani ku­darcot vallottak, visszatért a De Gasperi- féle koalíciós rendszerhez és kormánya ar­ra a négj pártra támaszko­dik az úgynevezett középé pártok blokkjára, amelyet az 1953. junius 7-i választáson oly harsányan és félreérthe­tetlenül elutasítottak az olasz választók. A keresztény de­mokraták, Saragat jobbolda­li szociáldemokratái, a libe­rálisok- és negyediknek a re­publikánusok, akik ugyan nincsenek képviselve a kor­mányban, de támogatást Ígér­tek Scelbának, a parlament­ben alig i’endelkeznek 10—15 főnyi többséggel, ami ,még akkor is gyenge alap, ha e pártokon belül zavartalan egység uralkodna. Csakhogy erről szó sincs. A keresztény- demokrata párt jobbszárnya elégedetlen a tárcák elosztásával, s elége­detlen- majfaval a koalíciós, .rendszerrel* iá. A keresztény- demokrata jobboldal egy te­vékeny -csoportja Piccioni ve­zetésével változatlanul azon fáradozik, hogy előkészítse a ! talajt a monarchistákkal való | együttműködésre, mint háng- j súlyozzák: az elvek és érde- ! kék azonossága alapján. A. szociáldemokraták négy j miniszteri tárcáért és 'Sara- gat miniszterelnökhelyettesi I pozíciójáért készek támogatni j azt a kormányt, amelynek j nyíltan vallott célja a demok- ; ratikus szabadságjogok meg- | nyírbálása. Készek kiszolgál- \ ni Scelbát, aki mikor még De j G a s peri belügyminisztere | volt, azzal kérkedett bizat- I más kiírben, hogy a “munkás- kérdés Olaszországban első- jsorban rendőri kérdés”, s aki most. hogy miniszterelnök ! lett,. feltehetően mindent el ' fog követni, hogy elveit meg- í kísérelje még. erőteljesebben átvinni- a gyakorlatba. Scel- j ba kormányalakítási megbi- ! zását követő sorozatos sztráj­kok azonban félreérthetetle- j nül megmutatták, hogy az ' olasz-munkásság felismerte a helyzetet és felveszi a har­cot Scelba rendőruraíma el­len. ! Ilyen körülmények-. között érthető, hegy Scelba koalíciós kísérletéhez még azok a kül­földi érdekcsoportok sem fűz­nek nagy reményeket, ame­lyek egyébként szívesen osz­toznának abban az illúzióban, ! hogy végre “erőskezü” kor­mány vette át a vezetést Olaszországban, az atlanti rendszer e különösen gyenge j és bizonytalan f rontszaka- ! szán. A Wall Street sajtó a leplezetlen aggodalom hang­ján ir a Scelba-kormány jö- | vőjéről s egyes lapok kereken ; megírják, hogy a Scelbának I nyújtott amerikai támogatás i a ‘legbizonytalanabb’ befekte­tése az Egyesült Államoknak Európában”. Az Economist a ' kővetkezőkben számol be a I londoni és wasingtoni veze- ! tő körök hangulatáról Scelba ; esélyeivel kapcsolatban: “Az i Olaszországból érkező hireket mindennek nevezhetik, csak | jónak nem Kétségtelen, hogy ■ emelkedőben van az a hullám, (mely kedvező a kommunisták- J nak s amelynek hatása alatt | az Utóbbi időben Londont és t Washingtont komoly nyugta- 1 lanság tölti el”.- A‘ Die Tat Scelba kormányát a “legyő­Subseripdon rate in New York, N. Y„ Ui S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y - AL 4-0397 tály egysége is és a bérharcok egyre inkább politikai jelle­get öltenek. 1953-ban a parasztság körében is nagyszabásúi mozgalom bontakozott ki, s a köztársaság 16 államára tér-; jedt ki. A múlt év szeptemberében tartották meg a parasztok ; első országos konferenciáját és jelentős előrehaladás történt1 a mezőgazdasági szakszervezetek létrehozása felé. Egyre újabb rétegek kapcsolódnak be a békéért, s a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való ke­reskedelmi kapcsolatok kiépítéséért folyó harcba. E keres­kedelmi kapcsolatok szükségessé váltak országunk számára, s a nép követeli őket. . . i Napról napra szélesedik országunkban a nemzeti önálló­ságért és a felemelkedésért folyó hatalmas mozgalom. A közvélemény állástfoglal országunk természeti kincseinek'; és nemzeti szuverénitásának védelmében, s az Egyesült Ál- j lamokkal kötött katonai szerződés ellen és e mozgalom egyre; több tüntetésben jut kifejezésre. Különböző pártokhoz tar-, tozó politikusok, katonatisztek, szakszervezeti vezetők, ér­telmiségiek, gyárosok, a legkülönbözőbb rétegek és vélemé’- nyek képviselői vesznek részt ebben a nagy harcban. Népünk i egysége egyre jobban megerősödik a közös ellenséggel, .a jenki imperializmus behatolásával szemben vívott küzdelem­ben. s* .*«. * > zöttek kormányának.” nevezi, emlékezve a junius 7.-1 vere­ségre, ami végre is elég nyíl­tan tárta fel ennek a “közép­párti” koalíciós rendszernek a gyengéit, nem szólva az azóta bekövetkezett esemá- nyékről, amelyek nem állítot­ták meg a “tömegek balra áramlását.” A “legyőzőitek kormányá­tól” nehezen remélhetik az “európai hadsereg” és a nem­zetközi reakció hívei, hogy több szilárdságot visz az oiasz politikai életbe, mint elődei. Ezen nem változtat az sem, hogy a tömegbázis nél­küli, súlytalan pártok vezetői között Scelba bőkezüep osz­togatta szét a vezető kor­mánypozíciókat. Ez a tárca ajándék csak arra való, hogy Scelba megbontsa a keresz­tény-demokraták uralmával szemben egyre szélesebb ala­pokon kibontakozó nemzeti ellenállás egységét s megkí­sérelje leszerelni, vagy leg­alább is fékezni az elégedet­len kispolgári tömegek felzár­kózását a haladó pártok mö­gé. » Nyilvánvaló azonban, hogy ettől a manővertől, amihez a liberálisok és a szociáldemok­raták cinikusan odaadták ma­gúkat, ném -várhat' döhta 'si­kert a kormány. Hiszen® kis­polgári tömegek elégedetlen­ségének gyökerei sokkal erő­sebb szálai kai kapcsolódnak Olaszország alapvető gazda­sági és szociális problémáihoz, semhogy ilyen olcsó pariá- menti manőverrel meg lehet­ne változtatni.^ . töniegek áramlásának irányát. Scelba ezzel valószínűleg tisztában is van. A négypárti koalíciót, ezt a rozoga s szinehagyott parlamenti kulisszát ’csak ar­ra akarja felhasználni, hogy mögötte végrehajtsa “az ál­lam tekintélyének megszilár­dítására” irányuló terveit. El­végre, mint a “Neue Zürcher Zeitung” cikkirója óvatosan irta: “Scelba kétségkívül azokhoz tartozik, akik a sza­badság és demokrácia hatá­rait inkább szükebbre, mint tágabbra szabják”.- Más kérdés persze, hogy si­kerül-e Scelbának áttörni a nemzeti ellenállásnak azt az egyre szélesebb és szilárdabb arcvonalát, amelyen nemcsak az olasz munkások vonulnak fel a haladó pártok és szer­vezetek vezetésével, hanem a kispolgárság jelentős töme­gei is. \ Korea számára két fúrógépet küldenek a bu­dapesti Kossuth Zsuzsanna álta­lános leánygimnázium növendé­kei. A gépek előállításához szük­séges 14,000 forint költséget az iskola növendékei a vasgyüjtő munka jövedelméből és az iskola irodalmi klubestjeinek bevételei­ből gyűjtötték össze. A fúrógé­peket a Kohó- és Gépipari Technikum DISZ-fiataljai készí­tették és február 28-án a ven- delutcai iskola dísztermében ün­nepélyesen adják át. SZERZETT már * gy uj olvasót a Magyar Szónak? A Magyar Szó minden száma a felvilá­gosítás kincsestára. — Adja szomszédja kezébe' AMERIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents