Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-04 / 9. szám
AMERIKÁI MAGYAR SZÓ March 4, 1954 jl KÜLPOLITIKAI SZEMLE] AZ OLASZ VÁLSÁGUJ FEJLEMÉNYEI A IRÜZiL NÉP HARCA A FIZETI ÖNÁLLÓSÁGÉRT ÉS JÓLÉTÉRT Ina: H. R. FREIRE a brazíliai demokratikus ifjúság nemzeti képviselője BRAZÍLIA MA NAGYON DIVATOS TÉMA a kapita~1> lista országokban. A brazíliai szamba, a sao-paolói kávé, a pálmafák szegélyezte festői tengerparti tájak sokat szerepelnek a “Coca-Cola” propagandaiskolájában nevelkedett kapitalista filmekben, rádióban és televízióban egyaránt. A valóság azonban egészen más. Igaz, országunknak gyönyörű tájai vannak és rendkívül gazdag természeti kincsekben. Brazília a legfejlettebb mezőgazdasági és ipari országba közé tartozhatna, hiszen talaja dusantermő, gazdag ásványkincsei vannak, a vizienergia kihasználási lehetősége te ..ihletében negyedik helyen áll a világon. E gazdag természeti kincsek azonban nem járulnak hozzá az ország gazdasági fejlődéséhez, s népének jólétéhez'és be .(fogságához. 'A valóság az, hogy Brazilra félfeudális és félgyarmati ország. Nyolc és félmillió négyzetkilométernyi területén 52! nrilió ember él, ebbél 27 millió a falvakban. A földterület! legnagyobb része egy maroknyi nagybirtokos kezében van. Némelyik nagybirtoknak óriási a területe. A Lunardelü- tá. saság például 480,000 hektárnyi földbirtokkal rendelkezi . Maga a köztársaság elnöke is nagybirtokos és százezer-! főnyi állatállománnyal rendelkezik. A művelhető területnek azonban csak 6 százalékát mii-! vélik. A földművelés primitiv eszközökkel történik, gépeket csak néhány nagybirtokon használnak.. A brazíliai mezőgazdaság termelése nagyon egyoldalú. Kivitelre csak néhány terményfajtát termelnek — kávét, gyapotot, cukornádat és kakaót — ele ezek exportárait is a ne ,v yorki kereskedelmi kamara szabja meg. A parasztok milliói a legnagyobb nyomorban tengődnek. Életszínvonaluk rendkívül alacsony, vásárlóerejük anyuéira jelentéktelen, hogy komolyan akadályozza az ipar fejlődését és egyik fő oka az ország gazdasági elmaradottságának. A JELENTÉKTELEN és fejletlen ipar még kétmillió i tkoz tat. A belső piac hiánya, valamint az legfpntosabb erőforrásai Wall-streeti ‘ ,V_ vo'T'^.~^liumok kezében vannak, megakadályoz- • ??. •: azoknak az alapvető iparágaknak megteremtését, amelyek- lökést adhatnának országunk fejlődésének. Az egész gazdasági élet a vegyes amerikai-brazil bizottságok közös ellenőrzése alatt áll és ezek a vegyesbizottságok nemcsak országos viszonylatban irányítják gazdasági életünket, hanem még az egyes vállalatok vezetésébe is beleszólnak. A Wall Street imperializmus olyan kétoldalú egyezményeket és szerződéseket kényszerit Braziliára, amelyek még súlyosabbá teszik országunk helyzetét. Az amerikai imperialisták azért tehetik ezt, mivel kezükben tartják legfőbb gazdasági termékeink exportját, a vizienergiaforrásokat, ásványkincseink kitermelését és segíti őket a brazil nagybirtokosok és nagytőkések szolgai behódolása is. A” legutóbbi ilyen kétoldalú egyezmény, a hírhedt katonai paktum —- amelyet a Vargas-kormány irt? alá — feladta nemzeti függetlenségünk maradványait is. Érthető tehát, hogy ilyen körülmények között a brazil nép nagy többsége nyomorban tengődik. A kormány politikája elsősorban a dolgozó osztályokat sújtja. A különböző közvetett adók és az infláció (1953-ban 49 milliárd cruseiro volt forgalomban az 1945. évi 17 milliárddal szemben) még_ nehezebbé teszik a nép életét. E politika ma már a kispolgárság különböző rétegeit is érinti. Tavaly Brazíliában olyan sztrájk zajlott le, amely páratlan a maga nemében az egész világon: orvosok ezrei léptek sztrájkba, nagyobb fizetést követelve. A közalkalmazottak, a szabadfoglalkozásúak stb. között is nőttön nő az elégedetlenség és jelentős megmozdulások vannak. Jelenleg több mint ezer politikai fogoly — köztük a hadsereg, a haditengerészet és a légierők számos tisztje — várja a börtönökben, hogy Ítéletet-mondjanak felette. I EZ A TŰRHETETLEN HELYZET azonban egyte hevesebb ellunállásre ösztönzi a brazil népet. Az elmúlt évben minden eddiginél nagyobb arányú sztrájmozgalom bontakozott ki. Hatalmas léptekkel halad előre a brazil munkásoszRóma fyb. 28 EL KELL ISMERNI, fiogy Scelba “stílusosan” vonult be a kormányba: rendőrkarabé- lyok ropogása, gumibotok csattogása közben, ahogy ez az 1950-es modenai vérengzés rendezőjéhez s a “Legge Truffa”, a csaló választójogi törvény kiagyalójához illik. Az is “stílusos” volt, hogy Scelba miniszterelnöki expozéjához rendőrsortüz szolgáltatta a kísérőzenét s valójában ez a kísérőzene sokkal többet és lényegesebbet mond az uj olasz kormány prog- ’ammjáról, mint a másfélórás miniszterelnöki expozé, .miről a nyugati lapok is azt Ívják, hagy gazdaságpolitikai vontakozásban lapos kom- úlációja Pella és Fanfani Programm j áriak, külpolitikai vonatkozásban pedig szolgaian követi I)e Gasperi irányvonalát, tehát az “európai védelmi közösségbe” igyekszik bekényszeriteni Olaszországot. Lényegileg tehát arról van szó, hogy azoknak a külpolitikai és gazdasági elképzeléseknek akar a Scelba-kor- mány “nagyobb eréllyel” érvényt szerezni, amelyekkel előtte három kormány megbukott. Érdemes ezzel kapcsolatban megvizsgálni azt á kérdést, hogy e merész vállalkozás közben milyen erőkre támaszkodik a Scelba-kor- mány ? Ismeretes, hogy Scelba az egypárti kormányrendszerről, amivel Pella és Fanfani kudarcot vallottak, visszatért a De Gasperi- féle koalíciós rendszerhez és kormánya arra a négj pártra támaszkodik az úgynevezett középé pártok blokkjára, amelyet az 1953. junius 7-i választáson oly harsányan és félreérthetetlenül elutasítottak az olasz választók. A keresztény demokraták, Saragat jobboldali szociáldemokratái, a liberálisok- és negyediknek a republikánusok, akik ugyan nincsenek képviselve a kormányban, de támogatást Ígértek Scelbának, a parlamentben alig i’endelkeznek 10—15 főnyi többséggel, ami ,még akkor is gyenge alap, ha e pártokon belül zavartalan egység uralkodna. Csakhogy erről szó sincs. A keresztény- demokrata párt jobbszárnya elégedetlen a tárcák elosztásával, s elégedetlen- majfaval a koalíciós, .rendszerrel* iá. A keresztény- demokrata jobboldal egy tevékeny -csoportja Piccioni vezetésével változatlanul azon fáradozik, hogy előkészítse a ! talajt a monarchistákkal való | együttműködésre, mint háng- j súlyozzák: az elvek és érde- ! kék azonossága alapján. A. szociáldemokraták négy j miniszteri tárcáért és 'Sara- gat miniszterelnökhelyettesi I pozíciójáért készek támogatni j azt a kormányt, amelynek j nyíltan vallott célja a demok- ; ratikus szabadságjogok meg- | nyírbálása. Készek kiszolgál- \ ni Scelbát, aki mikor még De j G a s peri belügyminisztere | volt, azzal kérkedett bizat- I más kiírben, hogy a “munkás- kérdés Olaszországban első- jsorban rendőri kérdés”, s aki most. hogy miniszterelnök ! lett,. feltehetően mindent el ' fog követni, hogy elveit meg- í kísérelje még. erőteljesebben átvinni- a gyakorlatba. Scel- j ba kormányalakítási megbi- ! zását követő sorozatos sztrájkok azonban félreérthetetle- j nül megmutatták, hogy az ' olasz-munkásság felismerte a helyzetet és felveszi a harcot Scelba rendőruraíma ellen. ! Ilyen körülmények-. között érthető, hegy Scelba koalíciós kísérletéhez még azok a külföldi érdekcsoportok sem fűznek nagy reményeket, amelyek egyébként szívesen osztoznának abban az illúzióban, ! hogy végre “erőskezü” kormány vette át a vezetést Olaszországban, az atlanti rendszer e különösen gyenge j és bizonytalan f rontszaka- ! szán. A Wall Street sajtó a leplezetlen aggodalom hangján ir a Scelba-kormány jö- | vőjéről s egyes lapok kereken ; megírják, hogy a Scelbának I nyújtott amerikai támogatás i a ‘legbizonytalanabb’ befektetése az Egyesült Államoknak Európában”. Az Economist a ' kővetkezőkben számol be a I londoni és wasingtoni veze- ! tő körök hangulatáról Scelba ; esélyeivel kapcsolatban: “Az i Olaszországból érkező hireket mindennek nevezhetik, csak | jónak nem Kétségtelen, hogy ■ emelkedőben van az a hullám, (mely kedvező a kommunisták- J nak s amelynek hatása alatt | az Utóbbi időben Londont és t Washingtont komoly nyugta- 1 lanság tölti el”.- A‘ Die Tat Scelba kormányát a “legyőSubseripdon rate in New York, N. Y„ Ui S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y - AL 4-0397 tály egysége is és a bérharcok egyre inkább politikai jelleget öltenek. 1953-ban a parasztság körében is nagyszabásúi mozgalom bontakozott ki, s a köztársaság 16 államára tér-; jedt ki. A múlt év szeptemberében tartották meg a parasztok ; első országos konferenciáját és jelentős előrehaladás történt1 a mezőgazdasági szakszervezetek létrehozása felé. Egyre újabb rétegek kapcsolódnak be a békéért, s a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséért folyó harcba. E kereskedelmi kapcsolatok szükségessé váltak országunk számára, s a nép követeli őket. . . i Napról napra szélesedik országunkban a nemzeti önállóságért és a felemelkedésért folyó hatalmas mozgalom. A közvélemény állástfoglal országunk természeti kincseinek'; és nemzeti szuverénitásának védelmében, s az Egyesült Ál- j lamokkal kötött katonai szerződés ellen és e mozgalom egyre; több tüntetésben jut kifejezésre. Különböző pártokhoz tar-, tozó politikusok, katonatisztek, szakszervezeti vezetők, értelmiségiek, gyárosok, a legkülönbözőbb rétegek és vélemé’- nyek képviselői vesznek részt ebben a nagy harcban. Népünk i egysége egyre jobban megerősödik a közös ellenséggel, .a jenki imperializmus behatolásával szemben vívott küzdelemben. s* .*«. * > zöttek kormányának.” nevezi, emlékezve a junius 7.-1 vereségre, ami végre is elég nyíltan tárta fel ennek a “középpárti” koalíciós rendszernek a gyengéit, nem szólva az azóta bekövetkezett esemá- nyékről, amelyek nem állították meg a “tömegek balra áramlását.” A “legyőzőitek kormányától” nehezen remélhetik az “európai hadsereg” és a nemzetközi reakció hívei, hogy több szilárdságot visz az oiasz politikai életbe, mint elődei. Ezen nem változtat az sem, hogy a tömegbázis nélküli, súlytalan pártok vezetői között Scelba bőkezüep osztogatta szét a vezető kormánypozíciókat. Ez a tárca ajándék csak arra való, hogy Scelba megbontsa a keresztény-demokraták uralmával szemben egyre szélesebb alapokon kibontakozó nemzeti ellenállás egységét s megkísérelje leszerelni, vagy legalább is fékezni az elégedetlen kispolgári tömegek felzárkózását a haladó pártok mögé. » Nyilvánvaló azonban, hogy ettől a manővertől, amihez a liberálisok és a szociáldemokraták cinikusan odaadták magúkat, ném -várhat' döhta 'sikert a kormány. Hiszen® kispolgári tömegek elégedetlenségének gyökerei sokkal erősebb szálai kai kapcsolódnak Olaszország alapvető gazdasági és szociális problémáihoz, semhogy ilyen olcsó pariá- menti manőverrel meg lehetne változtatni.^ . töniegek áramlásának irányát. Scelba ezzel valószínűleg tisztában is van. A négypárti koalíciót, ezt a rozoga s szinehagyott parlamenti kulisszát ’csak arra akarja felhasználni, hogy mögötte végrehajtsa “az állam tekintélyének megszilárdítására” irányuló terveit. Elvégre, mint a “Neue Zürcher Zeitung” cikkirója óvatosan irta: “Scelba kétségkívül azokhoz tartozik, akik a szabadság és demokrácia határait inkább szükebbre, mint tágabbra szabják”.- Más kérdés persze, hogy sikerül-e Scelbának áttörni a nemzeti ellenállásnak azt az egyre szélesebb és szilárdabb arcvonalát, amelyen nemcsak az olasz munkások vonulnak fel a haladó pártok és szervezetek vezetésével, hanem a kispolgárság jelentős tömegei is. \ Korea számára két fúrógépet küldenek a budapesti Kossuth Zsuzsanna általános leánygimnázium növendékei. A gépek előállításához szükséges 14,000 forint költséget az iskola növendékei a vasgyüjtő munka jövedelméből és az iskola irodalmi klubestjeinek bevételeiből gyűjtötték össze. A fúrógépeket a Kohó- és Gépipari Technikum DISZ-fiataljai készítették és február 28-án a ven- delutcai iskola dísztermében ünnepélyesen adják át. SZERZETT már * gy uj olvasót a Magyar Szónak? A Magyar Szó minden száma a felvilágosítás kincsestára. — Adja szomszédja kezébe' AMERIKAI
