Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-02-25 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR SZó 15 A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Az idei lé! nagy meglepetései Az északi sarkvidéken melegebb volt, mint Afrikában A VITAMIN FELFEDEZÉSE Évszázadokon keresztül szenvedett az emberiség külön­féle betegségektől, több pl. a beri-beri, a skorbut, az angol­kór, amelyek elferdítik a csontokat és a hátgerincet. Funk Kázmér, lengyel-zsidó kémikus volt az, aki 1911-ben a lon­doni Liszter-íntézetben felfedezte, hogy a tej tartalmaz egy bizonyos anyagot, amely a beri-berit meggyógyítja. Sike­rük neki galambokat különböző betegségekből azáltal kigyó- gyitnni, hogy kizárólag rizshéjjal etette őket. Az orvostudomány, még máig se vonta le a következte­téseket Fűnk 40 év előtti felfedezéséből. A vitaminkutatás egyike a legfontosabbnak az orvosi tudomány történetében ér- bár négy évtizede folyik s a legkitűnőbb orvosok és ve­ry eszek ezrei munkálkodnak rajta, még ma is messze va­gy unk a kérdés végleges tisztázásától, bár már'eddig is egész sereg olyan korképre kaptunk magyarázatot, amelyet mo,tanáig teljesen érthetetlenek voltak. A vitamin szó eredete I A vitamin neve nem éppen sikerült, se nyelvészetileg, se vegytanilag, mert az amino-gvök, illetve annak jellegzetes ‘atomja, a nitrogén, csupán a B-vitaminok csoportjában sze-' repel, a többiben nem. Mire azonban ez kiderült, a szó annyira átment a közhasználatba, hogy már lehetetlen volt mással pótolni és igy rajtaragadt az élet szempontjából oly! rendkívül fontos anyagok összeségén. A vitaminkutatás tulajdonképpen a táplálkozás életta­nának vizsgálatából indult ki, amelynek eredményeképpen , az derült ki, hogy nemcsak különféle táplálékra van szüksé- j giink a szervezet fenntartásához, hanem kiderült az is, hogy 1 nincs olyan tápszer, amely a test szükségleteinek kielégité- sére szükséges összes anyagokat a megfelelő arányban tar- j talmazná. Ezért tehát több különféle tápszerre van szük­ségünk. Lunin azonban már 1881-ben bebizonyította, hogy a tápszereken felül kell még valaminek lennie az ételben, ami az élet fenntartásához szükséges. Lunin kimutatta, ( hogy egerek, amelyek tejtáplálékon nagyszerűen fejlődnek.' elpusztulnak ha a tej vegyialkatrészeinek keverékét kapták táplálékul, bár, valamennyi alkatrészből ugyanannyit kap-1 tak, amennyi a rendes tejporciójukban volt. Nyilvánvaló volt, hogy a szervezet felépítéséhez és fennmaradásához, j szaporodásához és munkájához nemcsak a szervezet tömé-; pét alkotó vegyianyagokra, hanem valami egyébre is szük­ség van, amelyet Hopkins professzor “Járulékos tényezőnek” j nevezett és amelyet a szervezet akkor is slulyosan nélkülöz, j ha a szükséges kalóriákat szolgáltató tápanyagokkal bőyen ellátják. — . Hopkins a cambridgei egyetem Nobel-dijas élettan-pro- j fesszorának kutatásaira felfigyelt és a világ tudósai a jelen­ségek közelebbi vizsgálatával kezdtek foglalkozni. Már a kísérletek előtt ismeretes volt egy egzotikus be- j tegság, melyet a járulékos tápanyag hiánya idézett elő: a. beri-beri. Ennek a betegségnek a lényege a környéki ide­gek gyulladása, mely zsibbadást, bénulást és általános gyen­geséget okoz. Főleg a tropikus éghajlat alatt észlelték és ott fordult elő, ahol az emberek rizsen éltek. A betegség töme­gesen lépett fel időszakonként börtönökben, kaszárnyákban, kórházakban, hajókon, ahol sok ember zsúfolva él együtt, katonai táborokban is. Kiderült, hogy a táplálkozás megjaví­tásával a bántalmat meg lehet előzni és gyógyítani. 1887-ben egy érdekes véletlen -fényt vetett a betegség jellegére. Ejkmann Batáviában szolgáló holland katonaorvos laboratóriumi szolgája azt gondolta, hogy azt a pénzt, ame­lyet azért kapott, hogy a rábízott laboratóriumi csirkéknek' rizst vásároljon, sokkal hasznosabbra fordithatja: saját cél-1 jaira. Ezért a csirkék számára a kórházi szakácstól kérte | el a maradék főtt rizst. A csirkék nem voltak megelégedve a , dolgok ilyen rendjével, elpusztultak és a vész csak akkor 1 szűnt meg. amikor a kórházba uj szakács került, aki a szol­gának nem adta többé a kórházi moslékot, úgyhogy nyers rizsen kellett az állatokat táplálni. A katonaorvos egyideig Koqh Róbert intézetében dolgozott, megvizsgálta a furcsa jelenséget és megállapította, hogy a csirkék egészségesek maradnak, ha hántolatlan rizst kapnak és megbetegszenek, ha hántolt rizzsel táplálják őket. Azonban a hántolt rizzsel való táplálás dacára is egészségesek maradnak, ha a rizsnek | hántolás folyamán eltávolitott héját hozzáadjuk az állatok ételéhez. Tehát a rizskorpában volt az az anyag, amely a csirkéket a beri-beri ellen megvédte. A meggyőző tények el­lenére sem történt a beri-beri ellen alapos intézkedés. Funk Kázmér állitotta elő 1911-ben tisztán a beri-beri ellen védő anyagot és első Ízben azt vitaminnak nevezte. Ér­dekes, hogy egy Préger nevű holland tengerészorvos már 1864-ben tudott a rizskorpa beri-beri ellen védő hatásáról, figyelmeztetése azonban pusztába hangzó szó volt. A skorbut A letűnt századok egyik legcsunyább betegsége a skor­but volt, amely mindig tömegesen lépett fel, de csak egyes körülirt területen. Főleg olyan hajókon, amelyeknek fedélze­tén a legénység hetek-hónapok folyamán friss eledelt nem látott. Vasco da Gama 1498-ban az indiai felfedezési utján BUDAPEST. — Az idei tél nagy meglepetést hozott. Amikor a "napsugaras” Olaszországban és Görögor­szág déli részén a fagy­pont alá sülyedt a hőmérő, Magyarországon pedig 27 fok hideget is mértek — a Spitz- bergákon a 0 fok fölöt.t állt a higanyszál. Mi okozta ezt a rendkívüli hideget, az erős havazást és a fél második fe­lében milyen időjárásra szá­míthatunk? Ezekre a kérdé­sekre ad feleletet dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai inté­zet igazgatója: A nagy hideg és havazás oka Három Ízben árasztotta el j Magyarországot a hideg le- .vegö- Először december köze-| pe táján, másodszor január j elején és legutóbb januári utolsó hetében. Az időjárási, térképeken már az első hi­deghullám megérkezésekor j látható volt, hogy szigorú tél köszönt ránk. Európaszerte fagypontalatti volt a hőmér­séklet, de különösen Európa északi és keleti részein süly- lyedt mélyen zérus fok alá a hőmérő higanyszála. A máso­dik és harmadik hideghullám­mal járó hideg fokozódását nagy mértékben elősegítette a hazánkat boritó hótakaró. A Kárpátok hegykoszoruja napokon át védte a Kárpát- medencét, a harmadik hideg­hullám betörése ellen, de' a szibériai hómezőkről elindult légtömegek a dévényi kapun át végül is eláarsztották ha­zánkat. Viszonylag melegebb levegőt találtak itt és az eny­hébb légtömegekkel folyta­tott küzdelmük eredménye volt a nagy hóesés. Hol volt a legnagyobb hideg? Hazánkban Nyíregyházán volt a legalacsonyabb a hő­mérséklet: január 28-án reg­gel 7 órakor —27 fokot rmi­mely tíz és fél hónapot tartott 160 matróz közül 100 halt el e betegségben. Nord Amson, aki 1740-ben körülutazta a világot, legénységének háromnegyedrészét vesztette el skor- butban. A statisztika szerint a skorbut több angol tenge­részt ölt meg, mint a franciák és spanyolok fegyverei együtt­véve. Senki sem tudta a skorbut okát, bár feltűnő volt. hogy a betegség ott-lépett fel, ahol friss élelmiszer hiány­zott. Egy tengerész véletlenül felfedezte, hogy azokon a ha­jókon, ahol a legénység a rendes élelmen kívül citromot is kapott, nem 'tört ki a skorbut. Ezért 1795-ben, az angol flotta személyzetének étrendjébe beiktatták a citromot és az addig súlyosan pusztító skorbut egy csapásra eltűnt. Ezt az anyagot, amelyet C-vitaminnak neveznek, először Szent- gvörgyi Albert, *a. szegedi egyetem Nobel-dijas tanára, a nagy biokémikus állitotta elő 1928-ban; előbb a marha mel­lékveséjéből, később pedig paprikából. Funk Kázmér két kísérlete A 18. század folyamán egy bőrbetegség lépett fel, ame­lyet pellagrának neveztek és amelynek ma is igen sok. ál­dozata van. Hogy ez a betegség valamilyen hiányon alapult, azt Funk Kázmér bizonyította be. Az árvaházi gyermekek étrendjébe bevezette a friss húst, tejet és tojást és a pellag­ra, amely azelőtt tömegesen lépett ott fel, erre az étrendre teljesen elmaradt. Funk másik kísérlete sokkal érdekesebb volt. 12 hosszú fegyházbüntetésre Ítélt fegyencnek kegyelmet ígértek arra az esetre, ha beleegyeznek abba, hogy hat hónapon át olyan kosztra fogják őket, amelytől szabadlábon élő becsületes em­berek, akiknek ellátásáról nem gondoskodott az állam, pel- lagrát kapnak. A 12 fegyenc ebbe belement. Többet és job­bat kaptak enni, csak éppen friss húst és^ friss főzeléket nem kaptak. Mind a tizenketten megbetegedtek pellagrában. Egy Goldberger nevű amerikai zsidó orvos felfedezte, hogy napi 30 gramm sörélesztő kitűnő gyógyszer a pellagra ellen. Friss főzelékfélék is sikeresen harcoltak a megbetege­dés ellen. Az embernek egészen kis adag vitaminra van szüksége. Az A-ból elég egy milligramm, C-ből 30—40 milligramm, stb. A vitaminok mégis igen nagy szerepet játszanak a sej­tek életében. A szervezet vitaminszükséglete nem állandó. A láz a munka, az anyagcsere fokozás növeli a vitaminszük­ségletet. Különféle tápszerek vitamintartalma még ma is tanulmány tárgya. Mindenesetre megtanultuk, hogy létez­nek bizonyos kúrák, amikor a vitamin adagolásával beteg­ségeket meg lehet gyógyítani. Kétségtelen az, hogy a vitaminok felfedezése egyike a legjelentősebb eseményeknek az orvostudomány történeté­ben, s ez Funk Kázmér érdeme. tat.ott a hőmérő, s a talaj­menti légrétegekben -31 fo­kot. A Szovjetunióból, az Ural környékéről —35 és —40 fok közötti hőmérsékle­tekről adtak hirt az időjárás­jelentések. A Földközi-tenger országaiban is szokatlan hi­deg uralkodott: Spanyol,­Olasz- és Görögország délen fekvő vidékein még —5 fok is előfordult, sőt Firenzében —12 fokot mértek. Megle­pően hangzik, de a valóság az volt, hogy e szinte Afrikáig lenyúló fagyhelyzetben az északi sarkvidék bizonyos részein enyhébb volt az idő­járás: a Spitzbergákon pél­dául, plusz 5-ig emelkedett a hőméi-séklet. Mikor volt Magyarországon hasonló téli időjárás? A metereológiai feljegyzé­sek arról tanúskodnak, hogy hazánkban egy félévszázad alatt négy-ötször fordul elő az idei télhez hasonló időjárás. 1947-ben sem volt enyhébb a tél, 1942-ben és 1940-ben is körülbelül ilyen volt, az idő­járási helyzet, s azok, akik 1929 telére emlékeznek, meg­állapíthatják, hogy ez a tél volt a felsoroltak közül 'a leg­keményebb. Azt hiszem, azért sopánkodunk annyit az idei tél rendkivülisége miatt, mert 1947 óta minden telünk az átlagosnál jóval enyhébb volt és emiatt egy kissé elpu- hultunk. Az évszázadokra visszanyúló időjárási króni­kák sokkal-kegyetlenebb te­leket is feljegyeztek. 1816- ban például a mínusz 30 fo­kos hideg olyan hóviharral párosult, hogy a Bánságban százezerszámra pusztultak el az ökrök és juhok. 1782-ben a pincékben megfagyott, a bor, a farkasok csapatostul törtek a falvakra és 1709 telén még a gabona is elpusztult a rak­tárakban a nagy hideg miatt. ANKARA. — A hideg háború uj stratégiája alapján Törökor­szágból, amelyet eddig “védő­bástyának” jellemeztek a félvi­lágot felfegyverző atom-impe­rialisták, ezentúl támadási ha- ciibázis lesz, arra az esetre ha az “ellenség”, értsd USSR vagy a népi demokráciák, “agressziót követnének ei Európában vagy Ázsiában. Nyilatkozat A Magyar Védelmi Bizottság DOWNTOWNI CSOPORTJA feb. 28-án, vasárnap d. u. 2 árai kezdettel TÁRSAS ÉS SZÓRAKOZTATÓ DÉLUTÁNT rendez a Labor Party helyiségében, 85 2nd Avenue alatt HÁZILAG KÉSZÜLT SÜTEMÉNY ÉS KÁVÉ LESZ FELSZOLGÁLVA Fábián Béla ügye a Hun­garian Daily Journal Associa­tion, Inc. és Deák Zoltán el­len befejezést nyert, miután az alperesek beismerték, hogy azok a kijelentések, amelyek j a Magyar Jövőben (Hunga­rian Daily Journal) megje­lentek Fá,bián Béláról és me­lyek a per tárgyát alkották, helytelenek voltak. Az alpe­resek sajnálják és bocsánatot kérnek helytelen kijelentése­ik félrevezető információi, valamint ama károk miatt, amelyeket Fábián Béla szen­vedett a közölt helytelen ki­jelentések következtében. SUNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. CSÖMÖR & E. BARABÁS 4505 QUEENS BOULEVARD t 45—46. St. közt, a ‘Blisa* állomásnál Hajvágás nők és Lói fiák számára JÖJJÖN EL EGYSZER ÉS ÁLLANDÓ VENDÉGÜNK LESZ I SUNNYSIDE. L. I., N. Y. ÓT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents